Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-08 / 288. szám
NÉPÚJSÁG 1984. december 8., szombat Ötletnek nem is rossz Sírni vagy (nem) nevetni? A közművelődés portáján lassan helyreáll a rend. Az oly sokat emlegetett megváltozott gazdasági, átalakuló félben levő társadalmi viszonyok között magára talál az előbbi kettő minden részét átható közművelődés. Ezekben a hetekben, amikor a naptárakról leszakítjuk az utolsó lapot is, elérkezik a számbavétel ideje. Így tette ezt megyénk népművelő-társadalma is, amikor a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Megyei Művelődési Központ szervezésében megtartotta évzáró munkaértekezletét. A tanácskozásra általánosságaiban a bevezetőben leírtak voltak a jellemzőek. A lezáruló év tanulságai alapul szolgálhatnak a tervezéshez, amely sok vonatkozásban a következő ötéves terv előkészítését is jelenti. Ezért is fontos a visszatekintés, az elemzés. a z őszi nevelési értekezletekre a Művelődési Minisztérium a közoktatás fejlesztési programjának néhány sarkalatos pontját ajánlotta feldolgozásra. A gimnáziumoknak szóló témajavaslatok között szerepel a következő kiemelés: „A fiatalokat, akik ma járnak középiskolába, úgy kell nevelnünk, hogy továbbfejlesztői legyenek egy új típusú társadalmi gyakorlatnak és közösségi életnek ... Javasoljuk, hogy a nevelési értekezlet tárja fel, miként lehet szélesíteni az iskolai tevékenységek körét, növelni az oktatási intézmények nyitottságát." Nos, az általam idézettnél jóval részletesebben kifejtett gondolasor juttatta az eszembe mindazt, amit a napokban Szeghalmon, a Péter András Gimnázium és Szak- középiskola hagyományos Péter András napok megnyitója előtt hallottam. Az iskola nyitottsága került szóba, s mindazok a jól bevált kapcsolatok, amelyek ezt a nyitottságot igazi, a tanárok, diákok számára egyaránt jól hasznosítható tartalommal töltik meg. Az igazgató lelkesen beszélt arról, hogy iskolájuknak a Hidasháti Állami Gazdasággal kölcsönös előnyökön nyugvó, hosszú távú szerződése van, ami még önmagában nem sokat jelentene, ha a megvalósítás esetenként nem nyújtana többet a tervezettnél. Az állami gazdaság a diákok számára önálló építőtábort alakított ki Csárdaszálláson, ahol a szeghalmi diákok, tanárok együtt dolgoznak, élnek. A nyári munka során így közelebb kerül a tanár és a diák is egymáshoz, kapcsolatuk új tartalommal, vonásokkal gazdagodik. Ősszel is együtt, Bakucon töltik el az őszi közhasznú munkára biztosított időt. Rendes, becsületes munkával. A gazdaság is elégedett, meg a dolgozó diákok is. Ugyanakkor az állami gazdaság évek óta támogatja az iskola KISZ- szervezetét, minden évben például három napra biztosít számukra egy buszt. Az iskola pedagógusai pedig minden esztendőben ellátogatnak az állami gazdaságba, ahol ismerkednek a gazdaság életével, gondjaival, találkoznak a vezetőkkel. A sort az igazgató egy új akció sikerének ismertetésével folytatta. Ez az akció a gyerekek közéletiségre nevelését próbálja új oldalról megerősíteni. Az iskolába több településről is járnak gyerekek. Rendezzünk hát számukra településeikről fórumot! — gondolták, s a gondolatot tett követte. Először a füzesgyarmati diákok he"- tét rendezték meg. Az 56 fü(Tudósitónktól) Szép vállalkozásba kezdtek egy évvel ezelőtt a Sar- kadi 1. számú Általános Iskola tanárai és vezetői. Az új iskola előcsarnokában rendszeresen kiállításokat tartanak. A kezdeményezés és megvalósítás elsősorban Illyés Imre rajztanár érdeme. A kiállítássorozatban az Alföld mai festői mutatkoztak be. A legutóbbi vendég Zakar Tibor, az iskola nyugdíjas rajztanára volt. Az zesgyarmati tanuló kiállítást készített településéről az iskolában, aztán meghívták — s ezt sem árt megtanulni —, a nagyközség vezetőit: a tanácselnököt, a párttitkárt, a tsz elnökét és az általános iskola igazgatóját. A meghívást jól sikerült fórum követte, amelyen a füzesgyarmati diákok alaposan „megszorongatták” településük vezetőit. Kérdéseik azt bizonyították, hogy jól tájékozottak szülőhelyük gondjairól, s kíváncsiak a fejlődés, a jövő lehetőségeire. Ezt a találkozót és hetet a vésztői diákok rendezvényei követték, s hogy a meghívott nagyközség tisztségviselői igen komolyan vették a dolgot, azt az is bizonyítja, hogy alaposan tájékozódtak arról, hova kerülnek vagy szándékoznak menni az itt végző vésztői diákok, milyen gondjaik vannak, s a nyomaték kedvéért a vésztői áfész még meg is vendégelte a fórum résztvevőit, valamint az iskola vízi szakosztálya számára ajándékozott egy kajakot. A fórumok tovább folytatódnak a szeghalmi gimnáziumban. S bizonyára nemcsak a gyerekek nyernek általa, de a vendégként részt vevő állami és pártvezetők is. A felelősségre, demokratizmusra nevelésben a hagyományos Péter András napoknak eddig is komoly szerepe volt. Most ebben is újítottak. A diákok olyan rendhagyó órákat szerveztek, amelyekre közéleti személyiségeket hívtak meg, például a Hidasháti A. G. igazgatóját, a szeghalmi Csepel Autógyár 4-es számú gyárának igazgatóját, s az országgyűlési képviselőt. A kapott információkon túl a diákok gyakorlatot szerezhettek szervezésből, a felkérés, meghívás helyes formájáról, a vendégfogadás módjáról. Hiszen rájuk bíztak mindent, az ő vállukon nyugodott a rendezvényekkel járó teljes felelősség. A beszélgetés során még sok minden szóba jött. A vízi szakosztály havi túrái, amelyek az erő és ügyesség próbáján kívül a környező táj növény- és állatvilágának, természeti adottságainak megismerésére is kitűnő lehetőséget teremtenek. B közéletiségre nevelésnek, az iskola nyitottabbá válásának még számtalan egyéb lehetősége is van. A szeghalmi példa mégis azért bizonyult továbbadásra méltónak, mert egy olyan fajta szemlélet áll mögötte, amely nélkül csak beszélni lehet, de megvalósítani nem az új típusú társadalmi gyakorlattal élni tudó fiatalok nevelését. B. Sajti Emese érdeklődés és a szeretet hozta el a közel 300 főt a megnyitóra. A kiállításnak ösz- szesen 1500 látogatója van. Az iskolagaléria legközelebbi vendége Holler László, hódmezővásárhelyi festőművész lesz. A megnyitókon a társművészetek is szerepet kapnak. Legutóbb az iskola kamarakórusa működött közre, tervezik neves zenészek meghívását is. * Tímár Imre A közművelődés sok-sok ága közül a közönség a művelődési otthonok hálózatával, az intézmények rendezvényeivel, dolgozóival találkozik a legtöbbet. Így tehát az itt történt minden változás hatással van mindennapjaink életére. Kérdés csupán az, hogy az utóbbi évek változásai mindenkor a fejlődést is jelentették, vagy csak felkészületlenség, kapkodás, a tervszerűség hiánya állt mögötte? Igen találó tehát az a megállapítás, mely szerint csak azokon a településeken, azokban a művelődési házakban és központokban könyvelhetik el a jó és eredményes munkát, ahol a változtatás (kísérletezés) és a stabilitás egyensúlyban állt. Hiszen csak nyugodt körülmények között lehetséges újra, másra — a fejlesztés előkészítésére, megalapozására és végrehajtására — vállalkozni. Ahol ezeket a feltételeket nem tudták — de sok helyütt nem is akarták — megteremteni, ott szétszórttá, kapkodóvá vált a munka. Ennek eredménye pedig a kongó művelődési házak látványában nyilvánul meg. Minden szándék és tett (siker és kudarc) mögött az az ember áll, akinek felelősségtudata, hangulata, fel- készültsége majdnem mindent meghatározó. Tény, hogy a népművelők anyagi és erkölcsi megbecsülése még igencsak messze áll a megkívánttól és a kiérdemelttől is. De valóban minden ilyen témában felhangzó panasz reális-e? A legmostohább körülmények között a kistelepülések művelődési házainak vezetői dolgoznak; valamennyien egy- személyben igazgatók és beosztottak is. Az elmúlt években nem minden alap nélkül uralkodott el közöttük pesz- szimista hangulat. De itt is veszélyes dolog túlzásokba esni. Attól ugyanis semmi eredmény nem várható, ha ölbe tett kézzel várja valaki A közelmúltban járt hazánkban, a szarvasi Tessedik táncegyüttes vendégeként a Nowy Targ-i Swarni tánc- együttes. Műsorát Szarvason, Tótkomlóson és Csabacsüdön mutatta be. E látogatás viszonzásaként a szarvasi együttes négy napot töltött a lengyelprszági Nowy Targ városában. A szarvasi Tessedi'k tánc- együttes az utóbbi évékben indult dinamikus fejlődésnek. Vezetője Putnoki Elemér, a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központ igazgatója. A művészeti vezető két lelkes fiatalember: Csasztvan András és ifjú Putnoki Elemér, maguk is az együttes táncosai. Tagjai általános iskolások, középiskolások és felnőtték. Az együttes állap- dó kísérője a Forrás nevű népi zenekar. A helyi szereplések után ebben az évben léptek fel először külföldön: májusban Romániában jártak. "Nowy Targ 600 éves város. A Dunajec folyó két ága között fekszik. 3 ezer 800 lakosa főként ipari munkát végez — egy nagy cipőgyára, több kis üzeme van a településnek —, de jelentős szerepet tölt be életükben a juhtenyésztés is. A Tessedik táncegyüttes vezetői változatos folklórműsort állítottak össze. Három a körülmények javulását, álmodozik a jobbról, de ő maga semmit nem tesz a panaszkodáson kívül. Nyilvánvaló, hogy a művelődési házakat fenntartók is oda adják támogatásaikat, ahol cselekvőkészséget tapasztalnak. Fizetésben, béremelésben, elismerésben is. Bár az utóbbi néhány évtizedben nagyon sok modern, zömükben nemcsak az akkori és a mai, de a következő évek igényeit is kielégítő ház épült, a hálózat épületeinek jelentős része szánalmasan rossz állagú. A megyei tanács az országos főhatóságok, és a felújítások eredményét majd élvező társintézmények és vállalatok támogatásával — a helyi erőkre is számítva — néhány éve egy programot indított el. Megfiatalodva várja a közönséget a zsadányi és a lökösházi intézmény, Ecsegfalván pedig újat építettek. Több településen már készen várja a terv a kivitelezőket. A legszánalmasabb helyzetben azonban éppen a megyeszékhely központi intézménye, a művelődési központ van. Többször tudósítottunk már arról, hogy az épület emeleti részét le kellett zárni, életveszélyessé vált. A következő évek tervezésénél elsősorban ezt a sajnálatos helyzetet kell figyelembe venni, az átépítést megkezdeni. Jelenleg a megyei módszertani központ, a város művelődési háza húsz helyen működik . . . Ezekben a napokban Gyo- maendrődön, Kevermesen, Dombegyházán, Medgyes- egyházán és Szeghalomban dolgoznak az építők az intézmények felújításán. Rö- videbb-hosszabb idő múlva ezeken a településeken is biztosítva lesz a sikeres munka egyik feltétele. De vajon, a házak — a megye többi településének intézményei is — készen állnak-e arra, hogy a megváltozott körülmények között eredményesen dolgozzanak? Hialkalommal léptek fel 40— 60, illetve 90 perces összeállítással. Első alkalommal Nowy Targban telt ház előtt a, Swarni együttessel adtak 'közös műsort. A művelődési központ hatalmas színpada és a mintegy 600 főnyi — főként fiatalokból álló — közönség kedvező körülményeket teremtett a sikeres szerepléshez. A második fellépés színhelye Zakopáné volt. A táncosokat dicséri, hogy a foghíjas nézőtér ellenére is sikerült jó hangulatot teremteni. A legnagyobb sikert a jórészt szakértő közönség előtti harmadik fellépés jelentette. A Nowy Targhoz közeli község népi együttese ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A nap folyamán több csoport is bemutatta műsorát, s este került sor a Tessedik táncegyüttes fellépésére. A közönség zsúfolásig megtöltötte a kultúrtermet. Már az első táncot — a Dunántúli táncokat — is nagy taps fogadta, a második — Kalotaszegi legényes — szólóit külön is megtapsolták. Kirobbanó sikere volt a legkisebbeknek (5—8. osztályosok), vastapssal hívták vissza a Szatmári táncok és a Rábaközi táncok táncosait. A kitűnő hangulat tetőpontját az jelentette, amikor a szarvasi együttes a Swarszen a művelődési igények is- átrendeződtek. Más kell, ami sok esetben felkészületlenül érte és éri a népművelőket. Csupán néhány adat a szemléltetésre. Az ifjúsági klubok száma 1975-ben 118 volt, tavaly 64, az idén ennél is kevesebb. A szocialista brigádklubok száma ’75- ben 33, '83-ban pedig 12 volt. A művészeti kiscsoportok (szakkörök, klubok, körök) száma is csökken, illetve korösszetételében változik. A közművelődési intézmények közönségének hetven (!) százaléka gyermek! A fennmaradó harmincnak zömét a nyugdíjas korosztály alkotja. Megdöbbentő mértékben hagyták el a művelődési házakat a tizen- és huszonéves fiatalok! Mire is kell számítani jövőre, a következő években? Előtérbe került a termeléshez kapcsolódó formák és a szórakoztatási alkalmak iránti érdeklődés. Gombamódra szaporodnak a mező- gazdasági jellegű, barkács-, szövő-, szabás-varrás- és más technikai körök, tanfolyamok száma. Sokszor nem az igény diktálta mértékben. S ami a szórakoztatást illeti? Itt pedig a lektűr, a silány, a művészetileg értéktelen gyarapodik. Az intézmények közötti információ- csere lehetőségeinek megteremtésével ezt vissza lehet szorítani. Hiszen a közművelődés egyik legfontosabb feladata éppen az értékek terjesztése, támogatása. így van ez más területeken is. Nagyszerű dolog, hogy az Ember és környezete című közművelődési mozgalom tért tudott hódítani, elsősorban-a szocialista brigádok tagjainak körében. A művelődési alkalmak megteremtésében a népművelőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az életmód, a mindennapok kultúrájának terjesztésére. Különösen feltűnő az az elmaradottság, ami a munka-, az étkezési, a lakás-, a viselkedés- és a környezetkultúrában nap mint nap tapasztalható. A sort persze lehetne folytatni, érveket és feladatokat említeni. Szép és nehéz munka vár tehát 1985-ben is a népművelőkre. Ügy tűnik, hogy a jövő esztendő sem nagyon csalja arcukra a mosolyt, de az is igaz, sírni sem lesz már okuk. Hivatásuk gyakorlásának gyümölcseit azonban 1985-ben is mi, a közönség élvezhetjük. Talán ebből ered pár örömni műsorának egy jellegzetes részletét táncolta el, s énekelte lengyel nyelven. A műsort hangulatos baráti találkozó követte. A jellegzetes lengyel vacsora (káposztás-babos bárányhús) után lengyel—magyar párok folytatták a táncot a felváltva játszó lengyel és magyar zenekar muzsikájára. Akinek kedve volt, a kandalló tüzé- ben süthetett 'kolbászt. A nyelvi nehézségek ellenére a fiatalok kitűnően megértették egymást, hiszen volt egy közös nyelvük: a tánc. A fellépések mellett a vendéglátók gazdag programot szerveztek. Egy délelőtt a Nowy Targ-i piac forgatagát csodálhatták meg a táncosok. E piac hagyományai a XIII. századig nyúlnak vissza. Hetente egy alkalommal gyűlik össze rengeteg árus és vevő. Krakkowban a városközpont, a Wáwel vára, benne a Báthory István sok koszorús sírja, a vár tövében a lángot lehelő sárkány szobor jelentett élményt. Emlékezetes a Tátra egyik völgyében tett séta. Az együttes lengyelországi útján jó szolgálatot tett a magyar népművészetnek. Itthon már újabb meghívás várta a táncosokat egy belgiumi folklórfesztiválra. Kutass Ferenc MOZI Láttam az új világ születését Nem véletlen, hogy Szer- gej Bondarcsuk azt nyilatkozta (vagy két évvel ezelőtt) Karlovy Varyban: „John Reedben azt szeretem, hogy talán még soha senki sem tudta olyan átfogóan, annyira történelmi magasságokba emelkedve megragadni egy forradalom lényegét, mint ő. Ez a fiatalon elhunyt amerikai újságíró riporter volt, aki egyszerűen leírta azt, amit tapasztalt ... A tudatos, marxista forradalom krónikáját, a Tíz nap, amely megrengette a világot című művében adta közre, ez a mű, amelyből az én Láttam az új világ születését című filmem készült." Tehát Szergej Bondarcsuk, a kitűnő színész megérezte, tudta, hogy John Reed könyve filmre termett, hogy a világhírű könyvből filmet lehet, sőt, kell csinálni. Olyan filmet, mely legalább olyan emberközelivé emel tíz petrográdi napot, mint Reed műve. Nem a színész tehet róla, hogy az elképzelés nem sikerülhetett tökéletesen, hogy Bondarcsuk, mint rendező és mint forgatókönyvíró (Antonio Saguera segítségével) nem tudta megismételni az eredeti mű világsikerét. A történelem nagy eseményeinek filmbéli megjelenítése rengeteg buktatót rejt. Talán nincs is olyan film, amely (ilyen esetekben) többre vállalkozna, minthogy megeleveníti az eseményeket, elvisz a helyszínre, itt a Téli Palota elé, és végeérhetetlen, csupamárvány folyosóira, ahol győzelmesen hömpölyög a forradalmi sereg ... Látjuk Lenint a Szmolnijban, látjuk és halljuk szónokolni, és felrévednek bennünk ismert festmények, fotográfiák, felvillannak arcok: Trockij, Sztálin, és a többiek, ahogyan az volt, ahogyan John Reed látta. Azt hiszem, a lehetőségig hűséges mása ez a film a könyvnek, csak éppen annak sikerét nem tudta átmenteni az adaptációba. Persze, a Reed-könyv altkor jelent meg, ez a film pedig mostanában készült, közben történt egy és más a világban, az új világ születése azonban nem nézőpont kérdése. Tehát nem azé, hogy hogyan, milyennek látjuk most, és hogyan, milyennek látta Reed? Fentebb már említettem, hogy Bondarcsuk, mint rendező (sajnos), nem közelíti meg a színész Bondarcsuk kvalitásait. Érthetetlen is kissé, miért ragadta el ebben az amúgy is hosszadalmasra sikerült filmben a forradalomnak szinte egyetlen velejárója, motívuma, a tömegek rohanása? Meg az, hogy mindent csak kijelent, szónoklatokkal, vagy éppen dialógusokban, ahelyett, hogy megtörténne az, amiről rendre csak szó esik. Kár. Pedig micsoda lehetőségek rejlenek ebben a filmben! Kitűnő a John Reedet alakító Franco Nero, a feleségét játszó Sydne Rome végig megőrzi arcát és egyéniségét, üde színfolt. A feltehetően jó színész Anatolij Usztyuzsanyinov Lenin szerepében ki tudja, miért elégedett meg külsődleges eszközökkel, pedig a forradalom vezére (a filmben is!) a forradalom központi, emberi alakja! Hosszabb elemzést kívánna, miért maradt az illusztráció szintjén Bondarcsuk filmje, és miért nem teljesedett ki azzá, aminek szánta. (s—n) Iskolagaléria Sarkadon Zakar Tibor kiállításának megnyitóján Illyés Imre rajztanár, és Szilágyi Sándor igazgató társaságában Fotó: Horváth Sándor sugar.... Nemesi László II Tessedik táncegyüttes Lengyelországban
