Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-04 / 284. szám
Meseszínház 1984. december 4., kedd íi?na»iny‘Tci Pavlovits Miklós: Ördög a zsákban Mintha Shakespeare korának színháza költözött volna a békéscsabai építők művelődési házának termébe- színpadára, úgy kezdődik ez a mesejáték. A kis vendégek (ha tudnak már olvasni) kibetűzhetik, hogy a szín, ahol a történet elkezdődik, „Erdőrészlet Veres király vára alatt". Mondabanda őrmester éppen a nagy háború csatáiról mesél, megfűszerezve azt saját hőstetteivel, miközben felhívja a gyereksereget, hogy „aki ellenség, az álljon elő”. Mivel senki sem vállalja az ellenség rút szerepét, Mondabanda őrmester lejön a nézőtérre, és közvitézzé avatja a legvállalko- zóbb szellemű jelentkezőt, papírcsákót nyomva a fejébe, ami a „besorozás” kétségtelen jele. Feltehetően sokáig tartana Mondabanda hencegése, ha nem jelenne meg a színen egy még nagyobb hencegő, az Obsitos vitéz, aki nagy bajok elindítója lesz azzal, hogy talál egy aranyvégű bunkósbotot, amiről hamarosan kiderül, hogy a zsákba varrt ördög családi öröksége, és ez a „csodamicsoda”, ha az egyik vagy a másik király birtokába jut. jaj lesz az emberiségnek. Jön is érte a Nagyratö- rő boszorkány, hogy megszerezze, és minden boszorkányok világúrnője legyen, és áldozata lesz Borbála királykisasszony, a Veres király lánya, ami nem is csoda, hiszen olyan jószívű szegényke ... Addig-addig, hogy a „csodamicsoda”, a mesevilág „csodafegyvere” bejut a Veres király udvarába is (amikor megint tábla és felirat jelzi, hogy a szín: „A Veres király trónterme’’). Ki más kaparinthatja meg itt. mint Marcona hadvezér, aki (a fegyver birtokában) azonnal magához ragadja a hatalmat. kisemmizi a Veres királyt, elveszi a koronáját Füstös Ördög Misit, a kis- kondást ámítja kalandjaival és a palástját, és az aranyvégű bunkósbottal, a „csodamicsodával” a kezében máris a trónon terpeszkedik. A mesében is mondják, hogy az „ördög nem alszik”, itt sem. Füstös Ördög ugyanis (ellentétben annyi társával), ebben a mesében „jóságos”, szereti a rendes embereket, és haragszik a Nagyratörő boszorkányra, meg Marcona hadvezérre. Végül is mi jöhet még? Helyreáll a világ rendje a meseszínpadon, Misi, a kis- kondás elnyeri szíve álmát, a szépséges Borbála királykisasszonyt (kár, hogy a királykisasszony csak a tapsra érkezik meg, hogy összepu- szilózzon Misivel), így aztán, minden jó, ha a vége jó. Mert bizony, Marcona is megkapja a magáét, és nem áhítozhat tovább a hatalomra, a „csodamicsoda” nem pusztíthat el többé senkit... Itt a vége, fuss el véle, mondhatnánk, ha csak mese lenne, és nem meseszínház, így aztán meg kell emlékezni arról is, hogy az eléggé mostoha (lehet persze még sokkal jobb is!) körülmények közepette Udvaros Béla, a Jókai Színház rendezője jól megszervezte Pavlovits Miklós ügyes mesedarabjának előadását, jól mozgatta szereplőit, és a kissé hosszadalmasabb részeken is szerencsésen átvezette az együttest. A szereplők (láthatóan) nagy kedvvel játszottak. Elemében volt a Füstös Ördögöt alakító Mészáros Mihály, akit ördögvolta ellenére hamar elfogadott a gyerekközönség „jóságosnak”, mert megérezte, hogy ez az ördög nem gonosz, ez az ördög lehet, hogy nem is ördög, csak valami furcsa varázsló ... Kellően katonásan játszotta Mondabanda őrmestert Tomanek Gábor, akit a gyerekek már színre lépéskor a szívükbe zártak, és szurkoltak neki. Borbála királykisasszony Szabó Zsuzsa alakításában maga volt a megejtő báj, a jószívűség és hiszékenység, és az elmaradhatatlan szőke szépég. Kitűnő volt Marcona hadvezérnek Dallos József, s ha még azt is tudjuk, hogy beugrásként vállalta nem kis szerepét, színészi munkájának értéke csak emelkedik. A Veres királyt Kalapos László játszotta, igazi mesekirály volt, az Obsitos vitézt sok apró ötlettel Jancsik Ferenc, a Nagyratörő boszorkányt kellő nagyra töréssel és boszorkánysággal Kim Borbála, Szatmári Gábor pedig Misi volt, a kis- kondás. A kezdeményezés, hogy né- hányan a Jókai Színház művészei közül meseszínházát „alakítottak”, méltó a figyelemre. Természetesen arra is, hogy minél több helyen színpadot kapjanak, és el- játszhassák Pavlovits Miklós mesejátékát. Sass Ervin Mondabanda őrmester „besorozza” közvitéznek a legbátrabb jelentkezőt Fotó: Veress Erzsi Zrínyi-operák A szigetvári Várbaráti Kör — az írásos és tárgyi emlékek mellett. — évek óta kutatja, gyűjti a Zrínyiekkel kapcsolatos zeneművészeti dokumentumokat is. A gyűjtemény legértékesebb darabja a horvát Zrínyi-opera 1876-os partitúrája, amelyet a jugoszláviai Eszék egyik öreg házának padlásán találtak. Hugo Borenics neves jugoszláv zeneszerző és zenetanár a szigetvári várbarátoknak ajándékozta a ritka példányt. A másfél száz oldalas művet a komponista Ivan Zajc portréja díszíti, s egy metszet, amely az 1566- os szigetvári drámát ábrázolja: Zrínyi Miklósnak és vitézeinek hősies kitörését a rommá lőtt várból. Az 1832 és 1914 között élt Ivan Zajc olyan szerepet töltött be a horvát nemzeti opera megteremtésében, mint nálunk Erkel Ferenc, s a szigetvári hősökről szóló zenemű ma is a legnépszerűbb operájuk a horvátoknak. A Várbaráti Kör birtokába jutott továbbá a konstantinápolyi születésű August Adelburg 1868- ban Pesten bemutatott Zrínyi-operájának szövegkönyve és a dalmát származású Antonio Smareglia 1889-ben Bécsben előadott Zrínyioperájának partitúrája. (Szigetvár hősi védelméről egyébként öt opera készült, valamennyi Theodor Körner német szerző „Zrínyi” című tragédiája nyomán.) Több modern magyar Zrínyi-zeneművet is őriz a Várbaráti Kör, így Kodály Zoltán 1950-es évek közepén komponált „Zrínyi szózata” című művének partitúráját és szövegkönyvét a mester saját- kezűleg írt ajánlásával, valamint Farkas Ferenc 1966- ban bemutatott „Szigetvár dicsérete” című oratóriumának eredeti zongorakivonatát. Gölöncsérasszony Múzeumokban búvárkodva, a régi mesterműveket tanulmányozva, összegyűjtötte, s újra alkalmazza a régi csákvári motívumokat a Dunántúl hajdan legnagyobb ,, gölöncsérfalujának”, Csákvárnak egyetlen, ma is alkotó ifjú fazekasmestere, Gruberné Győry Ilona. Az ősi mesterség folytatója három éve költözött a Fejér megyei nagyközség hosszabb ideig gazdátlanul álló fazekasházába, s azóta több száz, ősi motívumokkal ékes tálat, korsót, dísztárgyat, cserép használati eszközt formált, égetett. A hagyományos népi tárgyak mellett megpróbálkozott modern lakásokba illő dísztárgyak készítésével is, Csákváron egyébként ősi hagyományai vannak a fazekasságnak. A feljegyzések szerint már a XV. században készítettek a faluban agyagedényeket, de a mesterség fénykorában, a XIX. században, 200 portán ko- rongolták, égették a helyi agyagbánya ..kincséből” a jó minőségű ..bajtati földből" készült tálakat, korsókat, ételhordó edényeket. A második világháború után hanyatlásnak indult a fazekasipar, s megfogyatkozott a mesterek száma is. Jelenleg már csak Gruberné Győry Ilona és az Univerzál Ipari Szövetkezet üzemének dolgozói készítenek agyagtár- gvafcat. KÉPERNYŐ Vitray Tamás műsora, a Csak ülök és mesélek mindig képernyőhöz láncol. Hol az emberi teljesítőképesség rémisztő vállalásait csodálom, hol azt, hogy a műsor látszólag érdemtelen ügyeken tud elgondolkodtatni. A héten ez utóbbi történt. A pulóverrel kereskedő kalocsai asszonyról és férjéről készült riport sokféle tanulságot rejt. Számomra azonban a legfontosabb, hogy egy kicsi üzlet, egy tenyérnyi bolt nem mindig kínálatával nyújthat többet a nagynál, a sokemeletes, mozgólépcsős áruháznál, hanem személyességével. Nyugaton már évtizedekkel ezelőtt észrevették, hogy a vásárlók egészen másképp viselkednek az egy-két személyes boltocskákban, jobban merik vállalni magukat, több bennük az ember, mint a vásárló. Akkor már óriási áruházak tömkelegé szolgálta a nagyvárosokat, de a kicsi boltokat mégsem tették tönkre. Sőt. A kishalak ízes falatokat nyeltek el a nagyok elől. Ettől még a nagyhal-kishal igazság él, csak épp szükség van a kishalakra, s a „természet” (a közgazdasági és az emberi) megvédi közülük a legéletrevalóbbakat. Fontos a kínálat, persze hogy fontos, de a kisüzlet kínálatát (elméletileg) felül tudja múlni a nagy, de ahhoz, hogy megbízható kinézetű idegenként, látásból ismerősként hazavihessek három pulóvert, mert abból a helyszínen nem tudok választani, aztán visszahozva kettőt az otthon maradott egyet megveszem, ráadásul részletre, no ehhez se a Corvin, se a Skála nem szavazhatna bizalmat. Ez az a pont, ahol a nagy cég nem versenyképes. Persze nem csak ez. A nagy cég nem tudhat arról, hogy én mit szeretek, milyen az ízlésem, miféle hobbik és betegségek szoktak gyötörni engem és családomat, s én sem tudok az ő fiainak továbbtanulási szándékairól. Nem állítom, hogy a kis boltok mind ilyenek, sajnos a műsorból megismert kalocsai eset egyáltalán nem mondható jellemzőnek. De nekik megvolna erre az esélyük. Mert a nagy üzletek dolgozóinak egyszerűen nincs alkalma ismerkedni, hiszen a sor mindig türelmetlen. A múltkor „sáros maradtam” az ABC egyik pénztáránál 50 fillér erejéig, s szégyellem, de azóta se tudom, kinek adjam vissza. Mert van több mint tíz pénztáros (két műszakban), és képtelen vagyok emlékezni, melyikük volt épp akkor bizalommal irántam. Naponta látom őket, s mind udvariasak, pontosak, előzékenyek és fáradtak. De kétszer ugyanazon a pénztárhoz egy héten belül sosem kerülök. Ilyesmik jutottak eszembe, ám másodpercekig elmélkedhettem ezen, mert a következő riportalany meging váratlanul fontosat mondott. Az orvos, aki az első világháborús relikviákat gyűjti, nagyon pontosan érezte azt, hogy az első világégést hajlamosak vagyunk elfelejteni a következő árnyékában. Hét évtized telt el azóta, s ma már kicsit ólom- katonásdinak érezzük dédapáink háborúját. (Aztán vasárnap este a Nyugaton a helyzet változatlan című angol tévéfilm meggyőzhetett bennünket ennek ellenkezőjéről. Az első világháborúról aligha láthattunk mostanában ilyen pontos és rémisztő alkotást.) A haditechnika még soha olyan fejlődésen nem ment át, mint az első világháborúban. Akkor jelent meg a tank, és bújt el a víz alatt az első tengeralattjáró, bevezették a Zeppelint és a gázt. A Zeppelin angol városokat bombázott, amelyek magabiztosan hitték megtámad- hatatlanságukat. Az első gáztámadásnál hatvanezer ember fulladt meg szörnyű kínok között. Az emberek egyszerűen nem értették mi történik. Nem volt többé gyanútlan helyzet, biztonságos hátország. Az emberi kiszolgáltatottság új időszaka „köszöntött” ránk, s tart azóta is. S ebben az új időben vesztette el lába alól a talajt a következő riportalany. A Habsburg-házi hercegnő átélt még néhány talajvesztést, hogy végül is környezete által szeretve, tisztelve leéljen négy évtizedet hatalmas kastélyának néhány helyiségében lakva. Vele szemben mindenki rendes és jó volt hosszú élete folyamán. Horthy is (csak a felesége volt rá rossz hatással), a németek is, az oroszok is. Nem volt őneki senkivel semmi baja, csak a leves, amit innen, a szomszéd étteremből hoznak, na, az lehetne ízesebb. Elmúlt két világháború és sok évtizednyi zajos béke, volt trónfosztás, Tanácsköztársaság, fehérterror, fasizmus, volt felszabadulás, államosítás, ötvenhat, új gazdasági mechanizmus, ezeket ő mind tudta, ám baj csak a vízízű levessel van. No, meg azzal, hogy kevés a szeretet. Az öreg hölgy vallomásában volt néhány hajmeresztő kijelentés, mégis jó és bátor dolog volt, ahogy Vitray hallgatni tudott. Mert a világot érzékeny, művelt szemmel követő,, de a világ bizonyos dolgaitól mégiscsak végzetszerűen elszakadó hercegnő történelmietlen emlékezéséből valami örök emberi kerekedett ki. A mikrovilág fontossága. Amit Széchenyi úgy fogalmazott meg, hogy a nemzethez a családon át vezet az út. A hercegnő családja nagypn csak kis részben volt a Habsburg-dinasztia. Ö férjével, fiaival, környezetével gondolt legtöbbet. Igyekeztek beilleszkedni az új rendszerbe, az új környezetbe. Ungár Tamás Mai műsor KOSSUTH kAdió 8.20: Társalgjp. 9.44: Játsszunk a billentyűkkel! 10.05: Dtákfélóra. 10.35: Ml ez a gyönyörű? 10.50: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 11.39: Az élet komédiásai. 17. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Az MRT gyermekkórusa énekel. 13.35: Népi hangszeres muzsika. 14.10: Magyarán szólva. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódlák. 15.00: Élő világirodalom. 15.20: Wagner operáiból. 16.05: Látogatóban. 17.00: Üjra olvasva. 17.30: A Philip Jones rézíúvós- együttes játszik. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Otthon. David Storey tragikomédiája rádióra alkalmazva. 20.50: Donizetti-áriák. 21.30: Tudomány és gyakorlat. 22.15: A sport időt kér! 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Schönberg: Egy varsói menekült — kantáta. 22.38: A közjó szolgálatában. 22.48: Holland népdalok és néptáncok. 23.09: Zenekari muzsika. 0.10: Üj dzsesszfelvételeinkből. PETŐFI RÄDIÖ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósesztrád. 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik. 13.05: Pophullám. 13.45: Zenés délután. 14.00: Kertész Ottó gordonkázik. 14.15: Nóták. 14.40: Fiatalok muzsikálnak. 15.05: Dalok az ifjúságról. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Disputa. 18.30: Gramofonalbum. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Balázs Árpád népdalfeldolgozásaiból. 20.30: Ritmus! 21.05: Hosszúhajú veszedelem. Epizódok Gárdonyi Géza regényéből. VI/1. 21.30: Gésák. Sidney Jones és Lionel Monkton operettje. 22.46: Fritz Kreisler hegedül, zongorán közreműködik: Carl Lamson. 23.20: Komoly zene könnyedén. 24.00—4.30: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Az MRT szimfonikus zenekara játszik. 10.00: Schütz: Cantiones Sacrae — II. kötet. Tizenhárom motetta. 10.53: Dél-amerikai melódiák. 11.45: Massenet: Manón. Négyfel vonásos opera. 13.05: Világújság. 13.20: Az operaközvetítés folytatása. 15.08: Herbie Hancock dzsessz- együttese játszik. 15.30: Labirintus. 15.45: Télapó. Muzsika gyermekeknek. 16.00: Kamarazene. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Zenekari muzsika. 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. 19.35: Muzsikáló természet. 19.40: A Camerata Transsylvani- ca játszik. Közben: kb. 20.20: Ki menti meg József Attila iskoláját? 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: OIRT-drámafesztivál: Végtelen komédiák. 22.20: Láng István műveiből. 23.01: Madrigálok. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. 17.15: Gazdasági kislexikon. 17.20: Üj felvételeinkből. 17.30: Tervek, célok, eszközök. 17.45: Klasszikusok a dzsesszben. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Two Man Sound együttes játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.15: Híres spanyol operaénekesek. (ism.) 10.10: A hazudós. Lengyel film. 11.50: Képújság. 14.40: Iskolatévé. 16.15: Hírek. 16.25: A világ nagy városai. Lisszabon, (ism.) 17.15: Képújság. 17.20: Dél-alföldi krónika. 17.50: Tévébörze. 18.00: Társadalmi vitában. 18.50: Reklám. 19.05: Olvassatok mindennap! 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Appassionata. Tévéfilm. III A. 20.55: Stúdió '84. 21.55: Felkínálom. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.50: Kuckó, (ism.) 18.20: Képújság. 18.25: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű szerkesztőségének különkiadása. 18.55: Műemléksorok. 19.25: Klarinétötös. 20.00: Interklub. 20.50: Tv-híradó 2. 21.15: Reklám. 21.25: Filmszociográfia. 22.20: Beszélgetés az eltartási szerződésekről. 22.40: Képújság. BUKAREST 15.05: Diákfórum. 15.30: Dalok. 15.45: Nőkről nőknek. 16.10: A mezőgazdaságban dolgozóknak. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Octav Dessila: Mihai Vi- teazul című színműve. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Művelődési adás. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Ne felejtsd el: a Horvat- fivérek. 17.40: Hírek. 17.45: Tarka világ — adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zene fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Belpolitikai adás. * 20.45: Lottóhúzás. 20.50: Reklám. 20.55: Kané polgár — amerikai játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Irodalom. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: A dzsessz ideje. SZÍNHÁZ 1984. december 4-én, kedden 19 órakor Békéscsabán: SZERESSÜK EGYMÁST GYEREKEK Bérletszünet 1984. december 5-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: A LEGBATRABB GYAVA Lúdas Matyi-bérlet 19.30 órakor Békéscsabán: A FILHARMÓNIA HANGVERSENYE 19 órakor Mezőberényben: A NÉMA LEVENTE MOZI Békési Bástya, 4-kor: Angyali üdvözlet, 6 és 8-kor: Bizonyítási eljárás. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 4-kor: A vadon szava, 6 és 8-kor: Széplány ajándékba. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Napló gyermekeimnek, fél 8-kor: Bye, bye Brasil. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Jazz-bolon- dok, fél 8-kor: Karate lengyel módra. Gyulai Petőfi, 3-kor: Égő hó, 5 és 7-kor: Mária-nap. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Dot és a kenguru, fél 6 és fél 8-kor: Nagyrozsdási eset. Szeghalmi Ady: Omega, Omega.
