Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 11 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANACS LAPJA 1985. JANUAR 24., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 19. SZÄM Pravda-cikk Előkészületek az MSZMP XIII. kongresszusára Az MSZMP XIII. kongresszusának előkészületeiről közölt terjedelmes cikket tegnapi számában a Pravda. Hazánk jelenlegi helyzetéről szólva Vlagyimir Gera- szimov, a lap budapesti tudósítója emlékeztet arra, hogy Magyarországon az utóbbi években jelentős mértékben éreztette hatását bizonyos termékek világpiaci árának csökkenése, a nyersanyagok és az energia drágulása. Annak érdekében, hogy a jövendő gyorsabb fejlődés előfeltételeit meg lehessen teremteni, Magyarországon vissza kellett fogni a gazdasági növekedés ütemét. Csökkenteni kellett az importot, az új építkezésekre szánt beruházási összegeket, a fogyasztást. Az országnak nem volt lehetősége arra, hogy a korábban megszokott mértékben növekedjen a lakosság életszínvonala. A gazdasági egyensúlyt azonban sikerült megőrizni. S ami a legfontosabb, nem érte kár a belpolitikai stabilitást, a fejlődési képességet. Sikerült megőrizni a leglényegesebbet: a párt és a nép közötti bizalmat. Kedvező eredmény, hogy 'megállt az ország külföldi adósságállományának növekedése, sőt a tartozásokat a jelenlegi ötéves tervben több mint egy- milliárd dollárral sikerült mérsékelni. A Pravda tudósítója elmondja, hogy a kongresszus előtti vitában sok szó esik a két évvel ezelőtt létrehozott gazdasági munkaközösségekről. Ezeket úgy jellemzi, mint új formáját annak, hogy a dolgozókat bevonják a körülmények indokolta kiegészítő ■» tevékenységekbe. Geraszimov beszámol arról, hogy jelenleg Magyarországon a családok felének van valamilyen kiegészítő tevékenységből származó jövedelme. Megjegyzi, hogy az iparban bevezetett „háztáji” elég sok vitát vált ki. A gazdasági munkaközösségek tevékenységének persze vannak árnyoldalai is', a lényeg azonban az, hogy működésük szocialista célokat, a lakosság érdekeit szolgálja. A múlt év első felében például a dolgozók munkaidőn túli tevékenysége 45—50 ezer ember egy műszakban végzett munkáját pótolta. A tudósítás kitér arra is, hogy az MSZMP XII. kongresszusát követően számos új elemet vezettek be Magyar- országon az ipar irányításában. Megnövekedett a pénzügyi szabályzók, a szerződéses fegyelem szerepe, kiszélesedett az üzemi kollektívák hatásköre, amelyekre ma komoly felelősség hárul. Kevesebb lett az ipari minisztériumok száma, átszerveztek több tucat trösztöt, néhány nagy ipari kombinátot. Széles körben alkalmazzák a vállalatigazgatói posztok pályázat útján való betöltésének módszerét. A szolgáltatások területén tovább fejlődtek a szövetkezeti formák, megváltozott az országgyűlési és tanácsi választások rendszere. A párt nyíltan beszél a néppel a hiányosságokról. Ülést tartott az Úttörőszövetség Országos Tanácsa A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa tegnap ülést tartott a KISZ KB székházában. A testület megvitatta és elfogadta az 1985/86-os úttörőév programját. Idén az úttörő- mozgalom zászlóbontásának 40. évfordulójáról emlékeznek meg országszerte a pajtások. A szeptemberben kezdődő úttörőév kiemelkedő eseménye lesz a jubileum méltó megünneplése. Az úttörőcsapatok, a rajok, az őrsök egy új játék: a „Születésnapi staféta’’ szervezésével tehetik színesebbé közösségi életükét, bővíthetik egymás közötti kapcsolataikat. A játékba bekapcsolódó úttörőközösségek egymásnak adnak feladatokat, s egymás között értékelik, jutalmazzák is azok teljesítését. Az országos tanács a staféta megszervezésével kapcsolatos ajánlásában hangsúlyozza: fontos, hogy a játékban meghatározott egyéni tennivalók egyben az úttörőpróbák teljesítését is szolgálják. A stafétában részt vevő pajtások a feladatok gazdag gyűjteményéből válogathatnak: úttörő-emlékhelyet, csapatmúzeumot alakíthatnak ki, emléktúrákat, iskolai, lakóterületi társadalmi munkákat szervezhetnek, játszótéri védnökséget vállalhatnak, az úttörőmozgalom történetét feldolgozó vetélkedőt hirdethetnek meg, s még számos más ötlettel színesíthetik a Születésnapi stafétát. A nemzetközi gyermeknap, május 26. és az úttörőmozgalom megszületésének év- fordulója, június 2. között a csapatokj úttörőhetet rendeznek. Ennek eseménysorában egyaránt helyet kapnak a hagyományos, jól bevált programok — például a kulturális és a sportbemutatók, az akadályversenyek, a vetélkedők, a tábortűz melletti találkozók — s az új kezdeményezések, kísérletek is. A nyári szünidőben táborozó, illetve alkalmanként összegyűlő közösségek, baráti társulások az úttörőszövetség június 15. és augusztus 31. között szerveződő „Vakáció-akciójában” vehetnek részt. A játékba bekapcsolódó pajtások egyebek közt természetjáró vagy sportprogramok tervezéséért, környezetvédelmi munkák végzéséért, műsorok összeállításáért kérhetnek és kaphatnak az ország bármelypontján igazolást az úttörőházaktól, a közművelődési és sportintézményektől, a termelő és szolgáltató egységektől. Az érintettek az 1985— 86-os úttörőzsebkönyvben megjelenő vakációnaplóban bélyegzővel igazolják az egyes feladatok teljesítését. A piros nyakkendőtök az illetékes megyei, illetve a budapesti úttörőelnökségnek küldhetik el vakációnaplójukat, s ezzel részt vesznek az akciót lezáró jutalomsorsolásban. Negyedszázados jubileum Újkígyóson Napra is pontosan ma 25 évvel ezelőtt, az újkígyósi moziban alakult meg a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet. Lényegében ez nagyszerű alkalom arra, . hogy visszapillantva az eltelt ■ időszakra, számba vegyék, vajon helyes volt-e az akkori döntés — az alapító tagoknak a sok-sok szorongással telt éjszaka utáni lépése, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot? Az elnöki asztal feletti jelmondat: „A 25 év alatt megtett út ma már történelem”. És hogy mennyire az, az kiderült nemcsak az elnök, Ruck János ünnepi beszédéből, hanem az azt követő hozzászólásokból, személyes emlékekből, a nosztalgikus hangulatból. Tablók a falon, amelyek főleg a grafikon segítségével jelzik ezt a történelmi utat. Tiszteletre méltó eredmények születtek. Néhányat ezek közül: az újkígyósi termelőszövetkezet egy év alatt annyi húst ad át a feldolgozóiparnak, amely 82 ezer ember ellátását fedezné. Csaknem hat és fél ezer tonnát! Kukoricából 1944- ben a jobbak közé tartozott a holdankénti 2,4 tonnás termés. Most megközelítette a hektáronkénti 10 tonnát! Búzából 1,9 tonnát adott a föld Újkígyóson, ma ez a meny- nyiség meghaladja hektáronként a nyolc tonnát! És hogy az emberek termelési kedve nem akármilyen, azt bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságokból 10 évvel ezelőtt 28 millió, tavaly 180 millió forint értékű termék került ki. Tulajdonképpen nem fényes ünnepség volt ez a visszaemlékezés, egy pillanatnyi szünet az úton. A kibővített vezetőségi ülésen a szabadkígyósi kastélyban három nemzedék volt jelen. Az alapítók, a múlt, a mai derékhad és a jövő ígérete, a fiatal szakembergárda. Emlékezett erre a negyedszázadra a volt tsz-elnök, Csik Péter, Zalai György, aki az alakuláskor a gyulai járási pártbizottság titkára volt. Ott ült Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a hőskorban volt az újkígyósi gépállomás brigádvezetője. És az alapítók közül is többen, köztük idős Bozó József, aki 82 éves kora ellenére meglepő szellemi frisseséggel emlékezett vissza nemcsak a hatvanas évekre, hanem a felszabadulás idejére-is, mint aki irányította, szervezte a kígyósi földosztást. Olyan volt ez az ünnep, mint egy történelem- óra. Választ is kaptunk az írás elején feltett kérdésre, vajon nem bánták-e meg az alapítók, hogy aláírták a belépési nyilatkozatot. Olyan utat hagytak maguk mögött, amelyre méltán büszkék lehetnek a késői utódok is. $ : nneaéeH már történelem Az ünnepségen Ruck János elnök méltatta a negyedszázad történéseit Kép, szöveg: Béla Ottó 5 Városismereti vetélkedők Békéscsabán Békéscsaba város Tanácsa művelődésügyi osztálya, a városi KISZ-bizottság, a városi úttörőelnökség, a Hazafias Népfront városi bizottsága és az SZMT városi szakmaközi bizottsága a városi pártbizottság támogatásával Békéscsaba felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére városismereti vetélkedőt hirdetett négy korosztályban. Az első kategóriában — 4—5—6. osztályosok — 159 csapat, a második kategóriában — 7—8. osztályosok — 100 csapat, a harmadik kategóriában — középfokú oktatási intézmények tanulói — 68 csapat és felnőttkategóriában 197 csapat nevezett be a vetélkedőre. Az első, helyi verseny az idén január 18-án az 1-es számú általános iskolában volt, ahol 29 első és 19 második korosztályú gyerekcsapat mérte össze tudását az elődöntőn. A 240 résztvevő — 5 fős csapatokban — délután 3-tól 6 óráig bizonyíthatta, jól felkészült a házi versenyre. Legjobban a ki- csiknál a 4. c és a 6. c osztály, a nagyoknál a 8. c osztály diákjai szerepeltek. Ezekből az osztályokból 3—3 csapat jutott tovább a február 1-én megrendezésre kerülő iskolai döntőre, melyen 24 csapat mérkőzik majd a továbbjutásért. Természetesen jól vizsgázott az a csaknem 30 pedagógus is, akik sokat fáradoztak a gyerekek felkészítéséért. Felnőttkategóriában január 21-én, hétfőn délután a városi tanács egyesített egészségügyi intézménye nyitotta a sort. Békéscsabán, a kórházban rendezték meg a vetélkedő házi bajnokságát. Nyolc csapatban negyvenha- tan vetélkedtek a belgyógyászat, a röntgen, a szülészet, a véradóállomás, a laboratórium és a sebészet képviseletében. A zsűri értékelése szerint első a röntgen osztály kollektívája (képünkön), második a szülészet csapata, harmadik pedig a sebészet kollektívája lett. Az első két helyezet)- szerepel a vetélkedő középdöntőjében, melyet március 9-én és 10-én rendeznek meg 12 helyszínen a kategóriák legjobbjainak. Korcsoportonként a legjobb 9—10 csapat március 30-án négy helyszínen küzd meg a legjobb helyezésekért. Jutalmuk külföldi út jesz. Fotó: Nagy Lajos Tanácskozott az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága A világgazdasági válság súlyos szociális következményei határozták meg az elmúlt évben is az UNICEF- nek, az ENSZ gyermekalapjának tevékenységi körébe tartozó — 110 országban élő —, 1300 millió, 16 éven aluli gyermek helyzetét. A fejlődő országok gazdasági helyzetének romlása különösen súlyosan érződött Afrikában, de más térségekben is — hangsúlyozza az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának jelentése, amelyet a testület szerdai ülésén ismertettek. Ilyen körülmények között — emelte ki Bokorné Szegő Hanna, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának főtitkára — 1984-ben továbbra is a harmadik világ nagy problémáinak megoldását segítő munka állt a bizottság tevékenységének középpontjában. Az egyik fontos feladat a felvilágosító munka volt: a hazai oktatási intézményekben például egyre inkább igyekeznek áttekinthető képet rajzolni az elmaradottság, az alulfejlettség okairól, valamint más népek kultúrájáról és- életviteléről. A megismerés ugyanig fejlesztheti a kölcsönös egymásrautaltság felismerését. Ez kétségtelenül hosszú távú feladat, amelyet támogat a magyar nemzeti bizottság. Több tanulmány készült arról is, hogy miként lehetne beilleszteni a magyar oktatási rendszerbe a fejlődő országok problémáival foglalkozó kérdéseket. Az idei terveket is az határozza meg, hogy a fejlődő országokban továbbra is súlyos marad a gyermekek jelentős részének helyzete. Ily módon a magyar nemzeti bizottságnak 1985-ben is az az egyik fő törekvése, hogy tájékoztassa a közvéleményt a világ veszélyövezeteiben élő gyermekek sorsáról, és rávilágítson a riasztó jelenségek okainak összefüggéseire. A konkrét segítség- nyújtáson kívül ugyanis nagy szükség van arra a társadalmi tudatra, amely érzékenyen reagál a globális problémákra és a fejlődő országok mai helyzetére. Kerekasztal-megbeszélés Györffy István örökségéről Györffy István életművéről rendezett ülést a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kultúrantropológiai albizottsága az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának tanácstermében. Ezzel utolsó állomásához érkezett az az eseménysorozat, amely Györffy István születésének 100. évfordulója alkalmából elevenítette fel a neves néprajz- tudós és művelődéspolitikus munkásságát. A kerékasztal-tanácskozást Szabolcsi Miklós akadémikus, az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztályának elnöke nyitotta meg. Útalt arra, hogy tavaly több tudományos ülésszakon emlékeztek meg Györffy Istvánról, s a fővárosban a munkásságát dokumentáló kiállítást rendeztek. A megnyitót követően előadások hangzottak el arról a kulturális és társadalmi kö- . zegről, amelyben Györffy István tevékenykedett, illetve külön referátum foglalkozott a „népi műveltség” fogalommal, és Bartók Béla „parasztdal”-fogalmával.
