Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1984. DECEMBER 7., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Ülést tartott a Minisztertanács Az Elnöki Tanács december 19-re összehívta az országgyűlést Az Elnöki Tanács csütör­tökön ülést tartott. Az alkotmány 22. paragra­fusának (2.) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1984. december 19-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasol­ja, hogy az országgyűlés tűz­ze napirendre az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos látogatá­sáról az Indonéz Köztársa­ságban, továbbá párt- és ál­lami küldöttség élén a Viet­nami Szocialista Köztársa­ságban, a Kambodzsai Nép- köztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saságban tett hivatalos, ba­ráti látogatásáról. Indonéziában a Suharto köztársasági elnökkel szívé­lyes légkörben folytatott hi­vatalos megbeszéléseiken át­tekintették az időszerű nem­zetközi 'kérdéseket, különös tekintettel az európai konti­nens és a délkelet-ázsiai tér­ség helyzetére. Egyetértettek abban, hogy lehetséges és szükséges valamennyi nem­zetközi probléma békés esz­közökkel, tárgyalások útján való rendezése. Megállapí­tották, hogy a kölcsönös elő­nyök alapján további lehe­tőségek kínálkoznak a két ország közötti kapcsolat fej­lesztésére, elsősorban a gaz­daság és a kereskedelem te­rületén. Ennek érdekében a látogatás alkalmával konk­rét megállapodások szület­tek. A három indokínai ország párt- és állami vezetőivel szívélyes, baráti légkörben folytatott tárgyalásokon a nemzetközi kérdések áttekin­tése során különös figyelmet szenteltek a dél-kelet-ázsiai térség időszerű problémái­nak. Egyetértettek abban, hogy a térség megoldásra váró kérdéseit tárgyalások útján, a kialakult realitások, az érintett államok szuvere­nitásának, az egyenjogúság és az egymás jogos érdekei­nek tiszteletben tartása alap­ján, minden külső beavatko­zás nélkül mielőbb rendezni ‘kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársaság.és az indokínai országok közötti barátságot és szolidaritást. E tekintetben kiemelkedő je­lentősége van a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött barátsági és együtt­működési szerződés aláírásá­nak. Az indokínai országok­kal a szolidaritás és a köl­csönös előnyök alapján meg­állapodások megkötésére ke­rült sor, amelyeknek célja a kapcsolatok sokoldalú bőví­tése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértőleg tudomá­sul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szol­gálták a Magyar Népköztár­saság külpolitikai céljait, és hozzájárultak ahhoz, hogy az érintett országokkal kapcso­lataink tovább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács módosí­totta a vízgazdálkodási tár­sulatokról szóló 1977. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes repdelkezéseit. Bőví­tette a víziközmű társulatok körét, és a vízműtársulat, valamint a csatornamű tár­sulat mellett létrehozta a belterületi vízelvezető társu­lat jogintézményét. Ennek célja, hogy a belterületi víz­kárveszély hatékony leküz­désében a lakossági érdekek érvényesítésének új szerve­zeti lehetőséget teremtsenek. A testület határozott köz­ségek alakításáról, egyesíté­séről, községi tanács és kö­zös tanácsok szervezéséről. Az Elnöki Tanács szemé­lyi ügyekben döntött, bírá­kat mentett fel és választott meg. (MTI) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Lázár György tá­jékoztatást adott Wilfried Martensnek, a Belga Ki­rályság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács megvi­tatta az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvény tervezetét és úgy határozott, hogy a javaslatot az ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának Elnökségével közös irányel­veket fogadott el az új vál­lalatvezetési formák létreho­zásával összefüggő feladatok­ról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a. Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának saját munká­járól, a megye társadalmi— gazdasági helyzetéről és az Békéscsabán A megyei országgyűlési képviselőcsoport december 6-án, tegnap Békéscsabán a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában ülést tartott. Elsőként Szik- szai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Varga Zsigmond, a megyei képviselőcsoport ve­zetője tartott tájékoztatót az országgyűlés soron következő téli ülésszakának tudnivalói­ról, valamint a Parlament­ben megtartott tisztségvise­oktatáspolitikai feladatok teljesítésének menetéről adott beszámolóját. Elismer­ve az eredményeket, felhív­ta a Végrehajtó Bizottságot, hogy tegyen további erőfe­szítéseket a tanácsi munka demokratizmusának fejlesz­tésére, az egyes területek fej­lettségi szintje közötti kü­lönbségek mérséklésére, a közoktatás fejlesztési prog­ramjának végrehajtására. Felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy nyújtsa­nak segítséget a végrehajtó bizottság feladatainak ered­ményes megoldásához. A Minisztertanács rende­letet hozott a meglevő gyógy- és üdülőhelyek adott­ságainak jobb kihasználásá­ra, az arra alkalmas telepü­lések üdülési; gyógyászati hasznosítására,- valamint a helyi tanácsok ezzel össze­függő érdekeltségének foko­zására. (MTI) lói, bizottsági és csoportve­zetői értekezleten elhang­zottakról? A vitában felszó­lalt Erdei Lászlóné, Mészá­ros István, Németh Ferenc, Szentkereszti Tamás, Zaho- recz József országgyűlési képviselő, valamint Klaukó Mátyás, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese és Romvári László, a megyei tanács osztályvezetője. Fel­szólalásaikban a soron kö­vetkező ülésszak témáiról, a megyei tapasztalatokról mondták el véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. n megyei képviselőcsoport ülése n mmár hagyománya a Központi Bizottságnak, hogy az esztendő utolsó heteiben értékeli a gazdaság előme­netelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most is így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közleményből. Az olvasó természetesen leginkább arra kíváncsi, hogy szá­mára — a magánembernek, s az állampolgárnak — mit ho­zott ez az év, mire számíthat 1985-ben? 'Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen értékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tudatosan vállalt visszafogás évei után most először mutat a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság által nyilvános­ságra hozott tények ezt így fogalmazzák meg: „A nemzeti jövedelem az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 szá­zalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az ipari termelés az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nőtt. Bűvül az ipa­ri termékek kivitele, a belföldi értékesítés. A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nőtt, a gabonatermelés a ter­vezett 15 milliót meghaladja, az állatállomány magas, a ta­karmányellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljöve­delme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt”. Mindez azt jelenti, hogy az ország erőt gyűjtött, s ha nem is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ütemnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Figyelem­re méltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szem­pontjából — hiszen változaflanul az export lehetséges növe­lése, az importtal való takarékosság határozta meg teendői­nek — az áruellátás nem romlott — sőt, bizonyos területe­ken tovább javult, illetve megőrizte már ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtottak az üz­letek, az áruellátás hibái, feszültségei — így az építő- és tü­zelőanyag, egyes tartós fogyasztási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költhették, amire szükségük volt. Bonyolult megoldásokat, új módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. Így például az, hogy egyes ipari alágazatokban (gépipar) nem emelkedett, hanem csök­kent az export, másutt, a könnyűiparban a minőségi hibák zavarták a tőkés, mind pedig a szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpiaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan alacsonyan alakultak. En­nek hatásai kellemetlenül érték élelmiszer-gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, bevételei viszont alig emel­kedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építő­ipar elmaradt a kívánt mennyiségű lakások átadásával, mindemellett a’z építési költségek, a lakásárak az elfogadha­tónál is magasabbra szöktek. A Központi Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb gazdasági céloknak megfe­lelően fejlődik. Ez az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat ki­terjesszük, a gazdaság fejlődése tovább gyorsuljon. Mindez a jövő évi tervhez készült javaslatban így szerepel: a nem­zeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi felhasználás 1 —1,5 százalékkal, az ipari termelés 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1—1,5 és az egy lakosra jutó jövedelem 1,5—2 szá­zalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő képességének, teljesítményének emeléséért. Ennek révén — s a belső egyensúly konszolidálásával —, s a teljesítmények gyors ja­vításával — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének fo­lyamatát, tovább szilárdítva a szociális biztonságot. Lénye­gében folytatódik tehát az a munka, az a gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet 1979 óta vall magáénak az ország. Nincs abban sem különbség, hogy a gazdaságpolitikai eszközrend­szer tovább korszerűsödik. Az 1985. január elsejével életbe lépő új szabályozók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. Ö indezen túl a Központi Bizottság közleménye — ismét csak hagyományosan — azt is tudatta a társadalom­mal, hogy a vállalt programunk végrehajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszültséggel teli idő­szakokon túljutva sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, ami­kor erőfeszítéseink eredményei az értékelhetőbb előrelépés­ben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érde­mes az egész társadalom bizalmára. Matkó István Gyorsuló növekedés Felmentések, kinevezések, kitüntetések A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge Kállai Gyulának, a HNF elnökének elnökletével de­cember 6-án ülést tartott. Meghallgatta Kádár János­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának tá­jékoztatóját az MSZMP KB december 4-i üléséről. Az elnökség megvitatta, el­fogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizott­ságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az Elnöki Tanács csü­törtöki ülésén a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdé­sekben határozott: Borbándi Jánost, a Mi- n’sztertanács elnökhelyette­sét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vo­nulására tekintettel — e tisztségéből felmentette. Maróthy Lászlót és Cse­llók Juditot a Miniszterta­nács elnökhelyetteseivé megválasztotta. Czinege Lajos hadsereg­tábornokot, honvédelmi mi­nisztert e tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sévé választotta meg. Schultheisz Emil egész­ségügyi minisztert — érde­mei elismerése mellett, nyug­állományba vonulására te­kintettel — felmentette tisztségéből. Medve László egészségügyi minisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egy- . idejűleg egészségügyi mi­niszterré választotta meg. Oláh István vezérezredest honvédelmi miniszterré vá­lasztotta meg. Csémi Károly vezérezre­dest, honvédelmi miniszté­riumi államtitkárt — érde­mei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg Mó- rocz Lajos altábornagyot honvédelmi minisztériumi államtitkárrá választotta meg. (Folytatás a 3. oldalon) Békéscsabán, a Dózsa György úton, a városi pártbizottság agitációs és propaganda köz­pontjában december 6-án 14 órakor a politikai vitaköri módszertani csoport tagjai­val találkozott Ábrahám Bé­la, a városi pártbizottság el­ső titkára. A módszertani csoport tagjai számára érve­lésre hasznosíthatóan minő­sítette az 1984. év politikai, gazdasági feladatainak vég­rehajtását, s beszélt az MSZMP XIII. kongresszusá­ra való felkészülés agitációs feladatairól Fotó: Gál Edit Koszorúzás Budapesteo Petru Groza emléktáblájánál Petru Groza, a kiemelke­dő román államférfi és po­litikus születésének 100. év­fordulója alkalmából csü­törtökön koszorúzási ünnep­séget rendezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten, a Gróza Péter- rakparton levő emléktáblá­nál. Az ünnepségen felidéz­ték a politikus pályáját, aki 1945-től a kormány elnö­ke volt, 1952-től 1958-ig — haláláig — pedig a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöki tisztét töltötte be. Az emléktáblát megko­szorúzták a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának, a KISZ Központi Bizottsá­gának, a Művelődési Minisz­tériumnak, a Fővárosi Ta­nácsnak és a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének képviselői. Jelen volt a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének képviselője is.

Next

/
Thumbnails
Contents