Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
NÉPÚJSÁG 1985. január 25., péntek Gyermek- és ifjúsági műsorok Szeghalmon Szergej bohóc és udvarmestere a gyerekek körében Fotói Gál Edit Havonta egy alkalommal nagyszabású gyermekműsort rendeznek Szeghalmon, az ifjúsági házban. Január 23- án délelőtt és délután Szergej bohóc és udvartartása találkozott a város óvodásaival és általános iskolásaival. Délelőtt is és délután is több. mint 400 gyerek tapsolt a „A legnehezebb, de legeredményesebb év volt” címmel Czina Sándor vezérigazgató írt cikket az üvegipari dolgozók lapjának idei első számába. íme, néhány adat az elmúlt esztendőről: az eredetileg tervezett 750 millió forintos nyereségtervet — amelyet év közben, látva a lehetőségeket, 810 millióra emeltek — a kétkedések ellenére is sikerült glérni. Ezzel ' együtt természetesen megvalósult a 10 százalékos jövedelemnövekedés is. A nehéz külpiaci helyzet ellenére sikerült • elérni a tervezett 17,5 millió dollár árbevételt. Egy idézet a cikkből: „ .. .minden elismerés azoké a gyáraké — Orosházi Üveggyár, Salgótelevízióból jól ismert, kedves bohócnak, aki kitűnő műsorral lepte meg vendéglátóit. Az ifjúsági ház szombaton, január 26-án batyusbálat rendez a KISZ-eseknek, ezen Breier László és Tóth János szerepel. Műsoruk címe: Háború hadüzenet nélkül, tarjáni Síküveggyár —, ahol a nyereségtervet túlteljesítették.” Ami pedig az idei esztendőt illeti, 850 millió forint nyereség és 7 százalék bérfejlesztés a cél. Olvashatunk a lapban a Hungaropán üvegről, ezúttal nem Orosházáról, hanem Salgótarjánból, ahol nemrég átadták az új technológiájú, korszerű gyártósort. Az idén háromszázezer, utána 440 ezer négyzetméter üveg készül — 36 dolgozó közreműködésével. Az Orosházi Üveggyárról szóló írás is található a lapban, ezúttal közművelődési témájú. Ebből kiderül, hogy a szociális-kulturális alapból 130 ezer forintot fordítottak tavaly kifejezetten avagy csataképek a szerelem hadszínteréről. Február 13- án Harangozó István és társulata érkezik Szeghalomra az Aladin és a csodalámpa című mesedarabbal, a hétvégeken pedig — egy-égy KISZ-alapszervezet rendezésében — iskolai karneválok lesznek a házban. kulturális célokra. Hat klub és hét szakkör működik a gyárban, a városban levő klubházban 600—700 látogató fordul meg havonta. A gombfocizóktól a számítógépet kedvelőkig mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő elfoglaltságot és az ehhez szükséges lehetőségeket. Ez utóbbihoz annyit, hogy a gyár vezetősége — felismerve a számítógépek ’ elterjedésének fontosságát — egy Commodore VC ’ 20 típusú számítógépet soron kívül biztosított a klubnak. Akik viszont a könyveket kedvelik, azokat a műszaki és közművelődési könyvtár várja, tíz-tízezer kötettel. Közli a lap a nemzetközi üvegpiac híreit, a műszaki újdonságokat és bemutatja az Ajkai Üveggyárat. Major Tamás kitüntetése Az Elnöki Tanács Major Tamás kétszeres Kossuth- díjas színművésznek, nyugalmazott főrendezőnek, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kiemelkedő művészi és pedagógiai tevékenysége elismeréseként, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke csütörtökön adta át. Jelen volt Köpeczi Béla művelődési miniszter és Knopp András, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Pályázat az alföldi amatörfilmszemlére A Népművelési Intézet és a Magyar Amatőrfilm- és Video Szövetség védnökségével a Bács- Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a jánoshalmi Nagyközségi Közös Tanács Köz- művelődési és Sport Intézményeinek Igazgatósága és a jánoshalmi helyőrségi művelődési otthon meghirdeti az Alföldi Tájegységi Amatőrfilmszemlét, melynek helye: Jánoshalma, helyőrségi művelődési otthon. Időpontja: 1985. március 1., 2., 3. A szemlére nevezhető minden olyan egyénileg vagy közösen, nem anyagi haszonszerzés céljából készített amatőrfilm, amely országos fesztiválon eddig még nem szerepelt. A filmek lehetnek S—8, és 16 milliméteresek, illetve videotechnikával készültek, (VHS) rendszer. Hangosításuk történhet szélcsíkkal, fényhanggal, vagy külön magnóhanggal. (Kazettát nem fogadunk el!) Minden filmet külön orsón, vetítésre kész állapotban kell beküldeni! A szokványostól eltérő vetítési technikát a készítőnek kell biztosítani. A film és a hang orsóján fel kell tüntetni a film címét, a vetítési frekvenciát, a magnó lejátszási sebességét és a hangsávot. A versenyben részt vevő filmek egy-egy alkotóját a rendező szervek a szemlén vendégül látják. Az érdeklődők önköltségi alapon (határidőre visszaküldött jelentkezési lapon) igényelhetik a részvételt. A legjobb filmek díjazásban részesülnek. A filmek nevezésének, beküldésének határideje: 1985. február 20. Beküldési cím: Művelődési Központ, Jánoshalma 6440, Béke tér 7. Személyes részvétel bejelentése: 1985. február 20. űz Üvegipar írja Beszélgetés Ritter madárral Egy régi újságíró emlékei Orvosi Ugyeletek A rádió szombati Magunkat ajánljuk című műsorának egyik része a régi újságírás világába vezet. Ritter Aladárral, Karinthy, Szomory, A magyarországi szlovákok életéről tanulmányt jelentetett meg a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából. A szlovák és magyar nyelvű kiadvány — szerzője dr. Gyivicsán Anna, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem szláv tanszékének adjunktusa — a bevezetőben vázolja magyarországi letelepedésük körülményeit, a további részben pedig ismerteti, miként alakult a szlovák nemzetiség helyzete, élete országunkban, főleg a felszabadulás óta eltelt négy évtizedben. Bemutatja művészeti csoportjaikat, íróikat, költőiket, képzőművészeiket, akik alkotásaikkal, illetve tevékenységükkel elősegítik a hazai szlovákok anyanyelvéSzép Ernő kortársával beszélget Csillag Sándor. Sok derűs történetet idéz a Nyakas Szilárd szerkesztésében született interjú. nek ápolását, kultúrájának, hagyományainak. nemzetiségi tudatának fejlesztését. Térképen szemlélteti a szlovák nyelven is oktató iskolák, a szlovák klubok, művészeti csoportok székhelyét. Ez az első mű, amelyet a TIT-tel együtt ad ki a szövetség. További közös kiadvány megjelentetését is tervezik. A két szervezet elképzelései szerint a szövetség és szlovák értelmiségiek közreműködésével a TIT természet- és társadalomtudományi előadássorozatokat tart majd a szlovákok lakta településeken. Ez ideig Békés, Komárom és Pest megyében voltak ilyen ismeret- terjesztő rendezvények. Országos tanácskozáson elemzik majd a szlovák nyelvű ismeretterjesztés helyzetét, megszervezésének további lehetőségeit. % Békéscsabán központi orvosi ügyelet a Gyulai úti új kórházi épületben du. 4 órától másnap reggel 7.30 óráig. Tel.: 23-544. Ugyanitt gyermekkörzeti orvosi ügyelet. Szombaton és munkaszüneti napokon folyamatos ügyelet. Fogorvosi ügyelet szombaton, .vasárnap 7 órától 14 óráig a Bartók Béla út 19. szám alatt. Békésen, a Széchenyi tér 4/2. szám alatt központi orvosi ügyelet du. 16.30-tól másnap 7 óráig. Szombaton és vasárnap reggel 7-től hétfő reggel 7-ig. Ugyanitt gyermekorvosi ügyelet szombaton 8-tól 12-ig. Vasárnap 8-tól 10-ig. Tel.: 41-312. Gyulán felnőttkörzeti ügyelet a Dob u. 2. szám alatt du. 17 órától másnap reggel 7.30-ig, hét végén pénteken du. 17 órától hétfő reggel 7.30-ig. Tel.: 61-012. Gyermekügyelet folyamatosan a Kárpát u. 11. szám alatt. Fogászati ügyelet a kórház szájsebészetén, a Semmelweis u. 1. szám alatt. Gyomaendrődön a mindennapos ügyelet Dévaványára, a hétvégi ügyelet Hunyára is kiterjed 17 órától másnap reggel 8 óráig. Címe: Gyomaendrőd, Lenin út 3. Tel.: 31-520. URH-hi- vószám: Békés 38. Gépkocsi: Lada Niva. AR 41-19, hívószám: Békés 39. Szarvas: a mindennapos ügyelet kiterjed Békésszentandrásra, Csabacsüdre, Kardosra és ör- ménykútra is, 17 órától reggel 8-ig. Címe: Szarvas, Béke út 18. Tel.: 225. Szeghalmon: a mindennapos ügyelet hét végén kiterjed Füzesgyarmatra, Kertészszigetre, Körösladányra is, szombat reggel 7-től hétfő reggel 7-ig. Címe: Szeghalom, Ady u. 1/6. Tel.: 21. Füzesgyarmaton: hét közben változó telephelyű, összevont ügyelet Körösladányban, 17 órától reggel 7-ig készenlét van. Bucsa: szombat reggeltől hét- | fő reggel 8 óráig központi ügyelet Karcagon. Telefon: 222. Helye: Karcag. Vörös Hadsereg u. 27. Sarkad: mindennapos központi orvosi ügyelethez tartozik Sarkadkeresztúr, Méhkerék és Kötegyán is. Helye: Sarkad, Béke sétány 3. Hétköznap 17 órától másnap reggel 8-ig. Hét végén péntek 17 órától hétfő reggel 8-ig. Tel.: 120. Mezőberény: mindennapos központi orvosi ügyeletén a Puskin u. 1. alatt ellátják Csárdaszállás, Köröstarcsa betegeit is. Hétköznap du. 16-tól másnap reggel 8-ig. Hét végén pénteken du. 16-tól hétfő reggel 8-ig. Tel.: 51-120. Orosháza: mindennapos központi ügyelet a Könd u. 76. sz. alatt hétköznap du. 17-től másnap reggel 8-ig. Hét végén szombat reggel 8-tól hétfő reggel 8-ig. Mezőkovácsháza: hétközben Végegyházával közös ügyelet du. 17 órától másnap reggel 7-ig. Hét végén központi orvosi ügyelet Mezőkovácsháza, Battonya, Mezőhegyes, Kaszaper, Nagy- bánhegyes, Magyarbánhegyes, Végegyháza betegeinek. Az ügyelet helye: Mezőkovácsháza, rendelőintézet. Tel.: 85. Medgy esegyházán: péntek 17 órától hétfő reggel 8 óráig Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Gábortelep, Pusztaottlaka, Nagykamarás, Almáskamarás, Kever- mes, Dombegyház, Kunágota, Dombiratos, Kisdombegyház, Ma- gyardombegyház és Lökösháza betegei a központi ügyelethez fordulhatnak. Az ügyelet helye: Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Tel.: 72. A fel nem sorolt községekben hét közben, hét végén készenlét, illetve összevont orvosi ügyelet van! Kérjük megyénk lakóit, hogy az orvosi ügyeleteket valóban csak indokolt esetben vegyék igénybe, mert másként a sürgős esetekben nyújtott segítséget veszélyeztetik. Tanulmányok a magyarországi szlovákokról Nem változik az érettségi vizsgaszabályzat Az érettségi vizsgaszabályzatban nem lesz változtatás ebben a tanévben — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársát. Az előző tanévre vonatkozó, a közelmúltban összegzett tapasztalatok szerint a középiskolákban öt évvel ezelőtt érvénybe lépett oktatási-nevelési dokumentum jól szolgálta az érettségire való felkészülést. 1984-ben is valamennyi középiskolában nyugodt légkörben zajlottak le az érettségi, az érettségiképesítő és az összevont érettségi-felvételi vizsgák. A szakközépiskolákban ugyancsak zavarmentes volt az ösz- szevont érettségi-felvételik szervezése, lebonyolítása. Minden diák idejében megismerhette a kötelező, a szaktól függően kötelező és a szabadon választható vizsgatárgyakat. A gimnáziumban az öt tantárgyas érettségi vizsgának, illetve a több szóbeli feleletnek, valamint a gyakorlati feladatok megoldásának is köszönhető, hogy a tanulók teljesítményét sokoldalúan lehetett értékelni. A szóbeli vizsgákon a gimnáziumi tanulóknak a magyar nyelvből és irodalomból külön -tétel alapján kellett számot adniuk felkészültségükről. A tapasztalatok szerint a diákok nem olvasnak eleget, s csak ritkán idéznek fejből. A történelem vizsgatételeinek ösz- szeállítása során már figyelembe vették a Bevezetés a filozófiába című tantárgy ismeretanyagát is. A matematikából vizsgázók körében egyetértéssel találkozott, hogy tavaly először valamennyi tanuló iskolai feladata — a többi tantárgyéhoz hasonlóan — azonos volt, függetlenül attól, hogy azt alap- vagy fakultációs tanterv szerint tanulta. Egy idegen nyelvből is vizsgáznia kellett csaknem valamennyi diáknak, mind írásbeli, mind szóbeli formában. Ötödik tantárgyként választható volt egy másik idegen nyelv, a kémia, a földrajz, a technika, a biológia, valamint» a régi és az új tanterv szerint oktatott fizika, és a 14 központi, illetve helyi gyakorlati fakultatív tantárgy. A szakközépiskolákban minden tanulónak kötelező vizsgatárgy volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem, a szakjellegtől függően pedig a matematika, a fizika, illetve a biológia. A szak, a szakma alap-* vető ismereteit általában két elméleti tantárgy képviselte, de a szakok többségében a szakmai gyakorlat is érettségi tantárgy lett. A leggyengébb átlageredmények matematikából voltak: a tanulók mintegy fele csak elégséges eredményt ért el. A szakmai gyakorlatból születtek a legjobb eredmények: itt az átlag 3,7—4 között volt. Mindkét iskolatípusban a tanulók személyiségéről jó információt nyújtott az osztályfőnöki jellemzés. A tapasztalatok szerint a diákok többsége rendelkezett azokkal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket az önművelésre, és jó úton haladnak marxista világnézetük formálásában. Általában' javult a tanulók beszéd- és számolási készsége, s a korábbiaknál biztosabban használták az adott szaktan- tárgyak terminológiáját. A vizsgázók — elsősorban a gimnazisták — nyelvi, kommunikációs kultúrája a korábban tapasztaltakhoz képest meglepőén jó volt, gondolataikat zökkenőmentesen, szabadon, • szabatosan és megfelelő stílusban fejtették ki. Politikai ismeretük, fogékonyságuk az ország-világ nagy kérdéseiben is jónak tűnt, bár néhány esetben egyoldalúnak mutatkozott. Fejlődött a tanulók problémamegoldó gondolkodása. Ismereteiket megbízhatóbban, rugalmasabban használják. Műveltségük szélesebb körűvé vált. Fejlődés tapasztalható az önálló ismeretszerzés terén is. Kevesen voltak viszont az olyan tanulók, akik a szaklapokból, a szakirodalomból, a színházi, a múzeumlátogatás során nyert ismereteiket, egyéb művészeti élményeiket feleleteikben kamatoztatni tudták volna. Az ország közép- iskolás diákjainak a matúrákon tapasztalt sikeres szereplése megnyugtató visszajelzést ad az iskolákban folyó nevelő-oktató munkáról. Az elért eredmények ellenére azonban számos objektív tényező nehezítette a több mint negyvenezer végzős középiskolás folyamatos felkészülését. A négy év során egyes tantárgyak esetében óratervi, tantervi problémák jelentkeztek, mint például a gimnáziumban a kémia-, a biológia-tananyag zsúfoltsága, vagy a szakközépiskolákban a magas heti óraszámok. Gondot okozott egyes új tankönyvek hiánya, vagy késői megjelenése is. Szereday Ilona grafikusművész múzeumi műhelyébe invitálták az érdeklődőket tegnap, január 24-én, délután 4 órától. Ekkor nyitották meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban „Az én műhelyem”-sorozat keretében azt a kiállítást, melyen Szereday Ilona alkotásait ismerhetik meg a látogatók. Megnyitó beszédet Csepelényiné Fekete Mária, a városi tanács művelődési osztályának helyettes vezetője tartott. A kiállítást március 3-ig tekintheti meg a művészetkedvelő közönség Fotó: Veress Erzsi