Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG > MEGYEI PARTBIZOnSÚG ES I MEGYEI TINtCS LOPJA 1985. JANUÁR 21., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM 16. SZÁM Kerékpárutat építenek Gyomaendrődön, a két községet össze­kötő szakaszon a helyi építőipari szövetkezet dolgozói Fotó: V. E. Elutazott a norvég kormányfő Komaromi munkásorok egységgyűlése A kommunista mártír, Nédermann Ferenc nevét viselő ko­máromi munkásőregység szombaton ünnepi gyűlést tartott az Almásfüzitői Timföldgyárban; annál a nagyvállalatnál, amelynek dolgozó kollektívájától kapták csapatzászlójukat a szocialista haza fegyveres védelmére 1957 februárjában szer­veződött egység munkásőrei. Ennek a kollektívának a sze­mélyi állománya — amelynek többsége fizikai munkás — je­lenleg 46 munkahelyen dolgozik, zömmel a Komáromi Kő­olajipari Vállalatnál, az Ácsi Cukorgyárban, az Almásfüzí­Havasi Ferenc beszéde tői Timföldgyárban, a Komáromi Állami Gazdaságban, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. Az egységgyűlésen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka is köszöntötte a résztvevőket, s kitüntetéseket adott át kiemel­kedő érdemeik elismeréseként számos munkásőrnek. Részt vett és felszólalt az egységgyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Üdvözölte a Központi Bi­zottság és személyesen Ká­dár János nevében, valamint a kormány részéről a komá­romi munkásőröket és tár­saikat mindenütt az ország­ban. Gratulált azoknak, akik az elmúlt esztendőben vég­zett munkásőri tevékenysé­gükért kitüntetést kaptak, il­letve derekasan helytálltak a felkészülésben, a kiképzés­ben, és most méltóvá vál­tak arra, hogy a munkásőr­ség tagjai sorába léphesse­nek. Sokan vannak ilyenek — mondta, nemcsak Komá­romban. hanem Budapesten, az ország minden részén. Di­cséret illeti a munkásőrség országos parancsnokságát is, amely az elmúlt években is eredményesen irányította a felkészülést, a gyakorlatot és a munkát. Havasi Ferenc a további­akban hangsúlyozta, hogy lé­nyegében elértük azokat a célokat, amelyeket a Köz­ponti Bizottság és a kor­mány kitűzött' az elmúlt esz­tendőre. Gazdaságunk úgy alakult és fejlődött, ahogyan a tervben meghatároztuk, sőt — valamennyiünk örö­mére — egy kissé jobban is. .1978 óta nem volt olyan esztendő Magyarországon, mint a tavalyi, amikor há­rom százalékkal nőtt a nem­zeti jövedelem, hasonlóan az ipar teljesítmény6, 2.5—3 százalékkal a mezőgazdaság termelése. Külkereskedelmi forgalmunkban több mint 600 millió dollár aktívumot tudtunk elérni, a szocialista országokba irányuló forgal­munkat pedig a korábbinál kiegyenlítettebben teljesítet­tük. Megalapozottan állítottuk tehát össze — figyelembe véve tavalyi eredményeinket is — az 1985-ös tervet. A vállalatoknál — ahol most folyik a helyi feladatok számba vétele — érzik, meg­értették: az országos elkép­zeléseinknek megfelelően, az idén élénkíteni kell a terme­lést, a gazdaság előrehaladá­sát, fejlődését, hiszen ez a forrása annak, hogy tovább tudjuk javítani általános helyzetünket is. Ezután az árakkal, a bér- fejlesztésekkel kapcsolatos, nyilvánosságra hozott intéz­kedésekről szólt. A továbbiakban Havasi Ferenc az MSZMP XIII. kongresszusára készülődés kapcsán az irányelvek ked­vező fogadtatásáról és a fel- szabadulásunk közelgő 40. évfordulójának jelentőségé­ről beszélt. Utalt a többi kö­zött a Központi Bizottság­nak arra az állásfoglalására, miszerint úgy kell felkészül­ni, olyan kongresszust kell tartani, hogy nézzünk szem­be a magyar valósággal. Nem túlbecsülve, sem pe­dig alábecsülve — mindazt, amit elértünk. Olyan mérle­get kell készíteni eredmé­nyeinkről, amelyekből kiin­dulva megalapozottan^udjuk felvázolni a megoldandó fel­adatokat is. Nem vagyunk babonásak saját intézkedé­seinkkel, határozatainkkal kapcsolatban: amennyiben azok nem bizonyulnak jó­nak, életrevalónak — a párt­nak nemcsak a szembenézés­hez, hanem a korrigáláshoz is keli legyen, lesz ereje. A realitások ilyen szigorú kö­vetelményei szerint kell foly­tatni a jövőben is a kong­resszusi felkészülést, össze­gezni tapasztalatainkat. Lehetőségeink, életkörül­ményeink, életviszonyaink vizsgálatakor — mondta a Központi Bizottság titkára — csakis teljesítményeink­ből indulhatunk ki. Ma nem olyan a világ, hogy arra szá­míthatnánk: majd más segít rajtunk. Ugyanakkor tud­juk, hisszük: a 10 millió ma­gyarnak van annyi szorgal­ma, tudása, akarata és hite a saját ügyében, hogy meg tud birkózni a jelenlegi ne­hézségekkel. Programadó az irányelvek­ben — s ez már kifejezésre jut VII. ötéves tervünk for­málódó törekvéseiben —, hogy tovább kell javítani pénzügyi egyensúlyi helyze­tünket, korszerűsíteni gazda­ságunkat, jobbítani az élet- körülményeket, megőrizni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. Az irányel­vekben kifejezésre jutó olyan törekvéseket is he­lyesléssel fogadta a közvéle­mény, hogy korszerűsítsük, fejlesszük tovább a politikai intézményrendszert, növel­jük az önigazgatást, erősít­sük az önkormányzatokat, a társadalmi demokratizmust, javítsuk a párt- és a kor­mányzati munkát, adjunk nagyobb önállóságot a gaz­dálkodó szerveknek, s fokoz­zuk a felelősségükét is. Mindez feltételezi — muta­tott rá Havasi Ferenc — a politikai és társadalmi mun­kában hellyel-közzel még meglevő formalizmus, a gaz­dálkodásban előforduló „kincstári szemlélet”, a “bü­rokratizmus felszámolását, a fegyelem megszilárdítását a munka minden területén, mindenekelőtt azonban a politikai, a társadalmi élet pezsgőbbé, színesebbé tételét. Fontos, hogy a kommu­nisták és a velük egyetértő pártonkívüliek merítsenek erőt az elmúlt 40 esztendő eredményeiből, és bátran, hittel, erővel nézzenek szem­be a megoldandó feladatok­kal is. További előrehaladá­sunkhoz még céltudatosabb kiállásra, politikánknak nemcsak a védelmére, ha­nem megértésére és eltökélt­ségre, bizalomra van szük­ség. Ezeknek az emberi té­nyezőknek az erősítéséből, küldetéséhez méltó módon, kiveheti a részét a munkás­őrök nagy családja is — hangsúlyozta befejezésül Ha­vasi Ferenc. Rendhagyó sétával kezdő­dött Kaare Willoch szombati programja: a hivatalos lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó norvég miniszterelnök — felesége társaságában — a reggeli órákban ellátoga­tott a Tolbuhin körúti vá­sárcsarnokba. Kíséretében volt Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes is. A vendégeket a csarnok A demokratikus magyar hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából szombaton ünnepséget ren­deztek Csongrádon. A városi laktanyában Rócz Sándor al­tábornagy, honvédelmi mi- niszterhelyettés a négy évti­zeddel ezelőtti’ eseményeket hirdető emlékművet avatott fel. A márványtábla felira­ta megörökíti, hogy a fasiz­mus elleni harcra jelentke­zett önkéntesekből 1944 de­cemberében alakult meg az első vasútépítő hadosztály, majd 1945 februárjában a harmadik vasútépítő dan­dár. Ezek az egységek a Vö­rös Hadsereg kötelékében részt vettek a Magyarország, Szlovákia és Ausztria felsza­badításáért folytatott harcok­ban. Utak, hidak vasútvona­lak építésével biztosították a szovjet hadsereg utánpótlá­sát. 1945 májusától pedig be­kapcsolódtak az ország új­jáépítésébe, a demokratikus hadsereg megszervezésébe. Ezeknek az egységeknek mai „örököse” a magyar bejáratánál Czobor Péter igazgató fogadta, s kalauzol­ta a mintegy 10 ezer négy­zetméter területű bevásárló- központban. A kormányfő érdeklődésére az igazgató el­mondta, hogy az 1800-as évek végén épült piacon mintegy 150, zömében élel­miszercikket árusító bolt, (Folytatás a 2. oldalon) néphadsereg csongrádi ala­kulata. Az ünnepségen részt vettek az egykori vasútépítő hadosztály és dandár vete­ránjai, az egységek parancs­nokai, továbbá a helyi párt-, állami és társadalmi szer­vek, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a társ fegyveres alakulatok, s a Szovjetunió déli hadsereg­csoportja képviselői. Ott volt Vlagyimir Zotov ezre­des, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja is. Az emlékmű leleplezése után a résztvevők megtekin­tették a csongrádi alakulat négy évtizedes történetének eseményeit felelevenítő csa­patmúzeumot. Majd a csong­rádi városi ifjúsági házban bajtársi találkozót tartottak, ahol Sebestyén István, a csongrádi városi pártbizott­ság első titkára mondott be­szédet. Felszólalt Janó László tizedes, valamint Kerekes Imre, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének titkára. Emlékezés a demokratikus magyar hadsereg megalakulására Új vállalatirányítási formák az élelmiszeriparban Ismeretes, hogy ez évtől új vállalatirányítási formákat vezetnek be hazánkban. Hankó Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetőjétől érdeklőd­tünk arról, hogy megyénk élelmiszeripari üzemeit ho­gyan érintik ezek a változá­sok. Mint az osztályvezető­helyettes elmondotta, to-1 vábbra is tröszti formában működik az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Tejipari Vállalatok Trösztje, valamint a Gabonatröszt. Országos nagyvállalat marad a Ma­gyar Hűtőipar. A MÉM irányelveinek megfelelően vállalati tanács működik a jövőben a Békés­csabai Konzervgyárban, a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalatnál, az Oroshá­zi Baromfifeldolgozó Válla­latnál. valamint a Sarkadi Cukorgyárban. Az elképzelések szerint a Békés megyei Üdítőipari Vállalatnál a közgyűlés ál­tal megválasztott vezetőség irányítja majd a munkát. Hankó László hangsúlyozta: az új irányítási rendszertől azt várják, hogy a. vállala­tok megszabadulnak sok,“ fe­lesleges, bürokratikus elem­től, s a jövőben gazdaságo­sabban tudnak termelni. Po­litikailag is előrelépést je­lent ez a változás, hiszen a dolgozóknak nagyobb bele­szólása lesz a vállalat ügyei­nek intézésébe, saját sorsuk alakításába. Természetesen mindez csak egy folyamat kezdetét jelenti, hiszen a termelőszövetkezetekben is több. mint két évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a jelen­legi színvonalon gazdálkod­hassanak. Hogyan változik a szak- szervezet szerepe az említett üzemekben? A kérdésre Szabó Sándor, az ÉDOSZ megyei bizottságának titká­ra válaszolt. — Az előírásoknak megfe­lelően a MÉM—ÉDOSZ-ja- vaslatok alapján az első fél­évben fejeződik be az átál­lás. Mi úgy véltük, ha jól megoldjuk a feladatot, akkor érdemibbé válhat a munka­helyi demokrácia. A vállalati tanácsokban minimum 50 százalékban munkások lesz­nek, akiknek képviselniük kell a dolgozók valós érde­keit. A jövőben a bizalmi testület partnere a választott vezetőség lesz. Ettől a szer­vezeti változástól pezsgőbb szakszervezeti életet várunk az élelmiszergazdaságban is. v. 1. Jégvirágot az ablakokra Hócsipkét a kerti padokra Jégcsapokat a víztoronyra Fotó: Veres Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents