Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-10 / 7. szám
1985, január 10., csütörtök n magyar nyelvű oktatás első csúcspontja: Apáczai Csere János Mesélő környezetünk Calepinus szótára (1625-1650) Halálának. 335. évfordulóján emlékezünk Apáczai Csere János munkásságára. Rövid, de hihetetlenül tér-' mékeny életét kora élenjáró nevelési elveinek megvalósítására áldozta. Szó és tett ritka egységét testesítette meg. Személyiségében tiszta jellem, a nevelés erejébe vetett hit. tudásvágy és ennek eredményeként a XVII. század első felében elérhető tudásanyagszint teljessége, európaiság és hazaszeretet, a magyarság egészének felemelését célzó szenvedély, bátorság, önfeláldozó hajlam alkottak ritka értékű egységet. Munkásságában barokkos lendület párosult tiszta racionalizmussal, a reneszánsz ember humanizmusa enciklopédikus tudásra törekvéssel és puritán demokratizmussal, tanári-nevelői elhivatottság a hazai protestantizmus magyarnyelvűségével, nyelvművelő tradíciójával. 1625-ben született a Brassó melletti Apácán. Életéről viszonylag keveset tudunk. Szerény, rejtőzködő egyéniség volt. Tanulmányait Erdélyben kezdte és Hollandiában folytatta. Mire doktorált, készen állt grandiózus munkája: a Magyar Enciklopédia, éspedig magyar nyelven! Magyarországon a tudomány és teológia nyelve a latin volt; így valóban töretlen úton kellett járnia: birkózott a nyelvvel, a szakszavak hiányával, s eredménnyel járt. Munkája élvezetes, tiszta, idegén kifejezéseket mellőző magyarsággal íródott. Üttörő teljesítménye csak nagy elődjéhez, a szótáríró és zseniális zsoltárfordító Szenczi Molnár Alberté- hez hasonlítható. Az enciklopédiával Apáczai tankönyvet kívánt adni a magyar tanulóifjúság kezébe. Kora tudományának legfrissebb eredményeit és ismeretanyagát rögzítette szócikkeiben. A' közölt ismeretanyag az ismeretelmélettől, a dialektikától és logikától a számtanon, csillagászaton és növénytanon át az állattanig, orvostudományig, földrajzig, gazdasági ismeretekig. történelemig, erkölcstanig és teológiáig terjed. A tárgyalás során egyértelműen a természettudományok kerültek túlsúlyba! A csillagászati részben Kopernikusz és Galilei elveivel fogott kezet. Mai szemmel talán a legvonzóbb a különösen szép magyarsággal írt földművelési rész, benne „a házi, paraszti és örökkévaló kaién- * dárium’'-mal, mely a szántóvetők évezredes tapasztalatait .sűríti. A mű egésze 1 e!més7etesen ecvcnellen. mint volt kora éppen forrongásban levő műveltsége is: merészen haladó nézetek (népfelség elve, a zsarnok megölésének jogossága!) mellett ott olvasható több ponton a még meg nem haladott középkori örökség. Mint minden született nevelő, ő is hitt a nevelés mindenhatóságában, abban, hogy korszerű neveléssel — oktatással megteremthető a sorsfordító reformnemzedék. Ezért tért haza. Régi iskolájába, a gyulafehérvári kollégiumba került tanárnak, s székfoglaló beszédében („A bölcsesség tanulásáról") — zömmel elmaradott tanártársai előtt! — állást foglalt az iskolaügy átszervezése, az életre nevelés mellett. Tiltakozott az ellen, hogy idejemúlt ismereteket tömjenek ,,ásítozó fejekbe". Legyen az iskola életformáló műhely — mondta —, ahol a diák megtanul gondolkodni és elsajátítja a törvényszérűségek felismerésének tudományát. Elképzeléseivel a ma — ismét csak sürgető megújulás előtt álló — nevelésügy szó szerint azonosulhatna. Nézetei miatt a következő évben már az alacsonyabb fokú kolozsvári iskolában találta magát, - de küzdőképessége, igaza erejébe vetett hite nem csorbult. Új székfoglalójában („Az iskolák felette szükséges voltáról”) a bajok okát a reformátorokat nevelő, korszerű iskolák hiányában kereste. Alakítsuk át iskoláinkat — szólt —, nehogy átlépjen felettük a történelem. Kolozsvárott — sok diákja követte Gyulafehérvárról! — jó tanári kart szervezett maga köré, elkészítette a protestáns egyetem tervét, majd főiskolává fejlesztette a kolozsvári iskolát. Tette mindezt már betegen, tüdővész roncsolta szervezettel, ellenséges szemek kereszttüzében — igaz, pártfogói is voltak: mindenekelőtt Lorántffy Zsuzsanna. A felvilágosodás korai úttörője volt. Elveit rövid élete során és a Magyarországon újra erősödő feudalizmus, közepette nem valósíthatta meg maradéktalanul, de munkássága, hite, erköl- csisége tovább élt tanítványaiban. Egyik legjobb diákja. a klasszikus önéletrajzot író Bethlen Miklós így jellemezte: kinyitott;, a tudomány és becsület kapuját; diákjaival életreszólóan megszerettette az olvasást, s azok társaságában — apjukként szerették — egyre inkább vágyták a tudást. A házsongárdi temető jeltelen sírjában nyugszik Kolozsvárott. Frdmann Gyula A szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola elődjét 1802-ben alapították Mezöberényben, és 1834-ben telepítették át Szarvasra. Az iskola létrejöttében nagy szerepet játszó Wenckheim család a könyvtárát az új gimnáziumnak adta. Ez volt az alapja annak a ma már 43 ezer kötetes, muzeális értékű könyvtárnak, amely 1945- től zárt gyűjtemény. A legrégibb könyv 1516-ból való. a megyei és helyi újsággyűjtemény száz évre tekint vissza. A könyvtár egyik legértékesebb darabja a 11 nyelvű Calepinus szótár. 1590-ben adták ki Bázelben. Az 1655 oldalas könyvben kb. 30 ezer szó kereshető ki latin, héber, görög, francia, olasz, német, belga, spanyol, lengyel, magyar és angol nyelven. A szótárhoz több száz oldalas latin nyelvű névjegyzék csatlakozik (férfi és női nevek, istenek, történelmi személyek, földrajzi nevek). A könyv szerzője, Calepinus Ambrosius 1541-ben született, az olaszországi Cale- póban. Ágoston-rendi szerzetesként írta latin nyelvű szógyűjteményét, s ez 1502- ben jelent meg Reggióban. Az első kiadás tehát még egy nyelvű, ám már ezt is sok helyütt tarkította a latin szavak görög megfelelője. Calepinus . 1511-ben halt meg. Szógyűjteményének kiadásai sűrűn követték egymást, s egyre több nyelvre fordították le, így vált műve hamarosan hét. majd tíz nyelvű szótárrá. A példányok bejárták egész Európát, s eljutottak Magyarországra is. A tulajdonosok gyakran tintával írták be a magyar szavakat. Erre az 1585-ös lyoni kiadásig volt szükség, ugyanis ebben már szerepel a magyar nyelv. A szótár fordítója. Szántó István tudós, író, jezsuita hittérítő 1541-ben .született Győrben. Bécsben tanult, majd tanított, s itt kezdte latinul írni nevét (Arator). Sokfelé megfordult, 1575-től Rómába, a Szent Péter templomhoz helyezték magyar gyóntatónak. Tevékeny, céltudatos, hitében megingathatatlan ember volt. Rómából Erdélybe került, iskolát szervezett. hitvitákat folytatott, térített. Mikor Erdélyből elüldözték a jezsuitákat, az olmützi kollégiumba menekült. Belefogott a biblia fordításába, ám haláláig csak az ószövetséggel készült el. Szántó István fordítása nem minden esetben tud egy szót egyetlen magyar szóval értelmezni. Ilyenkor körülírja a latin szó jelentését magyarul. Ez összefüggésben van azzal, hogy latin volt a tudomány és a hivatalos ügyintézés nyelve, s az is maradt még sokáig, s azzal, hogy a magyar nyelv lényegesen rövidebb irodalmi múltra tekinthetett vissza, mint a latin. Munkája rendkívül becses. adalékokat szolgáltat a magyar nyelv történetéhez. Még amatőr, „ideig- óráig” nyelvészként is remek szórakozás böngészni e szótárt, ismerkedni a 4—500 éve élt elődök szóhasználatával. Jó néhány szó teljesen megegyezik már a mai alakkal, máskor viszont meglepő eltéréseket találunk. Hogy a könyv miképp került a szarvasi gimnázium könyvtárába, nehéz' megfejteni. Hátsó borítójának belső oldalán — többek között — a Haberern név olvasható. Haberern Jonatán 1852-től ’58-ig volt a gimnázium tanára. A könyvbe saját kezűleg írta be nevét, ez megállapítható. Talán ő adományozta az iskolának a Calepinus szótárt. Haberern egyébként 1871-től a pesti egyetem magántanára. A görög filozófia történetét tanította. s e téren végzett úttörő munkát. Arisztotelész-for- dításai hiányt pótoltak. 1867- től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. (A szarvasi gimnázium országos rangját mi sem bizonyítja jobban, hogy volt idő. amikor tanárai közül négyen voltak tagjai az Akadémiának.) A könyvben van egy nagyszebeni bejegyzés is. Talán az erdélyi város híres evangélikus gimnáziumának könyvtárából került ide a ritka példány. Ami viszont biztos, hogy a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola muzeális könyvtára — s így a Calepinus szótár is — hetente egyszer, szerda délután várja az érdeklődőket. Ungár Tamás Fotó: Fazekas László HANGSZÓRÓ Az emberre jellemző az, hogyan viszonyul szülőföldjéhez: mennyire érzi magáénak, mennyire érez érte felelősséget. A hazaszeretet az egyik legemberibb érzés! Számtalan írót, költőt, képzőművészt tudnék felsorolni, akinek munkásságára jellemző a haza, s legtöbbször annak egy szűkebb területe iránt érzett elkötelezettség. Gondoljunk csak Mikszáth, Tamási Áron, Sütő András írásaira. De nem csak az alkotóra, a hétköznapi emberre is rányomja „bélyegét” a szülőföld. Az, hogy itt élünk, Békés megyében, sok mindent meghatároz. Milyen is ez a terület, amelyet szűkebb honunknak vallunk? Féja Géza ellentmondásos vidéknek nevezte. Amellett, hogy ecsetelte elmaradottságát, székhelyét, Békéscsabát „kis-Nagyvárad”-nak titulálta. S milyennek látja megyénket a ma itt élő ember? Elsősorban ezt kutatta a Körösök vidéke című vasárnap délelőtti riportműsor. A beszélgetések azt tanúsították, hogy az ellentmondásosságot sikerült a múltból átörökítenünk. A fel- szabadulás óta kétségkívül nagyot fejlődött vidékünk, az ország egyetlen fogyó népességű megyéje. S az elköltözések oka nem csak a történelmi lemaradásban keresendő. Az ok — mint azt dr. Becsei József, a megyei tánács elnökhelyettese sem tagadta —, az általános életkörülményekben keresendő. A víz-, a gázhálózat hiányosságai, a kulturális ellátottság alacsony szintje, a hiányzó felsőfokú intézmény, mind-mind oka annak, hogy kevés a jól képzett szakember. Az itt élők közérzetéhez az is hozzájárul, hogy milyen településeink arca. Lipták Pál, Kossuth-díjas könyvtárigazgató arra hívta fel a figyelmet: vigyáznunk kell a múlt értékeire! Az egyórás riportműsor — amely különösen számunkra volt izgalmas — megpróbált gyorsfényképet készíteni erről a tájról. A felvétel jól sikerült, a vaku néhol még a részletekre is rávilágított. Szerencsés nemzetnek mondhatjuk magunkat, hiszen minden korban akadtak olyanok, akik vigyázták nyelvünk tisztaságát. A nyelvőrködés ma sem veszített fontosságából, mert napjainkban is virágzik a szleng, a magyartalanság, a hivatali nyelv, s bizony, még a trágár beszéd is. Ezért fontos műsor a rendszeresen jelentkező Magyarán szólva, amely elsőként mindig valamiféle nyelvi vadhajtásra hívja fel "a figyelmet. Kedden például a hivatali nyelvet ostorozta. A szerkesztőnek, dr. Grétsy Lászlónak nem sokáig kellett bizonygatnia, mennyivel szebb, s nem utolsósorban közérthetőbb egy természetes, közvetlen hangon írt hivatalos levél, mint egy agyoncirkalmazott. Érdekes, s a fiatalság nyelvi nevelése szempontjából igen hasznos a vetélkedő. S bevallom, ezt a műsort különösen a szép beszéd miatt hallgatom szívesen. Az angol irodalmi élet volt az Élő világirodalom című műsorsorozat legutóbbi vizsgálódásának tárgya. A téma érdekesnek ígérkezett, hisz Nagy-Britanniában a miénktől egészen eltérő a művészeti élet szervezeti felépítése. A Bart Istvánnal és Géher Istvánnal folytatott beszélgetésekből meghökkentő dolgokról szerezhettünk tudomást. Például arról, hogy gyakorlatilag mindenki közönség elé léphet, ha akar. Csupán egy nyomdagépre kell szert tennie, amelyen kinyomtathatja irodalmi alkotását, vagy — az ebben az országban egyáltalán nem ritkaságszámba menő — egyszemélyes folyóiratát. S nehogy azt higyjük, hogy műve olvasatla- nul vész a feledés homályába! Ily módon még világhírre is szert tehet — persze, csak ha jó ügynökre és kiadóra talál —, ugyanis nincs olyan kiadvány, amely elkerülné a kritikusok figyelmét. így az irodalmi élet szervezője és szelektálója maga a kritika, amely esztétikai és üzleti szerepet egyaránt betölt. Számomra rokonszenves a kép: az öntevékeny szellemi életet serkentő állami támogatási rendszer, s főképpen a napilapokban folyó kritikai tevékenység, amely nem tartja magához méltatlannak a kis füzetecskék recenzálását sem. Persze, van ebben a szervezetben hiba is: az irodalomszervező szándék hiánya, vagy az ügynök gyakran meghatározó szerepe. Nagyon tetszett a műsoY. amely a valóság mindkét oldalát feltárta, s feltehetően hiteles képet vázolt. Benne volt az indirekt kérdés: nem kellene-e erősíteni nálunk is a hozzáértő kritika szelektáló szerepét? Elvis Presley már pályája kezdetén jelképpé vált: a polgáriasultság elleni lázadás jelképévé. Ma már — tudva, hogy hangjából meggazdagodott, s maga is százkilós polgárrá vált — másképp tekintünk e sépszefűségét halála után is megőrző rocksztárra. Ám ma sem tagadjuk egyéniségének varázsát, s énekét még mindig utánozhatatlannak könyveljük el. Egy biztos: kiváló előadó volt, aki vonzerejét átmentette lemezeire is. Sokan fogadjuk örömmel a rádió hanglemezsorozatát, melyben Elvis lemezeit forgatják le. . öt évtizede született a rock and roll királya, s nyolc éve már nem él. De hangja ma rs fiatal, s lényének varázsa áttöri az idő korlá— gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.15: Mai kulturális programok. 8.20: öregedő falvak. 8.30: Zenekari muzsika. 9.45: Nefelejcs, (ism.) 10.05: Diákfélóra. 10.35: Muzsikáról gyerekeknek. 10.50: Nótacsokor. 11.38: Wilhelm Meister tanulóévei. 5. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Nem utazó ügyintézők. (Riport.) 13.00: Mahler: A panaszos dal — kantáta. 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót. Pilótaképzés. 14.10: A magyar széppróza századai. (ism.) 14.26: A sztár. Részletek Hayton zenés játékából. 15.00: Lapozgató. 15.30: Daloló, muzsikáló tájak. 16.05: Révkalauz. 17.00: Dobos László szerzői estje. 18.00: Ránki György filmmelódiái. 19.15: Rádiószínház. 20.23: Emlékezetes hangversenyek. 21.25: Vivaldi: B-dúr hegedűverseny Op. 12. No. 6. 21.40: Az egészség és betegség társadalmi esélyei. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nóták. 22.50: A hajóskapitány kiállítása. Riport. 23.00: F magazin. Riport. 23.30 : Weiner: Magyar szvit. 0.10: Madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Csajkovszkij: Olasz capriccio. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Polkák. 12.30: A népművészet mestereinek felvételeiből. 13.05: Pophullám. 14.00: Tárogatómuzsika. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Sanzonpódium. 17.05: Szovjet dzsesszfelvételek- ből. 17.30: Tanakodó. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 19.50: Tudósítás a Magyarország —Franciaország jégkorong Magyar Nemzet Kupáról. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: „Mozi”, avagy köz- és magánéleti képtelenségek. 21.50: Külföldről érkezett, (ism.) 22.10: Ella Fitzgerald hangversenye. 23.20: A tegnap slágereiből. 24.00—4.30 : Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek programjából. 9.08: Zenés játékokból. 10.02: Mozart: Mitridate. Pontus királya. Opera. 12.47: Händel: g-moll szonáta Op. l. No. 10. 13.05: Amiről a világ vitatkozik. 13.35: Pezel-művek. 13.42: Romantikus muzsika. 14.45: Magyarán szólva . . . (ism.) 15.00: Csak fiataloknak, (ism.) 15.55: Bruckner: VII szimfónia. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Gyöngyössy Zoltán furulyázik. Kurtág Márta zongorázik, a Mandel kvartett játszik. 18.30: In limba materna. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Bemutatjuk új Melódia-lemezünket. 20.30: Politikai vitaműsor. 21.00: Bluesfelvételek. 21.44: Operarészletek. 22.19: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. (A műsor hívható telefonszáma: Szolnok, 18-111.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. • 9.55: Kincsek titkos dossziéja. 10.45: Egy úr az űrből, (ism.) 11.10: Képújság. 15.00: Iskolatévé.' 16.50: Hírek. 16.55: Postafiók 250. 17.10: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 18.15: Képújság. 18.20: Pedagógusok fóruma. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Pilótafülke. NSZK tévéfilm. 21.30: Panoráma. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.20: Képújság. 17.25: Magyarország—Franciaor_ szág Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzés. 19.50: Bölömbikák, törpegémek és bakcsók, (ism.) 20.00: A találmányok története. VI/2. 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: Johann Nepomuk Hummel. 21.35: Beszélgetés a boldogságról. 22.20: Képújság. A Román Televízió műsorát technikai okok miatt nem tudjuk közölni. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Tv-naptár. 8.30: Az idő őréi — tv-sorozat gyermekeknek. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 16.10: Videooldalak. 16.20: Síeljünk mindannyian! 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Az idő őrei. (ism.) 18.15: Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Hat láb föld — filmsorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Fiatalok akcióban — ifjúsági műsor. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: R. Marinkovic: Albatrosz — színházi előadás. 22.30: Tegnap, ma, holnap. SZÍNHÁZ 1985. január 10-én, csütörtöki)» 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PÁR Szakmai bemutató ll-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán : FURCSA PÁR Jókai-bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Halálkanyar, 6-kor: Excalibur I—II. Békéscsaba Szabadság: de. 10 és 6- kor: D. B. Cooper üldözése, 4_kor: Barbara királynő sírfelirata, 8-kor: Dzsungelháború. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Egy tiszta nő I—II. Gyula Erkel: Csillagom, halálom. Gyula Petőfi: 3-kor: Végtelen giliszta, 5 és 7- kor: Defekt. Orosházi Béke: 5-kor: Láttam az új világ születését I—II. Orosháza Partizán: fél 4-kor: E. T., fél 6 és fél 8- kor: Lady Chatterley szeretője. Szarvas Táncsics: 6-kor: Nős agglegény, 8_kor: A szép fogolynő, 22-kor: Szupermodell. Szeghalom Ady: Cecília I—II.