Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 29., KEDD Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Jégtörő is segít a jégtakaró megbontásában. Hétfőn délután a Fehér-Körösön is befejezték a jég robbantását. Ezzel az ösz- ■zes Békés megyei folyó jégmentes Fotó: Béla Ottó Bővül a csúcsidőn kívüli áruszállítás Érezhetően egyre ritkább Budapest belvárosában és a vidéki nagyvárosok zsúfolt belső utcáiban napközben a közlekedést eltorlaszoló áruszállító teherautó. A kereskedelem a termelőkkel és a szállító vállalatokkal együttműködve mindenütt igyekszik azokat a módszereket megkeresni, amelyekkel a legjobban kiküszöbölhetők a napközbeni torlódások az áruszállításnál. , A legfontosabb feladat a budapesti belterületi élelmiszerüzletek áruutánpótlásá- nak minél jobb megszervezése, hiszen egy átlagos élelmiszer-áruházba napi 20—30 teherautó érkezik, de ünnep előtti napokon előfordul, hogy 60, vagy annál is több. A legkézenfekvőbb megoldás a csúcsidőn kívüli fuvarozás. Korábban az éjszakai szállításokat részesítették előnyben, ez azonban nem mindenütt megoldható, me^t a régi közértek nem rendelkeznek úgynevezett fogadózsilippel, ahol biztonságban marad reggelig az áru; ezenkívül az éjszakai szállítás zajjal jár, s zavarja a környék lakóinak nyugalmát. Ezért a szállítók és a kereskedők igyekeznek a kora reggeli, illetve a késő délutáni, esti órákra időzíteni az árufuvarozást. A fővárosban jelenleg 122 üzletbeszállítják a csúcsforgalmon kívüli órákban az élelmiszereket. Ennek megszervezésére a kereskedelmi dolgozókat anyagilag is ösztönzik. A tervek szerint a kiskereskedelmi vállalatok a 'közeljövőben újabb 65 üzletben szervezik meg a csúcsidőszakon kívüli áruszállítást. A vendéglátóhelyeken kevesebb gondot okoz az esti áruszállítás, hiszen itt a dolgozóknak nem kell túlórában fogadniuk a nyers- és alapanyagokat. Jelenleg 56 budapesti vendéglőbe, étterembe viszik a délutáni csúcsforgalom után a nyersanyagokat, s a jövőben újabb 171 helyen tervezik ennek bevezetését. A kora reggeli, késő esti és az éjszakai áruszállításban jó partnernek bizonyultak a termelő, illetve nagykereskedelmi, valamint a szállító vállalatok. A sütőipar, a tejipar, valamint a zöldség-gyümölcs szállítók már évék óta kora reggel viszik portékáikat a boltokba. De a kereskedelem igényeihez igazodva több helyütt így szállítja az árut az üzletekbe a Budapesti Füszért, a söripar, valamjnt a Fővárosi Ásvány- és Jégipari Vállalat is. A vállalatok most tárgyalnak a Húsnagykereskedelmi, a Hűtőipari, valamint a Likőripari Vállalattal, s várhatóan e három cég is még az év első felében megkezdi a csúcsidőn kívüli szállításokat. A vállalatok önállóan tárgyalnak partnereikkel, a jobb szervezés érdekében azonban a Fővárosi Tanács koordinálja a kora reggeli, késő esti és az éjszakai fuvarokat. Az élelmiszerek döntő többségét a Kereskedelmi Szállítási Vállalat gépkocsijai viszik az üzletekbe. A vállalat sok esetben kezdeményezi is, hogy olyan időszakban fogadják af árut a boltok, amikor nem akadályozzák a főváros forgalmát. Az egyszerűsítés érdekében a BSZV egy úgynevezett árukeverő raktárát is létesített, hogy a belvárosi üzleteket napi egyszeri szállítással lássa el azokkal az árukkal, amelyek vidékről érkeznek. Így nincs szükség arra, hogy a pótkocsis teherautók egymás után érkezzenek a boltokhoz, egyetlen közepes teherautóra felfér a napi áru- szükséglet. HNFgazdaságpolitikai konferencia Gárdonyban Háromnapos gazdaságpolitikai konferencia kezdődött hétfőn Gárdonyban, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa gazdaság- és településpolitikai osztályának rendezésében. Az eszmecserén — ahol a népfront budapesti, megyei és megyei városi gazdaságpolitikai, település-, illetve várospolitikai munkabizottságának elnökei, valamint gazdaság- és településpolitikával foglalkozó munkatársai vesznek részt. Hétfőn Agrárpolitikánk és gyakorlati megvalósítása címmel Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szólt az agrár- gazdaság helyzetéről, feladatairól, majd Márton János, a népfront gazdaságpolitikai munkabizottságának elnöke számolt be a mozgalom aktuális gazdaságpolitikai teendőiről. A tanácskozás résztvevői a következő napokon előadásokat hallanak a terület- és településfejlesztés új feladatairól, az ipar előtt álló tennivalókról, a tanácsi önállóság fejlesztésének gazdasági kérdéseiről, s arról, mint hatnak a világgazdaság tendenciái gazdaságunkra. Társadalmi vita az elöljáróságokról Nemzetközi összefogás az erdők védelmére 1985 az erdők éve. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAQ) felhívására a tudósok, környezetvédők Euró- pa-szerte — így nálunk is az idén a szokásosnál nagyobb figyelmet szentelnek a fáknak, amelyeknek mindinkább fokozódik gazdasági jelentőségük és a természetes környezet harmóniájának megóvásában betöltött szerepük. Az erdőkkel kapcsolatos tudományos vizsgálatok eredményeit a szakemberek az ENSZ szervezetének közreadják, amely az erdők védelmére kidolgozandó tudományos programhoz hasznosítja. Szükség ig van a fokozott védelemre, annál is inkább, mert mind több károsodás éri a fákat, sokfelé eddig ismeretlen betegség pusztítja az erdőket. így van ez nálunk is. Felmérések szerint az északi hegyvidék értékes tölgyeseinek, fenyveseinek mintegy 10 százalékát támadta meg eddig ismeretlen kór. A szakemberek véleménye erről megoszlik. Egyesek szerint’ az ipartelepek légrétegében keletkezett szennyeződés hatására fellépő savas esők idézik elő a fák betegségét, mások úgy vélekednek, hogy újfajta frombák, rovarok terjedéséről van szó. A KGST-országok erdészeti vezetői elhatározták, hogy hosszú távú tervezetet dolgoznak ki az erdők védelmére. E munka tapasztalatai egyben a FAO-prog- ramhoz is adalékul szolgálnak majd. Hazánkban a Mecsekben és a Mátrában a Központi Légkörfizikai Intézet bevonásával felállították már a figyelőszolgálatot. A társközségekben megalakuló elöljáróságok helyéről és szerepéről, a működésükkel 'kapcsolatos jogszabályok tervezetéről rendezett társadalmi vitát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A közelmúltban befejeződött tanácskozássorozat tapasztalatait összegezve a népfrontmozgalom székházéban az MTI munkatársának elmondták : a vitákon részt vevők elismerően szóltak a'kistelepüléseinken az elmúlt évtizedekben végbement fejlődésről. Ügy vélekedtek, hogy a központi és a helyi erőfeszítések nyomán számottevően javultak a lakosság életkörülményei, s megteremtődtek a lakóterületi közélet fellendítésének feltételei is. A kedvező folyamatok mellett azonban egyes térségekben meggyengült a falvak népességmegtartó ereje. Sokan emiatt költöztek el, másutt keresve megélhetési lehetőséget. Az elvándorlás oka legtöbbször az volt, hogy a lakóhelyen nem volt elég üzlet, szolgáltató egység, s hiányoztak az érdekképviselet megfelelő szervei is. A körzetesítések következtében, . a közös tanácsok létrehozásával ugyanis elsősorban a székhelyek fejlesztésére irányult a közfigyelem, a társközségek így hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az itteni feladatok elvégzésére legtöbbször nem jutott any- nyi, amennyire szükség lett volna. A vitákban felszólalók ennek kapcsán rámutattak: e településeknek a tanácsi szervek földrajzi — és gyakran képletes értelemben is vett — távolsága miatt nem volt igazán gazdája. A tanácstagi csoportok ugyan megtették, ami tőlük telt, de nem volt erejük arra, hogy határozottabban szerezzenek érvényt a helyi érdekeknek. Az új jogszabályokat már csak azért is kedvezően fogadta a társközségek lakossága, mivel az új testületek: az elöljáróságok révén szorosabb együttműködés alakulhat ki a tanácsok és az állampolgárok között. Ugyanakkor például a Baranya megyei tanácskozáson felvetették, hogy az elöljáróságok létrehozása csupán lehetőség, kedvező lehetőség arra, hogy a kívánatos együttműködés elmélyüljön. Valóra váltásához arra van szükség, hogy a tanácsok az elöljáróságot elfogadják a helyi érdekek szószólójának, s ékként is tárgyaljanak vele. Ehhez persze az is kell, hogy alapos körültekintés előzze meg. az elöljárók kiválasztását. Ez annál is inkább kívánatos eljárás — hangsúlyozták —, mert az emberek bizalma általában személyekhez kötődik. Az egri regionális tanácskozáson ezzel összefüggésben fölhívták arra is a figyelmet, hogy e tisztségre nehéz lesz mindenütt megfelelő''tudású és tenni kész lakost találni. Nem beszélve arról, hogy a közös tanácsoknak — lévén csekély létszámú az apparátusuk —, olykor-olykor > még a korábbi tanácstagi csoportok működtetése is gondot okozott. Egy más megközelítésből pedig rámutattak: annak mindenféleképpen elejét kell venni, hogy az elöljárókból idővel úgymond helyi hatalmasságok váljanak. Ezért sem javasolták, hogy a lakosság képviselőit hatósági jogkörrel ruházzák fel. A budapesti tanácskozáson, amelyen Fejér, Komárom és Pest megye meghívott népfront-tisztségviselői és tanácstagjai is részt vettek, viszont azt szorgalmazták, hogy az elöljáró főállásban tevékenykedjen, mert máskülönben nem jut ideje az ügyek nyomon kísérésére, az érdekék következetes képviseletére. Vas megyében azt tették szóvá, hogy az elöljáróságok tekintélye nem utolsósorban azon múlik, mennyire szólhatnak bele a helyi teendők rangsorolásába. Ennek előfeltétele a megfelelő tájékozottság mellett főként az, hogy rendelkezhessenek bizonyos pénzösszegekkel. Egy effajta csekélyebb költségvetés okos felhasználása is hozzájárulhat a közéleti aktivitás felélénkítéséhez, s érdekeltséget is teremtene a saját bevételek növelésében. Általában: minden eszközzel arra kell ösztönözni, hogy a székhely szerepét betöltő község képes legyen felülemelkedni partikuláris érdekein, s részesítse előnyben egyes feladatok rangsorolásakor a társközségek lakosságát — hangoztatták a tanácskozáson. Szó esett a tárgyi feltételekről is. Arról, hogy a külvilággal sok helyütt igen körülményes a kapcsolattartás: nincs telefon, s a közlekedési költségek is hátrányosan befolyásolják az ott élők helyzetét, összességében valamennyi vitázó egyetértett abban, hogy az elöljáróságok létrejötte hozzájárul a társközségek megrendült önbecsülésének újbóli megszilárdításához. A társadalmi viták tapasztalatait eljuttatják az illetékes szervekhez. Robbantják a jeget a Fehér-Körösön Csökken a vízállás a folyákon A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén a Fehér-Körösön aromán vízügyi szolgálat kérésére jégrobbantást és jégtörést végeznek mintegy 9 kilométeres folyamszakaszon a vízügyi szakemberek. Az összefüggő jée robbantására együttműködési megállapodás alapján kérték fel,a román vízügyiek a magyarokat, mert a Fehér-Körös határon túli szakaszán nagymértékű összefüggő jégtakaró képződött, mely az enyhe időjárás és a vízszint emelkedése miatt, hirtelen megindult és összetorlódott. A magyar szakemberek az OVH ár- és belvízvédelmi központi szervezetének jégtörő járőreivel együttműködve a fekete és Fehér- Körös szanazugi összefolyásától visszafelé haladva a határig utat nyitnak a román területen felhalmozódott jégnek. Ami az árvízvédelmi helyzetet illeti, az mindenképpen megnyugtató. Az elmúlt 24 órában a Körösök romániai vízgyűjtőjében és a magyar területen is csak kis mennyiségű csapadék hullott, ez nem befolyásolja a jelenlegi kisebb árhullám zavartalan levonulását. Folyóinkon a vízszint végig apadó, ezért a Berettyón Szeghalomnál tegnap délután megszüntették az elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Az olvadás és az árhullám hatására a fekete, a kettős és a Sebes-Körös, valamint á Berettyó végig jégmentes. A Hortobágy—Berettyót összefüggő jégtakaró borítja. A Hármas-Körös felsőbb szakaszain mintegy 30 százalékos a jégzajlás. Hungexpo-sajtótájékoztató Az idei vásárprogramról tájékoztatta a sajtó képviselőit Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgatója hétfőn a kőbányai vásárvárosban. Elmondotta: gazdag programot kínál a HUNGEXPO a hazai és a külföldi kiállítóknak. Az idén is megrendezik a beruházási javak és a fogyasztási cikkek hagyományos seregszemléjét, a tavaszi, illetve az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. Emellett 11 szakkiállítást rendeznek Kőbányán. A sort márciusban az Utazás nemzetközi idegenforgalmi kiállítás és vásár nyitja. Áprilisban négy szakkiállításnak — HUNGAROKORR (korrózióvédelmi), HUNGA- ROPLAST (műanyag- és gumiipari), LIMEXPO (köny- nyűipari), MIPEL (elektronikai és műszeripari) — ad otthont a kőbányai vásárváros. A második félév legjelentősebb eseménye az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás lesz, melyhez szervesen illeszkedik az AGROMASEXPO, a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gép- és műszerkiállítás és a nemzetközi technológia- és licencvásár, amelyen nagy teret szentelnek a hazai élen járó agrártermelési eljárások bemutatásának. Októberben a Csináld magad nemzetközi barkács- és kiskertkiállítás és az IN- TERPLAYEXPO játék- ' és oktat^sieszköz-kiállítás várja a látogatókat. A HUNGEXPO szervezésében a magyar vállalatok a szocialista országokban hat általános vásáron, illetve önálló kiállításon vesznek részt 1985-ben. A legjelentősebb esemény a májusban Moszkvában hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából megrendezendő jubileumi kiállítás lesz. A HUNGEXPO a tőkés országokban’ az általános vásárok mellett mindinkább arra törekszik, hogy a szakosított kiállításokon szervezze meg a magyar termékek bemutatóját. Ezek a kiállítások ugyanis az üzleti élet fontos fórumai. Így 1985-ben a fejlett tőkés országokban a tokiói, a grazi, a bázeli, a sza- loniki és a bécsi általános vásár mellett 17 szakosított kiállításon szervezi meg a magyar vállalatok részvételét. Magyarországon is növelni szeretnék a szakosított kiállítások szerepét. Üj' témájú szakbemutatókat is terveznek, így 1986-ban a tervek szerint számítástechnikai, illetve autóbusz-kiállítást tartanak a kőbányai vásárvárosban. anglisztikai napok Pécsett Anglisztikai napok kezdődtek hétfőn Pécsett. Az anglisztika és az amerika- nisztika — vagyis az angol, illetve az amerikai kultúrával, nyelvvel és irodalonimal fpglalkozó tudomány — hazai művelőinek háromnapos konferenciáján az idén először Jugoszláviából és az NDK-ból érkezett külföldi szakemberek is részt vesznek. Az anglisztikai napok megnyitóján Ürmös Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora hangsúlyozta: a konferencia legfőbb feladata, hogy a tudományos kutatások legújabb eredményeiről friss tájékoztatást nyújtson az angol nyelvet oktató tanároknak. A plenáris nyitó ülést követően a tanácskozás két nyelvészeti, valamint egy- egy angol, amerikai-kanadai, illetve módszertani-nyelvoktatási szekcióban folytatta munkáját. A nyelvészek elsősorban az úgynevezett pragmatikakutatások eredményeit, az irodalmárok a huszadik századi literatúrá- val foglalkozó összehasonlító dolgozatokat, az oktatásmódszertan szakemberei pedig a legújabb kísérleteket vitatják meg. A konferencián elhangzó félszáznál több előadásból kiadványt is szerkesztenek, s azt valamennyi résztvevőnek megküldik.
