Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG > MEGYEI PARTBIZOnSÚG ES I MEGYEI TINtCS LOPJA 1985. JANUÁR 21., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM 16. SZÁM Kerékpárutat építenek Gyomaendrődön, a két községet összekötő szakaszon a helyi építőipari szövetkezet dolgozói Fotó: V. E. Elutazott a norvég kormányfő Komaromi munkásorok egységgyűlése A kommunista mártír, Nédermann Ferenc nevét viselő komáromi munkásőregység szombaton ünnepi gyűlést tartott az Almásfüzitői Timföldgyárban; annál a nagyvállalatnál, amelynek dolgozó kollektívájától kapták csapatzászlójukat a szocialista haza fegyveres védelmére 1957 februárjában szerveződött egység munkásőrei. Ennek a kollektívának a személyi állománya — amelynek többsége fizikai munkás — jelenleg 46 munkahelyen dolgozik, zömmel a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál, az Ácsi Cukorgyárban, az AlmásfüzíHavasi Ferenc beszéde tői Timföldgyárban, a Komáromi Állami Gazdaságban, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. Az egységgyűlésen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka is köszöntötte a résztvevőket, s kitüntetéseket adott át kiemelkedő érdemeik elismeréseként számos munkásőrnek. Részt vett és felszólalt az egységgyűlésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Üdvözölte a Központi Bizottság és személyesen Kádár János nevében, valamint a kormány részéről a komáromi munkásőröket és társaikat mindenütt az országban. Gratulált azoknak, akik az elmúlt esztendőben végzett munkásőri tevékenységükért kitüntetést kaptak, illetve derekasan helytálltak a felkészülésben, a kiképzésben, és most méltóvá váltak arra, hogy a munkásőrség tagjai sorába léphessenek. Sokan vannak ilyenek — mondta, nemcsak Komáromban. hanem Budapesten, az ország minden részén. Dicséret illeti a munkásőrség országos parancsnokságát is, amely az elmúlt években is eredményesen irányította a felkészülést, a gyakorlatot és a munkát. Havasi Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta, hogy lényegében elértük azokat a célokat, amelyeket a Központi Bizottság és a kormány kitűzött' az elmúlt esztendőre. Gazdaságunk úgy alakult és fejlődött, ahogyan a tervben meghatároztuk, sőt — valamennyiünk örömére — egy kissé jobban is. .1978 óta nem volt olyan esztendő Magyarországon, mint a tavalyi, amikor három százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, hasonlóan az ipar teljesítmény6, 2.5—3 százalékkal a mezőgazdaság termelése. Külkereskedelmi forgalmunkban több mint 600 millió dollár aktívumot tudtunk elérni, a szocialista országokba irányuló forgalmunkat pedig a korábbinál kiegyenlítettebben teljesítettük. Megalapozottan állítottuk tehát össze — figyelembe véve tavalyi eredményeinket is — az 1985-ös tervet. A vállalatoknál — ahol most folyik a helyi feladatok számba vétele — érzik, megértették: az országos elképzeléseinknek megfelelően, az idén élénkíteni kell a termelést, a gazdaság előrehaladását, fejlődését, hiszen ez a forrása annak, hogy tovább tudjuk javítani általános helyzetünket is. Ezután az árakkal, a bér- fejlesztésekkel kapcsolatos, nyilvánosságra hozott intézkedésekről szólt. A továbbiakban Havasi Ferenc az MSZMP XIII. kongresszusára készülődés kapcsán az irányelvek kedvező fogadtatásáról és a fel- szabadulásunk közelgő 40. évfordulójának jelentőségéről beszélt. Utalt a többi között a Központi Bizottságnak arra az állásfoglalására, miszerint úgy kell felkészülni, olyan kongresszust kell tartani, hogy nézzünk szembe a magyar valósággal. Nem túlbecsülve, sem pedig alábecsülve — mindazt, amit elértünk. Olyan mérleget kell készíteni eredményeinkről, amelyekből kiindulva megalapozottan^udjuk felvázolni a megoldandó feladatokat is. Nem vagyunk babonásak saját intézkedéseinkkel, határozatainkkal kapcsolatban: amennyiben azok nem bizonyulnak jónak, életrevalónak — a pártnak nemcsak a szembenézéshez, hanem a korrigáláshoz is keli legyen, lesz ereje. A realitások ilyen szigorú követelményei szerint kell folytatni a jövőben is a kongresszusi felkészülést, összegezni tapasztalatainkat. Lehetőségeink, életkörülményeink, életviszonyaink vizsgálatakor — mondta a Központi Bizottság titkára — csakis teljesítményeinkből indulhatunk ki. Ma nem olyan a világ, hogy arra számíthatnánk: majd más segít rajtunk. Ugyanakkor tudjuk, hisszük: a 10 millió magyarnak van annyi szorgalma, tudása, akarata és hite a saját ügyében, hogy meg tud birkózni a jelenlegi nehézségekkel. Programadó az irányelvekben — s ez már kifejezésre jut VII. ötéves tervünk formálódó törekvéseiben —, hogy tovább kell javítani pénzügyi egyensúlyi helyzetünket, korszerűsíteni gazdaságunkat, jobbítani az élet- körülményeket, megőrizni és továbbfejleszteni szocialista vívmányainkat. Az irányelvekben kifejezésre jutó olyan törekvéseket is helyesléssel fogadta a közvélemény, hogy korszerűsítsük, fejlesszük tovább a politikai intézményrendszert, növeljük az önigazgatást, erősítsük az önkormányzatokat, a társadalmi demokratizmust, javítsuk a párt- és a kormányzati munkát, adjunk nagyobb önállóságot a gazdálkodó szerveknek, s fokozzuk a felelősségükét is. Mindez feltételezi — mutatott rá Havasi Ferenc — a politikai és társadalmi munkában hellyel-közzel még meglevő formalizmus, a gazdálkodásban előforduló „kincstári szemlélet”, a “bürokratizmus felszámolását, a fegyelem megszilárdítását a munka minden területén, mindenekelőtt azonban a politikai, a társadalmi élet pezsgőbbé, színesebbé tételét. Fontos, hogy a kommunisták és a velük egyetértő pártonkívüliek merítsenek erőt az elmúlt 40 esztendő eredményeiből, és bátran, hittel, erővel nézzenek szembe a megoldandó feladatokkal is. További előrehaladásunkhoz még céltudatosabb kiállásra, politikánknak nemcsak a védelmére, hanem megértésére és eltökéltségre, bizalomra van szükség. Ezeknek az emberi tényezőknek az erősítéséből, küldetéséhez méltó módon, kiveheti a részét a munkásőrök nagy családja is — hangsúlyozta befejezésül Havasi Ferenc. Rendhagyó sétával kezdődött Kaare Willoch szombati programja: a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó norvég miniszterelnök — felesége társaságában — a reggeli órákban ellátogatott a Tolbuhin körúti vásárcsarnokba. Kíséretében volt Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes is. A vendégeket a csarnok A demokratikus magyar hadsereg megalakulásának 40. évfordulója alkalmából szombaton ünnepséget rendeztek Csongrádon. A városi laktanyában Rócz Sándor altábornagy, honvédelmi mi- niszterhelyettés a négy évtizeddel ezelőtti’ eseményeket hirdető emlékművet avatott fel. A márványtábla felirata megörökíti, hogy a fasizmus elleni harcra jelentkezett önkéntesekből 1944 decemberében alakult meg az első vasútépítő hadosztály, majd 1945 februárjában a harmadik vasútépítő dandár. Ezek az egységek a Vörös Hadsereg kötelékében részt vettek a Magyarország, Szlovákia és Ausztria felszabadításáért folytatott harcokban. Utak, hidak vasútvonalak építésével biztosították a szovjet hadsereg utánpótlását. 1945 májusától pedig bekapcsolódtak az ország újjáépítésébe, a demokratikus hadsereg megszervezésébe. Ezeknek az egységeknek mai „örököse” a magyar bejáratánál Czobor Péter igazgató fogadta, s kalauzolta a mintegy 10 ezer négyzetméter területű bevásárló- központban. A kormányfő érdeklődésére az igazgató elmondta, hogy az 1800-as évek végén épült piacon mintegy 150, zömében élelmiszercikket árusító bolt, (Folytatás a 2. oldalon) néphadsereg csongrádi alakulata. Az ünnepségen részt vettek az egykori vasútépítő hadosztály és dandár veteránjai, az egységek parancsnokai, továbbá a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a társ fegyveres alakulatok, s a Szovjetunió déli hadseregcsoportja képviselői. Ott volt Vlagyimir Zotov ezredes, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja is. Az emlékmű leleplezése után a résztvevők megtekintették a csongrádi alakulat négy évtizedes történetének eseményeit felelevenítő csapatmúzeumot. Majd a csongrádi városi ifjúsági házban bajtársi találkozót tartottak, ahol Sebestyén István, a csongrádi városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Felszólalt Janó László tizedes, valamint Kerekes Imre, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének titkára. Emlékezés a demokratikus magyar hadsereg megalakulására Új vállalatirányítási formák az élelmiszeriparban Ismeretes, hogy ez évtől új vállalatirányítási formákat vezetnek be hazánkban. Hankó Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjétől érdeklődtünk arról, hogy megyénk élelmiszeripari üzemeit hogyan érintik ezek a változások. Mint az osztályvezetőhelyettes elmondotta, to-1 vábbra is tröszti formában működik az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, a Tejipari Vállalatok Trösztje, valamint a Gabonatröszt. Országos nagyvállalat marad a Magyar Hűtőipar. A MÉM irányelveinek megfelelően vállalati tanács működik a jövőben a Békéscsabai Konzervgyárban, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál, az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál. valamint a Sarkadi Cukorgyárban. Az elképzelések szerint a Békés megyei Üdítőipari Vállalatnál a közgyűlés által megválasztott vezetőség irányítja majd a munkát. Hankó László hangsúlyozta: az új irányítási rendszertől azt várják, hogy a. vállalatok megszabadulnak sok,“ felesleges, bürokratikus elemtől, s a jövőben gazdaságosabban tudnak termelni. Politikailag is előrelépést jelent ez a változás, hiszen a dolgozóknak nagyobb beleszólása lesz a vállalat ügyeinek intézésébe, saját sorsuk alakításába. Természetesen mindez csak egy folyamat kezdetét jelenti, hiszen a termelőszövetkezetekben is több. mint két évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a jelenlegi színvonalon gazdálkodhassanak. Hogyan változik a szak- szervezet szerepe az említett üzemekben? A kérdésre Szabó Sándor, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára válaszolt. — Az előírásoknak megfelelően a MÉM—ÉDOSZ-ja- vaslatok alapján az első félévben fejeződik be az átállás. Mi úgy véltük, ha jól megoldjuk a feladatot, akkor érdemibbé válhat a munkahelyi demokrácia. A vállalati tanácsokban minimum 50 százalékban munkások lesznek, akiknek képviselniük kell a dolgozók valós érdekeit. A jövőben a bizalmi testület partnere a választott vezetőség lesz. Ettől a szervezeti változástól pezsgőbb szakszervezeti életet várunk az élelmiszergazdaságban is. v. 1. Jégvirágot az ablakokra Hócsipkét a kerti padokra Jégcsapokat a víztoronyra Fotó: Veres Erzsi
