Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUAR 31.. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM A Tótkomlós: Népművészeti és Háziipari Szövetkezet varró- részlegében gyermek- és női ruhát varrnak a szorgos asszony­kezek. A ruhák nagy része szovjet exportra készül Fotó: Gál Edit Eredmények, tervek az egészségügyben Dr. Medve László sajtótájékoztatója Nehéz év után Mérlegzárás elült az állami gazdaságok Az állami gazdaságok is a mérlegkészítés időszakát élik. Tavaly a megye hét állami gazdaságában, a termelőszö­vetkezetekhez hasonlóan, ne­héz évet zártak. Az aszály alaposan próbára tette az üzemek teherbíró képességét, s a szárazságot megelőző évekhez képest tovább csök­kent a vállalati nyereség. Most az állami gazdaságok munkájáról, terveiről adunk röviden számot. a szarvasi Állami TANGAZDASÁG igen ne­héz körülmények között gaz­dálkodott 1984-ben. Az aszály miatt 25 millió forintos kár érte az üzemet. A búza ki­vételével valamennyi nö­vény termésátlaga elmaradt a tervtől és a több éves át­lagtól. A helyzetet súlyosbí­totta, hogy a rizs termeszté­se, elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében vesz­teséges volt. Az állattenyésztés hoza­mai kedvezően alakultak, az egy tehénre jutó tejtermelés megközelítette az 5800 litert. Az állattenyésztés eredmé­nyessége azonban a magas takarmányárak miatt így is elmaradt a tervtől. A nö­vénytermesztés és az állat- tenyésztés kieséseit csak részben pótolták az alapte­vékenységen kívüli tevé­kenységek. A gazdaság nye­resége elmaradt az 1983-ban elért 55 millió forinttól. A szakemberek az 1985-re elő­irányzott tervekben az ered­ményesség nagymértékű nö­velését tűzték célul. Ennek érdekében 1985-től új érde­keltségi rendszert vezetnek be. AZ OROSHÁZI ÁLLAMI GAZDASÁGOT sem kímélte az időjárás. A szárazság mintegy 24 millió forint ki­esést okozott. A búza hektá­ronkénti termése 6,3, a zöld­borsóé 5,7 tonna volt. Az ál­lattenyésztés, és elsősorban a sertéságazat kiemelkedően jó évet zárt és mintegy 800 tonna takarmányt sikerült megtakarítani. Tavaly 4 ezer 314 tonna húst értéke­sítettek és a 100 hektár szántóra eső hústermelés el­érte a 101 tonnát. A gazdaság kiegészítő te­vékenysége új profillal bő­vült, ugyanakkor folytatták a számítógépes programok átadását és betaníttatását. A nyereség a tervnek megfe­lelően, mintegy 17 millió fo­rint lett. Az elmúlt évben jelentősen, csaknem 9 száza­lékkal nőtt a gazdaságban a munkadíj színvonala. A BÉKÉSCSABAI ÁLLA­MI GAZDASÁGBAN 1984- ben búzából 6,5, borsóból 6,4 tonna termést takarítottak be hektáronként. Az 1983-as és az elmúlt évi szárazság azon­ban már nagymértékben éreztette hatását a kukorica- termésben. A 2300 hektáron termesztett kukoricából hek­táronként csaknem 3 ton­nával termett kevesebb a tervezettnél. A gazdaság vé­gül iá ésszerű költséggazdál­kodással, az alaptevékeny­ségen kívüli tevékenység bő­vítésével tavaly az egy évvel korábbinál 10 millió forint­tal nagyobb nyereséggel zár­ta az évet. Az üzemben az idén új keresetszabályozási formára térnek át, az állattenyésztés tevékenységét és az alapte­vékenységen kívüli tevé­kenységet tovább bővítik. _ A GYOMAENDRÖDI KÖ­RÖSI Állami gazdaság­ban 220 millió forintos ter­melési értéket állítottak elő 1984-ben. Rekordtermést ér­tek el kalászosokból, a rizs­termesztésben azonban messze elmaradtak a terve­zettől. A hibrid kukorica je­lentős részét a nagy száraz­ság miatt lesilózták. Az ál­lattenyésztésben, ha csak kismértékben is, de jobb eredményeket sikerült elér­ni, fnint egy évvel koráb­ban. Az ipari üzem 14 millió forintos árbevételével, 1,5 millió forintos nyereségével jelentős szerepet játszott ab­ban, hogy a gazdaságban 1983-ban elért 1,1 millió fo­rintos nyereséggel szemben tavaly 5,5 millió forint nye­reséget könyvelhettek el. Az idén a vetésszerkezet kisebb módosítását határoz­ták el, a rizs termőterülete ezer hektárról 600 hektárra csökken. Az ipari üzem ter­melését mintegy 15—20 szá­zalékkal növelik. Biztató a jövő szempontjából, hogy az elmúlt évben 22 millió fo­rint értékben fejlesztették, új gépek vásárlásával, állat­tartó telepek korszerűsítésé­vel, terménytárolók kialakí­tásával a gazdaság termelő­alapját. (Folytatás a 3. oldalon) Szerdán a Parlamentben dr. Medve László egészség- ügyi miniszter tájékoztatta a sajtó képviselőit az egész­ségügy tavalyi eredményei­ről és fejlesztésének ez évi feladatairól. A kórházak és egészség- ügyi intézmények, szolgál­tatások fejlesztése a hatodik ötéves terv időszakában is különösen fontos feladat. Ennek ellenére az előirány­zott 25 milliárd forintból 23 milliárdnyi megvalósulása várható. Az elképzelések nem teljesülnek teljes mér­tékben, de ha a folyamatban levő építkezéseket befejezik, akkor kialakul a területi és a progresszív betegellátás el­vének megfelelő intézményi hálózatrendszer. A regionális központokban megtalálhatók majd a speciális ellátáshoz szükséges részlegek. A me­gyei kórházak fejlesztése az utóbbi időszakban két ütem­ben történt: az ötödik öt­éves tervben általában a ke­vésbé költséges belgyógyá­szati jellegű fejlesztések vol­tak napirenden, a hatodik ötéves tervben költségesebb objektumokat létesítettek. Szükséges a szociális ott­honi férőhelyek fejlesztése is — hangsúlyozta —, mivel a szociális otthonok céljaira előirányzott . összegeket sok helyen kórházi fejlesztésre használták fel. Az elkövetkező időkben nem lesz szükség a bölcsődei férőhelyfejlesztésre sem, sőt helyenként gondot okoz: a bölcsődéket milyen célra hasznosíthassák. Ebben nem­csak a születések számának csökkenése játszik közre, ha­nem a népesedéspolitikai ha­tározattal kapcsolatban meg­jelent szociálpolitikai intéz­kedések is. A gyermekgondo­zási díj bevezetésével az anyák jövedelemarányosabb feltételek, segélyezés mel­lett .vállalhatják a gyermek otthoni nevelését, így keve­sebben igénylik a bölcsődei férőhelyeket. Az anya- és csecsemővé­delmi ellátás fejlesztése szintén fontos feladat a kö­vetkező időszakban is. Med­ve László hangoztatta: még mindig nem lehetünk elége­dettek a csecsemőhalálozás alakulásával; tavalyelőtt 19, tavaly 20 ezrelék volt, A legtöbb halálozást a szív- és érrendszeri, a daga­natos betegségek, balesetek okozzák — mondotta a to­vábbiakban. Eredményként említette, hogy csaknem 1500-ra emelkedett a szívmű­tétek száma, elértük azt, hogy egyre kevesebb ideig kell várakozni a szívműtét­re. A szívműtétekre, pace makerek beültetésére, műve- sekezelésekre az állami költ­ségvetés rendelkezésre bo­csátja a szükséges anyagi fe­dezetet. Elmondta azt is, hogy amíg korábban csak a regionális központokban voltak műveseállomások, ma már nagyon sok megyei kór­házban lehetséges a művese- kezelés. Ennek eredménye­ként 1980 óta 22 ezerről 44 ezerre növekedett a művese- kezelések száma. Jelenleg 380 beteg vár transzplantá­cióra; tavaly 67 veseátültetés történt, több, mint bármi­kor. Ehhez hozzájárult az is, hogy aktívabban vettünk részt a KGST Intertransz- plant-programjában is. Beszélt arról is, hogy tel­jes körűvé válik a terhesek olyan vizsgálata, amellyel időben ki lehet szűrni a magzatfejlődési rendellenes­ségeket. Az egész országban megvalósult a gyermekek hallásának szűrővizsgálata, s az ötéves terv végére álta­lánossá válik az iskoláskor előtti látás-szűrővizsgálat. A továbbiakban az egész­ségügyi alapellátás feladatai­ról szólva elmondta, hogy a tervek között szerepel az egészségügyi irányítás rend­szerének korszerűsítése, az alapellátás szabályozása. Megvizsgálják, hogy szüksé­ges-e a jelenlegi ütemben folytatni az orvosképzést — hiszen az orvosok száma or­szágunkban 33 ezer —, és felülvizsgálják a szakdolgo­zók képzésének rendszerét is. Az év második felében ki­adják a magánorvosi gya­korlatot szabályozó rendele­tet. Idén várható az egész­ségügyi törvény módosítása is. Medve László elismerés­sel szólt az egészségügyi dol­gozók helytállásáról, áldoza­tos munkájáról. Hangoztat­ta: az egészségügyi hálózat hatékonyabb és gazdaságo­sabb hasznosítása révén a feltételek többsége adott a lakosság egészségi állapotá­nak javításához, a betegek eredményesebb kezeléséhez. A gyógyszerellátásra vo­natkozóan hangsúlyozta; in­tézkedéseket' tettek a közel­múltban annak érdekében, hogy ne ismétlődjék meg a tapasztalt gyógy szerhiány, amelynek — mint mondotta — egyik oka az volt, hogy a hazai gyógyszergyárak nem szállítottak folyamatosan egyes gyógyszereket. Úttörők gyűjtötték Kimagasló eredmények a felszabadulás történetéről az energiafelhasználás Ülésezett az MRDSZ országos választmánya A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége po­litikai és kulturális rendez­vényekben gazdag, eredmé­nyes évet zárt. Ez tűnik ki az MRDSZ beszámolójából, amelyet tegnap, szerdán vi­tattak meg Gyulán a Park Szálló tanácskozótermében. Az MRDSZ országos választ­mányának ülésén az elnök­ség beszámolóját Márk György főtitkár terjesztette a testület elé. A szövetség az elmúlt évben korszerűbb vezetési stílus kialakításával arra törekedett, hogy meg­újuljon, szakszerűbb mun­kát végezzen. Ennek szel­lemében szélesítette tevé­kenységét. A nagyobb közsé­gekben, a HNF keretében megalakították a szövetség aktívacsoportját. Különös fi­gyelem kísérte az elmúlt év­ben a román pedagógusok országos találkozóját, vala­mint a hazai románság nép­rajzával foglalkozók tanács­kozását. Ugyancsak sikeresek vol­tak á különféle politikai, közművelődési, népművésze­ti, anyanyelvápoló és ha­gyományőrző rendezvények. A gyulai román gimnázium­ban első ízben megrendezett ,,Ki tud többet a hazai ro­mánságról” címmel meghir­detett vetélkedő jól szolgál­ta a nemzetiségi tudat ápo­lását. A tanácskozáson értékel­ték a választott testületek munkáját, elismeréssel szól­tak a rádió és a televízió ro­mán nyelvű adásainak szín­vonaláról, valamint a „Tim- puri” című kultúrtörténeti folyóirat gazdag tartalmáról. Emelkedett a román nyelv- oktatásban részt vevők szá­ma, javult a tankönyvellá­tás és a tanulás lehetősége a felsőoktatási intézmények­ben. Az elnökség beszámolója után Martyin György titkár terjesztette a választmány elé a szövetség és a munka- bizottságok ez évi ülés- és munkatervét. A hazai ro­mánság ünnepélyes országos választmányi ülés keretében emlékezik meg áprilisban hazánk felszabadulásának évfordulójáról. A TOT köz­reműködésével ismét meg­rendezik a téeszvezetők ta­nácskozását, és márciusban újra találkoznak a hazánk­ban . működő román nemze­tiségű művészeti együttesek. Magyarországi vendégsze­replésre hívnak meg az NDK-ból egy szorb folklór­együttest. A román néptánc­együttesek jó felkészítése ér­dekében Arad megyéből nép­táncinstruktor látogat Gyu­lára. Ugyancsak egyhetes ro­mániai kultúrkörúton szere­pel majd egy magyar együt­tes. Az országos választmány a hozzászólások után, az ezekre adott válaszokat kö­vetően, bejelentésekkel ért véget. Béla Ottó A Magyar Üttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége tavaly szeptemberben Bat- tonyán díszparancsban for­dult az ország minden őrsé­hez, rajához, úttörőközössé­géhez; a sízovjet hősök em­lékének ápolását, sírjainak felkutatását szorgalmazó fel­híváshoz országszerte csat­lakoztak az úttörőcsapatok. A Békés megyei úttörők számos olyan vállalást tettek, amelyek az ország és szű- kebb pátriánk' felszabadítá­sával kapcsolatos események mélyebb megismerését szol­gálják. A legátfogóbb a csa­baiak kezdeményezése: a fel- szabadulási évforduló alkal­mából városismereti vetél­kedősorozatot hirdettek, eb­ben másfél ezer gyermek vesz részt. A megyeszékhely 12 általános iskolájának út­törői 250 öttagú csapatban kutatják a város történetét* s mérik majd össze tudásukat az iskolai, majd a városi döntőben. A díj sem min­dennapi: a nyertesek Békés­csaba testvérvárosaiban, a vajdasági Nagybecskereken, illetve a szlovákiai Brezno- bányán tölthetnek el egy hetet. Több helyen — így példá­ul Gyomaendrődön is — a felszabadulás szemtanúinak vallomásait megörökítő ku­tatómunkára írtak ki pályá­zatot. Másutt —. Méhkeré­ken és Mezőberényben — a gyermekek helytörténeti gyűjteményt hoztak létre, ebben súlyának megfelelően foglalkoznak a felszabadulás történetével is. Vésztőn, Lökösházán és Battonyán a felszabadító har­cokban részt vett szovjet ka­tonákkal, Dévaványán pedig a negyven évvel ezelőtti ese­mények tevékeny formálói­val, a kommunista párt ak­kori helybéli vezetőivel ta­lálkoznak a múlt iránt ér­deklődő úttörők. A fővárosban csaknem va­lamennyi úttörőcsapat részt vesz a szovjet hősök emlék­helyeinek, sírjainak ápolá­sában. Több kerületben — így a VII.-ben, a XI.-ben, a XIX.-ben — a honismereti gyűjtőmunkák összefoglalá­saként vetélkedőket, aka­dályversenyeket rendeznek. A kispesti úttörőcsapatok közösen emlékparkot hoztak létre a Vörös Hadsereg út­ja mellett. Az emlékhelyen — amely április 4-re ölti fel végleges formáját — 32 vá­ros helyezte el a felszaba­dulásának napjáról hírt adó táblát. A XVI. kerületi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsa­pat egyik raja a Párta utcai szovjet sírkert ápolására vál­lalkozott. A Pentz Károly úttörőcsapat a XXII. kerü­letben hősi halált halt Jeljov kapitány családjával tart ál­landó levélkapcsolatot, s a kapitány fia és lánya már járt is Budapesten a pajtá­soknál. A XX. kerületi Jó­zsef Attila úttörőcsapat ku­tatásai során a diákok fényt derítettek arra, hogy iskolá­juk 1944 végén szovjet kór­ház volt. szervezésében Tegnap, január 30-án az energiafelhasználás szerve­zéséről tárgyalt a MÉSZÖV elnöksége, Tanai Ferenc ve­zetésével. Az ülésen részt vett Repik Ferenc, a SZÖ- VOSZ kereskedelmi főosztá­lyának vezetője, aki az el­nökség elé került anyagot — országos ismeretei alapján — színvonalasnak, világosnak, közérthetőnek, jól szerkesz- tettnek értékelte. Megálla­pította: az energiafelhasz­nálással kapcsolatos gondo­kat, feladatokat, eredménye­ket szakmailag kifogástala­nul, a témát jól, átfogóan tárgyalja. Jó alapot ad ah­hoz, hogy a helyi eredmé­nyeket összevessék az orszá­gos tapasztalatokkal. Az elnökség tagjai a vitá­ban gyakorlati tapasztala­tokról számoltak be, köztük olyanokról, mint az orosházi is. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ főfoglalkozásban vil­lamosmérnököt foglalkoztat energetikusként. Munkája az ÁFÉSZ energiagazdálko­dásán már kézzel foghatóan érzékelhető. Mások szóvá tet­ték a víz- és a villanyórák leolvasása körüli bonyodal­makat, melyek gyakran sú­lyos bírságok kivetéséhez vezethetnek. Szó volt arról is, hogy az ÁFÉSZ-ek az utóbbi időben energiaellá­tásukat szinte évente meg­változtatták, más forrásra álltak át. Ennek költségki­hatása nagy terhet jelentett. A vitaösszefoglalóban Ta­nai Ferenc elmondotta, hogy a szövetség egy évvel ezelőtt kezdett behatóan foglalkozni az energiafelhasználással. Figyelemmel kíséri az üze­meltetéshez szükséges ener­giaforrások igénybevételét, az utóbbi években lefolyta­tott energiaracionalizálás eredményét, különös tekin­tettel az energiamegtakarí­tások növelésére. A beérke­zett adatokból egyértelműen arra lehet következtetni — folyó áron számolva —, hogy az energia ésszerű fel­használása útját járják a szövetkezetek. 1984 III. ne­gyedévében az előző év azo­nos időszakához viszonyítva jelentős megtakarításokat ér­tek. el. A továbbiakban az ifjúsá­gi parlamentekről szóló elő­terjesztést az elnökség jóvá- hagyóan tudomásul vette, majd a KTA- és KFA-fel- használásokról hoztak hatá­rozatokat. A január 29-i or­szágos tanács állásfoglalása alapján a megyei szövetség elnöksége azt javasolta Bé­kés megye fogyasztási szö­vetkezeteinek, hogy továbbra is maradjanak tagjai az or­szágos KTA- és KFA-alap- nak, mert a jövőben ezekből az alapokból csak azok a szövetkezetek részesülnek, melyek rendszeresen be is fizetik a megfelelő rész­arányt. D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents