Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

NÉPÚJSÁG 1985. január 25., péntek Gyermek- és ifjúsági műsorok Szeghalmon Szergej bohóc és udvarmestere a gyerekek körében Fotói Gál Edit Havonta egy alkalommal nagyszabású gyermekműsort rendeznek Szeghalmon, az ifjúsági házban. Január 23- án délelőtt és délután Szergej bohóc és udvartartása talál­kozott a város óvodásaival és általános iskolásaival. Dél­előtt is és délután is több. mint 400 gyerek tapsolt a „A legnehezebb, de leg­eredményesebb év volt” címmel Czina Sándor ve­zérigazgató írt cikket az üvegipari dolgozók lapjának idei első számába. íme, né­hány adat az elmúlt eszten­dőről: az eredetileg terve­zett 750 millió forintos nye­reségtervet — amelyet év közben, látva a lehetősége­ket, 810 millióra emeltek — a kétkedések ellenére is si­került glérni. Ezzel ' együtt természetesen megvalósult a 10 százalékos jövedelemnö­vekedés is. A nehéz külpia­ci helyzet ellenére sikerült • elérni a tervezett 17,5 millió dollár árbevételt. Egy idézet a cikkből: „ .. .minden elis­merés azoké a gyáraké — Orosházi Üveggyár, Salgó­televízióból jól ismert, ked­ves bohócnak, aki kitűnő műsorral lepte meg vendég­látóit. Az ifjúsági ház szombaton, január 26-án batyusbálat rendez a KISZ-eseknek, ezen Breier László és Tóth János szerepel. Műsoruk címe: Háború hadüzenet nélkül, tarjáni Síküveggyár —, ahol a nyereségtervet túlteljesí­tették.” Ami pedig az idei esztendőt illeti, 850 millió forint nyereség és 7 száza­lék bérfejlesztés a cél. Olvashatunk a lapban a Hungaropán üvegről, ezúttal nem Orosházáról, hanem Salgótarjánból, ahol nemrég átadták az új technológiájú, korszerű gyártósort. Az idén háromszázezer, utána 440 ezer négyzetméter üveg ké­szül — 36 dolgozó közremű­ködésével. Az Orosházi Üveggyárról szóló írás is található a lap­ban, ezúttal közművelődési témájú. Ebből kiderül, hogy a szociális-kulturális alap­ból 130 ezer forintot fordí­tottak tavaly kifejezetten avagy csataképek a szerelem hadszínteréről. Február 13- án Harangozó István és tár­sulata érkezik Szeghalomra az Aladin és a csodalámpa című mesedarabbal, a hétvé­geken pedig — egy-égy KISZ-alapszervezet rende­zésében — iskolai karnevá­lok lesznek a házban. kulturális célokra. Hat klub és hét szakkör működik a gyárban, a városban levő klubházban 600—700 látoga­tó fordul meg havonta. A gombfocizóktól a számítógé­pet kedvelőkig mindenki megtalálja az érdeklődésé­nek megfelelő elfoglaltságot és az ehhez szükséges lehe­tőségeket. Ez utóbbihoz annyit, hogy a gyár vezető­sége — felismerve a számí­tógépek ’ elterjedésének fon­tosságát — egy Commodore VC ’ 20 típusú számítógépet soron kívül biztosított a klubnak. Akik viszont a könyveket kedvelik, azokat a műszaki és közművelődési könyvtár várja, tíz-tízezer kötettel. Közli a lap a nemzetközi üvegpiac híreit, a műszaki újdonságokat és bemutatja az Ajkai Üveggyárat. Major Tamás kitüntetése Az Elnöki Tanács Major Tamás kétszeres Kossuth- díjas színművésznek, nyu­galmazott főrendezőnek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kiemel­kedő művészi és pedagógiai tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke csü­törtökön adta át. Jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-he­lyettese. Pályázat az alföldi amatörfilmszemlére A Népművelési Intézet és a Magyar Amatőrfilm- és Video Szövetség védnökségével a Bács- Kiskun megyei Tanács művelő­désügyi osztálya, a jánoshalmi Nagyközségi Közös Tanács Köz- művelődési és Sport Intézmé­nyeinek Igazgatósága és a já­noshalmi helyőrségi művelődési otthon meghirdeti az Alföldi Tájegységi Amatőrfilmszemlét, melynek helye: Jánoshalma, helyőrségi művelődési otthon. Időpontja: 1985. március 1., 2., 3. A szemlére nevezhető minden olyan egyénileg vagy közösen, nem anyagi haszonszerzés cél­jából készített amatőrfilm, amely országos fesztiválon ed­dig még nem szerepelt. A filmek lehetnek S—8, és 16 milliméteresek, illetve video­technikával készültek, (VHS) rendszer. Hangosításuk történ­het szélcsíkkal, fényhanggal, vagy külön magnóhanggal. (Ka­zettát nem fogadunk el!) Min­den filmet külön orsón, vetítés­re kész állapotban kell bekül­deni! A szokványostól eltérő ve­títési technikát a készítőnek kell biztosítani. A film és a hang or­sóján fel kell tüntetni a film címét, a vetítési frekvenciát, a magnó lejátszási sebességét és a hangsávot. A versenyben részt vevő fil­mek egy-egy alkotóját a rende­ző szervek a szemlén vendégül látják. Az érdeklődők önköltsé­gi alapon (határidőre visszakül­dött jelentkezési lapon) igé­nyelhetik a részvételt. A leg­jobb filmek díjazásban részesül­nek. A filmek nevezésének, bekül­désének határideje: 1985. febru­ár 20. Beküldési cím: Művelő­dési Központ, Jánoshalma 6440, Béke tér 7. Személyes részvétel bejelentése: 1985. február 20. űz Üvegipar írja Beszélgetés Ritter madárral Egy régi újságíró emlékei Orvosi Ugyeletek A rádió szombati Magunkat ajánljuk című műsorának egyik része a régi újságírás világába vezet. Ritter Ala­dárral, Karinthy, Szomory, A magyarországi szlová­kok életéről tanulmányt je­lentetett meg a Magyaror­szági Szlovákok Demokrati­kus Szövetsége és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat, hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából. A szlovák és ma­gyar nyelvű kiadvány — szerzője dr. Gyivicsán Anna, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem szláv tanszékének adjunktusa — a bevezetőben vázolja magyarországi lete­lepedésük körülményeit, a további részben pedig is­merteti, miként alakult a szlovák nemzetiség helyzete, élete országunkban, főleg a felszabadulás óta eltelt négy évtizedben. Bemutatja mű­vészeti csoportjaikat, íróikat, költőiket, képzőművészeiket, akik alkotásaikkal, illetve te­vékenységükkel elősegítik a hazai szlovákok anyanyelvé­Szép Ernő kortársával be­szélget Csillag Sándor. Sok derűs történetet idéz a Nya­kas Szilárd szerkesztésében született interjú. nek ápolását, kultúrájának, hagyományainak. nemzeti­ségi tudatának fejlesztését. Térképen szemlélteti a szlo­vák nyelven is oktató isko­lák, a szlovák klubok, mű­vészeti csoportok székhelyét. Ez az első mű, amelyet a TIT-tel együtt ad ki a szö­vetség. További közös kiad­vány megjelentetését is ter­vezik. A két szervezet elkép­zelései szerint a szövetség és szlovák értelmiségiek köz­reműködésével a TIT ter­mészet- és társadalomtudo­mányi előadássorozatokat tart majd a szlovákok lakta településeken. Ez ideig Bé­kés, Komárom és Pest me­gyében voltak ilyen ismeret- terjesztő rendezvények. Or­szágos tanácskozáson elem­zik majd a szlovák nyelvű ismeretterjesztés helyzetét, megszervezésének további lehetőségeit. % Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munka­szüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, .vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügye­let du. 16.30-tól másnap 7 órá­ig. Szombaton és vasárnap reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órá­tól másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogá­szati ügyelet a kórház szájsebé­szetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindenna­pos ügyelet Dévaványára, a hét­végi ügyelet Hunyára is kiter­jed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Le­nin út 3. Tel.: 31-520. URH-hi- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügye­let kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Fü­zesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reg­gel 7-től hétfő reggel 7-ig. Cí­me: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órá­tól reggel 7-ig készenlét van. Bucsa: szombat reggeltől hét- | fő reggel 8 óráig központi ügye­let Karcagon. Telefon: 222. He­lye: Karcag. Vörös Hadsereg u. 27. Sarkad: mindennapos közpon­ti orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Bé­ke sétány 3. Hétköznap 17 órá­tól másnap reggel 8-ig. Hét vé­gén péntek 17 órától hétfő reg­gel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. 1. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa bete­geit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos köz­ponti ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től más­nap reggel 8-ig. Hét végén szom­bat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügye­let Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgy esegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagy­kamarás, Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- gyardombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget ve­szélyeztetik. Tanulmányok a magyarországi szlovákokról Nem változik az érettségi vizsgaszabályzat Az érettségi vizsgaszabály­zatban nem lesz változtatás ebben a tanévben — tájékoz­tatták a Művelődési Minisz­tériumban az MTI munka­társát. Az előző tanévre vonatko­zó, a közelmúltban összeg­zett tapasztalatok szerint a középiskolákban öt évvel ezelőtt érvénybe lépett okta­tási-nevelési dokumentum jól szolgálta az érettségire való felkészülést. 1984-ben is va­lamennyi középiskolában nyugodt légkörben zajlottak le az érettségi, az érettségi­képesítő és az összevont érettségi-felvételi vizsgák. A szakközépiskolákban ugyan­csak zavarmentes volt az ösz- szevont érettségi-felvételik szervezése, lebonyolítása. Minden diák idejében meg­ismerhette a kötelező, a szaktól függően kötelező és a szabadon választható vizs­gatárgyakat. A gimnázium­ban az öt tantárgyas érettsé­gi vizsgának, illetve a több szóbeli feleletnek, valamint a gyakorlati feladatok meg­oldásának is köszönhető, hogy a tanulók teljesítmé­nyét sokoldalúan lehetett ér­tékelni. A szóbeli vizsgákon a gimnáziumi tanulóknak a magyar nyelvből és iroda­lomból külön -tétel alapján kellett számot adniuk felké­szültségükről. A tapasztala­tok szerint a diákok nem olvasnak eleget, s csak rit­kán idéznek fejből. A törté­nelem vizsgatételeinek ösz- szeállítása során már figye­lembe vették a Bevezetés a filozófiába című tantárgy is­meretanyagát is. A matema­tikából vizsgázók körében egyetértéssel találkozott, hogy tavaly először vala­mennyi tanuló iskolai felada­ta — a többi tantárgyéhoz hasonlóan — azonos volt, függetlenül attól, hogy azt alap- vagy fakultációs tan­terv szerint tanulta. Egy idegen nyelvből is vizsgáz­nia kellett csaknem vala­mennyi diáknak, mind írás­beli, mind szóbeli formában. Ötödik tantárgyként választ­ható volt egy másik idegen nyelv, a kémia, a földrajz, a technika, a biológia, vala­mint» a régi és az új tanterv szerint oktatott fizika, és a 14 központi, illetve helyi gyakorlati fakultatív tan­tárgy. A szakközépiskolákban minden tanulónak kötelező vizsgatárgy volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem, a szakjellegtől függően pedig a matemati­ka, a fizika, illetve a bioló­gia. A szak, a szakma alap-* vető ismereteit általában két elméleti tantárgy képviselte, de a szakok többségében a szakmai gyakorlat is érettsé­gi tantárgy lett. A leggyen­gébb átlageredmények mate­matikából voltak: a tanulók mintegy fele csak elégséges eredményt ért el. A szakmai gyakorlatból születtek a leg­jobb eredmények: itt az át­lag 3,7—4 között volt. Mindkét iskolatípusban a tanulók személyiségéről jó információt nyújtott az osz­tályfőnöki jellemzés. A ta­pasztalatok szerint a diákok többsége rendelkezett azok­kal a képességekkel, ame­lyek alkalmassá teszik őket az önművelésre, és jó úton haladnak marxista világné­zetük formálásában. Általá­ban' javult a tanulók beszéd- és számolási készsége, s a korábbiaknál biztosabban használták az adott szaktan- tárgyak terminológiáját. A vizsgázók — elsősorban a gimnazisták — nyelvi, kom­munikációs kultúrája a ko­rábban tapasztaltakhoz ké­pest meglepőén jó volt, gon­dolataikat zökkenőmentesen, szabadon, • szabatosan és megfelelő stílusban fejtették ki. Politikai ismeretük, fogé­konyságuk az ország-világ nagy kérdéseiben is jónak tűnt, bár néhány esetben egyoldalúnak mutatkozott. Fejlődött a tanulók prob­lémamegoldó gondolkodása. Ismereteiket megbízhatób­ban, rugalmasabban használ­ják. Műveltségük szélesebb körűvé vált. Fejlődés ta­pasztalható az önálló isme­retszerzés terén is. Kevesen voltak viszont az olyan tanu­lók, akik a szaklapokból, a szakirodalomból, a színházi, a múzeumlátogatás során nyert ismereteiket, egyéb művészeti élményeiket fele­leteikben kamatoztatni tud­ták volna. Az ország közép- iskolás diákjainak a matúrá­kon tapasztalt sikeres sze­replése megnyugtató vissza­jelzést ad az iskolákban fo­lyó nevelő-oktató munkáról. Az elért eredmények elle­nére azonban számos objek­tív tényező nehezítette a több mint negyvenezer végzős kö­zépiskolás folyamatos felké­szülését. A négy év során egyes tantárgyak esetében óratervi, tantervi problémák jelentkeztek, mint például a gimnáziumban a kémia-, a biológia-tananyag zsúfoltsá­ga, vagy a szakközépisko­lákban a magas heti óraszá­mok. Gondot okozott egyes új tankönyvek hiánya, vagy késői megjelenése is. Szereday Ilona grafikusművész múzeumi műhelyébe invitál­ták az érdeklődőket tegnap, január 24-én, délután 4 órá­tól. Ekkor nyitották meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban „Az én műhelyem”-sorozat keretében azt a ki­állítást, melyen Szereday Ilona alkotásait ismerhetik meg a látogatók. Megnyitó beszédet Csepelényiné Fekete Mária, a városi tanács művelődési osztályának helyettes vezetője tar­tott. A kiállítást március 3-ig tekintheti meg a művészetked­velő közönség Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents