Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-17 / 13. szám

1985. január 17., csütörtök Nagyon is furcsa párok Neil Simon-komédia Szikora-módra Szikrázó szellemességek so­rozatával fricskázza a házas­ságot Neil Simon a Furcsa pár című játékában. Öröm hallgatni. De nevetésünk, kuncogásunk egyre halkul, a kaján mosolyt is elsimítja arcunkon a későbbi, de jó­kor jött felismerés: ez az író nem is arról beszél, amire először gondoltunk, jól meg­kaptuk a magunkét ettől az előadástól. Az ezerszer leszólt ..bulvár­szerző” bosszút állt rajtunk, nézőkön? Nem erről van szó. ám ha a „bulvár” csak azt jelentené, amit a Jókai Színházban láttunk, akár di­csérő jelzőként is elfogadhat­juk. Divat — volt, vagy ma­radt is? —, hogy ilyen, meg olyan elmarasztaló megjegy­zésekkel, legyintésekkel „in­tézzék el” Neil Simon Fur­csa párját. Nekem ehhez csak annyi hozzátenni valóm van, hogy szerény megítélé­sem szerint a szerző élet- és emberismerete egyenesen döbbenetes mélységű, ebbéli tökéletességét talán csak színpadi ismeretei közelítik meg. De miért fagyott az . ar­comra — mint a Furcsa pár egyik nézőjéére —. a kaján mosoly az előadás végére? Azért talán, mert — tőlem telhetőén — felfogtam abból valami keveset, amivel Neil Simon az észheztérítés szán­dékával riogat! Nem a há­zasság elviselhetősége, vagy elviselhetetlensége a „vizs­gált” téma. hanem általában az emberi kapcsolatok. Fel­borult Félix házassága, tönk­rement Oscaré is, a női pá­ros. Gwendolin és Cecily is „kieveztek” a házasság ilyen, vagy olyan révéből. De felborult Félix és Oscar baráti közössége is! Gwen­dolin és Cecily a műmosoly mögül utálja egymást. A pó­keres „fiúk" Murray, Speed. Vinnie, Roy többnyire há­zastársaik elől menekülnek a péntek esti partikba. A pár nélküli emberek or- dítóan, a házasságban élők meg bambán, vagy rezignál- tan magányosak Neil Simon színpadán. Ügy tűnik, egyre erősbödő világjelenség ez. sajnos ... Neil Simon nem akkor szólt, amikor a her­nyók már leették a fák leve­leit, hanem idejében kiáltott komédiás nyelvén: vigyázat, szövőlepkék! Szikora János — vendég­rendező — borotvaélen ját­szatja az előadást. A gro­teszk. mint műfaj sok min­dent megenged. Egy kis túl­zással: akár blődlit is lehet­ne csinálni a Furcsa párból, de könnyfacsaró drámát is. Szikora jó ízléssel nevetteti a nézőt, majd amikor az kellő­en eltelt saját biztonsága és tökéletessége tudatával, min­dig kap egy-egy „ütést”, ne­tán knock-outot. Nem bán- tóak, nem személyre szólóak ezek a jól méretezett gon­dolati impulzusok, s' rögtön jön a segítség is: tessék ész­hez térni! Neil Simon szelle­messége, Szikora arányérzé­ke, a színészek játékos ked­ve lehetővé teszi ezt a kö­téltáncot: ne nyári szellő le­gyen a közönség nevetése, másnapra is maradjon nyo­ma. Marad is. A remek tem­pójú előadás képeit, monda­tait nem hagyja ott a néző a ruhatárban a színházból ki­felé jövet. Nemcsak arra emlékszik, hogy milyen jót nevetett — bár az sem ke­vés! —, de netán azon is gondolkozik, hogy milyen ki- álhatatlanok. összeférhetet­lenek az emberek, mennyire butául, eléggé el nem ítél- hetően teszik tönkre kapcso­lataikat, keserítik meg egy­mást, és saját életüket. Ne­tán innen egy lépés: és én...? Én hogyan viselke­dem, nekem milyen a viszo­nyom a környezetemhez? Tudjuk, mindig a szomszéd kertje a gazosabb — de hisz- szük, hogy a Szikora ren­dezte előadás talán a hazai portákon is gyomlálásra késztet... A két részben játszott ko­média fő alakja Félix és Os­car. Tomanek Gábor Félix szerepében egy alapjában vé­ve teljesen tehetetlen, önző, pipogya figurát formál nagy­szerűen, aki — ha teheti — rigolyáit, szokásait a kör­nyezete számára kötelezővé teszi! Buta is, fogalma sincs arról, milyen nehéz eldönte­ni, hogy a másiknak, ember­társunknak mi a jó! Félix magatartása iskolapéldája az elviselhetetlenségnek. Sirat- tatja magát, holott — érez­hetően — önmaga vívja ki saját „szerencsétlenségét” — ez nála a válás. A komédia nagyon összetett figurája ez a csetlő-botló alak, ennek a típusnak valóban ezer ar­ca van, s Tomanek Gábor Szikora „partitúrája” sze­rint csaknem mindből meg­győzően felvillant egy-egy lényeges vonást. Ellenpólusa Oscar, a nagy­vonalú. cinikus íróféle. aki eljátssza azt is önmagának, amit saját maga sem hisz el.. . Ezt a magatartást szín­padon a legnehezebb színé­szi feladatok egyike úgy ér­zékeltetni, hogy a néző any- nyit higyjen el a figurából, amennyi igaz. Várday Zoltán nagy színészi alázattal, de fölényes biztonsággal tesz ennek eleget. A legnagysze­rűbb azoknál a beszédfordu­latoknál — vagy után —, amikor egy-egy nyelvbotlás­kor — több ez annál! — el­árulja magát. Gondolunk Blanche, volt felesége, „vé­letlen” említéseire. A „pókeres fiúk” galerijé­ből Neil Simon Murray fi­gurájára áldozott legtöbbet, a városi rendőrség őrmeste­re a legnyomasztóbb mono­tonitással éli társaskapcsola­tait, foglalkozását, minden­napjait. össze is keveredtek már nála a cselekvésténye­zők, szellemileg annyira megroggyant figura, hogy ne­tán nemcsak a pókeres jele­netekben fúj rendőrsípjába, hanem a családi ágyban is. Egyetlen biztos pont az éle­tében, hogy feleségének, aki éppen nem állapotos, de kö­vér, édességet kell vinnie. Mindig, automatikusan, az évtizedek hagyományai sze­rint. Széplaky Endrének mindezt nemcsak elhisszük, de remek karaktere révén inspirációkat kapunk Mur­ray személyisége továbbgon­dolására. Dallos József, Hó­dú József, Jancsik Ferenc külön-külön is eltalált figu­rák, jól segítették a gondolat láttatását: a kártyapartit is egymás rovására játsszák .. . A két női szereplőt eleve nem kényeztette el az író. talán Szabó Zsuzsa és Kim Borbála megformálásában harsányabbra is sikerültek a kelleténél; azokban a jelene­tekben hitelesebbek, ami­kor ráéreznek — szerepük szerint — magányukra, és felkínálják magukat. Nagyon is furcsa párok vagyunk mindannyian, ez az előadás egészének sugallata. Eljutott hozzánk, nézőkhöz. A jó színházra még — időn­ként — odafigyelünk ... Tiszai Lajos A vacsora... Tomanek Gábor, Várday Zoltán, Szabó Zsuzsa és Kim Borbála Fotó: Gál Edit Dapsy Gizella élete a Sárréti Füzetek sorozatban A szeghalmi Városi Tanács és a Sárréti Múzeum Baráti Körének gondozásában újabb könyve jelent meg a Sárréti Füzetek sorozatban. Ez al­kalommal Miklya Jenő Dap­sy Gizella élete címmel ad­ja közre kutatásai eredmé­nyéi a század elején hosszú ideig Szeghalmon élt neves költőnő irodalmi, közéleti te­vékenységéről, feltárva bará­ti levelezésének érdeklődésre számot tartó, irodalomtörté­neti értékű részleteit is. Nil-t (ez volt Dapsy Gizella írói neve), baráti szálak fűzték — többek között — Ady Endréhez. Oláh Gáborhoz. Gyóni Gézához, Bodor Ala­dárhoz. A kötet Dapsy Gizella életrajzi vázlatával 'kezdődik, mely különösen részletesen taglalja a szeghalmi éveket. Válogatást is ad Nil versei­ből, végül több, ritkán, vagy eddig egyáltalán nem ismert fotográfiát közöl. Új nemzeti park A hortobágyi, a kiskunsági és a bükki után megalakult az or­szág negyedik nemzeti parkja: Aggtelek. Az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­tal kezelésében működő nemze­ti park területe a korábbi, mint­egy 20 ezer hektáros tájvédelmi körzetével azonos, az aggteleki karsztvidéket és a hozzá szoro­san kapcsolódó tájegységet fog­lalja magába. Az elképzelések szerint új nemzeti parkunk köz­pontja .Tósvafö lesz. Mintha fellángoltak volna a nemzedéki viták. Pontosabban a viták nemzedéki köntösben jelennek meg. Csodálkozni persze, senki sem csodálkozik rajta. Mert mindig is voltak, vannak és lesznek. Csak mondjuk a dühöngő ifjúság nem­zedéke, a hatvanas évek progresszív gazdasági, társadalmi változásainak fiataljai más pozícióból nézik — vagy szenve­dik el? — a mai vitákat. S talán mosolyognak is rajta, egy­kori magukat fedezve fel a helyet, pozíciót, feladatokat kö­vetelő ifjúságban. A vita tehát önmagában semmi aggodalomra nem ad okot. Annál inkább a vitákban, a szemléletmódban fellelhető ér­tékvesztés, tanácstalanság. Amin érdemes eltöprengeni. Hi­szen ugyanezekkel a — bár más előjelű — gondokkal meg- küzdött a „fényes szelek” hittel, nagy feladatokkal startoló, megpróbáltatásokban edzett generációja, s a kipárnázottabb életkezdéssel, de bizonyos mértékű vákuumba került mai negyvenesek nemzedéke is. E gondolatokat a Huszas stúdió „Harmincon innen, iskolán túl” című vitaműsora indította el bennem. (S a tömegkom­munikáció egyéb csatornáin most újra reflektorfényt ka­pott, hasonló viták.) Hegyi Imre riporter és Kovalik Márta szerkesztő ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a pályakezdők ho­gyan tudták önálló életük első nagy megmérettetése során szembesíteni világképüket a valósággal, bebizonyítani élet- képességüket, rátermettségüket. A parázs vita középpontjában a gazdasági helyzet állt. A pályakezdő, családalapító ember felelőssége, a már maga­sabb életszínvonalhoz szokott nemzedék görcsös próbálko­zása a megszokott igények kielégítésére. S miközben pro- kontra röpködtek az érvek, újra és újra felbukkant — hol ilyen, hol olyan előjellel —, a stafétát kézben tartó generá­ciók felelőssége. Mert a felelősség kérdése kikerülhetetlen. Leginkább pe­dig az őszinte párbeszédben, az életre való felkészítésben. S ezt igen szimpatikusán, példaadó módon fogalmazta meg dr. Kozma Ferenc. A tanár, a szülő szemével. Hogyan, is mond­ta? A mai huszonéveseknek nem válasz, hogy magyarázgat- juk, milyen nehéz volt negyven évvel ezelőtt. Hiszen ők a talpon maradásért folytatott titáni küzdelemben nem vettek részt. De az már baj, hogy nem látják, nem érzékelik, hogy az előttük levő generációk mit tettek ezért az országért, hogy idáig juthatott. De minderről úgy kell beszélni velük, hogy saját illúzióinkat, botlásainkat, s a társadalom illúzióit, botlásait sem szabad elhallgatni. Megértetni, hogy a szocia­lizmus nem konyharecept alapján készült étel, amit meg lehet enni. Hanem állandóan újra kell szülni. S a döntési dilemmákat — a rizikóval együtt — eléjük tárni. Hogy a hasonló hibákat az ezredfordulón ők már elkerüljék. A két, sőt három mellékállásban, maszekolásban, újfajta gazdasági vállalkozási formákban napi 10—14 órát dolgozó fiatalok gondolatmenetében, szemléletében az elmulasztott őszinte párbeszéd érzékelhető volt. -S ha a műsorban talál­tak is „boldog embert", családot, a közért is áldozatot vál­laló fiatalt, nem tompíthatták a felsorolt hiányérzeteket, a buktató nélküli életet ígérő felkészítés gyengeségeit. Védekezésül természetesen mondhatnák, s jól is hangzana, hogy mindenkinek magának kell kiküzdenie jó sorsát. Mert a megszenvedett eredmények igazán értékesek, s épülnek bele mélyen személyiségünkbe. De ha erre a küzdelemre fel­készítenénk őket őszinte, tiszta szóval, érvekkel, akkor a küzdelemhez nyújthatnánk — fölösleges sebesüléseket kivé­dő — pajzsokat is. E pályára, életre készítés hiányaival indult a színművé­szet fenegyerekének tartott Cserhalmi György is, aki éppen a kezdeti sztárolás miatt jutott védtelen helyzetbe. A Rátkai- klubba költözött Színházi kívánságműsorban — tiszteletre méltó őszinteséggel, szerénységgel — állta a riporter, Nyakas Szilárd és a meghívottak kérdéseit. Végiggondolva pályáját, művésszé érésében, a szakma iránti felelősségérzetének ki­alakulásában egy őszinte beszélgetést jelölt meg. Nem az is­kolát, ahol az alapokat elsajátította, az egymás után ölébe pottyant, de a beskatulyázást is magával hozó film- és szín­házi szerepeket, hanem egy beszélgetést Latinovits Zoltán­nal, aki rádöbbentette, milyen szép és felelősségteljes hiva­tást is választott. Aki végre embernek és színésznek is el­fogadta.« Cserhalmi György, végigpásztázva pályáján, eddigi életén, nagyon fontos kijelentést tett: „Most kezdem megérteni idő­sebb pályatársaimat.” A tehetséges, önmagát, hibáit is vállalni tudó színésznek szerencséje volt. Mert akadt életében egy Latinovits Zoltán, aki felvállalta az idősebb generációra váró háládatlan-hálás, de kötelező szerepet. B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.15: Mai kulturális programok. 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Zenekari muzsika. 9.10: Operettegyüttesek. 9.44: A gyermekeknek válogat­ta: J. S. Bach. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Zenei rejtvény fiatalok­nak. (ism.) 10.50: XIX. századi operákból. 11.39: Wilhelm Meister tanuló­évei. 8. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. 13.00: Zenekari muzsika. 13.40: Cementmü a cölöpökön. Riport. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. (ism.) 14.25: Mozart: Klarinétötös K. 581. 15.00: Olvasókör. 15.30: Zenei tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Lebontott világ. Mándy Iván hangjátéka. 17.32: Az új zene szolgálatában. XI/4. 18.07: Filmzene. 18.25: Mai könyvajánlatunk. 19.15: Gyermekkultúra — 1985. 20.15: Beethoven: c-moll szoná­ta Op. 13. 20.32: Zenekari muzsika. 21.30: Gyógyszerek helyett. III. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Rádiózenekar fúvósötö­se játszik. 23.30: Hangszeres népzene. 0.10: Serge Koussewitzky nagy­bőgőn játszik. PETŐFI RÁDIÖ 8.05: Nóták. 8.20: A Szabó család, (ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05—12.00: Napközben. 12.10: Fúvósesztrád. 12.25: Pillanatkép. 12.30: „Énekeltem én: Karsai Zsigmond.” 12.45: Egressy Béni verbunkos muzsikájából. 13.05: Pophullám. 14.00: Népzenei kamarahangver­seny. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek, (ism.) 15.45: Törvénykönyv, (ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: Dzsesszzene. 17.30: Környezet- és természet- védelmi műsor. 18.30: Slágerlista. 19.05: Sportközvetítés. 19.15: Operettkedvelőknek. 20.03: Sportközvetítés. 20.10: A Poptarisznya dalaiból. 21.05: Csőd. Rádiójáték. 21.33: Elvis Presley összes fel­vételei. XXXII/3. 22.38: Nóták. 23.20: Könnyűzene. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Zongoramuzsika. 10.28: Jimmy Smith orgonái. 11.05: Néhány szó zene közben. 11.10 : Barokk zene. 11.58: Rásolyi Leila hegedül, * Miklós György zongorá­zik. 13.05: Amiről a világ vitatkozik, (ism.) 13.35: Rómeó és-Júlia. Részletek Gounod operájából. 14.25: Népdalkórusok. 14.45: Magyarán szólva, (ism.) 15.00: Csak fiataloknak! (ism.) 15.55: Régi muzsika. 16.20: Fúvószene. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A Bikini együttes ..XX. századi híradó” című nagylemezéről. 18.00: Rádióhangversenyekről. 18.30: In limba materna. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A zeneirodalom remek­műveiből. 20.15: Lukács György és a világ- irodalom. 21.15: összeállítás Lajtha László zeneszerző életéről. VI/5. 22.00: Zenekari operarészletek. 22.48: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Xavier Cugat zenekara játszik. 17.15: Nők negyedórája. 17.30: Barbra Streisand énekel. 17.45: Szakközép vagy techni­kum? 17.50: A szolnoki Szamuely Gép­ipari Szakközépiskola fiú­kara énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. 16.15: Hírek. 16.20: Szúnyog. Francia tévé­film. 17.15: A bohóc és a macska. Szovjet film. 17.50: Perpetuum mobile. 18.25: Képújság. 18.30: Telesport. 18.55: Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Alfa holbázis. A Sárkány birodalma. Angol film. 20.55: Hírháttér. Nézetek, véle­mények közérdekű kérdé­sekről. 21.45: Tv-híradó 3. 21.55: Himnusz. II. MŰSOR 17.55: Képújság. 18.00: Állatmesék, (ism.) 18.25: Tudományos? Fantaszti­kus ! Az árnyék, (ism.) 18.40: Nas Ekran. 19.00: Demokrácia és gazdálko­dás. Il/í. 19.30: Törékeny szépség. NDK rövidfilm. (ism.) 20.00: A találmányok története. VI/3. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: Hirdetés. Dán film. 21.50: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági híradó. 20.35: Dalok. 20.45: Beszélő tények. 21.00: Utazás a világűrbe — 8. rész. 21.35: Irodalmi magazin. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.20: Zágrábi körkép. 8.30: Tv-sorozat gyermekeknek. 9.00: Téli művelődési műsor. 16.10: Videooldalak. 16.20: Síeljünk mindannyian. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Vetélkedő. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Politikai magazin. 21.05: Hat láb föld — filmsoro­zat. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Zágrábi körkép. 19.00: ifjúsági műsor. 19.30: Tv-napló. 20.00: L. Kastelan: Pedig éppen hogy megesküdtek. Szín­házi előadás. 22.30: Tegnap, ma, holnap. SZÍNHÁZ 1985. januá: 17-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: FURCSA PAR József Attila-bérlet 18-án, pénteken 19 órakor Bé­késcsabán : FURCSA PAR Pécsi Sándc bérlet MOZI Békés Bástya: 4-kor: Hat gé­zengúz, 6 és 8-kor: Lady Chat- terley szeretője. Békéscsaba Sza­badság: de. 10, 6 és 8-kor: Ki kém, ki nem kém, 4-kor: A király és a madár. Békéscsaba Terv: fél 6-kor: Törvénysértők, fél 8-kor: Kincs, ami nincs. Gyula Erkel: Eszmélés. Gyula Petőfi: 3-kor: Hiúz a vadászös­vényen, 5 és 7-kor: Hárman a slamasztikában. Orosháza Béke: 5- kor: Sztárok bűvöletében, 7­kor: Ezermilliárd dollár. Oros­háza Partizán: fél 4-kor: Twist Oliver, fél 6 és fél 8-kor: Gyil­kosok utcája. Szarvas Táncsics: 6- kor: Gandhi I—II, 22-kor: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Szeghalom Ady: Nehéz fi­úk.

Next

/
Thumbnails
Contents