Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES I MEGYEI TIHACS UPM 1985. JANUAR 5., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Tanácskozott a SZÖVOSZ elnöksége Petöfi-társaság alakult Kiskörösön A szövetkezeti Közös Fejlesztési Alap korszerűsítéséről tárgyalt tegnapi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Amint a testület megállapította: az alap évek óta eredményesen segíti az ÁFÉSZ-ek, a lakás- és takarékszövetkezetek feladatainak megoldását. Az alapból — amelyet a tagszövetkezetek, vállalatok adnak össze — más forrásokat kiegészítve segítették egyebek között a Skála Áruházhálózat bővítését, a nagykereskedelmi raktára^ építését és megközelítően 30 ÁFÉSZ sertésfeldolgozó üzem indítását. A gazdaságirányítási rendszer fejlődése, az érdekeltség nagyobb arányú érvényesítése azonban megkívánja az évente 300—400 millió forintot kitevő alap felhasználási • rendszerének továbbfejlesztését. Az elnökség arról határozott, hogy a pénzforrások továbbra is az ÁFÉSZ-ektől, szövetkezeti vállalatokból áramlanak a közös alapba, ám amíg a jelenlegi rendszerben lényegében lemondanak az ÁFÉSZ-ek a befizetett össze'gről, addig a továbbiakban kölcsönként kezelik, s kamat is jár utána. Az intézkedéstő] azt várják, hogy a szövetkezeteknél eddig különféle fejlesztésekre tartalékolt összegek mozgásba jönnek, ami elősegítheti a beruházási programok gyorsítását s a kínálkozó fejlesztési lehetőségek kihasználását. Az elnökség határozata értelmében a következő hónapokban. kimunkálják az új rendszer működésének részletes feltételeit. Petőfi Sándor Társaság alakult tegnap Kiskőrösön. A városi tanács épületében megtartott alakulóülésen a társaság elnökévé Hu bay Miklóst, a Magyar írók Szövetségének elnökét, társelnöknek Oláh Pált, a kiskőrösi Városi Tanács elnökét választották meg. Mint az ülésen elfogadott alapszabály kimondja, a társaság célja, hogy ápolja a Petöfi-örökséget, s minél széHaldex-rendszerű meddő- feldolgozó üzem építését kezdte meg a csehszlovákiai Ostravában a Tatabányai Szénbányák Vállalat. 1983- ban alakult meg Haldex— Ostrava elnevezéssel egy magyar—csehszlovák közös vállalat, azzal a céllal, hogy hasznosítsák az ostravai szénmedence bányáinál ■ az évtizedek során felhalmozódott, valamint az aknákból jelenleg felszínre kerülő friss meddőt a Tatabányai Szénbányák szakemberei által kidolgozott Haldex-eljá- rás alkalmazásával. A közös vállalat megalakítása előtt a tatabányai szakemberek tüzetesen megvizsgálták az ostravai meddőhányók összetételét, s megállapították, hogy azok 6000—6500 kalóriás, gazdaságos módon kinyerhető kőszenet tartalmaznak. A szén különválasztása után visszamaradó meddő pedig alkalmas arra, hogy alapanyagként hasznosítsd az ipar, többek között a cement-, a tégla- és a cserépgyártásnál. A magyar—csehszlovák vállalat közös tőkebefektelesebb rétegeket vonjon be ebbe a tevékenységbe, nemcsak itthon, hanem határainkon túl is. A Petőfi-társaság kiskőrösi székhellyel működik. Tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, aki az alapszabályban meghatározott célkitűzéseket magáévá teszi. A társaságba való felvételt írásban lehet kérni az elnökségnél. léssel hozza létre az első ostravai meddőfeldolgozót. A Tatabányai Szénbányák az Állami Fejlesztési Banktól hitelt vett fel az új beruházáshoz, és mint fővállalkozó kulcsrakész állapotban adja át rendeltetésének az új üzemet. A berendezések egy részét Tatabányán készítik, s alvállalkozóként több más hazai gyár, mint például a Miskolci Hőtechnikai Vállalat, a Jászberényi Aprítógépgyár, a budapesti VERTESÉ és a Zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár is bekapcsolódott a gépek gyártásába. A meddőfeldolgozó alapjait a Betonútépítő Vállalat készíti Ostravában. A helyszíni szereléseket márciusban kezdik meg és az év második felében már termel az új üzem, amelyben évente félmillió tonna meddőből 80 000 tonna kőszenet nyernek majd vissza, amit felefele arányban oszt szét egymás között a Haldex—Ostrava közös vállalat két résztvevője, a tatabányai és az ostravai szénbánya. A magyar járműipar jelentős megrendelést kapott Kínából. A Csepel Autógyárnak, az Ikarusznak és a MOGÜRT-nek rövid idő alatt ezer autóbuszalvázat kell oda exportálnia. Ebből a mennyiségből hétszáz darabot a Csepel Autógyárban, háromszázat pedig az Ikaruszban gyártanak le. Felvételeink a Csepel Autógyárban készültek, ahonnan 1984-ben kétszáz, 1985-ben pedig ötszáz alvázat szállítanak Kínába (MTI-fotó — Fehér József) Megkezdték a Haldex-meddöfeldolgozó építését Ostravában Ami tetszik, és ami nem Mi az, ami szép? Mi az, ami tetszik? Ami sokaknak tetszik? Igaz-e az, hogy „kinek a papné, kinek a lánya?” Tehát: igaz-e az, hogy ahány ember, annyi ízlés? Nem hiszem, hogy teljesen így igaz. Valami általánosan elfogadott. valami meghatározó azért mégiscsak kell, hogy legyen értékrendünkben. Ezrek, százezrek, milliók értékrendjében. Valami, amiről száz ember közül kilencvenkilenc azt mondja: tetszik. Elfogadom. Értem. Nagyon sokszor szóba hozzuk az ízlésformálás dolgait. Hogy miként lehet hatni az emberekre: szépnek, jónak lássák-tartsák, ami valóban szép és jó. Aki már sokat próbált ezekben a rejtelmekben, az tudja legjobban, hogy az ízlést (megszokást) kimozdítani a langymeleg tunyaságból, a középszernél is középszerebb állapotból milyen nehéz. Hogy hamarabb el lehet vontatni tíz ökörrel egy emeletes házat, mint elérni azt, hogy emberek sokasága gyorsan felismerje az igazi szépséget, a bizonyosan ízléstelent. Olvastam a minap egy cikket, mely művészetpolitikánk időszerű feladatait sorjázta, mutatta fel, indokolta. S ebben azt. hogy: „A lakosság és az egyes ember értékrendjének, ízlésvilágának alakulásában és fejlődésében — ezáltal a művészeti és kulturális értékek iránti igények felkeltésében is — fontos szerepe van annak a környezetnek, amely az embereket lakó- és munkahelyükön körülveszi”. Milyen igaz! És ahogy ezt a „milyen igazat!” kimondtam, leírtam, egymás után sorakoztak elém a jó és az elszomorító (megváltoztatásra megérett) példák. Többek között — a környezetről. Irodákról, ahol koszlott, több éves plakátok porosodnak a falon, és még csak véletlenül sem találni egy-egy festményt, bekeretezett, szép grafikát. Irodákról, ahol találni, és ahol arra is jut pénz, hogy ne a giccsfestők mázolmányait vegyék meg, hanem művészek alkotásait. Otthonokról, ahol eljutottak odáig, hogy vásári nippesodák helyett értékes kerámiákat vásárolnak, lakótelepeknek nevezett városrészekről, ahol évről évre fát ültetnek, hogy elejét vegyék a szemetes-poros grundvilágnak, ahol — mint például Békéscsabán, a Kulich-városrészben — iskolások vállalkoznak arra, hogy rendben tartják egy szép szobor környezetét. Aztán Mezőberényre gondolok, erre az egykor (de most is!) nevezetes, „városkörnyéki” községre, ahol olyan pompás, emeletes lakóházakat építenek a főutcán (az új technikával!), ami egycsapásra kisvárossá emeli (legalábbis látványban) ezt a Petőfi által annyira szeretett, és látogatott alföldi települést. Békés főterét említeném: az ottani új és nem olyan új házak (a párt- bizottság,, a lepkeház stb.), egyedi hangulatúak, meghatározó jellegűek. Békéscsaba is felsorakoztathat ilyen példákat, a nagy U ház, virágos belső terén a lantot tartó nőalakkal: szemet-lelket gyönyörködtető. Mint ahogyan ellenpélda a színház, az OTP, az IBUSZ-ház, a még mindig megoldatlan galambtenyészetével, melynek visszataszító guanómezői egy megyeközpont belvárosát teszik olykor már-már elviselhetetlenné; vagy Orosházán, az Árpád-kert össze- (de inkább be-) tört üvegvitrin sora, amely nemcsak a válogatás nélküli agresszivitás jele, hanem (hogy sokáig úgy hagyták) a közönyé is. Nem sorolom tovább, ki-ki tegye hozzá saját tapasztalatait a környezet szépségéről, vagy csúfságáról. Ki-ki gondolja végig, mitől emberibb a fás-virágos utca, tér, a merev egyhangúságtól eltávolodó építészet, és miért kelt rossz hangulatot a hupikékre festett, agyoncirádá- zott vaskerítés, a tükrös csempékkel kirakott lakóház és a galambguanós középület. Sokáig nem nagyon törődtünk azzal, hogy szép-e valami, hogy jó érzés-e ránézni: ha úgy-ahogy teljesítette feladatát, akkor elfogadtuk. Ma azonban már több kell, mára rájöttünk arra, hogy a közérzet, a közérzetre ható ízléses külső világ belső világunkat is tartalmasabbá, emberibbé teszi. Az ember -az ablakába virágot állít, ha kertje van, nemcsak zöldséget termeszt, virágot is ültet. Tegyük így, de ne csak a virágokra legyen gondunk. Mindenre, ami körülöttünk van, aminek varázserejét megint felfedeztük. Ma százan, holnap ezren, és még többen: hinnünk kell benne, hogy a világ akkor igazi, ha szép is. _ „ . Sass Ervin Több százezer diák „örömére” csütörtökön megkezdődött az 1984—85. évi tanév második féléve. Egy szakmai órán készült felvételünk a békéscsabai 611. számú „Alfredo Lima” Szakmunkásképző Intézetben Fotó: Fazekas László Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott, és ezen több jelentős kérdésről tárgyalt. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságának. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a VII. ötéves terv ipari koncepciójáról és annak társadalmi vitájáról. További napirendi pontként megvitatta a magyar szak- szervezetek 1984. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és jóváhagyta az idei teendőkre vonatkozó javaslatot. A továbbiakban a Minisztertanács felkérésére — a társadalmi vitába bekapcsolódva — a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, valamint a budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnöksége. Az ülésen elhangzott vita, továbbá a szakszervezetek megyei tanácsainak- és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának véleménye, valamint az ágazati-iparági szakszervezetek - észrevételei és egyéb tapasztalatok alapján az elnökség kialakította állásfoglalását, amelyet eljuttat az illetékes állami szervekhez. Állásfoglalásában az elnökség megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben a terület- és településfejlesztésben számottevő eredmények születtek. A termelőerők elhelyezkedése arányosabbá vált. és ez elősegítette a teljes foglalkoztatást. Az életszínvonal emelése, majd megőrzése az infrastrukturális ellátás javulásával párosult. A szakszervezeti szervek — együttműködve a tanácsokkal — felmérték a jogos igényeket és lehetőségeket, s tevékenyen közreműködtek abban, hogy társadalmi összefogással javítsák az életkörülményeket. A társadalmi munka értéke tavaly már túlhaladta a tíz- milliárd forintot. Az eredmények mellett azonban új feszültségek is keletkeztek. Mind sürgetőbbé válik az idős korúak problémáinak megoldása, a lakáshiány enyhítése, ugyanakkor fel kell figyelni arra is, hogy a városok koncentrált fejlesztése csökkentette a falvak népességmegtartó képességét. Az általános fejlődés ellenére mind a termelő, mind a lakosságot szolgáló infrastruktúra színvonala még mindig elmarad az ország általános gazdasági fejlettségétől. A SZOT elnöksége helyesli, hogy a területfejlesztési koncepció a korábbinál jobban épít a helyi adottságokra, erőforrásokra, s az eredmények növelését segítheti a tanácsok önállóságának növekedése. Egyben rámutat, hogy az államnak is igen jelentős feladatai vannak az infrastruktúra fejlesztésében. A gazdaságirányítás korszerűsítése például várhatóan erőteljes differenciálódást idéz elő a termelőerők fejlődésében, ami kedvező hatásai mellett kedvezőtlen aránytalanságokat is előidézhet. Ilyen esetekben á szakszervezetek véleménye szerint elengedhetetlen a központi támogatás. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy. a - hosszú távú koncepciókban pontosan jelöljék meg a központi és a helyi szervek feladatait. Célszerű lenne arra is kitérni, hogy a szükséges fejlesztés fedezetének megteremtésében mit vállal az álam, s mit kell az érdekeltség megteremtésével a helyi gazdálkodó szerveknek és a lakosságnak fedezniük. Az elnökség hangsúlyozza a lakásellátás javításának, az egészséges ivóvíz biztosításának, a megfelelő egészségügyi, kereskedelmi, szociális, gyermekintézményi alapellátás kialakításának nagy jelentőségét. Felhívja a figyelmet a demográfiai hullámhoz kapcsolódó követelményekre. Szükségesnek tartja például, hogy több célra hasznosítható gyermekintézményeket hozzanak létre, s már most meg kell kezdeni valamennyi szinten a nagyobb létszámú korosztályok fogadásának feltételeit. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a tanácsi szervek intézményesen vonják be a lakosság szélesebb rétegeit, illetve a lakosságot képviselő társadalmi szerveket e célok közös kialakításába. Ez a megoldás lehetővé teszi az érdekek hatékonyabb feltárását, ütköztetését s a közösen kitűzött célok megvalósításában a társadalmi összefogást. Az elnökség felkéri a területi szakszervezeti szerveket, hogy vegyenek részt érdekeltségi területük hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásában. Gyermekkulturális bizottság alakult Tegnap tartotta alakuló ülését a gyermekkulturális bizottság, amelyet a Magyar Úttörők Szövetsége kezdeményezésére hozott létre a KISZ KB fiatal művészek tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Köz- művelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium. A bizottság feladata lesz, hogy elemezze a gyermekek művelődésének helyzetét és olyan ajánlásokat dolgozzon ki, amelyek megvalósításával a gyermekek szorosabb kapcsolatba kerülhetnek kulturális értékeinkkel. A bizottság — amelynek munkájában neves művészek is részt vesznek — az érintett állami intézményekkel és társadalmi szervezetekkel együttműködve tevékenykedik majd.
