Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
1985. január 24., csütörtök NÉPÚJSÁG Megéri...? — Még egy éve van a főiskolán — közli szárazon középkorú, szőrmekucsmás útitársnőm beszélgetőpartnerével, scsak azért nem legyint, mert egyik kezével teli szatyrot markol, a másikkal pedig a busz szemközti ülésének karfájába kapaszkodik. — Ráadásul udvarol — jegyzi meg két zökkenő között, még kevesebb lelkesedéssel. — Nősülni? Mire? — tör ki belőle most már gát nélkül az elkeseredés. — Ha sikerülnek is a vizsgái, és jövőre végez, mi vár rá? Elmehet majd tanítani háromezernyolcért! — Tudod, Erzsikém, jobban örültünk volna, ha valami jó szakmát választ. Már keresne... De hát nem lehetett lebeszélni a tanulásról. Aztán egy életen át kínlódhat a gyerekekkel. Hót megéri? A másik mélységesen egyetért. Büszkeségét sem titkolja. Az ő fia gázszerelő. Szorgalmas gyerek: 25 éves, de már többet keres, mint az apja. * * * Japán óvónőklüldöttség érkezett hazánkba — adta hírül vasárnap A Hét. A néhány perces riportban egyetlen mondat hosszan elgondolkodtatott: valamennyien saját költségükön, saját szabadságuk terhére utaztak ilyen messzire, hogy tanulmányozzák a számukra ígéretes óvoda pedagógiánkat. Két dologra enged következtetni ez a tény: egyrészt elárulja, hogy az államnak nem kell külön ösztönöznie szakembereit arra, hogy szakterületükön képezzék magukat. Másrészt mindehhez biztosítja a nélkülözhetetlen anyagi hátteret, a megfelelő bérezéssel. Ügy látszik, megéri mindkét félnek. Annak ellenére, hogy a szigetország lakosságának csupán 3—4 százalékát érinti, milyen színvonalú nevelő munka folyik az óvodákban. * * * — Márciusra várom — mutat gömbölyödő pocakjára a fiatalasszony. — Eddig úgy gondoltuk, elég ez az egy. De hát követeli a testvért, meg aztán megvan minden: a kiságy, a kocsi, a ruhák, a kiscipők .... Most mit csináljak azzal a rengeteg cuccal? Dobjam ki? Vagy ajándékozzam el? Felnő abban még egy gyerek. Tudod, riasztott eddig az az ezer forint. Én megtanultam mi az: fillérezni. Az egyetem után fél évet dolgoztam. Már gyesen voltam, amikor a férjemet berántották katonának. Hát, nekünk aztán nem volt tartalékunk. És még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a lakást kifizették a szüléink. — Másfél év után megpróbáltam visszamenni, de a fiam nem bírta a bölcsődét. Egy hét otthon, egy hét a bölcsiben — ez volt a menetrend. Mikor harmadszor szúrták fel a fülét, nem gondolkodtam tovább azon: mennyit felejtek a szakmámból . .. — A másodikkal három évig maradok. A kolléganőim ugratnak: nahát, te aztán jól időzítettél; kapod majd a jó vastag borítékokat. — Szeretném, ha lány lenne. Talán mire felnő, neki mar nem kell latolgatnia: megengedhet-e két gyereket magának. — gubucz — Pályázat környezetvédelmi táborok szervezésére Környezet- és természetvédelmi szaktáborok szervezésére hirdet országos pályázatot a KISZ KB Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsa az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatallal, az Állami Ifjúsági Bizottsággal, a Magyar Úttörők’ Szövetségének Országos Elnökségével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Művelődési Minisztériummal közösen. A pályázat célja, hogy támogassa olyan környezetvédő táborok szervezését, amelyek segítik a fiatalok környezetvédelmi szemléletének formálását, a természeti környezet, illetve a környezetvédő munka megismerését. A környezetvédelmi ismeret- terjesztésben, szemléletformálásban. valamint a környezetvédő tevékenységbén legszínvonalasabb programokat nyújtó táborok létesítéséhez a pályázatot kiíró szervek jelentős anyagi, szakmai és módszertani támogatást adnak. A pályázatokkal kapcsolatos követelmény, hogy azok egy konkrét természet- vagy környezetvédelmi kérdés feltárásával vagy megoldásával, aktív tevékenységgel neveljenek, tanítsanak és formálják a résztvevők közösségét,' növeljék a környezet iránti felelősség értzését, fejlesszék a gyakorlati érzéket, a közösségi munka iránti készséget. Az elbíráláskor előnyt élveznek azok a táborok, amelyek tematikájukban a levegő, a vizek, a talaj, az élővilág, a természeti tájak, a települések védelmével kapcsolatos témákat dolgoznak fel. illetve amelyek eredményei tudományosan is feldolgozhatok. A pályázatnak tartalmaznia kell a tábor helyét, idejét. a résztvevők számát, vezetőségének adatait, a szervező intézmény nevét és címét, a következő évre szóló terveket, a költségvetést, a programok részletes tervét. A dolgozatokat 1985. március 15-ig a KISZ KB Ifjúsági és Környezetvédelmi Tanácsának titkárságára (1133 Budapest XIII., Újpesti rakpart 37—38.) kell eljuttatni. (MTI) Már egy évtizede... Honismereti szakkör az iskolában Tíz esztendő egy ember életében is nagy idő, hát még egy iskolai szakkör életében ... A kezdetek óta sok gyerek megfordult már a békéscsabai Padrach Lajos Általános Iskola honismereti szakkörében. A vezetők is többször változtak, ám a szakkör minden évben képes volt a megújulásra. Talán a nemes cél — megismerni szőkébb hazájuk történelmét —, vagy az eddig elért eredmények buzdították őket újabb és újabb nekirugaszkodásra? Kedd délutánonként, a szakköri foglalkozásokon nagy lelkesedéssel számolnak be arról, miként oldották meg a rájuk bízott feladatokat, s vérbeli hazárd- játékosok módjára, nagy odafigyeléssel töltögetik az évszámtotót, hadd lássa a tanár néni — Gellén Katalin —: készültek .. . — Tetszik tudni, engem mindig érdekelt, hogy s mint volt régen — kezdi a beszélgetést az egyik „öreg” szakkörös, Duska Edit. — Ezért jelentkeztem a múlt év elején, s azóta járok a szakkörbe. Barátnője, Mitykó Móni is nekibátorodik, s már meséli is, mi mindent csináltak azóta: — Régi mondókákat, népdalokat gyűjtöttünk, és vettünk magnóra, melyek előbb- utóbb feledésbe merülnének. Ott vannak a magnószalagok a csapatotthonban. Mert az hamar kiderül: a szakkör „kincseinek” jelentős része itt kapott helyet, a többi, jobb sorsra érdemes, régi használati tárgy — köcsögök, mángorlók, petróleumlámpák, és ki tudja még mi minden —, a történelmi kabinet vitrinéiben éli második fénykorát. — Sok mindent megtudtunk Békéscsaba történetéről. Jártunk a múzeumban, gyakran könyvtárba megyünk — mondja Galisz Ica. — Év elején, felszabadulásunk évfordulója tiszteletére városismereti vetélkedőt hirdettek. Azóta kutatjuk városunk felszabadulásának történetét. — Az emlékműveket, szobrokat is végigjártuk — szólal meg Csuvarszki Ildikó is. Már nem olyan szótlanok, mint kezdetben, egymás szavába vágva mesélik, hogy veterán is járt már náluk, meg a mezőkovácsházi hely- történeti szakkör ... Styasz- ni Andrea a téglagyárról mesél, s arról, régen milyen másként dolgoztak itt. Aztán lassan kifogynak a szóból, beszélgethetünk a szakkör vezetőjével, Gellén Katalinnal is. — Az idén vettem át a szakkört. Azóta a városismereti vetélkedőre készítem fel a gyerekeket. Szeretek velük dolgozni, mert nagyon lelkesek, szorgalmasak. Persze, a kitűzött díj sem akármilyen, hiszen a város legjobbjai Zrenjaninba, Breznóba, illetve Balatonszárszóra utazhatnak munkájuk jutáiméként. Terveiről mesél, hogy szeretné, ha még jobban megismernék szülővárosuk nevezetességeit, történelmét. . . — Persze, mindehhez megfelelő technikai feltételek is kellenek, s mi abban a szerencsés helyzetben ’ vagyunk, hogy erről is csak jót mondhatunk. Kitűnő iskolai könyvtárunk van, ha magnó kell egy-egy riport elkészítéséhez, az is van. Jó így dolgozni ... Még elmondja, a tananyag elsajátításában is segítenek a szakkörben szerzett tapasztalatok. Legyen osztályfőnöki óra, vagy úttörőfoglalkozás, nem egyszer beszámolhatnak a város múltjáról szerzett ismereteikről a * gyerekek. S hogy mindezt szívesen teszik már sok éve, bizonyítják a már elkészített pályázatok, s az iskola egyre gyarapodó múzeuma, melynek anyagát azok is szívesen végignézik, akik nem tartoznak e lelkes kis társasághoz. Nagy Agnes Fotó: Veress Erzsi HANGSZÓRÓ Ha zöld, akkor környezetvédelem. A Zöld telefon című egyórás műsor is ezzel, és — természetesen — a természetvédelemmel foglalkozott, alcímében megjegyezve, hogy „fiataloknak és minden korosztálynak” szólón. A hangsúly érthető, mert nem lehet elég korán megismerkedni, és elég sokáig törődni azzal, milyen körülmények között élünk. Megőrzés, védelem, ahol kell javítás: tényleg közös ügyünk, életkorra való tekintet nélkül. A programot előre közölték a műsorújságban is figyelemfelhívásként, s csekély'eltéréssel majd mindenről szó esett. Egy-két esetben azonban nem a kellő súllyal. A „farkaskaland” például — úgy tűnt — jelentőségéhez képest több időt kapott, azaz nagyobb teret. Bár ez a több, mint annyi más, viszonylagos. Lehet, hogy a vadászoknak kevés volt, akár a két farkasra szóló engedély, aminél többet lőttek^ le. És még a közhangulat is felbolydult, pedig ők mennyit tesznek a vadállományért. A legracionálisabb ellenérv: mit ér az engedély, ha nem tartják meg — és ez már a témán jóval túlmutató kérdés. S így érthető a hosz- szabb idő. Egyébként a történteket legtalálóbban az a hozzászóló jellemezte, aki csak ennyit mondott: nem volt sportszerű. Szó esett az időjárásról, meg a januári jeles névnapokhoz — mint Piroska, Vince, Pál —, fűződő népi hiedelmekről. A nemrég föllelt csodálatos, sőt az egész világon párját ritkító József-barlang kapcsán hazánk barlanghelyzetéről. A védett virágok és a bányászat összefüggéséről, mely szintén megoldhatatlan problémának látszik, hiszen a kőre égető szükség van. Ez igaz, de az is, hogy például a balatoni hegyekről miért a tóra néző részt pusztították le, mikor a másik oldal éppúgy alkalmas lett volna kőbányának. Talán most is lenne megoldás, ha keresnék. Milyen Budapest levegője? Az átlagos szennyeződés nem kedvezőtlen, bár a közlekedésből származó szénmonoxid és ólomtartalom erősen emelkedik, de még határértéken belül van. Az adás idején mért adatok is ezt bizonyították. A telefonálók szerint azonban a helyzet közel sem megnyugtató, pedig rendelet írja elő a gépjárművek beállítását, a buszok mégis okádják a füstöt. Nemcsak országszerte, de még Budán is olyannyira, hogy a Törökvészi úton levegőt se lehet venni. Dorogról egy orvosnő szólt be, s egy új üzem telepítésének felülvizsgálatát kérte, mivel náluk már eddig is több a légúti és tüdőbeteg gyermekek száma, mint a leglég- szennyezettebb Miskolcon. E telefonok válasz nélkül maradtak, s ez a különben jó és hasznos műsor nem kis hibája, hiszen a kép színesítésénél jóval fontosabb kérdések ezek. Közérdekű műsor volt a Gyermekkultúra 1985 című ke- rekasztal-beszélgetés is. Kapcsolódott az Országos Úttörő Szövetség fenti témában tavaly novemberben tartott tanácskozásához, melyen írók, művészek, pedagógusok, pszichológusok, újságírók, könyvkiadók, színházi és filmszakemberek vettek részt a gondok és esélyek megvitatásán. Most kisebb körben — á stúdióban egy asztal körül elférő beszélgetővel — kik közül több szakma hiányzott, így a könyvkiadás is —, ugyancsak, erről volt szó. Három mini riport előzte meg az eszmecserét. Az egyikben Keczer András, a Békés megyei Jókai Színház igazgatója mondta el gyermekszínházunk nem könnyű kialakítását, aztán sikereit és — a jelen helyzetet. Hogy beért a vetés, a színészek szívesen lépnek föl mesedarabban, nem úgy, mint a kezdeten, a gyermekek nagyon szeretik, nevelési, kulturális szerepe viatathatatlan. Mára azonban az évi két bemutatóból magai-a színház csupán egyet tud létrehozni. Eztán jött a kerekasztal. Mi jellemző a gyermekkultúrára? Része a felnőttkultúrának. Sőt függvénye. S mivel az válságban van világszerte, hatását a gyermekkultúrára is érzi. Különösen, hogy sok gyermek elemi élmények híjával nő föl: nincs testvére, nem ismeri a rokonságot és a leghétköznapibb dolgokat. Mit dolgozik az apja, anyja, miből áll a munkája, hogyan kell azt csinálni? De még korábbról: hiányzik az anyai testmeleg, a ringatás, a dúdolgatás. A fiatal szülők nem is tudják, mikor és hogyan kell elkezdeni és folytatni a nevelést, ami a kultúra megalapozása is. Ezt lehet tanítani — pótolni —, mint Kokas Klára is teszi tíz éve, már a tévében is látott szülő-gyermek csoportjaival a közös ének-zene-mozgás által. Több hasonló kezdeményezés van, ám sokkal többre van szükség. És jóval közvetlenebb és mélyebb kapcsolatra szülők és iskola között. Továbbá: sokkal nagyobb .súlyt helyezni a készségek — rajz, ének, torna, nyelvérzék (!) —‘fejlesztésére. Az iskolaudvar igazi gyermektér legyen, ahol korcsolyázni, játszani, szaladgálni lehet. Sok mindenről szó esett még, főleg a jelen helyzet okairól és állapotáról, kevesebb a tényleges tennivalókról. Az olyannyira fontos olvasásról, a gyermekkönyvkiadás mostani gondjairól pedig — semmi. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Darvas! István jegyzete. 8.30: Telemann: Pimpinone. Egyfelvonásos opera. 9.28: Népdalfelvételekből. 9.44: Üj zenei felvételek. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Purcell-muzsika. 10.50: Jacobi Viktor operettjeiből. 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei. XXI/11. 12.45: Fodor Csilla riportja Auschwitzről. 13.00: Zenekari muzsika. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai (XXXII.) 14.25: Kovács Béla klarinéton játszik. 15.00: Könyvszínpad. 15.30: Népi zene, nóták. 16.05: Hévkalauz. 17.00: Epizódok Csáth Géza műveiből. 17.50: Népdalok. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Rádiószínház. 20.21: A Rádiózenekar története. 2l.il: Nóták. 21.40: Erdődi Gábor történésszel beszélget Mihancsik Zsófia. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Operaáriák. 22.55: A 2 ezer éves Augsburg újjászületése. 23.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 0.10: Gerencsér Ferenc és Sza- lay József cimbalmozik. PETŐFI RADIO 8.05: Sebestyén András műveiből. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvóspolkák. 12.25: Pillanatkép. 12.30: Szlovák dallamok Komárom megyébpől. 13.05: Pophullám. 14.00: Verbunkos muzsika. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Rockhangversenyekből. 17.05: Dzsesszfelvételekből. 17.30: Tanakodó — a fogyatékos gyerekekről. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.00: Reklámparádé. 20.03: A Poptarisznya dacaiból. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Jukka Tolonen. albuma. 23.20: Vidróczki — részletek. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Dzsesszarchívum. 9.53: Mozart-művek. 11.05: Pillanatkép. 11.10: Kamarazene. 12.21: Operettkettősök. 13.05: A külpolitikai rovat műsora. (ism.) 13.35: Kórusainknak ajánljuk. 13.58: Bach: C-dúr szvit. 14.25: Csapó Károly népdalfelvételeiből. 14.45: Magyarán szólva, (ism.) 15.00: Csak fiataloknak! 15.55: Kamarazene. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Robert Devereux. Részletek Donizetti operájából. 18.30: In limba materna. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Haydn: Az évszakok — oratórium. Közben: 20.51: Gutái Magda versei. 20.59: Az oratórium folytatása. 22.10: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazin. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.15: Tévétorna, (ism.) 8.20: Iskolatévé. 16.45: Hírek. 16.50: Művészeti technika. Francia rövidfilm. (ism.) 17.05: Pedagógusok fóruma. 17.40: Telesport. 18.50: Képújság. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Közlekedésrendészeti felügyelő. Szovjet film. 21.15: Panoráma. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képúiság. 18.00: Nem gyerekjáték! 18.30: Szokolay Sándor: Csalóka Péter. Meseopera Weöres Sándor szövegére, (ism.) 19.10: A szegedi körzeti stúdió román nyelvű műsora. 19.30: Betekintés a természetbe. Vadászat tavaszi hangokra. Csehszlovák film. (ism.) 20.00: A találmányok története. VI/4. rész, 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: . . . Ante Portas. Csehszlovák rajzfilm. 21.20: Az otthon melege. Amerikai rövidfilm. BUKAREST 20.00: Tv-hiradó 20.20: Történelem. 20.40: Zenés összeállítás. 21.20: A szocializmus útján. Dokumentumfilm. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.30: Tv-sorozat gyermekeknek. 9.00: Téli művelődési műsor. 10.30: Hírek. 10.35: Téli művelődési műsor. 14.55: Hírek. 15.05: Síeljünk mindannyian! Művelődési dokumentumsorozat. 16.10: Északi sívilágbajnokság — sífutás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.25: Videooldalak. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek, (ism.) 18.15: Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Monitor — politikai magazin. 21.05: Hat láb föld — filmsorozat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: Lépések — ifjúsági műsor. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Tegnap, ma, holnap. SZÍNHÁZ 1985. január 24-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR Szentpéteri-bérlet 25-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán : FURCSA PAR Békési Ház MOZI Békés Bástya: 4-kor: Gyermekfüzér. 6 és 8-kor: Gyilkosok utcája. Békéscsaba Szabadság: Bomba jó bokszoló. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Atlantic City, fél 8-kor: Kramer kontra Kramer. Gyula Erkel: Arany a tó fenekén. Gyula Petőfi: 3-kor: Halálos tévedés, 5 és 7-kor: Farkasok ideje. Orosháza Béke: Defekt. Orosháza Partizán: fél 4-kor: Hiúz a vadászösvényen, fél 6 és fél 8-kor: őszi almanach. Szarvas Táncsics: 6-kor: Halálkanyar, 8-kor: A dolgok állása, 22-kor: Tűtorony. Szeghalom Ady: Széplány ajándékba.
