Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. JANUAR 28., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Magyar termékek sikere a szovjet piacon A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet 10 éve szállít irodai berendezéseket Újabb termékek erősíthetik a magyar ipar jó hírét a Szovjetunióban; reményt ad erre, hogy a két orsizág együttműködő vállalatainak idei megállapodásai a kap­csolatok bővítését tűzik cé­lul.- A VESZPRÉMI BAKONY MÜVEK 15 évvel ezelőtt in­dította útnak az első sze­mélygépkocsi-alkatrész szál­lítmányát a Volga menti Togliatti Autógyárba. Az 1968-ban megkötött ma­gyar—szovjet államközi egyezmény alapján két év alatt berendezkedtek a gyár­tásra. Ezzel az időszakkal megkezdődött a vállalat tör­ténetében egy nagy ütemű, magas technikai színvonalú fejlesztés, amely azután az addigi vegyes profilú gyárat az autóvillamossági termé­kek legnagyobb hazai gyár­tójává emelte. Négy termék­család gyártására készültek fel: kürtöt, gyújtáselosztót,, gyújtáskapcsolót és komplett ablaktörlőt készítenek. Az el­ső évben 35 ezer garnitúrát szállítottak, ezt követően fo­kozatosan nőtt a termelés, s 1975-től már négyszázezer gyújtáselosztót és ugyaneny- nyi ablaktörlőt, a másik két termékből pedig háromszáz­ezer-háromszázezer darabot gyártanak. S nemcsak a La­dákhoz szállít a gyár, készí­tenek autóvillamossági cik­keket a Moszkvics és a Ka­maz autógyárnak is. Az idén már a 2108-as típusú új La­dához is küldenek megszakí­tó nélküli gyújtáselosztót. A veszprémi Bakony Mű­vek az idén "szereléstechnikai termékeivel bekapcsolódott a szovjet autógyárak re­konstrukciójába. A Moszk­vics autógyárral szerződést írtak alá hat szerelőrendszer gyártására; hasonló szere­léstechnikai rendszereket sízállítanak még az elektro­motorok gyárába, és már bejelentette igényét e ter­mékcsoportra a ZIL, GAZ- teherautók gyára is. A METRIPOND MÉRLEG- GYÄRBAN szovjet és ma­gyar tudományos kutatók közreműködésével fejlesztet­tek ki olyan elektronikus, mikroprocesszoros vezérlé­sű kohásizati és egyéb mér­legtípusokat, amelyekkel a hódmezővásárhelyi vállalat nagy nyugat-európai és ten­gerentúli cégeket is megelő­zött a szovjetunióbeli ver­senytárgyaláson. A sikernek köszönhetően eddig több mint százmillió forint érték­ben 75 öntőüstmérleget szál­lítottak a szovjet vaskohá­szati üzemek rekonstrukció­jához. A mérleg különleges erőmérő cellája révén 500 tonnás súly esetében néhány kilós megközelítéssel álla­pítja meg az olvasztott vas­sal telt üst súlyát, méri a ki­öntött adatokat, s regisztrál­ja a visszamaradt mennyisé­get, ami azért fontos, hogy megszüntethessék a töredék­bugákat, s ezzel csökkentsék t az öntési selejtet. Az idén a festékgyáraknak is szállítanak elektronikus tartálymérlegeket; ezek a Metripondban kifejlesztett berendezések a megadott re­cept szerint, automatikusan adagolják a festékek adalék­anyagait. A gyár szakembe­rei, közösen szovjet kollégá­ikkal, további mérlegtípusok konstrukcióin dolgoznak. A BUDAFLAX LENFONÖ- ÉS SZÖVŐIPARI VÁLLA­LAT sok éve áll kereskedel­mi kapcsolatban szovjet partnercégekkel, s amióta — három esztendeje — meg­kapta az önálló exportjogot, megélénkült ez az együttmű­ködés. Tavaly már ötmillió rubel értékű ponyvaszövetet és takaróponyvát szállítottak a Szovjetunióba, e gyártmá­nyokért a lenfeldolgozás fon­tos alapanyagát, a tilolt lent kapták cserébe. Az idén há­rom százalékkal több, ösz- szesen kétmillió négyzetmé­ter ponyvaszövetet, illetve az iparban és a mezőgazdaság­ban használatos konfekcio­nált takaróponyvát terveznek a Szovjetunióba szállítani; lakó-, csarnok- és túrasát­rakkal, s egy speciális ter­mékükkel, a tűzoltótömlővel is bővítik a termékskálát. Az általuk exportált árukon kí­vül, más külkereskedelmi vállalatok által a szovjet piacon értékesített konfek­cionált ruházati termékekhez csaknem 11 millió forint ér­tékű lenszövetet gyárt a Bu- daflax. Az együttműködés kiterjed műszaki területre is, a vállalat tavaly csaknem 70 millió forint értékben vá­sárolt szovjet fonógépeket, amelyeket komáromi lenáru- gyárában állított munkába. Az idén újabb mezőgazdasá­gi gépek vásárlását is terve­zik: csaknem három és fél millió forint értékű lenvető és -nyüvő gépet vesznek a Szovjetunióból. A GYULAI FA- ÉS FÉM­BÚTORIPARI SZÖVETKE­ZET tíz éve szállít színházi székeket, továbbá irodai és szállodai bútorokat szovjet megrendelőknek. Erre az év­re mintegy 170 millió forint értékű termékre kötöttek szerződést partnereikkel. Eszerint 15 ezer, színházba, tanácsterembe és szállodába való széket adnak el a bará­ti országban. Nyolcszáz zsöllyét küldenek például — 1 millió 700 ezer forint, ér­tékben — az ivanovói szín­házi komplexum berendezé­séhez, 1100 színházi ülőbú­tort szállítanak Alma-Atába, és készítenek grúz és üzbég népi motívumokkal díszített székeket is tbiliszi és tasken- ti intézményeknek. A legtá­volabbi hely, ahová eljutnak a gyulaiak termékei: Vlagyi­vosztok; a Távol-keleti Ten­gerhajózási Hivatal itteni központjába viszik irodabú­torukat. Huszonhét vagonnyi be­rendezést — épületpanele­ket, tetőszerkezeteket, fűtő­testeket, csibeetetőket — indítottak útnak a napok­ban a BÁBOLNÁI MEZÖ- GAZDASÄGI KOMBINÄT- ból Azerbajdzsánba, ahol a Bakutól 100 kilométerre le­vő Sziazanyban épít egy korszerű „baromfigyárat” a magyar kombinát. 1983 szep­temberében kezdték meg a szerkezetek szállítását, és az idén befejezik az új létesít­mény összeszereléséhez szükséges összes elem, tarto­zék kiszállítását. A nagy teljesítményű ba­romfitelephez 168 darab, egyenként ezeregyszáz négy­zetméter alapterületű köny- nyűszerkezetes alumínium épületek, istállók tartoznak, s felszerelnek itt korszerű állategészségügyi és takar­mányvizsgáló laboratóriumot is. Az üzemépületeket lépcső­zetesen adják át:, amint el­készül egy-egy teleprész, nyomban bevonják a terme­lésbe;* az első, több istállót magába foglaló egység az év első negyedében készül el, 1986-ban már valamennyi istállót betelepítik naposcsi­békkel, 1987-től pedig már teljes kapacitással dolgozik az évenként 10,6 millió hiz­lalt baromfi kibocsátására képes azerbajdzsáni „ba­romfigyár”. A kivitelezéséről a szovjet fél gondoskodik, az építkezést, szerelési mun­kákat bábolnai szakemberek irányítják. Az átadásokat követő egyéves garanciális idő alatt a takarmányok ké­szítéséhez szükséges premi- xeket, vitaminokat is a ma­gyar kombinát szállítja. Kez­detben a naposcsibékről is Bábolna gondoskodik, ké­sőbb azonban az új azer­bajdzsáni baromfigyár tel­jesen önellátó lesz. A mintegy 37 millió rubel értékű szovjet „baromfi­gyár” építésébe bekapcsoló­dott a bábolnai kombinát valamennyi ipari üzeme; al­vállalkozóként részt vállalt az exportból többek között az Április 4. Gépgyár, az esztergomi Labor Műszer­ipari Művek, az Ikladi Ipa­ri Műszergyár, valamint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári üzeme is. A Körösvidéki Cipész Szövetkezet mezőberényi telepén bé­bicipőket készítenek exportra • Fotó: Veress Erzsi Kelendők az alkatrészek az flgrokernél A békéscsabai Agroker Vállalatnál már a múlt ősz­szel felkészültek a téli me­zőgazdasági gépjavításokra. Szerencsére, a vállalat kész­letgazdálkodásával nem volt gond, így elegendő alkatrészt vásárolhattak az Agrotek- től, valamint a szomszédos megyék — Hajdú-Bihar, Csongrád, Szolnok, Bács- Kiskun — Agrokereitől. Kü­lönösen jól sikerült a felké­szülés az MTZ traktorok al­katrészeiből: háromszor ak­kora készlettel várták a ve­vőket, mint egy évvel ko­rábban. Már december elején, a nagyjavítások indulásakor kezdték az Agroker dolgozói kielégíteni a mezőgazdasági szövetkezetek, gazdaságok alkatrészigényét. Amikor ezeket a tételeket elszállí­tották, a kereskedők újra felmérték az igényeket, és ismét újabb alkatrészeket, szereléseket, javító anyago­kat szereztek be a terme­lőktől. Napjainkban ezeket viszik folyamatosan a gép­javítók telephelyeikre. Ami az ellátás színvonalát illeti: hiánycikkek most is vannak. Az E—516-os kom­bájn esetében a gyártó nem igazolta vissza a megrende­lést. Változatlanul nem tud­nak az Agrokernél teher­gépkocsi- és Rába Steiger- gumiabroncsot adni — ezen a téren rövid időn belül nem várható változás. A Zetor traktorcsalád alkatrészellá­tása — 1-2 hiánycikktől el­tekintve — megoldott. Fo­lyamatosan érkeznek a ke­reskedelmi vállalat tefephe- lyére a pótkocsialkatrészek, csapágyakból megfelelő a választék, hidraulikus töm­lőből minden méret van, nincs gond az akkumuláto­rok beszerzésével. Nagy vá­lasztékban kínálnak az Ag­rokernél különböző korszerű javítástechnikai anyagokat, így hidraulikus tömítőgarni- túrát, gumigyűrűket. összességében elmondha­tó, hogy kedvezőbb a mező- gazdasági gépek alkatrész- ellátása az idén megyénk­ben, mint egy évvel koráb­ban. Ehhez az is hozzájá­rul, hogy bizonyos szerelé­keket, alkatrészeket megyén belül, gyakran mezőgazda- sági szövetkezetek ipari üzemágaival gyártatnak le. Befejeződtek a munkásőrök egységgyülései Vasárnap befejeződtek a munkásőrök egységgyűlései, amelyeket a január 4-től kezdődő hétvégeken tartot­tak meg az MSZMP XIII. kongresszusára és a hazánk felszabadulása 40. évforduló­jára készülődés jegyében. A nagy társadalmi nyilvános­ság előtt az egységparancs­nokok azt vették számba, hogy mit tettek a munkás­őrök a XII. kongresszus ha­tározatának megvalósításá­ért, hogyan vesznek részt a kongresszusi munkaverseny­ben, hogyan dolgoznak a munkahelyeiken, a közélet­ben és az önkéntes fegyve­res szolgálatban. Az egység­gyűléseken ismertették az egységek 1985. évi feladatait is. Az egységgyűlések befe­jeztével megkezdődött a tes­tületben az 1985. évi politi­kai felkészítés és a kikép­zés. Zöldért árumérleg A hirtelen enyhülés gondot okozott a vízügyi szerveknek. A romániai vízgyűjtőterületen is megindult olvadás kisebb árhullámokat okozott a Körösökön. Elsőként a Fekete-Körösön kel­lett elrendelni elsőfokú árvízvédelmi készültséget, amit az elmúlt napokban megszüntettek. Most a Kettős-Körösön, a Berettyón és a Sebes-Körös alsó szakaszán van érvényben az el­ső fokú készültség. Fehér-Köröst továbbra is összefüggő jégtakaró borítja. Mivel a román vízügyi szervekkel ‘ megállapodás van a kölcsönös együttműködésre, a víz szabad lefolyása érdekében a KÖVIZIG feladata a jégtakaró megbontása. Ezért szombaton a szakemberek megkezdték a szanazugi részen a jég robbantását Fotó: Béla Ottó A megyei tanács megbízá­sa alapján a Békés megyei Zöldért Vállalat a múlt év­ben 3500 tonna zöldség és gyümölcs téli tárolására vál­lalkozott. A vállalat tároló­terei 6 ezer tonna áru meg­óvására alkalmasak, így a tanácsi megbízásnál nagyobb mennyiség került ősszel a raktárakba, szabad téri tá­rolókba. Burgonyából 1900, vöröshagymából ezer, almá­ból 600 tonna szolgálja a la­kosság ellátását, a többi tárolóban káposztát, gyökér­zöldséget tartanak. Ez azt jelenti, hogy minden árufé­leségből elegendő van kész­leten. Az áru nagy részét sza­badban tartják a Zöldért dolgozói, természetesen meg­felelő tárolási, takarási tech­nológiával biztosítják, hogy ne menjen tönkre a zöldség, gyümölcs. Az utóbbi hetek kemény, hideg időjárása en­nek ellenére károkat okozott az áruban. Nem annyira a betárolt készleteket érintette a hideg, hanem inkább út közben, szállításkor fagyott meg sok zöldség. Hogy mek­kora kár érte a vállalatot, pontosan nem tudni, de az biztos, hogy a burgonyatáro­lók fűtése sokba került. Az utóbbi napokban egyéb­ként beindult az export. Ci­rokmagot, hagymát küldtek külföldre, ezen a héten pe­dig 70—80 tonna mákot ér­tékesítenek tőkés piacon. Az év elejihez képest csök­kentek a Zöldért-árak, 10— 15 százalékkal kisebbek mint január elején. A január 17- én életbe lépett árak megfe­lelnek az országos átlagnak. S még valami, ami szót ér­demel: a hideg miatt látha­tó, vagy rejtett károsodás érte a különböző zöldsége­ket, ezért a vállalat vezetői úgy határoztak, hogy a vö­röskáposzta, a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a zeller, a cékla és a fekete retek el­adásakor csak másodosztá­lyú árakat alkalmazhatnak a kereskedők. m. sz. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents