Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-09 / 6. szám
1985. január 9., szerda Szakosított gépjavítás Startra készek a mezőgazdasági repülők Sikeres évet zárt a MÉM Repülőgépes Szolgálata; ösz- szesen 5,4 millió hektárra permeteztek növényvédő szereket, szórtak ki műtrágyát. A légi vegyszerezés iránt a fejlett agrotechnikát alkalmazó termelési rendszerek térhódítása nyomán mindinkább növekszik a mezőgazda- sági üzemek érdeklődése, mivel a repülők gyorsabban, megbízhatóbban dolgoznak a hagyományos földi gépeknél. Az üzemeltetési költségek ugyan magasabbak, mégis kifizetődő a gépek bérelése az állami gazdaságoknak, szövetkezeteknek. Az üzemköltségek csökkentésére, a gazdaságosság fokozására 1985. január 1-től új rendszerben dolgoznak a mezőgazdasági repülők. Négy» önállóan gazdálkodó bázist alakítottak ki. Ezzel is fokozták az érdekeltséget az észszerű, olcsóbb megoldások alkalmazására. Elsősorban a javításoknál kínálkozik lehetőség a kiadások mérséklésére. Az újak helyett a még használható alkatrészek feljavításával — miután igen drága egy-egy repülőgép-, vagy helikopteralkatrész —, évi százmillió forintnál is nagyobb összeg takarítható meg. Ugyanígy a motorok pontosabb beállításával a gépek fogyasztása is csökkenthető, s gazdaságosabbá válik a repülés. A bázisok szakosodása is újabb költségmegtakarítást jelent. A kaposvári telep a merev szárnyú gépek felújítására rendezkedett be, sőt a hazai repülők mellett csehszlovák, lengyel és jugoszláv, hasonló típusú gépek javítását is elvállalta. Ehhez hasonlóan Budaörsön a helikoptereket, Szolnokon és Nyíregyházán a repüléshez kapcsolódó különféle gépeket, berendezéseket hozzák rendbe. Néhány repülőgép január elején is dolgozik, főként a Dunántúl szántóföldjeire szórja az őszi vetésű gabonára a fejtrágyát. A repülők többsége megújulva várja a tavaszi indulást. A pilóták azonban addig sem tétlenkednek ; Egyiptomban és Szudánban vállalnak bérmunkát. Már választottak Ismerkedés az új vezetési Az idei esztendő, noha még ugyancsak az elején járunk, több szempontból is jelentősnek ígérkezik. Ha csupán szűkén a gazdaság szférájára gondolunk, három igen lényeges dolgot emelhetünk ki. Ebben az esztendőben zárul le a VI. ötéves terv időszaka, ebben az évben lép érvénybe az új keresetszabályozási rendszer, és az idén kezdik meg a magyar vállalatok az új vállalatvezetési formák bevezetését. Ahogy arról már olvashattunk, hallhattunk az utóbbi hetekben a vállalatok háromféle irányítási formában működhetnek: vállalati tanács vezetésével, a vállalat dolgozói közgyűlésének vagy küldöttgyűlésének irányításával és igazgató vezetésével. o A vállalati tanácsnak az igazgató, a vállalatvezetés képviselői, akiket az igazgató jelöl ki, és a dolgozók választott küldöttei a tagjai. A vállalati tanács létszáma öt- vennéi több nem lehet, ugyanakkor a küldöttek részaránya minimum 50 százalékot kell elérjen. A küldötteket öt évre választják, mégpedig titkos szavazással. A vállalati tanács — tagjai közül — elnököt és elnökhelyettest választ, de ez nem lehet az igazgató. A vállalatvezetésnek ezen fóruma sok, a gazdálkodással összefüggő minden lényeges kérdésben dönthet. Hatáskörébe tartozik a tervek meghatározása, a tevékenységi kör módosítása, leányvállalat alapítása, az igazgató megválasztása, illetve felmentése, a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének elhatározása stb. Hasonló jogosítványokat mondhat magáénak a másik irányítási módban a közgyűlés, illetve a küldöttközgyűlés is. A közgyűlésnek a vállalat minden dolgozója tagja, és évente legalább egyszer össze kell hívni. Közgyűlés helyett küldött- gyűlés is {nűködtethető, melyen a dolgozók titkos szavazással megválasztott képviselői vesznek részt, és döntenek a vállalatot érintő- kérdésekben. A harmadik irányítási fórma a hagyományos, az igazgató általános vezetésével működő vállalat. Ez nem „választható”, ebbe a csoportba az államigazgatási felügyelet alatt állók, a közüzemi vállalatok (például: energiaszolgáltatók, vízellátást, köztisztasági szolgáltatást, tüzeléstechnikai szolgáltatást stb. nyújtók), és a Minisztertanács által kijelölt vállalatok tartoznak. Itt a kinevezett igazgató az igazgatótanáccsal közösen irányítja' a szervezetet. o Az tehát egyértelmű, hogy markánsabb változásokat az irányítás rendszerében az első két változat hoz. Ez esetben a tulajdonosi jogokat — melyeket eddig az állam gyakorolt — nagyobbrészt átruházzák a vállalati kollektívára. Így, a társadalmi tulajdon változatlan fennmaradása mellett, a tulajdonosi funkció oda kerül, ahol optimálisan gyakorolható. Elősegíti, hogy a dolgozó, mint „tulajdonos”, legyen jelen az üzemben, ez aktivizálja, a döntésekben való közvetlenebb részvétel növeli felelősségérzetét. Az új irányítási formák nyújtotta lehetőségekkel, a kialakítás menetével most ismerkednek a vállalatok. A választás, hogy melyik vállalat milyen formában működjék, már megtörtént. Békés megyében, a tanácsi iparban, a még szakigazgaformákkal tási vállalatok többsége választott vezetőség, tehát közgyűlés, vagy küldöttgyűlés irányítása mellett működik majd. A megyei tanácsi vállalatokra jellemző a viszonylag kis létszám és a centralizáltság, kevésbé tagolják a szervezetet üzemegységek, gyárak, telepek. Nem okoz tehát különösebb gondot a közgyűlés összehívása. Ezt a formát választotta például a Békés megyei Szőrme- és Kézműipari Vállalat, a Körös kazángyártó, az orosházi faipari, a gyulai kötőipari, a gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat. Emellett döntött a Patyolat, a gyulai, illetve a Békéscsabai Autójavító Vállalat, valamint a Békés megyei Tervező Vállalat is. A nagyobb létszámú és jelentősen tagolt vállalatok, mint amilyen az élelmiszerkiskereskedelmi, az Univer- zál és a vendéglátóipari vállalat, a vállalati tanácsi irányítást választották. Államigazgatási felügyelet, irányítás alá tartozik például a vízművek, a kertészeti és köztisztasági vállalatok, a tüzeléstechnikai vállalat, az IKV. © Ügy tűnik tehát, az új vezetési formák lényeges változást hoznak az üzemek vezetésében, jobb feltételeket teremtenek a dolgozók kezdeményezéseihez. És jogilag ez igaz js. Másrészt a dolgozók ilyen jellegű részvétele a vállalati döntésekben — többé-kevésbé — ha nem is a jogszabályok hatására — de megtalálható volt eddig is. Hisz az ő támogatásuk, egyetértésük nélkül nehezen valósíthatók meg a vállalati célkitűzések. Nos, ez a tartalom kap most új, a célnak jobban megfelelő, hatékonyabb munkát eredményező formát. Szatmári Ilona Csepeli megmunkáló központok a Ganz-MÓVOG-nak A Csepeli ' Szerszámgép- gyárban megkezdődött a Ganz-MÁVAG-nak készített nagyméretű megmunkáló központok úgynevezett terhelési próbája. A berendezéseket februárban szerelik fel megrendelőjük mátranováki üzmében, ahol a vasúti kocsik hegesztett vázainak megmunkálásához használják majd a rendkívül korszerű, pontos, és számítógéppel vezérelt gépsorokat. Ugyancsak ezek a modern gépek végzik el a 10—30 méteres Ganz-da- ruhidak nagy pontosságot igénylő illesztő részeinek finom forgácsolását is. A csepeli üzemben a Ganz megrendelésére készített gépsorokhoz hasonló óriás berendezéseket még nem gyártottak; ezek a megmunkáló központok új fejlesztésűek, prototípusok. Éppen ezért a próbaüzemre a gyártónál kerül sor, hiszen így lehetőség vap az esetleges hibák gyors kijavítására. A csepeli próbák után különleges előkészületekkel szállítják a mátranováki Ganz-üzembe a gépóriásokat. A szakemberek most bemérik az útvonalat; kiszámítják a fordulási sugarakat, és többek között az útburkolatok terhelhetőségét is. Juhtenyésztés! tapasztalatok Kevés olyan ágazata van az állattenyésztésnek, mint' a juhtenyésztés, amelyről gyakran hangzanak el egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélemények. Egyesek szerint a juh nem igényes állatfaj, ezért megél a gyenge legelőkön, s néhány mellékterméken. Mások azt bizonygatják, a juh éppúgy igényli az intenzívebb tartásmódot, a jó minőségű takarmányt, mint a szarvasmarha. Békés megyében jelenleg mintegy 115 ezer anyajuh él. Az állami gazdaságokban a csökkenő tendencia a jellemző, míg a termelőszövetkezetekben egy mérsékeltebb csökkenés tapasztalható az anyajuhállományban. Nézzük meg, mi is a helyzet valójában Békés megyében. Csökken a jövedelmezőség Dr. Kenyeres Imre, az FLR igazgatóhelyettese kimutatásokat tesz az asztalra. —■ Nálunk, a rendszerben ötvenhat nagyüzemben mintegy 14ff ezer anyát tartanak. 1983-ban az egy anyára eső veszteség 118 forint volt egy üzemre számítva, az országos átlag ennél lényegesen magasabb. A mi üzemeinkben évente mintegy 10 százalékkal emelkedtek a költségek, romlott az ágazat pozíciója. Vegyük például az egy kilogramm súlygyarapodás költségét. Ez a mutató 1978-ban még csak 60 forint volt, 1983-ban viszont már .meghaladta a 90 forintot. A takarmányozásban megpróbáltunk előrelépni a melléktermék-hasznosításban. Az utóbbi időben egyre több helyen eredményes a VINASZ — e szeszipari melléktermék — etetése, a kukoricaszár tartósítása és a répalevél silózása. Számítógépet állítottunk be, amely- lyel segítünk az optimális takarmányadagok elkészítésében. Hogy mi lesz 1985- ben? Ügy tudjuk, emelkedik az értékesítési átlagár és így azt tervezzük, hogy rendszer szinten jó lenne megszüntetni a veszteséget. Hogy mindezt sikerül-e elérnünk? Ügy vélem, nemcsak rajtunk múlik. A gazdaságoknál most egy differenciálódás figyelhető meg. Vannak, ahol az extenzív, gyepre alapozott tartást, az évi egyszeri elletést valósítják meg. Másutt — elsősorban, ahol több ezres telepek létesültek — az intenzív fejlesztést választják. Romlott a gyapjú minősége Chovan László, a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgal- mi Vállalat békéscsabai ki- rendeltségének vezetője így vélekedik: — Sajnos az utóbbi két aszályos esztendő a gyapjú minőségénél is éreztette kedvezőtlen hatását. A gyengébb takarmány, a több helyen kisült legelő rosszabb minőségű gyapjút eredményezett. Míg 1983-ban mintegy. 80 vagon gyapjút vásároltunk fel, addig 1984-ben csak 72 vagonnal. A vágó- juh-értékesítésben tartani tudtuk a ’83-as szintet. Az idén összesen mintegy 82— 83 ezer vágójuhot vásároltunk fel, amelyből 58 ezer került exportra. Mindez 3-4 ezerrel többet jelent az exportban, mint a megelőző évben. komlósi Viharsarok Tsz. Berta Sándor, a közös gazdaság állattenyésztési fő- ágazatvezetője elmondta, az idén nyírási átlaguk egy anyára vetítve elérte a 7,4 kilogrammot. A törzsállományuk „anyavonala” magyar fésűs merinó és az aszkániai többszöri vissza- keresztezéséből származó, jelenleg már magas aszkán vérhányadú genotípus. Az elmúlt két évben megkenték az ausztrál merinóval történő keresztezést. Tótkomlóson évente 4—500, kiváló tulajdonságú növendék tenyészkost állítanak elő. Csakúgy, mint korábbah, az első negyedévre meghirdettük a felvásárlási árakat, amely némileg magasabb, mint korábban, rugalmasan igazodik a világpiaci árakhoz. Véleményem szerint, ha jövőre nem történik jelentős változás az érdekeltségi viszonyokban, az ágazat további visszaesése várható. Meggyőződésem ugyanis, hogy nálunk, az állattenyésztésben — s ezen belül a juhágazatban — lényegesen kevesebb pénzt fordítottak beruházásra, mint a növény- termesztésben. A juhtenyésztés dollárbevételeivel hozzájárul a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, ám úgy érzem, mindebből vajmi keveset kap visz- sza. Hosszú távon: visszafejlesztés A Szeghalmi Állami Gazdaság jelentős legelőterülettel, s erre alapozott juhá- szattal rendelkezik. A nagyüzemben évek óta veszteséges a termelés. A szeghalmi szakemberek véleménye szerint az okok között szerepel a hozamok nem megfelelő emelkedése, a munkaerő-ellátatlanság, a szabályozók kedvezőtlen alakulása és a gyakran változó piaci igény. A gazdaságban igyekeztek megszüntetni a veszteség- forrásokat, ennek ellenére az idén is csak visz az ágazat. A szabályozómódosítások figyelembevételével 1985-ben javulást várnak. Elsősorban a hizlalás területén. Véleményük szerint a kedvező jövedelmi helyzet sem tudja azonban egészében eredményessé tenni a juhtenyésztést. A Szeghalmi Á. G.-ban hosszú távon az ágazat visz- szafejlesztését tervezik. Mindezt úgy kívánják megvalósítani, hogy az épületeket és eszközöket továbbra is mezőgazdasági célra, de jövedelmezőbb gazdálkodásra használnák fel. Évente 4-500 tenyészkos Megyénkben már évek óta jó eredményeket ért el a tenyészkos-előállításban a tótSajnos, az utóbbi időben az árutermelő juhászatok tenyészkosigénye a minimálisra csökkent, és sok helyütt inkább vállalják a gyengébb tenyészértékű kosok használatát. Mindez hosszú távon az állomány leromlásához vezet. A központi intézkedésektől azt várják, hogy segít az árutermelő juhászatok gazdálkodásán és ennek várhatóan egyenes következménye lesz a javító hatású tenyészállatok iránti igénynövekedés. Távolabbi kilátások Frankó János, a megyei tanács főállattenyésztője régi ismerője a témának. A távlati elképzelésekről így vélekedik: — Úgy ítéljük meg, hogy a jövőben a szakosodás az üzemekben járható út. így a tej, a hús, illetve a kettős hasznosítású állományok kialakítására kell törekedni. Fontos feladatnak tartjuk a melléktermék-etetés növelését. Mindez, megítélésem szerint, javítaná az ágazat jövedelmezőségét. Az idén megyénkből várhatóan mintegy 90—100 ezer juhot értékesítenek a húsiparnak és a GYTV-nek. Szorgalmazni kell az állományok kihelyezését is a kisüzemekbe, mivel beruházásra kevés pénz jut a nagyüzemekben. Távlati terveinkben szerepel, hogy 1990-re, a VII. ötéves terv végére 140 ezer anyaállatot tartsanak a megyében. *A juhtenyésztéssel foglalkozó szakemberek körében tehát ellentmondó véleményekkel találkoztunk. Egy azonban biztosnak látszik: a szűkösebb anyagi lehetőségek mellett is meg kell találni a módot arra, hogy az ágazat továbbra is hozzájáruljon valutabevételeivel a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Mindehhez közös gondolkodásra, a költségek csökkentésére, a feladatok meghatározására, s a termelők részéről az eddiginél nagyobb odafigyelésre várj szükség. Verasztó Lajos Fotó: Fazekas László /
