Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
1985. Január 3., csütörtök Mesélő környezetünk Munkácsy Mihály: Űjoncozás Párizs, a nagyvilági élet, a művészetek, s mindenekelőtt a képzőművészet szédítő világcentruma rajongással fogadja a mindössze 26 éves Munkácsy Mihályt. Mikor a korán árvaságra jutott festő nevelőszülője, Reök István levélben szemére veti, hogy Munkácsy feledni látszik magyarságát, így védekezik: „Nem szűnök egy percre sem magyar és magyar művész lenni, pártolom a magyar művészet érdekeit, bárcsak a magyar művészet összpontosulhatna Magyar- országon, s ne kellene egész életünkön át, ha művészi légkörben akarunk maradni, azt külföldön keresni.” Magyarországon a polgárság hiánya megélhetési gondokat okozott a képzőművészeknek. Hiányzott a mecenatúra. Másrészt hódított .a fotózás. A kor olyan divatos portréfestői, mint Barabás Miklós, Borsos József áttértek a fotózásra. (Utóbbi megA leningrádi Kirov Balett szólis*ái Budapesten vendégszerepeinek januárban. A Leningrádi Akadémiai Opera- és Balettszínházból érkező 11 táncművész január 21-én, 26-án és 28-án mutatja be koncertjellegű műsorát a Fővárosi Operettszínházban. A Kirov Balett több mint 200 éves múltra tekinthet vissza, az akadémikus balett első számú fellegvára. Századunkban a legnagyobb balettművészek generációit bocsátotta útjára, s innen indult el a balettművészet koreográfiái megújítása is. A társulat kisebb csoportja a századfordulón vendégszeunta ezt is, s mint a „Szép Juhászné”-hoz címzett vendéglő kocsmárosa halt meg.) A nagybácsi azon vádja, hogy Munkácsy miért nem itthon mutatja be képeit, ugyancsak könnyen megválaszolható, hiszen a festő tízéves szerződést kötött Sedel- meyer műkereskedővel, s ennek következtében képeivel nem ő rendelkezett. Munkácsy mindig is vállalt magyarságáról nemcsak a békéscsabai rokonsággal folytatott levelezés ténye és tartalma vall, hanem a művész hazáját felidéző téma- választásai. Három évvel azelőtt járt Magyarországon, mint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban látható Űjoncozás című képét 1877-ben megfestette. A vélemények megoszlanak a mű értékét illetően. Van, aki úgy tartja, Munkácsy kissé már messze került hazai témáitól. Ez a kép azonban számos művészre nagy hatással volt, igaz, alapműve a repelt először Magyarországon, a teljes együttes pedig 1958-ban, illetve 1983-ban lépett fel klasszikus és új művekkel. A társulat a vendégjátékok legalkalmasabb formájának a koncertestet tartja, hiszen a legjobb, hírnevet szerzett idősebb és fiatalabb szólisták ezeken az esteken sokoldalúan mutathatják be művészi tehetségüket, szakmai felkészültségüket, emellett a társulat változatos stílusú repertoárjából is ízelítőt adhatnak. Az újító szellemű, mai szovjet koreográfusok közül Dimitrij Brjancev, Borisz Eifman és Leoniv Lebegyev, valamint a balett igazgatója. Munkácsy-epigonizmusnak és -divathullámnak. Munkácsy e képen látszólag kevésbé fogalmaz élesen, az egész festményt inkább valami szelíd, nosztalgikus emlékezés lengi át. Bár az újoncok nemzetiszínű kokárdát viselnek, ez aligha ’48-as toborzás. Falun még évtizedekkel később is szokás volt újoncozáskor kokárdát tűzni. Az egyszerű emberek szívéből nem lehetett kitörölni ’48-at. Kossuthot és a feltámadó Petőfit várták még évtizedekig, elpusztíthatatlan reménységgel. Munkácsy számára — bár négyéves gyerekként aligha élhette át — ’48 örök és megingathatatlan maradt. A képet külön érdekessé teszi a Munkácsytól idegen kompozíció. A festőnek nem volt irányadó mestere, szinte belecsöppent a sikerbe, s így a szakma titkait iskola nélkül, önmagának kell felfedeznie. Ennek hátrányait Oleg Vinogradov műveiből állították össze a januári est programját. Abban a francia Maurice Béjart és Roland Petit egy-egy tánckettőse is látható lesz. A szólistacsoport legtöbb tagja a Kirov Balett nemzetközileg elismert művésze, szinte valamennyien nemzetközi versenyek díjazottjai. Az esten fellép Natalja Bol-' sakova, Gabriella Komiévá, Irina Csisztjakova, Jevge- nyija Jevtejeva, Olga Li- hovszkaja, Vagyim Gujajev, Nyikolaj Kovmir, Konsztan- tyin Zaklinszkij, Jevgenyij Neff, Amatilij Boszov és Ju- rij Gumba. gyakran megérezte. Gyötrel- mes előmunkálatok előzik meg a képeket. Rengeteg tanulmány mellett a tömeg jelenetekhez embereket bújtat jelmezekbe, és lefotózza őket. A kompozíció egységét szinte minden sok alakos képen azzal teremti meg, hogy egy valakit néznek a többiek, így van ez a Siralomház, a Tépéscsinálók, a Milton, az Éjjeli csavargók, a Honfoglalás, a Sztrájk és Ecce homo című képén is. Ennek a képnek azonban nincs ilyen középpontja. Akár négy önálló képre szabhatnánk, bár a két vigadozó csoport nem csak hátrébb kerül, de némelyikük arcából is kevés látszik, így mind a két trió inkább hangulatilag festi alá a képet, mintsem magára vonzza a figyelmet. Szemünk hosszasan időz a szerelmespáron. Szinte kiszakadnak a többiek közül, eltűnik számukra a világ. Mégsem ők az igazi középpont, hanem az asztalfőn ülő magányos férfi. Nyugalma rendkívüli erőt sugároz. Nem kíván elvegyülni a többiek dorbézolásában. Nem kétséges, ha cselekednie kell, nem lesz gyáva. De nem szégyelli a szívét szorongató szomorúságot sem, igyekszik férfi- mód legyűrni azt. Sajátos kontratsztja ennek a kissé faluhőse figurának a háttérben ülő, (talán rokkant, de) a katonai életre mindenképp alkalmatlan férfi. Sóvár bánattal nézi a fiatalok büszke bánatát. Ez a szinte falhoz simuló férfi — ebben még a kép bírálói is egyetértenek — a festő egyik legszuggesztívebb, leg- megkapóbb figurája. Munkácsy igazi küzdelmet folytat a kompozícióval ezen a képén. Mintha a felszín és a mély ellentétét kívánta volna ábrázolni a két síkban elhelyezett alakokkal. Megláttatni azt, hogy a búfelejtő jó hangulat mögött hogyan lapul és rágja az ember lelkét az elválás és a magány. Ungár Tamás Fotó: Veres Erzsi fl Hunnia Stúdió filmjei Befejezés előtt áll a MAFILM Hunnia Filmstúdiójának több produkciója. Véget ért Gothár Péter „Tiszán innen, Dunán túl. . című alkotásának forgatása. A rendező a vígjáték forgatókönyvét Esterházy Péterrel közösen írta. A film egy család balatoni nyaralásáról szól, ahol semmi sem úgy történik, ahogyan eredetileg elképzelték. Gárdos Péter „Uramisten” című prokdukciójának utómunkálatait végzik. A rendező első játékfilmje a cirkusz, világában játszódik, a felvételek is zömmel itt készültek, Máthé Tibor operatőr kamerájával. A vágási munkálatoknál tart a „Csak egy mozi” című alkotás. Rendezője Sándor Pál. A produkció — „film a filmben” — a filmrendezés keserveiről szól. Befejezte egész estés dokumentumfilm-soroza- ta harmadik részének forgatását ifj. Schiffer Pál. A Dávid Zoltán operatőrrel készített „Paraszti élet” című produkció a paraszti létformát mutatja *be. A Kirov Balett szólistái Budapesten Szilveszteri KÉPERNYŐ El HDNGSZÚRÓ JO VOLT! De fogalmazzunk pontosabban: jobb volt a tavalyinál. Igaz, erre könnyű azt mondani, hogy „ugyan már, azt felülmúlni igazán nem nagy dolog”! Manapság azonban az ember a kis dolgoknak is örül. Főképpen, ha a televízió műsoráról van szó ... Egy ilyen év után!... NOS, A TELEVÍZIÓ görcsösen ragaszkodik szokásaihoz. Függetlenül attól, hogy az a szokás jó vagy kevésbé az. Itt van például a Szuperbola című visszaköszönő műsor. Nem titok, ezt nem a szórakoztató, hanem a külpolitikai főosztály szerkeszti. Arkus József és munkatársai vért (és még ki tudja mit) izzadva kísérelték meg most is, hogy valami szuperrel, soha sehol nem láthatóval és hallhatóval, valami egészen újjal örvendeztessék meg az éjszakai nagy búcsúzásra készülő, „bemelegített” nézőket. Egy parányi új csak-csak sikeredett. Ez azonban valahol nem az ő érdemük. Mindany- nyiunkké. Nevezetesen: letűnnek a tabuk, kikorhadnak a tilalomfák. Ahogyan az Elsőtáblás Sakkjátékosunkkal készített álinterjúban (és Gálvölgyi János nemcsak parodistának kitűnő!) elhangzott: Innen szép nyerni, fiúk! Hát... Jó lenne, ha ez a nyerés nem olyan lesz, mint ahogyan azt a Szupervízió elénk vizionálta! * Mert íme a bizonyítás: megint rövidre sikerült a felvétel, elő kellett halászni a Minden lében két kanalat. Kapott is, ismerős is, nem baj! Kikanalaztuk! De aztán! Aztán jött A Hofi! Sok év után megtörtént a békekötés. Vagy csak fegyverszünet? De ez most nekünk mindegy! Nos, Hofi Gézával mi már csak úgy vagyunk, hogy teljesen mindegy, hogy mit, csak mondja. De azért legyünk őszinték! Mégsem olyan mindegy a mit. Sőt: nála már a hogyan sem az. Énekesre- zenésre vette most a munkatemetést. Furcsa volt ez a bor- bélyinges (lehet, hogy mások másfajta ruhadarabnak nézték ...) gyászszertartás. Fanyar volt. Szép, mert végül is egy szülést láttunk. Csak abszolút értékében ugyanaz. És Hofi Gézánál soha nem volt abszolút érték ... A négy sanzonos bejátszást — korábbi műsorokból összevágva — gyorsan elfelejtettük. Telepódium, Vidám Színpad, a tévékabaré egyetlen bérelt műhelye, az Otthon. Sas József most sem tagadta meg önmagát. Még azt a néhány szakállas viccet is megbocsátottuk neki, amivel konferanszainak le-le- ülő szekerét próbálta tovalendíteni. S különben is: szilveszterkor mindenen tud röhögni az ember... Még a külpolos Hacsek és Sajón is. Nem tudom, más hogy van ezzel, de nekem az a régi jobban tetszett. És most a Thália Színház „öregjeinek” Gerbeaud-partija. Persze, lehet, hogy nem teljesen szilveszterre való az ötlet. De ahogyan és amit csináltak, az már-már tökéletes volt. Hasonlóképpen Körmendi és Gálvölgyi Jánosok (!) némajátéka is. Amit csináltak, a magyar kabaréban igen csak új. Némi túlzással azt is állíthatjuk: találmány. Igaz, kicsit intellektuális ez a humor, nem röhög- tet, csak gondolkodtatóan mosolyogtat. S hogy meglegyen az ellensúly a borulás elkerülésére, happy end-es véget csináltak a műsornak. A színésznek jobb Koós János és az élő klasszikusnak számító Agárdi Gábor kéményseprő-duója telitalálat volt. Szilveszterien az. Aztán egy alig tízperces „valami” még éjfélig. Hiszen minek nevezhetjük ezt a torzszülöttet: Bordalok diszkóritmusban ... Igaz, a pezsgőpukkanás előtti pillanatokban már ez is megbocsájtható! Végül is nem volt ez olyan rossz! Sőt: jövőre (pardon: az idén) se legyen silányabb! A RÁDIÓ KABARÉSZlNHÁZÁT dicsérni legalább annyira unalmas dolog, mint a tévébeli kabarékról a nem éppen jót mondani, leírni. Egyszer jó lenne már kinyomozni, hogy miképpen alakult ki ez így. A bemelegítés is jobban sikeredett. Székhelyi József sajátságosán melankolikus stílusában egy olyan Pódiumparádénak lehettünk részesei, amely igazi és nagyszerű élményt nyújtott. A régi „nagyok” — Kazal László, Kiss Manyi, Kocsis Sándor, Latinovits Zoltán, Örkény István és Szécsi Pál — személyisége éledt újjá és töltötte fel agyunkat, szívünket a ma is élő, dolgozó kortársak segítségével. A Kabarészínház műsoráról lehet, de szinte felesleges dicsérőket írni: most is nagyszerű volt. Verebes István „helyettes” és Major Tamás „vezér”-szóvivők gyöngédséggel pi- maszkodó, okosan szemtelen, nagyvonalúan aprólékos, szellemesen érzelmes összekötői, konferanszai még csiszoltabbá, bölcsebbé és veretesebbé tették ezt a százötven percet. Igen, voltak gyengébb számok is. A Sajtóbakikban a zöm nyomdai elszedésekből származó volt, amin nevetni lehet, de ezzel nevettetni nem éppen épületes. Kíváncsi vagyok, hogy ebbe a vissza-visszatérő számba annak szerkesztői, írói mikor illesztik bele a rádiós kollégák elszólásait, bakijait is ... Mert a humor is megköveteli a korrektséget!... .......AMI A KÖZÖS BEGYÜNKET NYOMJA...” — fogalmazott Verebes István a zárókonferanszban. Ezen vidul- tunk az elmúlt esztendő szilveszterén a rádió és a tévé előtt. Mindkét műsorszóró megismétli műsorát. S aki netán ezt is lekésné, ne keseredjék el! 1985 december 31-én este megint meghallgathatja, megnézheti . .. N emesi László Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Tóth Benedek írása. 8.30: de Falla: Pedro mester bábszínháza. Opera. 8.59: Népdalcsokor. 9.45: Mondókák, gyermekjátékok Győrúj faluban. 10.05: Mesterségünk címere. 10.35: Zenei rejtvények fiataloknak. (ism.) 10.50: Operettekből. 11.39: Wilhelm Meister tanulóévei. Goethe regénye rádióra alkalmazva. 2. (ism.) 12.45: Kapcsoljuk a miskolci stúdiót. 13.00: Bramhs-művek. n. 13.23: Kóruspódium. 13.40: A legkisebb magyar város: Encs. 14.10: A magyar széppróza századai .(ism.) 14.26: Az I Musici di Roma kamarazenekar játszik. 15.00: Világirodalmi könyvszemle. 15.30: Zenei Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Emlékezés Lesznai Annára. 17.55: Külföldről érkezett. 19.15: Rádiószínház. 21.32: Fjodor Saljapin két dalt énekel. 21.40: A hidak helyett — romhalmaz. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. 23.15: Jean-Pierre Rámpái fuvo- lázik. 0.10: Szimfonikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Loránd István dalaiból. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Ének az esőben. Filmzene. 12.30: Mezők, falvak ének^ 13.05: Pophullám. 14.00: Nóták. 14.15: Idősebbek hullámhosszán, (ism.) 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: A Molnár-dixieland ját17.30: Segíthetünk? 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: Reklámparádé. 20.03: A Poptarisznya dalából. 21.05: A Bikini együttes és a Lokomotiv GT új nagylemezéről. 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 23.20: Verbunkosok, nóták. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Szimfonikus zene. 10.31: Kamarazene. 11.05: Pillanatkép. 11.10: A kamarazene folytatása. 11.37: Haydn: D-dúr (Miracle) szimfónia No. 96. 12.02: A XI. debreceni nemzetközi kórusverseny hang- felvételeiből. VII/5. 13.05: Prizma, (ism.) 13.35: Gyöngyhalászok. Részletek Bizet operájából. 14.25: Népdalpárosok. 14.45: Magyarán szólva, (ism.) 15.00: Csak fiataloknak. 16.04: Üj lemezeinkből. 17.00: Tűnődés a tünetekről. Az Iskolarádió műsora. 17.30: Operaáriák. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: in limba matema. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hangverseny francia zeneszerzők műveiből. 20.35: A kertész docens. 20.55: Magyar énekkarok felvételeiből. 21.10: Purcell: A vihar — kísérőzene. 22.12: Ivan Rebroff operaáriákat énekel. 22.39: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Filmslágerek diszkóválto. zatban. 17.15: Hódító útra indul egy találmány. 17.30: Régen hallott sanzonokból. 17.35: A futóhomok zenetanítója, (ism.) 17.55: A kecskeméti Kodály-is- kola kórusának új felvételeiből. 18.00: Alföldi króniká. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.35: Tévétorna, (ism.) 8.40: Iskola tévé. 9.15: Kraljevói vonat. Jugoszláv film. (ism.) 10.40: Bűvészek. Bolgár rövidfilm. (ism.) 11.05: Képújság. 16.00: Iskolatévé. 16.40: Hírek. 16.45: Bianca Ionescu énekel. 17.05: A király szobája. Francia rövidfilm. 17.50; Képújság. 17.55: Tízen Túliak Társasága. 18.45: Száz híres festmény. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Inkognitóban. Angol tévéfilm. 21.00: Hatvanhat. 22.00: Szó, zene, kép. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.30: Allatmesék. (ism.) 17.45: Tudományos? Fantasztikus! A tükör, (ism.) 18.00: Képújság. 18.05: Sorstársak. 18.35: Az élet ereje. Szovjet dokumentumfilm. 18.50: Nasa Obrazovka. 19.50: Átjáró. Lengyel rajzfilm. 20.00: A találmányok története. VIA20.40: Bach: h.moll szvit. NDK film. (ism.) 21.00: Tv_hiradó 2. 21.20: Iskolapénz. Finn film. 22.40: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: Jelen és jövő. 21.00: Tudományos híradó. 21.30: Irodalmi magazin. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.15: A művelődési műsor ismertetése. 8.20: Tv-naptár. 8.30: Tv-sorozat gyerekeknek. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 16.10: Videooldalak. 16.20: Síeljünk mindannyian. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Hírek. 17.35: Tv-napátr. 17.45: Az idő őrei — tv-sorozat gyerekeknek. 18.15: Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.00: Reklám. 21.05: Hat láb föld — filmsorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Slágerlista helyett — if. júsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv.napló. 19.55: Reklám. 20.00: Művészeti est. 22.30: Tegnap, ma,- holnap. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Kincs, ami nincs, 6 és 8-kor: Altatódal nászágyon. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8-kor: A szerelem csapdája, 4-kor: Halálkanyar. Békéscsabai Terv: csak fél 6-kor: Cecília, I—n. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Az álarcos lovas legendája, fél 8-kor: Gyónás gyilkosság után. Gyulai Petőfi: 3-kor: Kamaszok, 5 és 7-kor: Lady Chatterley szeretője. Orosházi Béke: 5-kor: Eljegyzés előtt, 7-kor: Hárman a slamasztikában. Orosházi Partizán : fél 4-kor: Fehér farkasok, fél 6 és fél 8-kor: Yerma. Szarvasi Táncsics: 6, 8 és 22- kor: O, kedves Harry. Szeghalmi Ady: A gonosz Lady.