Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

1985. Január 3., csütörtök Mesélő környezetünk Munkácsy Mihály: Űjoncozás Párizs, a nagyvilági élet, a művészetek, s mindenekelőtt a képzőművészet szédítő vi­lágcentruma rajongással fo­gadja a mindössze 26 éves Munkácsy Mihályt. Mikor a korán árvaságra jutott festő nevelőszülője, Reök István levélben szemére veti, hogy Munkácsy feledni látszik magyarságát, így védekezik: „Nem szűnök egy percre sem magyar és magyar mű­vész lenni, pártolom a ma­gyar művészet érdekeit, bár­csak a magyar művészet összpontosulhatna Magyar- országon, s ne kellene egész életünkön át, ha művészi légkörben akarunk maradni, azt külföldön keresni.” Magyarországon a polgár­ság hiánya megélhetési gon­dokat okozott a képzőművé­szeknek. Hiányzott a mece­natúra. Másrészt hódított .a fotózás. A kor olyan divatos portréfestői, mint Barabás Miklós, Borsos József áttér­tek a fotózásra. (Utóbbi meg­A leningrádi Kirov Balett szólis*ái Budapesten ven­dégszerepeinek januárban. A Leningrádi Akadémiai Opera- és Balettszínházból érkező 11 táncművész janu­ár 21-én, 26-án és 28-án mu­tatja be koncertjellegű mű­sorát a Fővárosi Operett­színházban. A Kirov Balett több mint 200 éves múltra tekinthet vissza, az akadémikus balett első számú fellegvára. Szá­zadunkban a legnagyobb ba­lettművészek generációit bo­csátotta útjára, s innen in­dult el a balettművészet ko­reográfiái megújítása is. A társulat kisebb csoportja a századfordulón vendégsze­unta ezt is, s mint a „Szép Juhászné”-hoz címzett ven­déglő kocsmárosa halt meg.) A nagybácsi azon vádja, hogy Munkácsy miért nem itthon mutatja be képeit, ugyancsak könnyen megvá­laszolható, hiszen a festő tíz­éves szerződést kötött Sedel- meyer műkereskedővel, s en­nek következtében képeivel nem ő rendelkezett. Munkácsy mindig is vál­lalt magyarságáról nemcsak a békéscsabai rokonsággal folytatott levelezés ténye és tartalma vall, hanem a mű­vész hazáját felidéző téma- választásai. Három évvel az­előtt járt Magyarországon, mint a békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeumban lát­ható Űjoncozás című képét 1877-ben megfestette. A véle­mények megoszlanak a mű értékét illetően. Van, aki úgy tartja, Munkácsy kissé már messze került hazai té­máitól. Ez a kép azonban számos művészre nagy hatás­sal volt, igaz, alapműve a repelt először Magyarorszá­gon, a teljes együttes pedig 1958-ban, illetve 1983-ban lé­pett fel klasszikus és új mű­vekkel. A társulat a vendég­játékok legalkalmasabb for­májának a koncertestet tart­ja, hiszen a legjobb, hírne­vet szerzett idősebb és fia­talabb szólisták ezeken az esteken sokoldalúan mutat­hatják be művészi tehetsé­güket, szakmai felkészültsé­güket, emellett a társulat változatos stílusú repertoár­jából is ízelítőt adhatnak. Az újító szellemű, mai szovjet koreográfusok közül Dimitrij Brjancev, Borisz Eifman és Leoniv Lebegyev, valamint a balett igazgatója. Munkácsy-epigonizmusnak és -divathullámnak. Munkácsy e képen látszólag kevésbé fo­galmaz élesen, az egész fest­ményt inkább valami szelíd, nosztalgikus emlékezés lengi át. Bár az újoncok nemzeti­színű kokárdát viselnek, ez aligha ’48-as toborzás. Falun még évtizedekkel később is szokás volt újoncozáskor ko­kárdát tűzni. Az egyszerű emberek szívéből nem lehe­tett kitörölni ’48-at. Kos­suthot és a feltámadó Petőfit várták még évtizedekig, el­pusztíthatatlan reménység­gel. Munkácsy számára — bár négyéves gyerekként aligha élhette át — ’48 örök és megingathatatlan maradt. A képet külön érdekessé teszi a Munkácsytól idegen kompozíció. A festőnek nem volt irányadó mestere, szin­te belecsöppent a sikerbe, s így a szakma titkait iskola nélkül, önmagának kell fel­fedeznie. Ennek hátrányait Oleg Vinogradov műveiből állították össze a januári est programját. Abban a francia Maurice Béjart és Roland Petit egy-egy tánckettőse is látható lesz. A szólistacsoport legtöbb tagja a Kirov Balett nem­zetközileg elismert művésze, szinte valamennyien nemzet­közi versenyek díjazottjai. Az esten fellép Natalja Bol-' sakova, Gabriella Komiévá, Irina Csisztjakova, Jevge- nyija Jevtejeva, Olga Li- hovszkaja, Vagyim Gujajev, Nyikolaj Kovmir, Konsztan- tyin Zaklinszkij, Jevgenyij Neff, Amatilij Boszov és Ju- rij Gumba. gyakran megérezte. Gyötrel- mes előmunkálatok előzik meg a képeket. Rengeteg ta­nulmány mellett a tömeg je­lenetekhez embereket bújtat jelmezekbe, és lefotózza őket. A kompozíció egységét szin­te minden sok alakos képen azzal teremti meg, hogy egy valakit néznek a többiek, így van ez a Siralomház, a Tépéscsinálók, a Milton, az Éjjeli csavargók, a Honfog­lalás, a Sztrájk és Ecce ho­mo című képén is. Ennek a képnek azonban nincs ilyen középpontja. Akár négy önálló képre szabhat­nánk, bár a két vigadozó csoport nem csak hátrébb kerül, de némelyikük arcából is kevés látszik, így mind a két trió inkább hangulatilag festi alá a képet, mintsem magára vonzza a figyelmet. Szemünk hosszasan időz a szerelmespáron. Szinte ki­szakadnak a többiek közül, eltűnik számukra a világ. Mégsem ők az igazi közép­pont, hanem az asztalfőn ülő magányos férfi. Nyugalma rendkívüli erőt sugároz. Nem kíván elvegyülni a többiek dorbézolásában. Nem kétsé­ges, ha cselekednie kell, nem lesz gyáva. De nem szégyelli a szívét szorongató szomorú­ságot sem, igyekszik férfi- mód legyűrni azt. Sajátos kontratsztja ennek a kissé faluhőse figurának a háttérben ülő, (talán rok­kant, de) a katonai életre mindenképp alkalmatlan fér­fi. Sóvár bánattal nézi a fia­talok büszke bánatát. Ez a szinte falhoz simuló férfi — ebben még a kép bírálói is egyetértenek — a festő egyik legszuggesztívebb, leg- megkapóbb figurája. Munkácsy igazi küzdelmet folytat a kompozícióval ezen a képén. Mintha a felszín és a mély ellentétét kívánta volna ábrázolni a két síkban elhelyezett alakokkal. Meg­láttatni azt, hogy a búfelej­tő jó hangulat mögött ho­gyan lapul és rágja az ember lelkét az elválás és a ma­gány. Ungár Tamás Fotó: Veres Erzsi fl Hunnia Stúdió filmjei Befejezés előtt áll a MAFILM Hunnia Filmstúdiójának több produkciója. Véget ért Gothár Péter „Tiszán innen, Dunán túl. . című alkotásának for­gatása. A rendező a vígjáték forgatókönyvét Esterházy Pé­terrel közösen írta. A film egy család balatoni nyaralásáról szól, ahol semmi sem úgy tör­ténik, ahogyan eredetileg el­képzelték. Gárdos Péter „Uram­isten” című prokdukciójának utómunkálatait végzik. A ren­dező első játékfilmje a cirkusz, világában játszódik, a felvéte­lek is zömmel itt készültek, Máthé Tibor operatőr kamerá­jával. A vágási munkálatoknál tart a „Csak egy mozi” című alkotás. Rendezője Sándor Pál. A produkció — „film a film­ben” — a filmrendezés keser­veiről szól. Befejezte egész estés dokumentumfilm-soroza- ta harmadik részének forgatá­sát ifj. Schiffer Pál. A Dávid Zoltán operatőrrel készített „Paraszti élet” című produkció a paraszti létformát mutatja *be. A Kirov Balett szólistái Budapesten Szilveszteri KÉPERNYŐ El HDNGSZÚRÓ JO VOLT! De fogalmazzunk pontosabban: jobb volt a ta­valyinál. Igaz, erre könnyű azt mondani, hogy „ugyan már, azt felülmúlni igazán nem nagy dolog”! Manapság azonban az ember a kis dolgoknak is örül. Főképpen, ha a televízió műsoráról van szó ... Egy ilyen év után!... NOS, A TELEVÍZIÓ görcsösen ragaszkodik szokásaihoz. Függetlenül attól, hogy az a szokás jó vagy kevésbé az. Itt van például a Szuperbola című visszaköszönő műsor. Nem titok, ezt nem a szórakoztató, hanem a külpolitikai főosztály szerkeszti. Arkus József és munkatársai vért (és még ki tud­ja mit) izzadva kísérelték meg most is, hogy valami szuper­rel, soha sehol nem láthatóval és hallhatóval, valami egészen újjal örvendeztessék meg az éjszakai nagy búcsúzásra ké­szülő, „bemelegített” nézőket. Egy parányi új csak-csak si­keredett. Ez azonban valahol nem az ő érdemük. Mindany- nyiunkké. Nevezetesen: letűnnek a tabuk, kikorhadnak a ti­lalomfák. Ahogyan az Elsőtáblás Sakkjátékosunkkal készített álinterjúban (és Gálvölgyi János nemcsak parodistának kitű­nő!) elhangzott: Innen szép nyerni, fiúk! Hát... Jó lenne, ha ez a nyerés nem olyan lesz, mint ahogyan azt a Szupervízió elénk vizionálta! * Mert íme a bizonyítás: megint rövidre sikerült a felvétel, elő kellett halászni a Minden lében két kanalat. Kapott is, ismerős is, nem baj! Kikanalaztuk! De aztán! Aztán jött A Hofi! Sok év után megtörtént a békekötés. Vagy csak fegy­verszünet? De ez most nekünk mindegy! Nos, Hofi Gézával mi már csak úgy vagyunk, hogy teljesen mindegy, hogy mit, csak mondja. De azért legyünk őszinték! Mégsem olyan mindegy a mit. Sőt: nála már a hogyan sem az. Énekesre- zenésre vette most a munkatemetést. Furcsa volt ez a bor- bélyinges (lehet, hogy mások másfajta ruhadarabnak néz­ték ...) gyászszertartás. Fanyar volt. Szép, mert végül is egy szülést láttunk. Csak abszolút értékében ugyanaz. És Hofi Gézánál soha nem volt abszolút érték ... A négy sanzonos bejátszást — korábbi műsorokból össze­vágva — gyorsan elfelejtettük. Telepódium, Vidám Színpad, a tévékabaré egyetlen bérelt műhelye, az Otthon. Sas József most sem tagadta meg önmagát. Még azt a néhány szakállas viccet is megbocsátottuk neki, amivel konferanszainak le-le- ülő szekerét próbálta tovalendíteni. S különben is: szilvesz­terkor mindenen tud röhögni az ember... Még a külpolos Hacsek és Sajón is. Nem tudom, más hogy van ezzel, de ne­kem az a régi jobban tetszett. És most a Thália Színház „öregjeinek” Gerbeaud-partija. Persze, lehet, hogy nem telje­sen szilveszterre való az ötlet. De ahogyan és amit csináltak, az már-már tökéletes volt. Hasonlóképpen Körmendi és Gál­völgyi Jánosok (!) némajátéka is. Amit csináltak, a magyar kabaréban igen csak új. Némi túlzással azt is állíthatjuk: találmány. Igaz, kicsit intellektuális ez a humor, nem röhög- tet, csak gondolkodtatóan mosolyogtat. S hogy meglegyen az ellensúly a borulás elkerülésére, happy end-es véget csinál­tak a műsornak. A színésznek jobb Koós János és az élő klasszikusnak számító Agárdi Gábor kéményseprő-duója te­litalálat volt. Szilveszterien az. Aztán egy alig tízperces „valami” még éjfélig. Hiszen mi­nek nevezhetjük ezt a torzszülöttet: Bordalok diszkóritmus­ban ... Igaz, a pezsgőpukkanás előtti pillanatokban már ez is megbocsájtható! Végül is nem volt ez olyan rossz! Sőt: jö­vőre (pardon: az idén) se legyen silányabb! A RÁDIÓ KABARÉSZlNHÁZÁT dicsérni legalább annyira unalmas dolog, mint a tévébeli kabarékról a nem éppen jót mondani, leírni. Egyszer jó lenne már kinyomozni, hogy mi­képpen alakult ki ez így. A bemelegítés is jobban sikeredett. Székhelyi József saját­ságosán melankolikus stílusában egy olyan Pódiumparádé­nak lehettünk részesei, amely igazi és nagyszerű élményt nyújtott. A régi „nagyok” — Kazal László, Kiss Manyi, Ko­csis Sándor, Latinovits Zoltán, Örkény István és Szécsi Pál — személyisége éledt újjá és töltötte fel agyunkat, szívünket a ma is élő, dolgozó kortársak segítségével. A Kabarészínház műsoráról lehet, de szinte felesleges di­csérőket írni: most is nagyszerű volt. Verebes István „he­lyettes” és Major Tamás „vezér”-szóvivők gyöngédséggel pi- maszkodó, okosan szemtelen, nagyvonalúan aprólékos, szel­lemesen érzelmes összekötői, konferanszai még csiszoltabbá, bölcsebbé és veretesebbé tették ezt a százötven percet. Igen, voltak gyengébb számok is. A Sajtóbakikban a zöm nyom­dai elszedésekből származó volt, amin nevetni lehet, de ez­zel nevettetni nem éppen épületes. Kíváncsi vagyok, hogy ebbe a vissza-visszatérő számba annak szerkesztői, írói mi­kor illesztik bele a rádiós kollégák elszólásait, bakijait is ... Mert a humor is megköveteli a korrektséget!... .......AMI A KÖZÖS BEGYÜNKET NYOMJA...” — fo­galmazott Verebes István a zárókonferanszban. Ezen vidul- tunk az elmúlt esztendő szilveszterén a rádió és a tévé előtt. Mindkét műsorszóró megismétli műsorát. S aki netán ezt is lekésné, ne keseredjék el! 1985 december 31-én este megint meghallgathatja, megnézheti . .. N emesi László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Tóth Benedek írása. 8.30: de Falla: Pedro mester bábszínháza. Opera. 8.59: Népdalcsokor. 9.45: Mondókák, gyermekjáté­kok Győrúj faluban. 10.05: Mesterségünk címere. 10.35: Zenei rejtvények fiatalok­nak. (ism.) 10.50: Operettekből. 11.39: Wilhelm Meister tanuló­évei. Goethe regénye rá­dióra alkalmazva. 2. (ism.) 12.45: Kapcsoljuk a miskolci stú­diót. 13.00: Bramhs-művek. n. 13.23: Kóruspódium. 13.40: A legkisebb magyar város: Encs. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai .(ism.) 14.26: Az I Musici di Roma ka­marazenekar játszik. 15.00: Világirodalmi könyvszem­le. 15.30: Zenei Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Emlékezés Lesznai Anná­ra. 17.55: Külföldről érkezett. 19.15: Rádiószínház. 21.32: Fjodor Saljapin két dalt énekel. 21.40: A hidak helyett — rom­halmaz. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. 23.15: Jean-Pierre Rámpái fuvo- lázik. 0.10: Szimfonikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Loránd István dalaiból. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Ének az esőben. Filmzene. 12.30: Mezők, falvak ének^ 13.05: Pophullám. 14.00: Nóták. 14.15: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: A Molnár-dixieland ját­17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: Reklámparádé. 20.03: A Poptarisznya dalából. 21.05: A Bikini együttes és a Lokomotiv GT új nagyle­mezéről. 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 23.20: Verbunkosok, nóták. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Szimfonikus zene. 10.31: Kamarazene. 11.05: Pillanatkép. 11.10: A kamarazene folytatása. 11.37: Haydn: D-dúr (Miracle) szimfónia No. 96. 12.02: A XI. debreceni nemzet­közi kórusverseny hang- felvételeiből. VII/5. 13.05: Prizma, (ism.) 13.35: Gyöngyhalászok. Részletek Bizet operájából. 14.25: Népdalpárosok. 14.45: Magyarán szólva, (ism.) 15.00: Csak fiataloknak. 16.04: Üj lemezeinkből. 17.00: Tűnődés a tünetekről. Az Iskolarádió műsora. 17.30: Operaáriák. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: in limba matema. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hangverseny francia zene­szerzők műveiből. 20.35: A kertész docens. 20.55: Magyar énekkarok felvé­teleiből. 21.10: Purcell: A vihar — kísérő­zene. 22.12: Ivan Rebroff operaáriákat énekel. 22.39: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Filmslágerek diszkóválto. zatban. 17.15: Hódító útra indul egy ta­lálmány. 17.30: Régen hallott sanzonok­ból. 17.35: A futóhomok zenetanítója, (ism.) 17.55: A kecskeméti Kodály-is- kola kórusának új felvéte­leiből. 18.00: Alföldi króniká. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.35: Tévétorna, (ism.) 8.40: Iskola tévé. 9.15: Kraljevói vonat. Jugoszláv film. (ism.) 10.40: Bűvészek. Bolgár rövid­film. (ism.) 11.05: Képújság. 16.00: Iskolatévé. 16.40: Hírek. 16.45: Bianca Ionescu énekel. 17.05: A király szobája. Francia rövidfilm. 17.50; Képújság. 17.55: Tízen Túliak Társasága. 18.45: Száz híres festmény. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Inkognitóban. Angol tévé­film. 21.00: Hatvanhat. 22.00: Szó, zene, kép. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.30: Allatmesék. (ism.) 17.45: Tudományos? Fantaszti­kus! A tükör, (ism.) 18.00: Képújság. 18.05: Sorstársak. 18.35: Az élet ereje. Szovjet do­kumentumfilm. 18.50: Nasa Obrazovka. 19.50: Átjáró. Lengyel rajzfilm. 20.00: A találmányok története. VIA­20.40: Bach: h.moll szvit. NDK film. (ism.) 21.00: Tv_hiradó 2. 21.20: Iskolapénz. Finn film. 22.40: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: Jelen és jövő. 21.00: Tudományos híradó. 21.30: Irodalmi magazin. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.15: A művelődési műsor is­mertetése. 8.20: Tv-naptár. 8.30: Tv-sorozat gyerekeknek. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 16.10: Videooldalak. 16.20: Síeljünk mindannyian. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-napátr. 17.45: Az idő őrei — tv-sorozat gyerekeknek. 18.15: Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Hat láb föld — filmsoro­zat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Slágerlista helyett — if. júsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv.napló. 19.55: Reklám. 20.00: Művészeti est. 22.30: Tegnap, ma,- holnap. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Kincs, ami nincs, 6 és 8-kor: Altatódal nászágyon. Békéscsabai Sza­badság: de. 10, du. 6 és 8-kor: A szerelem csapdája, 4-kor: Ha­lálkanyar. Békéscsabai Terv: csak fél 6-kor: Cecília, I—n. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Az ál­arcos lovas legendája, fél 8-kor: Gyónás gyilkosság után. Gyulai Petőfi: 3-kor: Kamaszok, 5 és 7-kor: Lady Chatterley szerető­je. Orosházi Béke: 5-kor: El­jegyzés előtt, 7-kor: Hárman a slamasztikában. Orosházi Parti­zán : fél 4-kor: Fehér farkasok, fél 6 és fél 8-kor: Yerma. Szarvasi Táncsics: 6, 8 és 22- kor: O, kedves Harry. Szeghal­mi Ady: A gonosz Lady.

Next

/
Thumbnails
Contents