Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
1985. Január 18., péntek (Folytatás az 1. oldalról) mésmennyisége és termésátlaga, elsősorban az augusztusi lehűlés hatására. Tovább folytatódott a rizstermesztés műsza'ki hátterének kiépítése, új telepek építése és régiek felújítása. A szálas takarmányok termelésében tavaly sem sikerült elérni a tervezett fejlődést, ez elsősorban azért gond, mert a szálas takarmányok az indokoltnál nagyobb területet vesznek el az árunövények termelésétől. Oka összetett, elsősorban a periférikus termelés és a mostoha műszaki háttér. A zöldségtermő-terület csökkenése megállt, sőt: majdnem 500 hektárral nőtt. Az aszály miatt a feldolgozó és felvásárló vállalatok nem tudták teljesíteni felvásárlási, feldolgozási tervüket, a zöldborsó kivételével. A konzervgyár az összes felvásárlás 34 százalékát, a hűtőház egyötödét, a ZÖLDÉRT 15 százalékát megyén kívülről szerezte be. Kedvező, hogy az ágazatban ésszerűsödi'k a munkamegosztás, a gépesíthető zöldségnövényeket a nagyüzemek, a nem gépesít- hetőket az integrált háztáji gazdaságok termelik. A zöldségnövények műszaki hátterének fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani, a termesztés, forgalmazás, ellátás komplex kérdéseit napirendre kell tűzni ez évben. összességében megállapítható, hogy a növénytermesztés a mezőgazdaság egészénél és a tervezettnél is kisebb mértékben fejlődött. Ennek elsősorban objektív okai voltak. Feladatuk, hogy jobban használjuk fel a tudományos eredményeket, a műszaki fejlesztés lehetőségeit, főként azokat, amelyek az időjárás kedvezőtlen hatásait csökkentik. Megyénk legnagyobb beruházásáról, a meliorációról szólva Csatári Béla elmondta, hogy a múlt évben ösz- szesen 274 millió forintos pénzügyi forrást használtak fel az üzemek meliorációra, s így 12 ezer 500 hektárral nőtt a rendbe hozott területek nagysága. A melioráció hatására három év átlagában 1,26 tonna többlet gabonaegység termett hektáronként. Az üzemi komplex meliorációval összhangban építették az állami főműveket. A jövőben növelni kell a meliorációs művek víz- visszatáplálásra is alkalmas műszaki megoldásait. Tavaly az öntözési kapacitás 23 ezer hektárral nőtt a megyében, a felhasznált víz mennyisége pedig 30 százalékkal, összesen mintegy 26 ezer hektárt öntöztek meg talajcsöveken 'keresztül az üzemek. Az NK—XIV-es öntöző főcsatorna viszont alig ezer hektárra ad vizet, a lehetséges 10 ezerrel szemben. Sikeres húsprogram Csatári Béla ezután az állattenyésztés helyzetéről szólt. — Az állattenyésztés termelése megközelítően az 1983. évi szinten alakult. A szarvasmarha-állomány mérsékelten emelkedett, ezen belül a tehén- és előhasi üszőállomány kicsit csökkent. Kedvező, hogy a háztáji ßs kisegítő gazdaságokban a csökkenés megállt. A tartási, takarmányozási körülmények javulásán túl a tenyésztői munkának köszönhetően nőtt a fajlagos tejhozam, a múlt évben megközelítette az ötezer litert. A húshasznú ágazat pozíciója továbbra sem jó, elsősorban a kedvezőtlen közgazdasági háttér miatt. A szarvasmarha-állomány brucellamente- sítése a múlt év végére befejeződött. A sertéstenyésztés az állattenyésztési főágazat termelési értékének több mint felét adja, tavaly vásárolták fel a legtöbb (1,1 millió) hízót. Az ágazat mutatói — a szaporaság, a fajlagos ab- ra'kfelhasználás — javultak, illetve az előző év szintjén alakultak. Korábban dinamikusan fejlődött a juhtenyésztés. Tavaly az állomány a nagyüzemeknél csökkent, a közgazdasági környezet nem volt ösztönző, ez azért következett be. A szakosodást ezen az ágazaton belül is meg kell 'kezdeni, illetve gyorsítani. A baromfiállomány fejlődését a mindenkori kereslet határozza meg, a két feldől-' gozó mintegy 51 ezer tonna vágóbaromfit vásárolt és dolgozott fel 1984-ben. Üj- . szerű és helyes az a kezdeményezés, hogy a törzsállomány tartását a keltető — Magyarbánhegyesi BARTÖV — magára vállalja. A kisállattenyésztés fejlesztésére a jövőben nagyobb súlyt kell helyezni. A halászat, halgazdálkodás terén gondot okoz — az export korlátozottsága miatt — az értékesítés. A vadgazdálkodás, vadászat területén a vadlétszám növelése, a vadvédelem, az élőhely-biztosítás, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás mellett is biztosítható. Az állategészségügyi helyzet javuló tendenciát mutat az előző évekhez viszonyítva. A szarvasmarha-állomány mellett megtörtént a sertéstenyésztési ágazat bru- cellamentesítése. Gondot jelent az állategészségügyi szolgálatnak a krónikus gyógyszerhiány. A takarmánygazdálkodásban nőtt a melléktermékek felhasználása, kívánatos azonban tovább fokozni az importfehérje kiváltását, részben a Gyulai Húskombinát húslisztjének a vágóhídi, baromfiipari melléktermékeknek a felhasználásával, ösz- szességében a megye állattenyésztése eredményes évet zárt, az idei tervek teljesítéséhez biztosított a takarmányellátás. A háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe változatlanul igen jelentős, alapvetően járultak hozzá a mező- gazdasági árutermeléshez, az önellátáshoz, a családi jövedelmek növeléséhez, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Jelenleg az összes szarvasmarha-állomány 22 százaléka, a sertések 47 százaléka, a tyúkfélék 49 százaléka található a kisgazdaságoknál. A háztáji termelés fejlődésében a nagyüzemi integráció igen kedvező hatással volt. Az erdőgazdálkodásban jó eredménynek számít, hogy nőtt a mezővédő erdősávok, a defláció megakadályozására telepített fasorok mennyisége. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenysége még mindig alacsonyabb a kívánatosnál, továbbra is indokolt a jói megválasztott jövedelmező kiegészítő tevékenység fejlesztése, elsősorban az élelmiszer-feldolgozásban, szolgáltatásokban, a kooperációs együttműködések kihasználásával. Az energiagazdálkodásban kedvező, hogy megyénk mezőgazdasági üzemei növelték a földgázfelhasználást, 1981- tői 29 üzemben fejeződött be és jelenleg 9 üzemben van folyamatban a földgáz bevezetése. Jelentős tüzelőolajmennyiséget váltanak ki üzemeink a kukorica nedves tárolásával, a mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, energiatakarékos építési megoldásokkal, termékszárítók átalakításával, valamint termálkutak kiaknázásával. Kutatóintézeteink — a HAKI és az ÖKI —, valamint a szarvasi mező- gazdasági főiskola jól szolgálták a termelés fejlesztését. Ez mondható «1 az elektronikáról, és a számítástechnikáról — üzemeink mintegy fele a vállalati élet valamely területén már alkalmazza n számítástechnikát. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a múlt évben — 1983- hoz képest — az építési és egyéb beruházások 21, illetve 31 százalékkal csökkentek. miközben a gépesítésre fordított összegek nyolc százalékkal nőttek. A nullára leírt állóeszközök állományának értéke meghaladja a 3,2 milliárd forintot; a gépek, berendezések, járművek 40 százaléka elhasználódott. Az élelmiszeripar nehéz éve A következőkben Csatári Béla megyénk élelmiszer- ipari üzemeiről beszélt. Elmondta, hogy az élelmiszer- ipar termelési értéke tavaly 11 százalékkal volt magasabb, mint korábban, de a termelési költség szintén 11 százalékkal nőtt. Romlott a gazdálkodás eredményessége, több mint 20 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. Az ágazat legnagyobb vállalatának, a Gyulai Húskombinátnak a termelése tervszinten alakult, viszont a tervezett nyereséget nem érték el. Ennek oka a külpiaci értékesítési nehézségekben és a termékszerkezet-váltásban kereshető. A Békés megyei ZÖLDÉRT húsüzeme tovább növelte termelését, a tervezettnél 10 százalékkal emelte eredményét, öt áruját díjazták a Kiváló Áruk Fórumán és több vásáron. A két baromfiipari feldolgozónál túlteljesítették a termelési és az eredménytervet; a tejiparban a felvásárlási tervet teljesítették, a feldolgozás azonban kisebb mértékű a tervezettnél, ugyanis több tejet szállítottak Budapestre a korábbinál. A Gabonaipari és Malomipari Vállalat felvásárlásaira rányomta bélyegét az aszály, de az állatállomány ellátásához szükséges takarmányt biztosítani tudják. A Sarka- di Cukorgyár és a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyára eredményes évet zárt. A konzervgyár — főként paradicsomból — nyersanyaghiánnyal küszködött ; termelése, nyeresége elmaradt a tervezettől, nagy szükség van az üzem elavult berendezésének felújítására. A sütőipari vállalatok a korábbinál jobban elégítették ki a lakosság igényeit. A Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat Schweppes-termék- családja jelentősen megnövelte a vállalat termékei iránti keresletet, összességében a megye élelmiszeripara nagyban hozzájárult a lakosság jobb élelmiszer-ellátásához — mondotta a megyei pártbizottság titkára, majd így folytatta: — A megyei pártbizottság úgy értékelte a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét, hogy az 1984. évre kitűzött feladatok döntő részét teljesítette. A hatékonyságot javító gazdasági tevékenységek azonban — elsősorban a kétéves aszály miatt — nem a kívánt mértékben alakultak. Az elért eredmények érdekében jelentős erőfeszítések születtek. Ezek a párt- és állami szervek irányításával, a társadalmi és tömegszervezetek segítő közreműködésével az egész megye lakosságának szorgalmas munkájával jöttek létre. Ezúton köszönöm meg az MSZMP Központi Bizottságának és szerveinek, főleg a gazdaságpolitikai osztálynak, a kormánynak és szerveinek, elsősorban a MÉM-nek, a Pénzügyminisztériumnak, az Országos Tervhivatalnak, az Országos Vízügyi Hivatalnak, a TOT-nak és a tömegtájékoztató szerveknek a megye mezőgazdaságának nyújtott támogatást. Csatári Béla ezután az 1985. évi népgazdasági feladatokat, majd a mezőgazdaság előtt; álló célkitűzéseket ismertette. Az idei gazdaságpolitikai feladatok súlypontját — az MSZMP KB 1984. decemberi határozata alapján — továbbra is a népgazdasági egyensúly javításához és az életszínvonal védelméhez való hozzájárulás képezi. A célkitűzések megkövetelik a versenyképesség fokozását, az ^exportárualap minőségének javítását, a piaci lehetőségek kihasználását. A feladatok megvalósulásának eszköze a hatékonyság javítása, a tartalékok fokozott feltárása. A mezőgazdaságban a termelést a hatékonyság és a minőség javításával 2—2,5 százalékkal kel] növelni az 1984-es évhez képest. Továbbra is fő feladat az exportárualapok rövelése, a gabona- és húsprogram teljesítése, a komplex melioráció tervezett ütemű megvalósítása, Á növénytermesztés termelése 6-7 százalékkal kelj hogy növekedjen, kiemelt feladat a kukorica mennyiségének növelése, a búza termelésének szinten tartása, a cukorrépa és a napraforgó hozamának növelése, a kertészeti termékek választékának bővítése, a gyepgazdálkodás színvonalának emelése, a melléktermékek fokozott hasznosítása. Az állattenyésztés termelése az 1984. évi szinten kell hogy alakuljon. A sertéslétszám szinten tartása a cél, a minőség egyidejű javítása mellett. Indokolt a szarvas- marha- és juhállomány növelése, a baromfitermelés növekedését továbbra is a piaci igényekhez kell igazítani, nagyobb figyelmet kell fordítani a kisállattenyésztés fejlesztésére. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének további minőségjavítását, nagyüzemi segítését úgy, hogy a nagyüzem és háztáji együttesen növelje az exportárualapot. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység növekedése érje el, illetve haladja me^ az országos 3-4 százalékos ütemet. Az élelmiszeriparban a termelés 2 százalékkal nőjön. A választék bővítésével, a csomagolás minőségének javításával kel] fokozni a piaci versenyképességet. Az aktíva előadója ezután arról szólt, hogy 1985-ben a mezőgazdasági tárcához tartozó vállalatok többségénél megváltozik az állami irányítás formája és tartalma, megszűnik a mai vállalatfelügyelet. A változások alapvető célja, hogy különváljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása; önállóbban, függetlenebből gazdálkodjanak a vállalatok, bővüljön a dolgozó kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. A változás lehetőséget biztosít arra, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy a választott testület gyakorolja. A gazdálkodásban egy- időben érvényesül a folyamatosság és a változás, mint ahogy a politikában is egyszerre érvényesül a stabilitás és a változás; stabilak az elvek, változók a módszerek. Csatári Béla ezután néhány munkában tapasztalható kedvezőtlen jelenséget sorolt fel, amelyek kiküszöbölése javíthatja a gazdálkodás eredményét. Majd összegezte a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. Kiemelte a szocialista munkai verseny szervezésének, szélesítésének fontosságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági vezetők legfontosabb feladata most a terv- készítés, igazodás a változó feltételekhez, az adottságok és a szabályozórendszer által biztosított lehetőségek kihasználása. Felhívta a pártszervek és szervezetek aktivistáit, hogy munkájukkal jobban segítsék- elő a tervben foglalt feladatok elfogadtatását és azok végrehajtását. A gazdasági feladatok végrehajtásának segítésére ösztönözte a tanácsi, állami, társadalmi és tömegszervezetek, valamint érdekvédelmi szervezetek dolgozóit. Beszéde végén a megyei pártbizottság titkára a jelenlevőknek és az ágazat minden dolgozójának sikeres, eredményes munkát kívánt az 1985-ös évben. Hozzászólások Dávid Imre, a gyomaend- rődi Körösi Állami Gazdaság igazgatója arról szólt, hogy gazdaságuk a múlt évben az aszály, a hideg idő, valamint a támogatás megszűnése, és a szabályozók változása miatt 30 millió forinttal „rövidült”. Ezen valamelyest javított a gabonatermesztés sikere, azonban jórészt az év közben tett belső intézkedéseknek köszönhető, hogy mégis eredményesen zárják az 1984-es esztendőt. Az idén a szabályzók újabb elvonásokkal terhelik a gazdaságot, ráadásul kevés pénzük jut gépvásárlásra, fejlesztésre. Murányi Miklós, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője megyénk mezőgazdaságát hasonlította az ország mezőgazdaságához. Mint mondta, a szabályzók más megyéknél kedvezőtlenebbül hatnak Békésre. Itt az állattenyésztés aránya lényegesen nagyobb az országos átlagnál, ugyanakkor e főágazat helyzete a legkedvezőtlenebb. Nem megfelelő a takarmányok minősége, kevés az állattenyésztésben dolgozó szakember, nagy a munkaerő-vándorlás. A háztáji több mint 700 ezer hízót ad évente a ' népgazdaságnak, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen genetikai tulajdonságú apaállatokat használnak a sertéságazatban. A tenyésztési munka színvonalának emelése nem hatósági, hanem gazdasági feladat. A meliorációról szólva Murányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyberuházás pénzügyi helyzete is kedvezőtlenebb lett, de nem szabad, hogy ez a talajok rendbe hozásának ütemét csökkentse. Varga Mihály, az orosházi Űj Élet Tsz elnöke megállapította, hogy a mezőgazdaság döntően azért termel drágán, mert a termelési költségek 70 százaléka ipari eredetű, amelyek ára egyre nő. A mezőgazdasági üzemeknek — véleménye szerint — nagy lehetőségük van az alkatrész-felhasználás költségeinek csökkentésére. Ez úgy érhető el, hogy a munkagépeket, járműveket üzemeltető dolgozókat érdekeltté teszik anyagilag az alkatrész-felhasználás csökkentésében. Náluk, a szövetkezetben már működik egy komplex brigád, amely bizonyítja ennek az elméletnek a létjogosultságát, megvalósíthatóságát. A tsz-elnök felhívta a felettes szervek figyelmét arra, hogy egyformán ítéljék meg adózás szempontjából is a mezőgazdasági és ipari üzemeket is, valamint ezek dolgozóit. Prohászka Tamás, a gyulai Köröstáj Tsz elnöke az új szabályzókról, a bennük rejlő lehetőségek kihasználásáról szólt. Mint mondta, a szabályzók valóban elvonó jellegűek, azonban ha a tsz- vezetés megfelelően értelmezi őket, és pontról pontra meghatározza, hogyan fordíthatja a szabályzókat az üzem javára, akkor semmiképpen sem tekinthető kilátástalannak az idei gazdasági év. Benke Elek, az orosházi Dózsa Tsz elnöke arról beszélt, hogy 1983-ban volt először veszteséges és alaphiányos termelőszövetkezetük. az aszály miatt. Tavaly szintén aszály érte a szövetkezetét, azonban sikerült kigazdálkodniuk a pénzügyi hiányt. Megállapította, hogy az idén ezt tovább kell folytatniuk, ugyanakkor a belső irányítás is átalakítást igényel. Kéri a felettes szervektől, hogy hasonló, aszályos helyzetben a földadóelengedés a helyi tanácsoknál legyen egyértelmű, az ügyintézők pontosan ismerjék annak feltételeit. Gellai Imre, a gyomaend- rődi Győzelem Tsz elnöke helyeselte a Csatári Béla beszámolójában megfogalmazott gondolatokat, mint mondotta, a tavalyelőtti jelentős veszteség után a múlt évet már csak kétmillió forintos pénzügyi hiánnyal zárják. Ezért is külön üdvözli azt a javaslatot, hogy az alig veszteséges, vagy nyereség nélkül záró szövetkezetek kapjanak egyszeri állami támogatást, Az egyszeri pénzügyi segítség sokat javítana az üzemek anyagi helyzetén. Dr. Joó Jenő, a megyei állategészségügyi szolgálat igazgatója felhívta a hallgatóság figyelmét a nagyüzemi állattenyésztő telepeket védő állategészségügyi rendeletek betartásának fontosságára, és az állati hullák megsemmisítésének járványmegelőző szerepére. Az ágazatok közül a sertéstenyésztésről szólt, mint mondta, öt éve 23 százalék, most 16—17 százalék az ágazat veszteségi mutatója, ez feltétlenül kedvező. Sajnálatos, hogy a telepek rekonstrukciója lelassult, illetve a pénzhiány miatt elhúzódik. Az élelmiszerek minősége romlott a múlt évben, a vizsgálatok tanúsága szerint, másfélszeresére nőtt a kifogásolt áruk aránya. Póden Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője megállapította: az aktívaértekezlet színvonalát nagyban emelte, hogy az előadói beszéd és a hozzászólások is a gazdálkodás javítását, a továbblépés módját keresték. Az aszály miatt a múlt évben igen nehéz helyzetet viselt el jól a megye mezőgazdasága. Igaz, hogy a népgazdaságon belül a mezőgazdaságot terhelő elvonások tovább nőnek az idén, de az ágazat dolgozóinak figyelembe kell venni az egész népgazdaság helyzetét, azt, hogy az elvonások a felvett hitelek és kamatok visszafizetését szolgálják. Hangsúlyozta, hogy az új irányítási formák a mezőgazdaság és ipar egyenlő elbírálását jelentik. A vállalatirányítás, a tervezés, valamint a szabályzók korszerűsítése a VII. ötéves terv előkészítését szolgálják. Ezért fontos, hogy ezek a társadalom egyetértésével találkozzanak. Csatári Béla zárszavában köszönetét mondott a kiegészítésekért, hozzászólásokért. Mint mondta, a felszólalók többségével egyetért, az elhangzott javaslatokat az elnökség tagjai feljegyezték. A későbbiekben sorra kerülő, a megyei vezetés és a MÉM irányítói közötti tervegyeztető megbeszélésen megállapodnak, mi hajtható végre ezekből a javaslatokból. Minderről a megye szakmai közvéleményét tájékoztatják. / M. Sz. Zs. Az aktíva hallgatósága Fotó: Gát Edit
