Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Magyar Tudományos Akadémia előterjesztése alapján elfogadta a tudománypolitika hosszú távú elveit és megerősítette a tudományos kutatás hosszú távú irányait tartalmazó munkaokmányt. Kötelezte az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a munkaokmányban foglaltakat a közép- és hosszú távú népgazdasági tervező munkában, valamint a kutatási és fejlesztési programok kidolgozásánál vegyék figyelembe. 1985. JANUÁR 18., PÉNTEK Ara: 1,80 forint Mezőgazdasági aktíva Békéscsabán Az elnökség Fotó: Gál Edit Megyénk mezőgazdasági üzemei a múlt évben nemcsak a szigorodó gazdasági körülményekkel, hanem a tavaly már második éve pusztító aszállyal is küzdöttek. Az idei esztendő nemcsak a gazdálkodás körülményeinek további nehezedése, hanem az aszály okozta károkból való kilábalás szempontjából is nagyon jelentős. Ezért is tekinthető meghatározó jellegűnek az a mezőgazdasági pártaktíva-értekezlet, amelyet tegnap, január 17-én tartottak Békéscsabán, s amelyre az útkeresés, a gazdasági sikerek titkának megfejtése volt jellemző. Az aktíva résztvevőit — köztük Pádén Gyulát, az MSZMP KB alosztályvezetőjét, dr. Dénes Lajos MÉM-miniszterhelyettest és Szabó Miklóst, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkárát — dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte, majd felkérte Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titkárát, hogy tartsa meg vitaindító beszédét. i Csatári Béla beszéde Csatári Béla beszéde első részében jellemezte hazánk általános politikai, gazdasági helyzetét. Mint mondta, kedvezőtlenül hatottak gazdaságunkra a világpiaci hatások, megyénk mezőgazdaságára pedig a tavaly immár második éve sújtó aszály. Az erőfeszítések ellenére — alapvetően objektív okok miatt — a fő célkitűzések csak részben teljesültek. Ugyanakkor megállapítható, hogy a megye gazdasága alkalmazkodott a megváltozott 'körülményekhez, javult a belső tartalékok feltárása, nőtt az alkotó emberi tevékenység szerepe. Csatári Béla ezután az ipar termeléséről szólt, majd rátért a mezőgazdaság múlt évi eredményeinek ismertetésére. — A mezőgazdasági üzemek az 1984-es évet kedvezőtlen pozícióból indították, az aszályos időjárás a múlt évben is folytatódott. Ugyanakkor súlyos következményékkel járt a rapszo- dikus téli, a kora tavaszi, majd a késő nyári hűvös, hideg időjárás. A munkaerő csökkenése az állami szektorban 2 százalékos volt, a szövetkezeti szektorban lelassult. A mezőgazdaság termelési értéke — folyó áron számolva — az 1982. évinél közel 6 százalékkal volt magasabb, ugyanakkor az eredmény teljesítése csak 64 százalék körül várható. A költségek az 1982. évhez viszonyítva 15,2 százalékkal növekedtek. A mezőgazdasági nagyüzemek, többségében, felhasználták pénzügyi tartalékaikat, fejlesztési lehetőségeik beszűkültek. A veszteség miatt tovább nőtt az üzemek eladósodása. Az aszály következményeinek kigazdálkodása, a korábbi pozíciók visszaállítása várhatóan több évet vesz igénybe. Az északi térség belvízveszélyeztetett üzemeinek gazdálkodása viCsatári Béla bestédét mondja szont javult. Ez bizonyíték arra, hogy az említett üzemek korábbi gazdasági gyengeségeit nemcsak az emberi mulasztások okozták. Pénzügyi hiány 17 termelőszövetkezetnél keletkezett, a legfrissebb információk alapján ennek összege meghaladja a 310 millió forintot. 12 tsz az aszály miatt lett veszteséges. A rendelkezésre álló saját erő a következő évi alapok bevonásával együtt százmillió forint. A megyei pártbizottság javasolta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium illetékeseinek, hogy a legsúlyosabban károsodott — de nem veszteséges — 15—20 üzemnek egyszeri fejlesztési támogatást biztosítsanak. Az aszály miatt veszteséges üzemek pedig gyorsított eljárással kerüljenek rendezésre. Erre azért is szükség van, mert az aszály sújtotta üzemek pénzügyi tartalékai kimerültek, eszközállományuk szinten tartása kérdésessé vált, ennek következtében a nagyüzemék egy része a bővített újratermelésre nem képes, sőt jelentős erőfeszí- \ tésekre van szükség az egyszerű újratermeléshez is. A belső gazdálkodást javító erőfeszítések mellett ^ kiesések mérséklésére a megyei tanács végrehajtó bizottsága 47 millió forint földadó-befizetést engedett el, az Állami Biztosító pedig 10 millió forint díjkedvezményt juttatott az aszályos üzemeknek. Az aktívaértékezlet előadója ezután rátért a mezőgazdaság ágazati értékelésére: Búzából rekord — A növénytermelés vetésszerkezete az adottságokat is figyelembe véve, a nép- gazdasági igények szerint alakult, a termelés szerkezete változatlanul gabonacentrikus. Az iparszerű gabona- termesztési programban 32 nagyüzem több mint 100 ezer hektárral vesz részt. A ka- lászosgabona-ágazat minden idők legmagasabb termését érte el, 10 mezőgazdasági üzem termelt 7 tonna felett hektáronként. A megye mezőgazdaságának legsikertelenebb ágazata a növénytermesztésen belül a kukorica volt. Az aszály és hideg miatt terméseredménye a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen lecsökkent. A hibrid kukorica termése is jelentősen elmaradt a tervezettől, és a szükséglettől, így a hiányt magas genetikai értékű im0* port hibrid kukoricával kell pótolni. A gabonaágazat termése a tervezettnél összességében két százalékkal kevesebb, azonban ez a meny- nyiség is az országos termelésnek közel 10 százaléka. A cukorrépa cukortartalma valamivel 'kedvezőbben alakult mint egy évvel korábban. A későn érő növények közül a napraforgó bírta a legjobban az aszályt, növényegészségügyi problémái kisebbek voltak, mint a megelőző években. Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a rizs ter(Folytatás az 5. oldalon) A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintette a nyugdíjasok foglalkoztatásának helyzetét. Megállapította, hogy tevékenységük elősegíti a népgazdasági feladatok megoldását, egyben hozzájárul életkörülményeik javításához is. Felhívta az érdekelt állami szerveket, hogy a következő évekre szóló foglalkoztatási és szociálpolitikai intézkedések kidolgozásakor hasznosítsák a jelentésben összegzett tapasztalatokat. A Minisztertanács áttekintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait. Megállapította, hogy 1984-ben a központi, a tanácsi és a vállalati intézkedések eredményeként, a szállodai és vendéglátóipari kapacitás bővítése nyomán tovább nőtt a szocialista és a tőkés országokból hazánkba látogató turisták száma. A tervezettet meghaladóan emelkedett az idegenforgalomból származó devizabevétel is. Az elmúlt évek átlagánál több, összesen 5 millió 620 ezer magyar állampolgár látogatott külföldre. A kormány a nemzetközi idegenforgalom fejlesztésére teendő további intézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételeinek javítását. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év megrendezésével kapcsolatos programot. (MTI) Hazánkban tárgyal a norvég kormányfő XL. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Versenyzünk a milliókért A vállalatoknál, az üzemeknél, az intézményeknél, a mezőgazdasági egységeknél, valamint a lakóterületeken keletkező hasznosítható hulladékok begyűjtésére január 21. és június 28. között országos akciót szervez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a MÉH Tröszt — jelentette be Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője csütörtökön, az ifjúsági szövetség székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondotta: az akció célja, hogy a 'különböző gazdálkodó egységeknél és az intézményeknél a szállítási szerződésekben rögzített mennyiségeknél több vasat, színesfémet és papírhulladékot gyűjtsenek a KISZ- szervezetek, s ezeket a másodlagos nyersanyagokat adják át a MÉH-vállalatoknák. Az akcióban legjobb teljesítményt nyújtó lakóterületi, üzemi, mezőgazdasági KISZ-szervezetek jutalma egy-egy színes televízió lesz. Az összesített eredmény alapján az 1—3. helyen végző megyék legjobbjai pedig külföldi társasutazáson vehetnek részt. Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kaare Wil- loch, a Norvég Királyság miniszterelnöke. Űtjára elkísérte felesége, Anne Marie Willoch is. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. Jelen volt Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, Norvégia budapesti nagykövete. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a magyar vezetők társaságában — (Folytatás a 2. oldalon) Megemlékezés az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács megalakulásáról A Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ott voltak a szakszervezeti mozgalomnak azok a veteránjai, akik negyven évvel ezelőtt részt vettek az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács alapításában. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke ünnepi megemlékezést tartott az Ideiglenes Szak- szervezeti Tanács megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Emlékeztetett arra, hogy Pesttől nyugatra a Vörös Hadsereg még harcát vívta hazánk felszabadításáért, amikor a magyar fővárosban újjáalakult a szakszervezeti mozgalom. A szakszervezetek tekintélye, befolyása már nemcsak a múlt hagyományaiból táplálkozott, hanem megújult, megerősödött. A szakszervezetek az új, népi demokratikus hatalom részévé váltak. Képviselői bekerültek az új törvényhozó hatalomba, az ideiglenes nemzetgyűlésbe, a nemzeti bizottságokba, majd a munkáspártok küldötteiként a helyi önkormányzati testületekbe, a törvényhatósági bizottságokba is. A szakszervezeti mozgalom hatalmas szervezeti, politikai fejlődésnek indult. Az 1945 januárjában megalakult Szak- szervezeti Tanács a szervezett munkásság hagyományait, internacionalizmusát, munkaszeretetét, az új világ, a szocializmus jelszavát tűzte zászlajára. A párt elemezte a múlt tanulságait, és megteremtette az elkötelezett, önálló szak- szervezeti munka feltételeit. Erre a politikára építve alakultak ki és fogalmazódtak meg a jogi biztosítékok, korszerűbbek lettek a szervezeti keretek, s ez a szakszervezetek számára jobb lehetőségeket biztosít a tagság érdekeinek védelmére, a szak- szervezeti feladatok önállóbb ellátására. A magyar szakszervezetek elkötelezettek a szocializmus, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt. Ezután Apró Antal, az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács alapító tagja a negyven évvel ezelőtti történelmi fordulat előzményeire. a szakszervezeti egység kialakulása körüli harcokra emlékezett. Elmondta, hogy a kommunisták már 1944 szeptemberében keresték a kapcsolatokat a betiltott szakszervezetek illegalitásban levő szociáldemokrata vezetőivel, hogy közös akciókat szervezzenek a munkásság legelemibb követeléseinek kielégítéséért, az élelmezési helyzet javításáért, a munkahelyek megvédéséért, fellépjenek a kitelepítések ellen. 1944 decemberében és 1945 januárjában létrejöttek a kapcsolatok a baloldali erők közt. A szakszervezeti mozgalom rövid idő alatt tömegmozgalommá vált. A szakszervezeti egység megteremtése később elősegítette a két munkáspárt egyesülését. A szak- szervezetek közreműködésével erős népi baloldal jött létre, amely megteremtette a további szocialista fejlődés fontos feltételét — mondotta Apró Antal. További napirendi pontként Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának előterjesztésében a tanácsülés megtárgyalta a soron következő szakszervezeti választásokkal és a 25. szakszervezeti kongresszus előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A tanácsülés elhatározta, hogy a szakszervezeti választások 1985 szeptemberében a bizalmiválasztásokkal kezdődnek; 1986 első negyedévében pedig összehívják a magyar szakszervezetek 25. kongresszusát. A Szakszervezetek Országos Tanácsa foglalkozott a téli időjárás okozta helyzettel. Állást foglalt abban, hogy a kormány takarékos- sági intézkedéseit támogatja és fontosnak tartja, hogy a dolgozók, a kollektívák fokozott figyelmet szenteljenek az energiatakarékossági követelmények betartására. Végül hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti tisztségviselők a nehezebb körülmények között is tegyenek meg mindent a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a továbbiakban elfogadta a SZOT vezető szerveinek 1985. évi programját és első félévi munkatervét. A SZOT ülését megelőzően ünnepélyesen felavatták az Almássy tér 2. számú ház falán elhelyezett emléktáblát. Ebben a házban tartotta alakuló ülését negyven évvel ezelőtt az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács. Az avató ünnepségen jelen volt Németh Károly, ott voltak a Szakszervezeti Tanács alapító tagjai is. Az emléktáblánál a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, az alapító tagok képviseletében Apró Antal és Petrák Ferenc helyezett el koszorút, a szervezeti fiatalok nevében két ifjúmunkás koszorúzott.
