Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 12., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság Tóth Jolán titkár elnökle­tével tegnap, kedden délelőtt ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság. A városi pártértekezlet írá­sos beszámolótervezetéhez Ábrahám Béla első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában — amelyben tizen- ketten szólaltak fel — igen sok észrevétel, kiegészítés és javaslat hangzott el a beszá­molótervezethez. Amint Áb­rahám Béla első titkár vita­összefoglalójában elmondot­ta, az elhangzott javaslato­kat felhasználják mind az írásas beszámoló végleges elkészítéséhez, mind pedig a szóbeli kiegészítőhöz. Ezután Szemenyei Sándor titkár tájékoztatta a testüle­tet a két pártbizottsági ülés közötti munkáról. Befejezé­sül Ábrahám Béla köszönte meg a pártbizottság tagjai­nak idei munkáját. Kalevi Sorsa keddi programja: Gyárlátogatás és sajtókonferencia Penzai művelődési delegáció megyénkben időben — a tengeri kutatá­sok szerepének növekedé­sével — jelentősen bővült ez a kapcsolat. A tájékoztatót követően a vállalat tevékenységét be­mutató videofilmei tekin­tettek meg a vendégek, akik különösen a közismerten sok nőt foglalkoztató vállalat­nál alkalmazott szociális el­látás formái iránt érdeklőd­tek. A finn kormányfő el­mondta: érdeklődésüknek az is oka, hogy Finnországban törvény készül az anyasági segély rendszeressé tételére. A székesfehérvári látoga­táson részt vett Púja Frigyes, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó miniszterelnöke kedden dél­után a budapesti Hilton Szál­lóban találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képvise­lőivel. Elöljáróban jtett nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kapcsolatok nemcsak jók, problémamentesek, hanem valóban barátinak jellemez­hetők. A Kádár Jánossal, Loson- czi Pállal és Lázár György- gyel folytatott megbeszélé­seiről szólva elmondotta: részletesen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, s a megvitatott kérdésekben nézeteik „mesz- szemenően egybevágtak”. (Folytatás a 2. oldalon) Vidéki gyárlátogatással kezdődött Kalevi Sorsa finn miniszterelnök keddi prog­ramja. A hivatalos látoga­táson hazánkban tartózkodó magas rangú vendég — Nagy János külügyminisz- tériumi államtitkár kíséreté­ben — felkereste a Videoton Elektronikai Vállalat szé­kesfehérvári gyárát. A vállalat központi épü­letében Kapolyi László ipari miniszter, valamint a megye és a város vezetői fogadták a finn kormányfőt, majd Papp István vezérigazgató adott tájékoztatást a több mint 19 ezer dolgozót foglalkoztató gyár tevékenységéről. Mint elmondta: évente mintegy 13 milliárd forint értékű ter­mék kerül ki a világszerte ismert Videoton fehérvári, és további öt vidéki gyáregy­ségének üzemeiből; mintegy 70 százalékukat külföldön értékesítik. Az elsősorban szórakoztató elektronikai berendezéseket — rádiót, te­levíziót —, és számítástech­nikai eszközöket előállító vállalat nagy gondot fordít a gyártmányfejlesztésre. En­nek és a licencvásárlások­nak köszönhetően ma már nincs olyan elektronikai ter­mékük, amelyik három és fél évesnél idősebb lenne. Gyümölcsöző együttmű­ködést alakított ki a Video­ton — egyéb külföldi cégek mellett — több finn vállalat­tal is. Közülük a tengeri ha­jókon geológiai és geofizikai kutatásokat végző NOKIA Oy részére számítógéprend­szereket szállít. Az utóbbi Kalevi Sorsa kormányfő a Videoton számítástechnikai üzem­részében (Telefotó) Napirenden: Ifjúvezetők az úttörőközösségekben Az ifjúvezetők személye senki mással nem pótolható láncszem az ifjúsági mozga­lomban. Az ifjúvezetők hely­zete, tevékenysége az úttörő­közösségekben tehát egy­aránt fontos a KISZ és az úttörőszövetség számára. E témáról éppen ezért együt­tes ülésen tárgyalt Pataki István, a KISZ megyei bi­zottsága első titkárának ve­zetésével december 11-én, tegnap délelőtt Békéscsabán a KISZ megyei bizottsága és az úttörőszövetség Békés me­gyei elnöksége. A napirendre tűzött témát Szabó András- né megyei úttörőtitkár és Kozák Ferenc, a megyei KISZ-bizottság titkára ter­jesztette a két testület elé. Az ifjúvezetők személye szinte minden illetékes fó­rumon szóba kerül, így töb­ben foglalkoztak velük a me­gyei úttörővezetői konferen­cián és a megyei KISZ-kül- döttgyűlésen is. Egységes vé­lemény, hogy jelenlétük és tevékenységük nagyon fon­tos az úttörők körében, ugyanakkor az tapasztalható, hogy az utóbbi időben egyre kevesebben vannak. Az 1984/85-ös tanévben a me­gye 116 úttörőcsapatában 839 ifjúvezető dolgozik. Az adatok szerint az utóbbi évek folyamatos létszám- csökkenése után most elő­ször mutatnak a számok, igaz, szerény mérvű emelke­dést. Ugyanakkor, sajnos, to­vább nőtt azoknak az úttö­rőcsapatoknak a száma, ahol nem dolgozik ifjúvezető. Két évvel ezelőtt még 26, most viszont 34 ilyen Csa­pat van a megyében, első­sorban a kistelepüléseken. Mi lehet az oka, hogy ke­vés fiatal vállalkozik erre a szép feladatra? Az érintet­tek, maguk az ifjúvezetők, úttörővezetők véleménye sze­rint az egyik ok, hogy a kö­zépiskolákban ugrásszerűen megnőtt a tananyag, így a tanulás mellett kevesebb idő jut egyéb munkára. Más­részt, akik az általános is­kolában aktív úttörők vol­tak, azokat hamar bevonják a KISZ-munkába is, megbí­zatásokat kapnak, amelyek mellett már nehezen vállal­hatnának ifimunkát. Azután nem keveseket érint az in­gázás, sok a bejáró diák, a kollégista, ők, még ha a szí­vük egykori úttörőcsapatuk­hoz, rajvezetőjükhöz húzza is.őket, legfeljebb alkalman­ként vállalnak feladatot egykori iskolájukban. Az okok között szerepel még az is, hogy némely úttörőcsa­patban nem kapnak konkrét feladatokat, nem ismerik a gyermekközösségek terveit, jobb esetben egy-egy ese­mény, rendezvény részfel­adatának végrehajtói, illetve csupán szemlélődök egy-egy rajfoglalkozáson. S hogy hogyan tevékeny­kednek az ifivezetők az út­törőközösségekben? A ta­pasztalatok szerint ott a legeredményesebb a tényke­désük, ahol elég időt és ön­állóságot kapnak. Leginkább a szabad idős tevékenységek lebonyolításába kapcsolód­nak be, különösen a kirán­dulásokon, túrákon játéko­kon vesznek részt szívesen és sikerrel, de ott vannak a gyermekek között az érték­teremtő munkában is. Élet­koruknál fogva — nemrég még ők is úttörők voltak — közelállnák a gyerekekhez, akik sokszor kérnek és kap­nak tőlük választ serdülőko­ri problémáikra. Nem egy­szer az ifivezetők befolyá­solják az úttörők pályavá­lasztását, illetve segítik a pályára irányítást. Az ifive­zetők szerepét helyesen ér­telmezve, az úttörőcsapatok­nak és a KlSZ-szervezetek- nek egyaránt arra kell tehát törekednie, hogy a jelenlegi ifivezetők minél hosszabb ideig végezzék ezt a szép munkát, s hogy nyerjenek meg újabb fiatalokat is er­re a feladatra, felhasználva természetesen a KISZ—úttö­rő kapcsolatokat is. A napirend feletti vitában többen kértek szót, mond­ták el véleményüket, közöt­tük Albel Andor, a megyei pártbizottság ifjúsági refe­rense és Felszeghyné Molnár Eszter, az úttörőszövetség or­szágos elnökségének munka­társa. Valamennyien elis­meréssel szóltak az előter­jesztett anyagról s hangsú­lyozták a téma fontosságát. A két testület ezután kü- lön-külön folytatta ülését. A megyei KISZ-bizottság az 1985. évi tervezési dokumen­tumait, az úttörőelnökség pedig az előző testületi ülés óta eltelt időszak eseményeit tárgyalta meg. T. I. A penzai vendégeket fogadták a megyei tanácson Fotó: v. E. Penzai művelődési dele­gáció érkezett megyénkbe a Békés és a Penza megyei testvérkapcsolat keretében december 10-én, hétfőn. Novoszelceva Ninel Alek- szandrovna, a penzai városi pártbizottság titkára — a de­legáció vezetője —, Melnyi- kova Tamara Mihajlova, a „Tarchani” Állami Lermon­tov Múzeum és Park igaz­gatója, Vavilov Henrik Dmit- rijevics színész, a Penza megyei Lunacsarszkij Prózai Színház művésze és Pusz- tünszkov Nyikolaj Aleksze- jevics, a „Zarja” Tröszt, „Zarja” kultúrház művé­szeti vezetője az első ha­zánkban töltött napon, de­cember 10-én a főváros ne­vezetességeivel ismerkedett, majd az esti órákban érke­zett Békéscsabára. Tegnap, kedden délelőtt Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Vá­mos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője fogadta a vendége­ket, akik ezt követően Gyu­lára utaztak. Ellátogattak a SZOT-üdülőbe, a várba, a Kohán Múzeumba, az Erkel Művelődési Központba és a könyvtárba. A penzai delegáció ma, szerdán délelőtt a Mezőhe- gyesi Általános Művelődési Központ tevékenységével ismerkedik, majd a délutánt Orosházán tölti, ahol a mű­velődési központot, a könyv­tárat, a múzeumot és a Dar­vas irodalmi emlékházat te­kintik meg. December 13-án, holnap a Munkácsy Mihály Múzeumot és a3 épülő új megyei könyv­tárat látogatják meg a ven­dégek, majd a Megyei Mű­velődési Központ módszer­tani munkájáról tart tájé­koztatót számukra Pap Ist­ván igazgató. Délután Bé­késen városnézésen vesznek részt. A pénteki napot is­mét a megyeszékhelyen töl­tik, többek között a Jókai Színház munkájával ismer­kednek, majd másnap, de­cember 15-én indulnak haza a delegáció tagjai. Békekutatők tanácskozása A békekutatás szerepe a közvélemény formálásában címmel háromnapos tanács­kozássorozat kezdődött ked­den Budapesten, a SZOT központi iskolájában. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Intézetközi Békekutató Köz­pontja rendezte konferencián 15 kelet- és nyugat-európai ország, valamint az Egyesült Államok békekutatással fog­lalkozó szakemberei vesznek részt. Az eszmecserét Simái Mi­hály akadémikus, az Inté­zetközi Békekutató Köz­pont tudományos tanácsának elnöke nyitotta meg. A részt­vevőket Chadwick Alger, a Nemzetközi Békekutató Tár­saság (IPRA) főtitkára és Marek Hagmajer, az ENSZ Társaságok Világszövetségé­nek főtitkára üdvözölte. A külföldi és magyar szak­emberek kerekasztal-beszél- getéseken azt vitatják meg, hogy a békekutatás a maga sajátos eszközeivel hogyan tudja- támogatni a tömegtá­jékoztatást, illetve miként alakul az embereknek a bé­kével, a háborúval, a nem­zetközi feszültség kérdései­vel kapcsolatos felfogása. A kerekasztal-konferencia első napjának előadói meg­állapították: jóllehet a nyu­gat-európai békekutatás már két évtizedre tekint vissza, mind ez ideig nem jött létre megfelelő kapcsolat a béke­kutatók és a tömegkommu­nikáció között. A sajtó, a rá­dió és a televízió — érthető módon — elsősorban a kor­mányforrásokra és a hírügy­nökségi jelentésekre támasz­kodik, ugyanakkor kívána­tos lenne, hogy az eddigiek­nél jobban hasznosítsa a bé­kekutatással foglalkozó poli­tológusok tárgyszerű elem­zéseit. A konferencia ma folytatja munkáját. Biomasszahasznosítás Kelet-Magyarországon Plenáris ülést tartott ked­den Szolnokon a Debreceni Akadémiai Bizottság. Té­mája: az elsődleges bio­massza felhasználásának és növelésének lehetősége Ke­let-Magyarországon. Bognár Rezső akadémikusnak, a bi­zottság elnökének megnyitó­ja után Láng István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia megbízott főtitkára tartott előadást. Egyebek között el­mondotta: 1981 és 1984 kö­zött az Akadémia koordiná­lásával országos felmérést készítettek a biomassza, vagyis a biológiai eredetű anyagok hasznosításának le­hetőségeiről, majd enn^k alapján az Állami Tervbi­zottság több határozatot ho­zott a témakörben. A követ­kező 5 éves kutatási-fejlesz­tési tervben is előrelátható­an kijelölnek olyan felada­tokat, amelyek az elsődle­ges biomasszatermelés nö­velésére irányulnak. Az országos felmérést kö­vetően több megyében szin­tén számba vették a termé­szeti erőforrásokat, és ja­vaslatokat dolgoztak ki a tér­ség mezőgazdaságának fej­lesztésére, a biomassza telje­sebb hasznosítására. Ilyen felmérés volt Szolnok me­gyében is: az Agrárgazdasá­gi Kutató Intézet vezetésé­vel 2000-ig határozták mega koncepciókat. Nemrég feje­ződött be a Délkelet-Tiszán- túl ilyen vonatkozású fel­mérése, a szarvasi Öntözési Kutató Intézet és a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet irányításával. A természeti tényezők kö­zül elsődleges a termőföld védelme, a termékenység folyamatos javítása, a csapa­dékból és az öntözésből szár­mazó vízkészletekkel foly­tatott helyes gazdálkodás. Az agrotechnikai feltételek so­rában a tápanyag-gazdálko­dás érdemel kiemelt figyel­met.

Next

/
Thumbnails
Contents