Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
1984. december 1., szombat Huszonöt éves a GTE Békés megyei szervezete Üzemlátogatáson a Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyárban Fotó: Gál Edit Huszonöt évvel ezelőtt, 1959-ben alakult meg a GTE Békés megyei Szervezete. Ebből az alkalomból a megyei szervezet jubileumi emlékülést és küldöttközgyűlést szervezett. Az emlékülésre november 30-án délelőtt a Békéscsabai Forgá- csolószérszám-gyárban került sor, a küldöttközgyűlésnek délután a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat adott otthont. Az egész napos rendezvényen részt vett többek között Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Meleghegyi József, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkára. Az emlékülésen a 25 éves tevékenységről, az alakulás körülményeiről Bakó Ignác, a megyei szervezet társelnöke adott számot. A megyei szervezet megalakulása óta az eltelt negyed században jelentős szerepet vállalt a műszaki értelmiség szervezésében, a legújabb eljárások, berendezések megismertetésében, elterjesztésében. Tevékenysége szorosan összefonódott a megye iparának korszerűsödésével, az üzemek gépesítési színvonalának emelésével. Ma, amikor a műszaki fejlődés minden eddiginél gyorsabb, és tért hódítanak a számítógépes vezérlésű szerszámgépek, megmunkáló központok, sincs ez másként. Napjainkban különleges szerepe van a műszaki haladásnak, a legújabb tudományos eredmények alkalmazásának. A GTE megyei szervezete ennek szellemében szervezte 1984-es programjait, s határozta meg a pénteki küldöttközgyűlésen feladatait. A megyei szervezetnek egyébként 670 tagja van, öt helyi és üzemi csoportja, 9 szakosztálya, öt állandó bizottsága működik. Tevékenysége átfogja a megyét, s meghatározó szerepet játszik a műszaki értelmiség szakmai fejlődésében. A november 30-i eseményen Benkó Pál, a GTE megyei szervező bizottságának titkára és dr. Tóth János, a tudományos bizottság elnöke miniszteri kitüntetést vehetett át. A GTE egyesületi emlékérmét hárman, az MTESZ emlékérmét egy, oklevelét négyen kapták, ezenkívül negyvenen részesültek jutalmakban. K. J. Szövetkezeti ünnepi vásár Kiegyensúlyozott áruellátás a falvakban Jönnek az év végi ünnepek. Ilyenkor minden családban latolgatják: mivel lepjék meg szeretteiket, mivel egészítsék ki ruhatárukat, és természetesen gondolni kell az élelmiszerek beszerzésére is. Sokan ilyenkor tudnak hozzájutni néhány hazai és külföldi -tartós fogyasztási cikkhez, kozmetikumhoz, márkás ruházathoz. Hogyan készülnek a karácsonyi forgalomra megyénk fogyasztási szövetkezetei, milyen lesz a községek, falvak áruellátása? Erről kérdeztük Tanai Ferencet, a MÉSZÖV elnökét. Elmondotta többek között, hogy a megye 16 szövetkezetének valamennyi településen van kiskereskedelmi, vendéglátóipari üzlete. Az ÁFÉSZ-ek a megye kiskereskedelmi forgalmából 47, a vendéglátáséból 59 százalékkal részesednek. A megye lakosságának több mint a fele szövetkezeti boltokban vásárol. Mindez arra kötelezi a szövetkezeteket, hogy a lehetőségekhez képest kielégítsék az igényeket, csökkentsék a zsúfoltságot, és minél kulturáltabb körülmények között lehessen vásárolni. A tárgyalásokat, az árubeszerzést már hetekkel ezelőtt megkezdték, ezt a munkát sajátos eszközeivel a megyei szövetség is segíti. Az idei karácsonyi és újévi 4, illetve '3 napos ünnep feladta a leckét a kereskedőknek, különösen az élelmiszerboltok állnak nagy feladat előtt. Ennek ellenére várhatóan nem lesz fennakadás az ellátásban. A Gyulai Húskombinát csaknem 200 tonna tőkehúst és húskészítményt szállít a szövetkezeti boltokba. Kolbászféléből 13 százalékkal több lesz az idén, mint tavaly. A Halértékesítő Vállalat tájékoztatása szerint élő- és fagyasztott halból az igényeknek megfelelően szállítanak. Ugyancsak lesz elegendő mélyhűtött baromfi is. örvendetes, hogy az utóbbi évekhez képest javult a karácsonyi és az újévi édesipari áruk kínálata és választéka. Nincs hiány csokoládéfigurákból, szaloncukorból. A déligyümölcs-ellátás a tavalyihoz hasonló lesz. Mindent egybevetve, a falusi élelmiszerboltok mintegy 140 millió forint értékű árukészlettel várják a vásárlókat. Nem okoz gondot az üdítő ital, a pezsgő, a bor beszerzése. Azt ígérik: sörből is elegendőt kínálnak, de választékhiányra számíthatunk. Iparcikkekből 700 millió forintos árukészlet közül lehet válogatni. Az évek óta először meghirdetett közös szövetkezeti karácsonyi vásár december 1-től 23-ig tart. Részt vesz ebben minden ÁFÉSZ-szaküzlet, és az élelmiszerek kivételével mindenféle árut bevonnak az akcióba. Minden ezer forinton felüli vásárlásnál 5 ezer forintig egy sorsjegyet, ezután 5 ezer forintonként további egy-egy sorsjegyet kap a vásárló. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy minél többen vásároljanak tartós fogyasztási cikket, bútort, falazóanyagot, és természetesen különböző ruházati, vagy műszaki és kultúrcikkeket. A vásár befejezésekor, január 4-én 400 ezer forint értékű ajándéktárgyat sorsolnak ki. A szerencsések nyerhetnek többek között Hi-Fi-tornyot, MZ motorkerékpárt, színes és fekete-fehér televíziót, rotációs kapát. Az ünnepi felkészülés részeként a szövetkezetek nagy gondot fordítanak a kistelepülések áruellátására. A hagyományos partnereken kívül segíti a jobb kínálatot a Békésszövker, a Skála-Coop telekgerendási raktára. Egyre jobban bővül a határ menti és az Sruházi csere, amely az idén tovább gazdagítja, színesíti az áruválasztékot. S. S. Megkezdődött a karácsonyi vásár Fotó: Vi ress Erzsi Ünnepség Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) hatalom politikai és államrendjének megteremtéséért. A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 2—3-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány — folytatta Kállai Gyula, majd a szegedi zászlóbontás körülményeiről szólva hangsúlyozta: — A Függetlenségi Front alakuló ülése a Magvar Kommunista Párt hitet és erőt sugárzó jelszavának jegyében jött össze: Lesz magyar újjászületés! Nagy szükség volt akkor az ilyen, reményt és erőt sugárzó jelszavakra. Egyike volt ez a párt azon jelszavainak, mely valóban történelmi jelentőségre tett szert. S tehetett is, mert nemcsak a kommunisták jövőbe vetett hitét fejezte ki, de azoknak a reményét is, akik az igazabb jövőért készek voltak küzdeni, de önmagukra hagyatva nem lettek volna képesek arra, hogy a példátlanul súlyos helyzetből megtalálják a kivezető utat és másoknak is irányt mutassanak. S íme, a dermedtség, a fásultság és a reménytelenség napjai közepette akadtak, akik bizakodva és határozottan hirdették, hogy lesz, lennie kell a magyarság életében egy felemelő új korszaknak. És nemcsak beszéltek erről, hanem tettek és cselekedtek is érte, munkára, s az ország újjáépítésére mozgósítottak. A magyar kommunisták javaslatára a nemzeti újjászületésnek ezt az átfogó, valóban a népet és a nemzetet felemelő országépítő tervét hirdette meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Szegeden elfogadott programnyilatkozata, amely a koalíciós pártok közös célkitűzése lett. A programnyilatkozat elfogadása éppen ezért nemcsak a felszabadult területeken jelentett örömteli eseményt, de újabb erővel és lelkesedéssel töltötte el azokat is, akik — halálos veszély közepette — az ostromlott fővárosban és a. még megszállt Dunántúlon küzdöttek a fasizmus ellen, elősegítve, hogy a szovjet hadsereg győzelmei nyomán ott is mihamarabb felvirradjon a szabadság napja. A nyilatkozatot — amellyel hamarosan megismerkedett az egész ország — öt párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Demokratikus Polgári Párt és a Szabad Szakszervezetek képviselői írtak alá. A felszabadított területen megtörtént az első lépés az új, szabad, demokratikus magyar állam megteremtésére. A magyar kommunisták már ekkor tudták, hogy történelmi küldetésüket egyedül, magukra hagyatva nem képesek teljesíteni: szövetségesekre, harcostársakra van szükségük. Ez nem volt új feladat számukra. Már a második világháború alatt a fasizmus és a háború elleni küzdelem időszakában szívósan és következetesen építették szövetségi rendszerüket minden antifasiszta demokratikus erővel, főleg a munkásosztály, a parasztság és haladó értelmiség demokratikus szervezeteivel. így jött létre a német megszállás hónapjaiban a Békepárt, illetve a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda- párt és a Nemzeti Paraszti párt politikai szövetsége: a Magyar Front. E szervezet tevékenységének tulajdonképpeni folytatója, jogutódja volt a felszabadított területeken a Magyar Függetlenségi Front. Mindaz, ami Szegeden tör- történt, nagy hatást gyakorolt a másik nagy történelmi esemény érlelődésére is — mondotta. — Hozzájárult ahhoz, hogy létrejöjjenek azok a feltételek, amelyek közepette a híres, az 1848— 49-es Kossuth kormányt is befogadó 400 éves református kollégium oratóriumában összejöhettek a magyar népnek a nemzeti bizottságok által megválasztott igazi képviselői. Ennek köszönhető, hogy 1944. december 21—22-én Debrecenben megalakult a dolgozó nép szuverenitását megtestesítő Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány. A Szegeden elfogadott program legfőbb követelései fokozatosan helyet kaptak a kormány nyilatkozataiban, így a megalakulását bejelentő, a nemzethez intézett szózatában is. A kormány határozatot hozott a fegyverszüneti egyezmény megkötéséről, hadat üzent Németországnak, elhatározta, hogy törvényt alkot a nagybirtok- rendszer megszüntetéséről, a bankok, a bányák, s a legnagyobb üzemek államosításáról. Megmutatva, hogy mégis van kivezető út abból a katasztrofális helyzetből, amelybe a Szovjetunió ellen indított háborúval taszítottak bennünket. Szeged büszke lehet arra, hogy nemzeti újjászületésünk egyik bölcsője volt. Kállai Gyula személyes élményeit idézve elmondta: a háború éveiben eléggé megismerte a várost. A Hétvezér utcai munkásotthonban forrt, pezsgett az élet. E szerény munkásotthon falai között munkásnemzedékek nevelődtek öntudatos forradalmárokká, s munkásdinasztiák adták egyik kézből a másikba a szocializmus vörös zászlaját. A szegedi zászlóbontásból levonható tanulságokat példázva kiemelte a szónok: a magyar kommunisták harca országunk szabadságának és függetlenségének, új társadalmi rendjének kivívásáért, népünk demokratikus, majd szocialista egységének megteremtéséért nem volt hiábavaló. Bebizonyosodott, hogy a nemzeti összefogás, a demokratikus nemzeti egységfront, a népfrontpolitika, amelyet akkor meghirdettünk, nem alkalmi jellegű, nem taktikai manőver, hanem politikánk elidegeníthetetlen része, a párt szövetségi politikájának alapján egész további fejlődésünknek nagy előrelendítő ereje lett, nemcsak a romok eltakarításának idején, hanem az építőmunka minden szakaszában. A helyesen értelmezett nemzeti egység politikája viszont sok súlyos feladat megoldására tett képessé bennünket. Erre támaszkodunk ma is, amikor szintén nagy és nehéz feladatokat kell megoldanunk. A 40 évvel ezelőtt, Szegeden elfogadott program nemcsak akkori szorongó érzéseinkre adott megnyugtató választ, hanem hitet és reménységet öntött belénk, felvillantotta egy új korszak körvonalait, megmutatta a fejlődés távlatait is. Miként hittük és vallot- tuk: lett magyar újjászületés! A magyar nép a szocializmus elkötelezett híve lett. S bár fejlődésünk nem volt egyenes vonalú, szektás-dogmatikus hibák, törvénytelenségek. majd a revizionisták kártevése zavarta, hátráltatta fejlődésünket, mégis igaz: a szocialista társadalmi rend építése szilárd erkölcsi és politikai egységbe kovácsolta népünket. A Függetlenségi Frontban széles alapokon bontakoztak ki a népi demokratikus forradalomnak azok a belső erői, amelyek 1944 szeptember és 1947—48 fordulója között egyértelműen szocialistává tették, majd győzelemre vitték harcunkat, s az egyre izmosodó nagy népi tömegek élén megteremtették a szocializmust építő mai Magyarországot. Mai ünnepi ülésünk nemcsak tiszteletadás a múlt nagy eseményei, és azok kiemelkedő harcosai előtt. Visszaemlékezésünk a mát és a jövőt szolgálja: négy évtizedes közös küzdelmünk eredményeinek megőrzését, gyarapítását, nemzeti feladataink közös-akaratú elvégzését, és jövőnk olyan megalapozását, amely méltó a 40 évvel ezelőtti sorsfordulóhoz, s amely kivívja az új nemzedékek tiszteletét — mondotta végezetül az ünnepi szónok, s további jó munkát, további sikereket kívánt az ülés minden résztvevőjének, Szeged város minden lakosának. Az ünnepi beszéd elhangzása után a korabeli szervezők nevében Forgács István nyugalmazott dramaturg szólalt fel. A mai fiatalok nevében Szögi Etelka, a Szegedi Textilművek munkásnője, a gyár KISZ-bizottságának szervező titkára köszöntötte a hősi korszak aktív résztvevőit, akik megteremtették a nemzeti összefogást, és megvalósították az ország újjáépítését. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Kedvezőbb vámszabályok December l-től módosult az utas- és ajándékforgalomra vonatkozó vámelőírás. Az utasforgalomban behozható egy gépjármű vámtétele 60 százalékról 50 százalékra csökkent. Minden más behozható áru eddigi vámtétele — ha a saját használatra történő behozatal további, az e közleményben ismertetett kedvezmény nem vonatkozik rá — 40-ről 30 százalékra mérséklődött. A személyenként 5000 forintos vámkeret 6000 forintra nőtt. További kedvezmény, hogy az együtt utazó családtagok — legfeljebb három fő — lehetőséget kapnak az egyéni értékkeret összevonására, vagyis ily módon vámmentes keretük összesen 18 000 forint. Az ajándékforgalomban is változatlanul csak egy gépjármű vámkezelhető, ugyancsak csökkentett, 50 százalékos vámtétellel. Egyéb áruknál — ha az ajándékküldemény teljes értéke a 2000 forintot nem haladja meg — nem kell vámot fizetni. E kedvezmény felső határa eddig 500 forint volt. A 2000 és 5000 forint közötti együttes értékű ajándékküldemények vámtételei mintegy negyed részükkel csökkentek. 5000 forint érték felett a vám 60-ról 45 százalékra mérséklődött. A fiatal házasok részére, a házasságkötést követő egy éven belül vámmentesen küldhető csomagok értékhatára 5000 forintról 6000 forintra emelkedett. Az új vámelőírások — az utas- és az ajándékforgalomban egyaránt — módot nyújtanak egyes tartós műszaki cikkek vámkedvezményes behozatalára, ha azt belföldön állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok saját használatukra vásárolják, vagy kapják ajándékba. Ebbe a termékcsoportba tartoznak a személyi számítógépek, meghatározott teljesítményig, ezek kiegészítő és részegységei, tartozékai és alkatrészei, valamint a VHS rendszerű videoberendezé- sek és részegységeik, tartozékaik, alkatrészeik. Ezeknél 15 százalékos vámot kell fizetni. Kivétel ez alól az ajándékforgalomban beérkező és az 5000 forint értéket meghaladó ilyen jellegű küldemény, amely után 22,5 százalékos vám fizetendő. A kedvezményesen vámkezelt áruk öt éven belül csak az utas vagy az ajándék vámtarifában előírt, illetve a kedvezményes vám különbözeiének megfizetése után adhatók el. Az új szabályokat a Magyar Közlöny a közeljövőben megjelenő 1984/52. száma tartalmazza.
