Békés Megyei Népújság, 1985. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Szeghalmon a munkásgyűlésen Boros Mihály igazgató ismer­tette a gyár elmúlt évi eredményeit és az idei feladatokat Fotó: Gál Edit Munkásgyíílések megyénkben Losonczi Pál újévi köszöntője Csepel Autó szeghalmi gyára I------­L osonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke újévi köszöntőt mondott janu­ár 1-én a Kossuth rádió­ban és a televízióban. L_________ H agyományaink szerint bú- :súztunk az óesztendőtől és köszöntjük az újat. Szilvesz­terkor, ha egy éjszakára is, nem az elmúlt hónapok gondjai foglalkoztattak ben­nünket, ma pedig előrete­kintve azt kívánjuk egymás­nak, hogy az új esztendő szebb és boldogabb legyen, mint a mögöttünk hagyott év. 1984 alighanem úgy vonul be történelmünkbe, mintegy, könnyűnek egyáltalán nem mondható esztendő a sok kö­zül. A két világrendszer kö­zötti feszültség a párbeszéd élénkülése ellenére sem csök­kent, a gazdasági építőmun­ka külső feltételei számunk­ra tovább romlottak. A várt­nál nehezebb körülmények mellett elért eredményeink nem lebecsülendők. Dolgozó népünk szorgal­mas munkája révén a ma­gyar népgazdaság a fő gaz­daságpolitikai céloknak meg­felelően fejlődött. Nemzeti jövedelmünk magasabb lett a tervezettnél, nőtt az ipari és a mezőgazdasági termelés, •i kedvezőtlen időjárás elle­nére is. Olyan jelentős beru­házások fejeződtek be, mint i Paksi Atomerőmű második egysége, a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat krakküzeme és a budapesti metró új szakasza. Felújítottuk a Szolnoki Pa- lírgyárat, az Állami Opera- íázat, az Árpád-hidat és a oaleseti kórházat. Az elmúlt esztendő ered- nényei között tartjuk szá­non, hogy tovább javult a külgazdasági egyensúly, negőriztük a teljes foglal­koztatottságot és — ha nem is mindenki számára érezhe­tően — az életszínvonal el­írt szintjét. Üj lakások, böl- ;sődék, óvodák, iskolák épül­tek, növekedett a kórházi igyák száma, széles körben megtörtént a 40 órás munka­iét bevezetése. Hazánk nemzetközi elis- nerése tovább szélesedett új ársadalmunk építésében el­írt eredményeivel. Ennek a negbecsülésnek legfőbb té- lyezője az a szocialista nem­zeti egység, amellyel népünk 'elsorakozik politikánk mö- ;é, egyre felelősségteljeseb­ben élve demokratikus jo­gaival és kötelességeivel. A násik az, hogy népgazdasá­gunk a nehezebb feltételek közepette is teherbírónak, működőképesnek bizonyult. A harmadik tényező: kül­politikánk. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájának leg­főbb célja: belső építőmun­kánk külső feltételeinek ja­vítása, s — a többi szocialis- "awországgal együtt — a béke és a társadalmi haladás ügyének következetes szolgá­lata. őszintén reméljük, hogy 1985 — a helsinki érte­kezlet 10. évfordulója — Helsinki szellemének, az eny­hülés visszatérésének az éve lesz. Azért, hogy ez bekö­vetkezzék, a jövőben is min­dent megteszünk. Politikánk elismerését ta­pasztalhattuk, amikor az ál­lam- és kormányfők egész sora látogatott el hozzánk 1984-ben, és akkor is, ami­kor mi voltunk küldetést tel­jesítő vendégségben a velünk azonos vagy a miénktől el­térő társadalmi rendszerű or­szágokban. Ezek a látogatá­sok nemcsak egymás jobb megismeréséhez járultak hozzá, nemcsak a kölcsönö­sen előnyös együttműködés újabb lehetőségeit tárták fel, hanem a barátság szálait is erősítették és a béke egyete­mes ügyét szolgálták. Arról is meggyőződhettünk, hogy hazánk nemzetközi tekinté­lye elsősorban belső helyze­tünk szilárdságától, politi­kánk következetességétől, az erősödő népi-nemzeti egy­ségtől, építőmunkánk ered­ményeitől függ. Az új esztendőben, ame­lyet most köszöntünk, ünne­peljük hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulóját, sor kerül pártunk XIII. kong­resszusára, tanács- és ország- gyűlési választásokat tar­tunk, befejezzük a VI. öt­éves népgazdasági tervet, és hozzákezdünk a gazdaságirá­nyítás korszerűsítéséről ho­zott. döntéseink gyakorlati megvalósításához. A 40. évfordulón ismét felmérhetjük, hogy orszá­gunk 1100 éves történelmé­ben, népünk életében milyen óriási fordulatot jelentett a felszabadulás. Az eltelt négy évtizedben kiépítettük, rrieg- védtük és megszilárdítottuk a népi hatalmat. A gyors gazdasági fejlődés következ­tében hazánk elmaradott or­szágból közepesen fejlett ipa­ri-agrár országgá vált. Alap­vetően változott társadal­munk egésze, népünk mű­veltsége és életének minősé­ge. A szocialista társadalom építésében elért eredmények alapján országunknak neve és becsülete van földünk minden kontinensén. Széles körű kapcsolataink kiterjed­nek csaknem valamennyi or­szágra, függetlenül társadal­mi rendszerétől. S e kapcso­latok annak ismeretében fej­lődnek, hogy szocialista or­szág, a szocialista közösség hű tagja vagyunk, elkötelez­ve az emberiség haladása,. a béke egyetemes ügye mellett. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusén nem kisebb feladat hárul ránk, mint társadalom­építésünk további program­jának kidolgozása. Az élet minden területén következe­tes munkával fel kell tár­nunk és hasznosítanunk kell a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat. Nép­gazdaságunk teljesítőképes­ségének növelésével, a gaz­dasági fejlődés fokozatos élénkítésével meg kell te­remtenünk az életszínvonal emelésének, az életkörülmé­nyek javításának, a társadal­mi igazságosság jobb érvé­nyesítésének anyagi felté­teleit. Demokratikus intéz­ményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében to­vább kell erősítenünk a nem­zeti egységet. A szocialista demokrácia kiteljesedését szolgáló, mó­dosított választási rendszer is az idén vizsgázik először a gyakorlatban, de a tanács- és országgyűlési választásokon vele vizsgázunk mi is vala­mennyien. Olyan emberekre kell bíznunk ügyeink képvi­seletét, akik már eddig is be­bizonyították rátermettségü­ket, akik az országgyűlés tör­vényalkotó munkájában, al­kotmányos funkcióinak gya­korlásában felelősségteljes részvételre képesek, akik él­ni tudnak a tanácsok meg- növekedett önállóságának le­hetőségeivel. Az igazi vizsga azonban: helytállni a dolgos hétközna­pokon. Az idei esztendő gaz­dasági előirányzata a reali­tásokkal számolva szerény növekedést irányoz elő. Gaz­daságirányításiunk tovább­fejlesztésétől a munka haté­konyságát, eredményességé­nek a javulását várjuk. Nem lesz könnyű a mind jobban élesedő nemzetközi verseny­ben helytállni, s egyidejűleg a hazai fogyasztók növekvő igényeit isi kielégíteni. De a magyar nép a mainál sokkal nehezebb helyzetekben bi­zonyította rátermettségét, szorgalmát és szívósságát. Ezek a tulajdonságok segí­tették át a viharos évszáza­dokon, ezekkel tudott úrrá lenni a bajokon, a romokon új országot építeni, ési vállal­ni a szocializmus megvalósí­tásának nagy feladatát. Ezeknek a tulajdonságok­nak a továbbélése biztosítja, hogy a magyar nép egy újabb felfelé ívelő szakasz alapja­it rakja le. Biztosíték az is, hogy hazánk a társadalmi fejlődés leghaladóbb áram­latához kapcsolódik. Szövet­ségünk, sokoldalú együttmű­ködésünk a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal békénk, biztonságunk, szo­cialista építőmunkánk fel­becsülhetetlen értékű nem­zetközi támasza. E gondolatok jegyében — 1985 első napján, pártunk Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács, a kormány és a magam nevében is — kívá­nok országunk minden ál­lampolgárának, egész ma­gyar népünknek, a világ bé­keszerető embereinek békés, eredményes, boldog új esz­tendőt. A Csepel Autó 4. számú szeghalmi gyárában munkás­gyűlést tartottak tegnap dél­után 2 órakor. A munkás­gyűlésen részt vett és felszó­lalt Csatári Béla, á párt Bé­kés megyei bizottságának tit­kára és dr. Várnai Tibor, a Csepel Autó műszaki igazga­tója. A megjelentéket Földi István, a gyár szakszervezeti bizottságának képviselője kö­szöntötte, majd felkérte Bo­ros Mihály igazgatót, hogy tartsa meg beszámolóját. Bo­ros Mihály többek között el­mondta, hogy a vállalat 1984- ben mérsékelt létszámcsök­kenés mellett készáru-árbe­vételét 11,5 milliárd forintra teljesítette, ami 6,6 százalé­kos növekedést jelent. Nőtt a gyártott és átadott járóké­pes autóbusz-alvázak meny- nyisége, mintegy 100-zal és összességében megközelítette Minden év első munka­napján munkásgyűléseket tartanak a Gyulai Húskom­binátban. Az első műszak dolgozóinak tegnap reggel 6 órakor Zám András vezér- igazgató mondotta el hogyan dolgozott a nagyüzem kol­lektívája 1984-ben, s milyen esztendő elé néznek 1985- ben. Ugyanezen a napon a délutáni műszak dolgozóinak Dékány Ferenc termelési fő­mérnök, a szárazáruüzemben Zám András beszélt a té­nyekről és a tervekről. Tavaly egymillió 110 ezer sertést vásárolt fel a nagy- vállalat, s rekord mennyisé­get, 727 ezret vágtak le 1984- ben: Az exporttervekről szól­va megállapította, hogy azo­nos devizabevétel mellett 25 százalékkal növekedett a mennyiségi kivitel. Elismeré­sét és köszönetét fejezte ki a vezérigazgató a vállalati kol­lektívának a múlt évi mun­káért, hiszen 42-vel keveseb­ben, mint 1983-ban, teljesí­tették a jóval több munkát. Békés megyei AÉV Az új esztendő munkás­gyűléssel kezdődött a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál is: a békéscsabai központ telephelyén tegnap reggel, műszakkezdéskor mintegy 1200 építőmunkás vett részt, többek között ott volt dr. Ábrahám Béla, a városi pártbizottság első tit­kára és Kneifel Antal, az Építők Szakszervezete me­gyei bizottságának titkára is. A megjelenteket Tóth Sán­dor, a vállalat pártbizottsá­gának titkára üdvözölte, majd Jámbor Ferenc igazga­tó lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban elmondta: a vállalat a vele szemben tá­masztott követelményeknek, alapvető célkitűzéseinek 1984-ben is eleget tett. Ezt követően — a teljesség igé­nye nélkül — az elmúlt gaz­dasági évet értékelte az igaz­gató. — Adósságállományunkat időben csökkentettük, ezen túlmenően mintegy három­millió forint előtörlesztéssel enyhítettük idei terheinket. Elmondhatjuk, hogy a célul tűzött 35 millió forintos ter­vezett nyereséget elértük, azt a 13 ezret. A vállalat nyere­sége 1984-ben meghaladja a 900 millió forintot. A válla­lati eredményekből a szeg­halmi gyár is kivette a ré­szét. A kollektíva teljesítette az 1984. évi tervét. A dol­gozók jövedelme az 1983. évi 53 500 forinttal szemben megközelíti a 60 ezer forin­tot. A növekvő termelés és értékesítés mellett örvende­tes, hogy a termelési és kész­áruátadás egyenletes volt ánnak ellenére, hogy egyes időszakokban a különböző anyagok hiánya zavarta a munkát. Javult a gyártás szervezettsége, a szervezeti egységek közötti kooperáció és az együttműködési kész­ség. Mérséklődött a létszám- mozgás, a belépők száma je­lentősen meghaladta a kilé­pőket. Tavaly tovább javult A feszített munkatempó el­lenére mintegy 20 százalék­kal kevesebb baleset történt, mint a megelőző két eszten­dőben. Tavaly — főként az első hat hónapban — össze­sen 27 szabad szombaton és vasárnap is dolgoztak a mű­szakok. A több munkáért természetesen több bért is vittek haza a dolgozók, a tervezett 57 ezer 175 forint éves bérszínvonal az export és egyéb bérpreferenciákkal 60 ezer 473 forintra emelke­dett. Termelési értéktervét a húskombinát 5,3 milliárd fo­rintra túlteljesítette, ez több, mint a tervezett, a termelé­kenység ugyanezen időszak alatt három százalékkal nö­vekedett. Az árbevétel 2,5 milliárd forint, amelynek 41 százaléka külföldi eladások­ból realizálódott. A vállalati eredményt azonban a gazda­sági szabályozás kedvezőtle­nül befolyásolta. Ebben az esztendőben sze­rényebbek a tervek, ugyanis mintegy 4-5 hét álatt kor­kevéssel túlszárnyaltuk. Igaz, a termelés előirányzatát sem mennyiségben, sem értékben nem tudtuk teljesen teljesí­teni. Ebben közrejátszott a tervezettnél nagyobb és a szakmai összetételt nem a legkedvezőbben érintő lét­számcsökkenés. Csökkent a munkák koncentráltsága, a munkák nagysága, s nem volt kedvező összetételük sem. Az is igaz, hogy erről a tervkészítés időszakában is volt információ, csak nem a gyár gazdálkodása, 10 szá­zalékkal nőtt a termelékeny­ség, a fajlagos energiakölt­ség pedig 7—7 és fél száza­lékkal csökkent. Az ezer fo­rint termelési értékre eső összes költség 2,5 százalék­kal, ezen belül az anyag- és energiaköltség másfél száza­lékot meghaladóan csökkent. Az ez évi feladatok legfon­tosabb összetevőit a követke­zőkben határozta meg az igazgató: növelni kell a ter­melést, a termelékenységet. Csökkenteni kell az önkölt­séget, ki kell bontakoztatni a dolgozók kezdeményező­készségét, és ezt anyagilag is el kell ismerni. A tovább­fejlődést, a fejlesztést az ed­diginél eredményesebb gaz­dálkodással kell megalapoz­ni. Ösztönözni kell a tanu­lást és a gyakorlatban meg­valósítani a párt által meg­hirdetett hatékony és ered­ményes gazdálkodást. L. S. szerűsítik a sertésvágó vona­lat. A 80 millió forint értékű munkát a vállalat szakembe­rei végzik el, így aztán 650 ezer sertés feldolgozása, 5 ezer tonna húskészítmény és 6 ezer tonna szárazáru hagy­ja el az üzemeket 1985-ben. A kevesebb vágásból adódó­an mintegy 10 százalékkal kevesebb exportra számíthat a húskombinát. A sertésfelvásárlási árak és a súlykategóriák 1985. 'ja­nuár elsejével megváltoztak. Arra ösztönöznek, hogy a ter­melők fehér hús- és húsjel- legű sertéseket tartsanak, ezért a tavalyi változatlan felvásárlási árra 95-től 120 kilogrammos kategóriában 1 forint ..minőségi felárat fizet a feldolgozó. Megszűnt a 116- tól 125 kilogrammos kategó­ria, helyette 121-től 140 ki­logrammig 31 forint 50 fil­lért fizet kilogrammonként a nagyüzem. A korábbi 170 kilogramm feletti kategória 1985-től nem érvényes, ha­nem 140 kilogramm felett kilónként 30 forintot fizet­nek. — számadó — voltak kellően hatékonyak a megtett szervezési intézke­dések, főként az első félév­ben — kezdte Jámbor Fe­renc, majd néhány nagyobb munkájukat sorolta fel. A vállalat 1984-ben át­adott 501 lakást, hatvan­nyolccal kevesebbet, mint a tervezett. A korábbiakkal el­lentétben ezekbe az ottho­nokba már be is költözhet­tek, a hiánypótlások aránya (Folytatás a 3. oldalon) Gyulai Húskombinát Az építők munkásgyűlésén felszólalt dr. Ábrahám Béla, a bé­késcsabai városi pártbizottság első titkára Fotó: Uhrin László

Next

/
Thumbnails
Contents