Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 23., SZERDA Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Elkészült, s az akusztikai próbával — egy hangverseny formájában — már „vizsgázott” is a főváros új idegenforgalmi disze, a Novotel-szálló tőszomszédságában felépült Budapest Kongresszusi Központ (MTi-fotó — Balaton Józseí felv. — KS) Eleget tesznek az energiatakarékossági felhívásnak A Minisztertanács több mint egy hete felhívta a gazdálkodó szervezeteket és a lakosságot az energiatakarékosságra. Az elmúlt időszak tapasztalatairól érdeklődtünk az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet szegedi körzeténél, amelynek feladata Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területének ellenőrzése. A szakemberek elmondották, hogy a múlt év novemberében, decemberében tapasztalt vizsgálatoknál több helyütt előfordult 5—6 fokos túlfűtés is. Az elmúlt napok vizsgálatai azt mutatják, hogy csökkent az intézményekben, vállalatoknál az energiafelhasználás. Jelenleg a szegedi körzet hét ellenőre járja az említett három megyét. Elsősorban Csongrád megyében gyűjtenek tapasztalatot. Pozitív példaként említették az Állami Biztosító Békés megyei igazgatóságát, ahol maximálisan megtartják az előírásokat. A szakemberek mindenütt a vezetők megértésével találkoztak. Véleményük szerint, ahol egyedi fűtés van, könnyebben megtarthatók az előírások. Mint ismeretes, egy korábbi rendelkezésnek megfelelően az irodákban 20 Cel- sius-fok, a folyosókon 16 Celsius-fok a megengedett hőmérséklet. Különösen a hideg kőpadozatú helyiségekben dolgozók panaszkodtak arról, hogy fáznak. Több helyütt előfordult, hogy a levegő hőmérséklete ugyan elérte a 20 fokot, de a nagy ablakok miatt a hidegérzet erősebb volt. A felügyelet feladata, hogy elősegítse a villamos és egyéb energiahordozók teljesítményvédelmét. Befejezésül azt is elmondották, hogy az elkövetkező időszakban tovább folytatják az ellenőrzést Békés megyében. V. L. Román művelődéstörténeti lap Űj kiadvány jelent meg Gyulán: a Timpuri — Idők — című román művelődés- történeti folyóirat. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének gondozásában megjelenő új kiadványsorozat évente egy füzetet ígér, s arra vállalkozik, hogy megismertesse a hazai románsággal elődeik művelődési életét. Az almanach jellegű hely- és kultúrtörténeti lap első számában egyebek között a bihari románságról, az 1944. végi erdélyi magyar demokratikus tömegmozgalomról, a tiszántúli románok anyanyelvhasználatáról jelent meg tanulmány. Az ezer példányban közreadott új, román nyelvű folyóirat első száma több szép Kohán-képet is közöl a Kossuth-díjas gyulai festőről szóló cikk szemléltetése gyanánt. A Timpuri szerkesztője Tiberiu lier- dean, a Debreceni Tanítóképző Főiskola tanára. A Timpuri — akárcsak pár évvel idősebb társa, a néprajzi -jellegű Izvorul — előzmény nélküli a hazai sajtóban. Ülést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa tegnap megtárgyalta a szövetkezetek gazdálkodásának múlt évi tapasztalatait, valamint idei feladatait. Rév Lajos, az OKISZ elnöke elmondta: az ipari szövetkezetek tavaly a korábbinál erőteljesebben éltek az új szervezeti és együttműködési formák kialakításának lehetőségével, és ennek eredményeként 1984-ben csaknem megkétszereződött, 400-ra emelkedett az adott helyzethez rugalmasan alkalmazkodó kisszövetkezetek száma. Az új szervezeti formák javították a szövetkezetek jövedelmezőségét, és hozzájárultak a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Az ipari szövetkezetek az elmúlt évben is sokat tettek mind a belföldi igények jobb kielégítése, mind pedig az export fokozása érdekében. A belkereskedelemnek 6 százalékkal több árut adtak át tavaly, mint 1983-ban, és a szocialista, illetve a tőkés országokba irányuló exportjukat — körülbelül azonos mértékben — 12—14 százalékkal növelték az egy évvel azelőttihez képest. Ipari termelésük 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A megnehezedett gazdasági körülmények ellenére nyereségük az előző évihez hasonló, eléri a 10 milliárd forintot. Ugyanakkor rendkívül nagy a szövetkezetek differenciálódása, lényegesen nőtt a veszteséges kollektívák száma. Főleg egyes építőipari szövetkezetek nem készültek fel megfelelően a jelenlegi gazdasági helyzetre. Jó néhány szövetkezetben rossz a vezetők munkamegosztása. Egyes vezetők túl sokat vállalnak, míg mások nem veszik ki részüket kellőképpen a teendőkből. Az OKISZ javasolja, hogy az ilyen problémával küzdő, szövetkezetek belső szervezetük korszerűsítésével igyekezzenek a jelenlegi helyzeten változtatni. Nagyon fontos, hogy az építőipari szövetkezetekben gyorsítsák a struktúraváltását, mert az idén az épületek karbantartása, felújítása a korábbinál nagyobb részarányú, az összes építést figyelembe véve mintegy 60 százaléknyi lesz. A megváltozott építőipari feladatoknak a szövetkezetek csak úgy képesek megfelelni, ha a dolgozók és a vezetők egyaránt rugalmasan alkalmazkodnak azokhoz. Rév Lajos elmondta, hogy ebben az évben a belkereskedelem növekvő mértékben számít az ipari szövetkezetek termékeire, azoknak azonban meg kell felelniük a megnövekedett követelményeknek mind választékban, mind pedig minőségükben. Továbbra is kiemelkedő jelentőségű mind a szocialista, mind a tőkés országokba irányuló export növelése. A szocialista országokba főleg a műszer és gép, a textilruházati, a bőr-, a szőrme- és a cipőipari termékek mennyiségét és választékát kívánják növelni, míg a konvertibilis elszámolású exportot elsősorban textilruházati termékek értékesítésével bővítik. E célok elérése érdekben az OKISZ szorgalmazza, hogy az ipari szövetkezetek és a külkereskedelmi vállalatok a korábbinál szorosabban működjenek együtt. Mindkét fél számára eredményes lehet a közös érdekeltségen és kockázatvállaláson alapuló elszámolási formák szélesítése, vagy az azonos profilú szövetkezetek exportcélú társulásának létrehozása. A háttéripari jellegű termelés és az importhelyettesítés az idén is a legfontosabb teendők közé tartozik. Tavaly mintegy 3 milliárd forint értékben állítottak elő az ipari szövetkezetek tőkés exportot pótló terméket, ezek körét és mennyiségét, különösen a gép- és vegyipari ágazatokban az idén bővíteni kívánják. A háttéripar termelésének növelését elősegíti, ha a szövetkezetek az idén a korábbinál jobban együttműködnek egymással és az állami iparral, ha javítják a belső kooperációt, és jobban felhasználják piackutatásaik eredményeit. A tanácsülés vitájában felszólalók is felvetették, hogy az építőiparban egyre éleződő verseny megköveteli a szövetkezetek vállalkozási és együttműködési készségének fokozását. A telepszerű és több szintes lakásépítéseknél felszabaduló kapacitásokat célszerű a családi házak, társasházak kivitelezésére, illetve fenntartási, felújítási és lakáskarbantartási munkák elvégzésére fordítani. Az elmúlt években a szolgáltatást végző szövetkezetek üzlethelyiségeinek színvonala folyamatosan romlott. Ezért is üdvözölték a tanácskozás résztvevői, hogy az OKISZ az elkövetkező három évben mintegy 400 millió forintot használhat fel a lakossági szolgáltatóhálózat felújítási, korszerűsítési munkáinak támogatására, amelynek mértéke a felújítási költségek 50 százalékát is elérheti. Pályázat alapján összesen 181 vidéki és 43 fővárosi szövetkezet között oszlik meg az OKISZ támogatása, ami egyben azt is jelenti, hogy a szövetkezetek saját erőforrásaikból is jelentősen javítják szolgáltatásaik feltételeit. Olvaséink kérdezték A társadalombiztosítás változásairól Január 19. óta egyre többen kérdezősködnek a lapokban megjelent társadalombiztosítási intézkedések változásairól. Nemcsak a szerkesztőségben érdeklődnek az olvasók, de megállás nélkül cseng a telefon a Békés megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál is. Az igazgatóság két munkatársát, Kapás József igazgatóhelyettest és Széles Lajost, az ellenőrzési osztály vezetőjét kérdeztük meg néhány társadalombiztosítási intézkedés értelmezéséről. Véleményük szerint legjobb, ha a változásokat érvénybe lépésük ideje alapján csoportosítjuk. — Milyen változásokat tartanak számon 1985. január elsejétől? — A táppénzek alakulásával kapcsolatosan el kell mondanunk, hogy. régi ellentmondást oldott fel az a rendelkezés, amely szerint a kórházi ápolás idejére egy- egy embernek ugyanannyi táppénz jár, mintha járóbeteg lenne. Állampolgári jogon jár a kórházi ellátás, s így most már a táppénz sem lesz kevesebb. A táppénzkiszámítás alapja változott, az a kereset lett, amelyből a nyugdíjjárulékot már levonták. A rendelkezés figyelembe veszi a rászorultságot a hosszabb ideje táppénzen levőknél. A fizetés 65, vagy 75 százalékát 30 napig kapja a beteg, a 31.-től már 5 százalékkal többet, a 91. naptól pedig újabb 5 százalékkal többet. Akinek nincs legalább kétéves megszakítatlan munkaviszonya, az 65 százalékos táppénzt kap. A pályakezdők jobban járnak, hiszen aki 18 éves kora előtt lesz keresőképtelen,- vagy az iskolát elhagyva 180 napon belül beteg, a keresetének 75 százalékát veszik figyelembe táppénzként. A gyermekgondozási segélyre jogosultság feltétele is változott, kibővült a kör. Ezentúl a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói is megkaphatják a gyest. A családi pótlékra jogosultak gyermekenként' 40 forinttal többet kapnak január 1-től, három és több gyermek esetében gyermekenként 110 forinttal. A beteg gyermekek, illetve a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondozottak családi- pótlék-támogatása 160 forinttal emelkedett, így 1040 forint lett. Február 1-től érvénybe lép az a korlátozás, mely szerint intézetben térítési díj fizetése mellett elhelyezett gyermekért annyi családi pótlékot kap a szülő, ami fedezi a térítési díjat. A gazdasági ’ munkaközösségekben dolgozóknak az eddigi havi 250 forint baleseti járulék helyett a kifizetett jövedelem 10 százalékát kell társadalombiztosítási díj címén befizetniük. Változott a jövedelempótlék összege a családi pótlékra nem jogosultaknál, 200-ról 240 fbrintra nőtt. A 3 ezer forinton aluli nyugdíjak az év elején szokásos 100 forintos nyugdíjemelésen túl még 80 forinttal emelkednek. Vonatkozik ez az emelés a házastársi pótlékra és az egyéb nyugdíjszerű ellátásokra. Üj fogalom a társadalom életében a szigorított javító-nevelő munkán dolgozó, akire némi korlátozással szintén kiterjed a társadalombiztosítás. — Március elseje milyen új intézkedéseket jelent majd a társadalombiztosításban? — A gyermekgondozási díj bevezetése kötődik e dátumhoz. Jogosultak rá a munkaviszonyban levők, az ipari szövetkezetben, téesztagként dolgozók, a bedolgozók. A jogosultság feltétele ugyanaz, mint a gyermekgondozási segély esetében. Akkor jár a díj, ha a szülési szabadság lejártát követően fizetés nélküli szabadságot kér az anya. Egyelőre a gyermek egyéves koráig veheti igénybe, később fokozatosan kiterjesztik a kedvezményt. A gyermekgondozási díj összege a keresethez igazodik, de nem lehet több 4500 forintnál. Ha az édesanya megszakítja a gyermekgondozási díj időtartamát és gyermeke beteg lesz, nem jogosult gyermekápolási táppénzre. A gyermekgondozási segély esetében viszont igénybe veheti azt. Mindenki választhat, hogy a gyermekgondozási segélyt, vagy a díjat veszi-e igénybe. Az is kérheti a gyermekgondozási díjat, aki már gyesen van, de március 1-ig még nem tölti be gyermeke az egy évet. — Népesedéspolitikával kapcsolatos kedvező intézkedések életbe lépésére számíthatunk szeptember 1-től is. — A terhességi gyermekágyi segély vagy szülési szabadság 4 héttel hosszabb ideig (24 hétig) jár az édesanyának. A gyermekek érdekét szolgálja, hogy négy hetet szülés előtt kell kivenni. Az anyasági segély összege 2500 forint helyett 4000 forint lesz az előírt orvosi vizsgálaton négyszer megjelent kismamának. A gyermekápolási táppénz időtartamai változnak. Egyéves korig korlátlan ideig maradhat otthon az édesanya, egytől 3 éves korig évente 84 napig, 3-6 éves korig évente 42 napig (az egyedülállók 84 napig), 6—10 éves korig pedig 14 napig (az egyedülállók 28 napig). Az évek a gyermek egyik születésnapjától a másikig számítanak és csak az előző évben megmaradt táppénzes napot lehet a következő évre átvinni. A társadalombiztosítási igazgatóságon és a megye több mint 200 ezer emberről gondoskodó 320 üzemi kifizetőhelyén dolgozók felkészültek a társadalombiztosítási jogszabályok változásaira. Szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseire is, hogy mindenki megfelelően tájékozódjon saját helyzetéről. Bede Zsóka Pályaválasztásra készülve Országszerte több mint 130 ezer diák fontos döntésre készül ezekben a hetekben, hónapokban: ennyien végzik el e tanévben az általános iskola 8. osztályát. Az alapfokú tanulmányaikat most befejezők 90—95 százaléka várhatóan továbbtanul, és ők — szüleikkel együtt — arról határoznak, milyen iskolatípusban, képzési formában sajátítják el a választott szakmájukhoz, hivatásukhoz szükséges ismereteket. A jelentkezési lapokat az általános iskolák március 20-ig küldik el a szakiskolák, a gimnáziumok, a szakmunkásképzők és a szakközépiskolák igazgatóinak. E lapok kitöltését a fiatalok, szüleik és a pedagógusok közös beszélgetéseinek^ kell megelőznie, hogy olyan döntés születhessék, amely a gyermeknek az évek során kialakult érdeklődési körén, valós képességein, alkalmasságán alapul. Minden diák csak egy továbbtanulási lapot tölthet ki, de e nyomtatványon két középfokú oktatási intézménybe kérheti felvételét. Célszerű különböző típusú iskolákat — például gimnáziumot és szakközépiskolát, vagy szak- középiskolát és szakmunkás- képző intézetet — megjelölni, ez növelheti a felvételi esélyeket. Ettől eltér azoknak a jelentkezési rendje, akik á művészeti szakközép- iskolákban, speciális természettudományos, illetve matematikai gimnáziumi osztályokban kívánnak továbbtanulni. Nekik két jelentkezési lap készül, s mivel ezekben az osztályokban jóval korábban döntenek a felvételről, mint másutt, elutasításuk esetén is egyenlő feltételekkel pályázhatnak más intézményekbe. A továbbtanulási nyomtatványon különféle szociális juttatások — például diákotthoni, menzai ellátás — is kérhetők. Az ilyen igényekhez igazolást kell csatolni a szülők jövedelméről. Azokban a gimnáziumokban, ahol nagyarányú a túljelentkezés, felvételi beszélgetésekre hívják a fiatalokat, a szakközépiskolák jelentős részében pedig úgynevezett rátermettségi vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek. Felvételükről az általános iskolából hozott osztályzatok és a vizsga írásbeli, valamint gyakorlati, illetve szóbeli részén elért pontszámok alapján dönt az intézmény igazgatója. Ugyancsak felvételi vizsgát tesznek a speciális osztályokba jelentkezők. A továbbtanulási kérelem elbírálásakor hozott döntésről a középfokú oktatási intézmény igazgatója írásban értesíti a tanuló iskoláját, az pedig a szülőt, abban az esetben is, ha a tanuló az első helyen megjelölt oktatási'intézménybe nem nyert felvételt, s ezért jelentkezési lapját a másodikként feltüntetett iskolába továbbították. Amennyiben a jelentkező felvételét a második helyen jelölt középfokú oktatási intézmény is elutasítja, úgy a (Folytatás a 3. oldalon)
