Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
1985. január 5., szombat ! NAGYVILÁG Diplomáciai életünk 1984 tükrében A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységével 1984-ben tovább erősítette hazánk és a szocialista országok kapcsolatait. A kölcsönös előnyök alapján a kapcsolatok bővítésére törekedett a más társadalmi berendezkedésű országokkal is. Miként az MSZMP Központi Bizottsága december 4-i ülésén is leszögezte: országaink és pártjaink internacionalista kapcsolatait, népeink testvéri barátságát fejezte ki a magyar párt- és kormányküldöttség részvétele Lengyelország, Románia, Bulgária felszabadulása 40. évfordulójának és a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 35. évfordulójának ünnepségein. Az MSZMP képviselői több testvérpárt küldöttségével folytattak megbeszéléseket. Ezek elősegítették egymás helyzetének és tevékenységének kölcsönösen jobb megismerését, az internacionalista szolidaritás és együttműködés erősödését. A vasútállomások automatikus biztonsági berendezései lehetővé teszik, hogy az egész forgalmat egy helyről irányítsák. Felvételünk a domazJicei pályaudvar irányítóállomását mutatÍa b* (Fotó: CTK — ORBIS) Több mint háromezer kilométer A csehszlovák vasút villamosítása Nemzetközi kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt a KGST-országok vezetőinek júniusban Moszkvá- ban megtartott találkozója, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette a magyar párt- és kormány- küldöttséget. Miként a Központi Bizottság és a Minisztertanács értékelte: a tanácskozás közös állásfoglalásai hosszú távra kijelölik a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének irányait. Az ott született elhatározások teljes mértékben összhangban vannak hazánk érdekeivel és törekvéseivel. Kádár János ez alkalommal találkozott Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával. A kölcsönös bizalom és az elvtársi megértés légkörében folytatott megbeszélésük érdemben elősegítette a magyar—szovjet kapcsolatok átfogó fejlesztését, népeink barátságának mélyítését. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban járt márciusban — Kádár Já- no.s vezetésével — párt- és kormányküldöttségünk, s a látogatásról szóló jelentés hangsúlyozta: az tovább erősítette országaink széles körű kapcsolatait, jószomszédi viszonyát. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésé volt a célja Kádár János, októberi franciaországi látogatásának. Tárgyalása Francois Mitterrand elnökkel, valamint a politikai és a gazdasági élet más vezető személyiségeivel a magyar— francia kapcsolatok fontos eseményei voltak, jó alkalmat adtak a fejlesztés lehetőségeinek és az együttműködést szolgáló további teendőknek az áttekintésére. Mozgalmas évet zárt az Elnöki Tanács elnöke. Lo- sonczi Pál vezetésével pártós állami küldöttség tárgyalt május 29—június 2. között Mongóliában. A megbeszélések tovább erősítették a magyar—mongol barátságot, s az új barátsági és együttműködési szerződés hosszú távra megalapozza kapcsolataink fejlesztését. Novemberben távol-keleti úton járt a magyar államfő. A magyar—szovjet kapcsolatok jelentős eseménye volt a korihány elnökének novemberi moszkvai látogatása. Lázár György és Nyiko- laj Tyihonov eredményes tárgyalást folytatott a soron következő középtávú nép- gazdasági tervek összehangolásáról, a gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséről. Hivatalos látogatáson hazánk vendégei voltak pártvezetők, államfők, miniszterelnökök, képviselők, vezető diplomaták és más politikusok. Az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács meghívására tárgyalt júniusban Budapesten párt- és állami küldöttség élén Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK elnöke. A látogatás hozzájárult országaink kapcsolatának, együttműködésének erősítéséhez. A Daniel Ortegának, a nicara- guai Nemzeti Újjáépítés Kormánya kormányzótanácsa koordinátorának vezetésével hazánkban járt küldöttség programja alkalmat adott arra, hogy ismételten szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítsuk az imperialista agresszió és az ellenforradalmi erők ellen hősiesen harcoló, nemzeti függetlenségét és társadalmi vívmányait védelmező nica- raguai népet. Rövid munkalátogatást tett novemberben Budapesten Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár Jánossal folytatott megbeszéléseik tovább erősítették népeink hagyományos barátságát, egyúttal kifejezték, hogy közös harcot vívunk a békéért, az enyhülésért. Hazánk vendége volt áprilisban Sadli Bendzsedid algériai államfő, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Pártjának főtitkára. Losonczi Pál és Rudolf Kirschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke októberben Sopronban és Eisenstadtban nem hivatalos, baráti határmenti találkozón folytatott eszmecserét kétoldalú kapcsolatainkról. Lázár György meghívásának tett eleget Chan Sy kambodzsai miniszterelnök, Kang Szong Szán, a Koreai NDK miniszterelnöke, Luhomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke. Rokon nép képviseletében járt hazánkban a közelmúltban a Finn Köztársaság miniszter- elnöke, Kalevi Sorsa, s ismerkedett népünk életével, eredményeivel. A Magyar Népköztársaság a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján tovább építse kapcsolatait az eltérő társadalmi rendszerű országokkal. Margaret Thatcher kormányfő budapesti látogatása a magyar—brit államközi kapcsolatok fejlődésének jelentős eseménye volt. Bet- tino Craxi,^az Olasz Köztársaság miniszterelnökének hivatalos magyarországi tárgyalásai előmozdították a magyar—olasz kapcsolatok további gyümölcsöző fejlődését. Helmut Kohl kancellár budapesti megbeszélései hasznosan járultak hozzá hazánk és az NSZK közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődéséhez, az együttműködés további lehetőségeinek feltárásához. Wilfried Martensnek, a Belga Királyság miniszterelnökének magyarországi látogatása ugyancsak ererdményesen mozdította elő a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Diplomáciai életünk jelentős eseménye volt, hogy Budapest adott otthont a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri és honvédelmi miniszteri bizottsági üléseinek. Hazánk vendége volt Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. Látogatása elősegítette a világszervezettel és szakosított intézményeivel fennálló kapcsolataink fejlesztését. A magyar főváros volt a színhelye az európai kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezletnek. A tanácskozás eredményes munkája nyomán kerül sor a nagy jelentőségű fórumra a jövő év őszén Budapesten. A magyar diplomácia vezetője, Várkonyi Péter itthon és külföldön több partneriével találkozott. Közülük Andrej Gromikóval, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesével, külügyminiszterrel folytatott megbeszélése a két ország együttműködésének további bővítését szolgálja. Csehszlovákiának igen sűrű a vasúthálózata. Hossza eléri a 13150 kilométert, s főbb vonalai maximálisan terheltek. így például a Ces- ká Trebová — Chocen 'közötti útszakaszon naponta 268 vonat halad át, a Ruttka— Zsolna közötti szakaszon 253 vonat, de hasonló a heLyzet másutt is. A csehszlovák vasút évente annyi árut szállít, mint az NSZK kétszer ilyen hosszú vasútvonala, s többet, mint a háromszor ilyen hosszú francia vasútvonal. A csehszlovák vasút további fejlesztésének alap- feltétele tehát annak korszerűsítése. A figyelmet elsősorban az egyes útvonalak villamosítására fordítják. Csehszlovákiában az első villamos vonatok ugyan már 1903-ban kezdtek közlekedni Bechvne és Tábor'város között, de a vasúthálózat rendszeres villamosítása csak a szocializmus építésének időszakában kezdődött. 1983 végén már 3264 kilométernyi vasútvonal felett húzódott vezeték, s 1985-ig a villamosított vonalak hossza eléri a 3464 kilométert, ami a teljes vonalhosszúság 26,3 százalékát teszi ki. S mivel a legmegter- heltebb útvonalakról van szó, a villanymozdonyok az összforgalom 65 százalékát látják el. Jelenleg a Praha — Usi nad Labem — Decin, Bratislava — Leopoldov — Puc- hov, Benesov — Tábor — Sobeslav, Praha — Plzen és más vonalakon folyik a munka. A többi európai országhoz hasonlóan Csehszlovákiában is 'két vontatási rendszert alkalmaznak. Az ország délnyugati részében a felsővezetékbe váltóáramot bocsátanak, míg a többi területen egyenáramot. Azokon a szakaszokon, ahol ez a két rendszer találkozik, kétféle berendezésű mozdonyok közlekednek, amelyeket szükség szerint egyik áramról a másikra át Jehet kapcsolni. A vasútvonalak villamosítása nem csupán a póznák felállításából és a vezetékek kifeszítéséből áll. A villanymozdonyok rendkívül nagy teljesítményűek, s egyre hosszabb és nehezebb vonatokat képesek elhúzni. Sok helyen ezért a sínpályát kell átépíteni, hogy a magasabb nyomást elbírja, s az állomásokat automatikus biztonsági berendezéssel kell ellátni, növelni a hidak teherbírását, meghosszabbítani a síneket a pályaudvarokon, s néhol szélesíteni kell az alagutakat is. A villamosítás során sok helyen már ellátták az állomásokat biztonsági berendezésekkel. A nyolcvanas évek elején több mint 1300 kilométernyi útvonalon végezték el azt a munkát, s 1985 végéig ezek az útszakaszok további 380 'kilométerrel bővülnek. Az automatikus biztonsági berendezés növeli a vonalak áteresztőképességét, mivel a vonatok gyorsabb időközökben követhetik egymást, mint a hagyományos irányítás mellett. A rugalmasabb irányítást teszi lehetővé a vasúti forgalmista és a mozdonyvezető közötti rádiótelefon-összeköttetés is. 1985-ben helyezik üzembe az Usti nad Labem — Decin 'közötti útszakaszon az NDK-ban gyártott rádiós diszpécserberendezést, amelynek segítségével a diszpécser a gondjára bízott területen közlekedő minden vonat mozdonyvezetőjével rádiós összeköttetést tart fenn. A csehszlovák külkereskedelem fejlesztése is több vasúti beruházást igényel. A csehszlovák—szovjet kereskedelmi forgalomnak körülbelül a fele Ágcsernyö határállomáson keresztül bonyolódik le, amelynek átrakodó területét — annak nagy teljesítményét illetően — hatalmas kikötőhöz lehetne hasonlítani. Mivel enpek az állomásnak fejlesztési lehetőségei igen korlátozottak, Matovce 'községnél újabb vasúti átkelőhely épül ki Csehszlovákia és a Szovjetunió között. A Csehszlovákia — NDK közötti határon Decin vasúti csomópontot építik át, hogy áteresztőképessége az eddigi napi 60 vonatról 100-ra növekedjék. A vasúti közlekedés korszerűsítéséhez hozzájárul a csehszlovák gépipar is. A plzeni Skoda Müvek új, ti- risztoros villanymozdony-ge- neráció gyártását készíti elő, amely jelentős árammegtakarítást tesz lehetővé. A Pop- rádi Vagongyárban új alváz sorozatgyártását kezdték meg, ami lehetővé teszi, hogy erre nagyobb menetsebességet elbíró teherkocsikat építsenek. Zdenek M. Vesely Emberek és eredmények Kirgizia, a 15 szovjet köztársaság egyike, Közép- Azsia északkeleti részén fekszik. Területe 198,5 ezer négyzetkilométer. Lakóinak száma 3 millió 511 ezer. A köztársaság fővárosa FrunA Kirgiz SZSZK 1924 októberében, 60 évvel ezelőtt alakult meg. Az ipar nélküli, elmaradott primitív mezőgazdasággal rendelkező egykori Kirgizia napjainkban a Szovjetunió jól fejlett ipari agrár területe. A kirgiz nép évszázadokon keresztül koldusszegényen és jogfosztottan élt. A cári birodalom hatóságai és a helyi gazdagok a szó szoros értelmében kihalásra ítélik őket. 1906-ban a „Vesztnyik prosz- veszcsenyija” című, a cári Oroszország fővárosába^, Pá- tervárott megjelenő folyóirat azt írta, hogy amennyiben a kirgizek felvilágosodása a jelenlegi ütemben fog folytatódni, úgy írástudatlanságuk felszámolásához 4660 évre lesz szükség ... A forradalom után egyetlen nemzedék élete alatt Szovjet Kirgizia hatalmas utat tett meg a vándorló állattenyésztéstől a korszerű iparig és a jól fejlett, gépesített mezőgazdaságig, a tudatlanságtól a tudomány és kultúra felvirágzásáig. A kirgiz vállalatok termékeit jelenleg a világ 55 országába exportálják. Kirgizia fejlett mezőgazda- sági terület. Híres a vékony szálú gyapjúfonalat biztosító juhtenyésztés, s a köztársaság az országban vezető helyet foglal el a jó minőségű gyapjú előállításában. Az országban itt vannak a legmagasabb cukorrépa-, zöldség- és gabonatermés-eredmények. Ez a köztársaság igen gazdag hegyi folyókban. A Na- rin folyón a már elkészült elektromos erőművön kívül még többet is építenek, hogy nemcsak Kirgizia elektro- mosenergia-igényét tudják kielégíteni, de több elektromos energiát szállítsanak a szomszédos köztársaságokba is. Hat évtized alatt hatalmas, fejlődésen ment keresztül a kirgiz irodalom és művészet. Egy olyan területen, ahol még saját írásbeliség sem volt, jelenleg minden harmadik lakos általános iskolába, szakmunkásképzőbe, közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe jár. Az első 'kirgiz nyelven írott könyvet 1926-ban adták ki. Napjainkban számos országban ismerik Csingiz Ajtmatov író nevét. Több más író, színész, művész és zeneszerző is ismert külföldön. Az ingyenes orvosi ellátási rendszer fejlődése, a dolgozók jólétének szakadatlan növekedése elősegítette, hogy Kirgiziában az átlagéletkor csaknem kétszeresére emelkedett. A szovjethatalom évei alatt a köztársaság hatalmas sikerei, a kommunista párt bölcs lenini nemzetiségi politikájának és a Szovjetunió valamennyi- népe testvéri segítségének köszönhető. zc. A forradalom előtt a kirgiz nők írástudatlanok cs jogtalanok voltak. A köztársaságban jelenleg több mint félmillió nő dolgozik a népgazdaság legkülönfélébb ágaiban. A képen: Dzsamal Tasibekova (balról), Kirgizia külügyminisztere a köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Licse Gran- lunddal, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa iparművészeti bizottságának elnökével beszélget APN—KS A krupszaji vízierőmű a Narin folyón. A létesítmény lehetővé tette, hogy Kirgizia elektromos energiát szállítson a szomszédos köztársaságokba, Uzbegisztánba, Tádzsikisztánba és Kazahsztánba (Fotók* APN)
