Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
1984. DECEMBER 5., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. december 4-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1985. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről. Folytatja munkáját a VSZ honvédelmi miniszteri bizottsága A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. 1. A miniszterek figyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi viszonyok fejleményeivel. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerősítik azoknak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a helyességét, amelyeket az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak 1984. június 14-i nyilatkozatában fogalmaztak meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO-országban folytatják az amerikai kö- zépható-távolságú rakéták telepítését, amely a fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az európai államok határait, társadalmi-politikai berendezkedésüket és a második világháború után kialakult egyéb területi-politikai realitásokat kétségbe vonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megértésére a revansista erők aktivizálódása az NSZK-ban és bárhol máshol a revansizmus bátorítása. Komoly aggodalomra ad okot a Nyugat-európai Unió tanácsának az a döntése, amely feloldotta a nagy hatótávolságú rakéták és hadászati bombázók gyártásának az NSZK-ra vonatkozó tilalmát. 2. Az ülésen képviselt államok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az imperialista körök előtérbe helyezik az erőre és diktátumokra épülő politikájukat, példátlan méretekben fokozzák a fegyverkezési versenyt, kivált nukleáris vonatkozásban, növelik a nukleáris katasztrófa veszélyét, új, mind pusztítóbb nukleáris fegyverfajtákat gyártanak és halmoznak fel. E körök ragaszkodnak a nukleáris háború lehetőségével számoló veszélyes katonai doktrínákhoz, a hagyományos fegyverzet olyan új rendszereit fejlesztik ki, amelyek hatásukban megközelítik a tömegpusztító fegyverek romboló erejét, ugrásszerűen növelik a katonai kiadásokat. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese maga sem titkolja, hogy tevékenysége a katonai fölény megszerzésére irányul. A helyzet kiéleződése növekvő aggodalommal tölti el Európa és más földrészek népeit, mindazokat, akik aktívan fellépnek a nukleáris háború veszélyével szemben, tevékenyen cselekednek annak érdekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és javuljon a nemzetközi légkör. Meggyőzően bizonyítja ezt az Európában és a világ más térségeiben kibontakozott háborúellenes tömegmozgalom. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy az államok kapcsolataiban szigorúan betartsák a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás, as erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről való lemondás, az államok minden vitás kérdése tárgyalások útján történő békés rendezésének elveit és a nemzetközi kapcsolatok más alapelveit. A Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban visszatérjenek az enyhüléshez és az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Adott a lehetőség a helyzet jobbra fordulására. Ehhez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alapuló politikára kell áttérni az európai és más földrészek népei előtt álló feladatok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi berendezkedésű államok párbeszédére, érdemi és egyenjogú tárgyalásaira, amelyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló nagy felelősséget és pozitív eredményekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azokat, valamint az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérését. Továbbra is érvényesek a fegyverkezési verseny megállításával és a háború megelőzésével kapcsolatos javaslataik. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de azt sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Fellépnek az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért. 3. Az ülésen képviselt államok üdvözlik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris és űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást, és annak nagy fontosságot tulajdonítanak. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak azért, hogy ezen tárgyalások céljait és feladatait már a kezdetben pontosan meghatározzák. E tárgyalások hivatottak a hadászati stabilitás (Folytatás a 2. .oldalon) 0 kereskedelmi osztály beszámolója a megyei tanács végrehajtó bizottsága napirendjén Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — december 4-én, tegnap ülést tartott. A napirendek a következők voltak: — beszámoló Békés megye Tanácsa V. B. kereskedelmi osztályának munkájáról; — a decemberi megyei tanács ülésének előkészítése; — bejelentések. Az első napirendhez kapcsolódó beszámoló — melynek vitájában részt vett dr. Dalos Attila, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese — bevezetőben a kereskedelempolitika legfontosabb célkitűzéseit sorolta fel: a lakosság napi fogyasztási cikkekkel való ellátását, az elért színvonal megtartását, és lehetőség szerinti javítását, valamint a vásárlási körülmények és a fogyasztói érdekek védelmének további javítását. Az elmúlt évek forgalmát tekintve megállapítható, hogy a vegyes iparcikkek részesedése növekedett, az élelmiszereké szinten maradt, a ruházat és a vendéglátás részesedése csökkent. Az elmúlt esztendőkben az áruellátás színvonala változó volt, időnként egyes cikkekből a hiányhelyzettől a kínálatig terjedt. A legkritikusabb az építőanyagok ellátása, de voltak és vannak nehézségek — jelenleg is — a tüzelőanyag és más cikkek beszerzésében. A választék bővítése, a hiányok csökkentése érdekében növekedett a megyén kívüli beszerzések száma. Ami a megye idegenforgalmát illeti, évről évre növekedés tapasztalható. A kereskedelmi szálláshelyeken tavaly 100 ezer vendég 360 ezer vendégéjszakát töltött el. örvendetes, hogy nőtt a külföldről idelátogatók, és huzamosabb időt itt töltők száma. A javuló ellátáshoz hozzájárult a hálózatfejlesztés. Jelenleg a megyében 54 ABC-áruház működik, s a VI. ötéves terv végéig további hat létesül. Ezek mellett egyéb jelentős kereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi egységek épültek. Mint ismeretes, 1981-től vált lehetővé az új üzemeltetési formák bevezetése. Megyénkben jelenleg 160 kiskereskedelmi és 355 vendéglátóipari üzlet működik ebben a formában. A tapasztalatok összességében kedvezőek, bár vannak kedvezőtlen tendenciák, melyek visszaszorítására további intézkedések szükségesek. Foglalkozott a beszámoló a fogyasztói érdekvédelemmel, s megállapította, hogy a fogyasztói károsítások száma a magánkereskedelemben és a szerződéses üzletekben magasabb az átlagosnál. Ezek zöme nem szándékosságból, hanem tudatlanságból, tapasztalatlanságból fakad. A fogyasztói érdekvédelem és a kereskedelem általános etikai helyzetének javítására az idén intézkedési tervet dolgoztak ki, melyet végrehajtásra — beszámolási kötelezettség mellett — minden érdekeltnek kiadtak. A vitában szó volt az ellátási gondokról, a hálózatfejlesztés lehetőségeiről, az etikai helyzetről, és a fogyasztói érdekvédelemről. A beszámolót a végrehajtó bizottság elfogadta, s felhívta a figyelmet a változó igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a szövetkezeti kereskedelem jelentőségére és a káderutánpótlásra. A második napirendhez kapcsolódva h végrehajtó bizottság Éékés megye Tanácsának soron következő ülését 1984. december 20-ra hívta össze. A napirendek a következők lesznek: tanácshatározatok végrehajtása; tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának, az országgyűlés, valamint a tanácsok munkája továbbfejlesztéséről szóló állásfoglalásáról, az államigazgatás korszerűsítésének megyei tapasztalatairól; Békés megye Tanácsa 1985. évi költségvetésének és fejlesztési tervének meghatározása; bejelentések, interpellációk. A mostani testületi ülés bejelentései sorában többek között tájékoztató hangzott el az alkoholizmus elleni küzdelem, az állami és társadalmi szervek e téren végzett együttműködésének tapasztalatairól, és a koráb- . ban meghirdetett különböző pályázatok eddigi eredményeiről. A későbbiekben mindkét témára visszatérünk. SF (Telefotó) A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottsága kedden folytatta munkáját Budapesten. A tanácskozást követően az esti órákban az ülés résztvevői megtekintették a magyar néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesének a Varsói Szerződés közelgő 30. évfordulójára készített ünnepi műsorát. (MTI) Közös állásfoglalás A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa titkársága és a Békés megyei Tanács vezetése 1984. december 4- én, kedden délután tartotta meg szokásos évi tanácskozását az SZMT székházában. A tanácskozáson részt vett Lovász Matild, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára. Áttekintették az együttműködés konkrét gyakorlatát, és megállapították a további közös tennivalókat. A legutóbbi megbeszélés óta az együttműködés tovább javult. Rendszeressé váltak a területpolitikai kérdésekről a feladategyeztető megbeszélések. Tudatosabb volt a szervezett dolgozókat érintő tanácsi testületi napirendek előkészítésében való érdemi együttműködés. Erősödött a két szerv apparátusának munkakapcsolata. A tanácsi munkabizottságokban a szakszervezetek részvétele rendszeressé vált. Fejlődés jellemzi a helyi szakmaközi bizottságok és a tanácsok kapcsolatát, az ipari-ágazati megyei bizottságok és a tanácsi szakigazgatási szervek együttműködését. Hangsúlyt kapott a megbeszélésen, hogy az SZMT tovább kívánja erősíteni hatását a különböző területpolitikai kérdésekben. Az együttes tanácskozás egyik fő kérdése az volt, hogy a szakszervezetek hogyan kapcsolódjanak be a megyei tanács VII. ötéves terve előkészítésének különböző szakaszaiba. A megyei tanács vezetése kifejezésre juttatta, hogy igényli a szakszervezetek véleményét, javaslatait, az érdemi együttműködést, a tervezés időszakában. A konkrét feladatok ütemezésére az SZMT munkaprogramot készített, amelynek figyelembevételével történik majd a két szerv együttműködése a megyei és a helyi tervcélok kialakításában, a végleges döntésben. A továbbiakban áttekintették a munkahelyi demokráciára vonatkozó 1049/1982. MT—SZOT együttes határozata alapján módosított fórumrendszer működésének tapasztalatait a tanácsi irányítással működő vállalatoknál, intézményeknél. Megállapították, hogy a munkahelyi demokráciára vonatkozó szabályzat a vállalatok, intézmények többségében elkészült, és alkalmas arra, hogy a fórumok eredményes működését biztosítsa. Ugyanakkor a gyakorlatban egy sor gond is jelentkezik még, amelynek megoldása közös feladat. Ennek érdekében szükséges, hogy a szakszervezetek továbbra is segítsék a határozat végrehajtását, biztosítsák a fórumok megfelelő működését, javítsák a dolgozók informáltságát, a tisztségviselőik felkészültségét. Ugyanakkor az ágazati megyei bizottságok a tanácsi szakigazgatási szervekkel együttműködve törekedjenek a meglevő problémák megoldására. A tanácsi szakigazgatási szervek a munkahelyi demokrácia érvényesítése érdekében fokozzák állami irányító és ellenőrző tevékenységüket. Tekintsék át a szabályzatokat, ha indokolt, módosítsák azt, és ahol nem készült el, ott gondoskodjanak annak elkészítéséről. A személyzeti munkában jobban figyelembe kell venni a szakszervezeti testületekben történt vezetői véleményezéseket. Többet kell foglalkozni a munkahelyi demokrácia egyes kérdéseivel a tanácsi oktatás rendszerében. Végezetül az együttműködés továbbfejlesztésének néhány konkrét kérdését vitatták meg a két szerv vezetői.
