Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
NÉPÚJSÁG 1984. december 31., hétfő o Gáz van — és még sincs Közös erővel számolhatjuk fel lemaradásunkat Beszélgetés Gyulavári Pál megyei tanácselnökkel Békés megyei Tanácsának Végrehajtó Bizottsága december 18-án számolt be tevékenységéről a Tanácsi Koordinációs Bizottságnak, amely dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezetésével ülésezett. A soros beszámoló annak a csaknem öt esztendőnek az eredményeit, tapasztalatait összegezte, amely 1980 tavasza óta telt el, amikor a Minisztertanács előtt adott számot munkájáról a végrehajtó bizottság. A kormány akkor határozatban jelölte meg a megyében működő tanácsi szervek munkájának továbbfejlesztésére a legfontosabb tennivalókat. Feladattervet fogadott el, amelyben a kiemelt munkák segítésére hívta fel a minisztériumokat és az országos hatáskörű szerveket, különösen a megye — történelmi és természeti okokra visszavezethető — elmaradásának felszámolására. Mi történt azóta, hogyan valósultak meg a célkitűzések, mit állapított meg a koordinációs bizottság? Ezekről beszélgettünk Gyulavári Pállal, a megyei tanács elnökével. Tegnap délelőtt többen keresték fel szerkesztőségünket, panaszolva: nem lehet Békéscsabán palackos gázt kapni. Ez sokak számára szinte megoldhatatlan gondot okoz, hiszen gáz hiányában sem főzni, sem vizet melegíteni — gyermekek fürdetéséhez például — nem tudnak, s háromnapos ünnep következik. A kertes családi házak lakói érintettek elsősorban ez ügyben. Érdeklődtünk a Berényi úti cseretelepen. December 29-én reggelre 50 tele palack maradt, s azóta minden percben várják az új szállítmányt, s ha megérkezik, akkor akár tovább is nyitva tartanak, míg van rá igény — volt a válasz. Felhívtuk Szegedet is, innen érkezik a palackos gáz Békés megye nagyobb területére. Előbb a DÉGÁZ pb- gáztöltő üzemével (Algyő) beszéltünk. Elmondták, hogy három műszakban töltik a gázt a palackokba, s ki tudják elégíteni az igényeket. Következtek a szállítók, a szegedi 10. számú Volán Vállalat. Az ügyeletes szerint negyed 12-kor indult el egy szállítmány BékéscsabáEgyre úibb olyan állat- és növényfajról hallunk, mely kipusztult, vagy kipusztulófélben van. Sok tudós emeli fel szavát, figyelmeztet: a természeti értékekkel való pazarló bánásmód, a megbomlott ökológiai egyensúly előbb-utóbb magát az embert is veszélyezteti. Ezért is nagyon fontos feladat ma a természetvédelem, a még meglevő értékek megőrzése, óvása. Megyénkben 1970-ben 500 hektárnyi védett terület volt. Ettől az évtől számítható, hogy intenzívebbé vált a környezetvédelmi munka, melyet a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya irányít. Ma már összesen 10 500 hektár védett területet tartanak számon Békés megyében. Ezek túlnyomó részt szikes pusztai legelők, kastélykertek, hullámterek, lápos, nádas, to- csogós területek, melyek állat- és növényvilága rendkívül gazdag. Még 18 kisebb-nagyobb terület védetté nyilvánítása van folyamatban, a tervek szerint 1985-ben újabb 2500 A Szolnoki Közúti Igazgatóság Békéscsabai Központi Ügyelete jelentése szerint tegnap kora délután megyénk területén a látási viszonyok megfelelőek voltak. Az őrjáratos utakat sózták, néhány helyen a latyakoso- dást egyirányú hóekékkel szüntették meg. Az alsóbbrendű utakon a korábbi havazások miatt még 12 sószóró gép dolgozott. Sikeres évet zárt a MAVAD, a tavalyihoz hasonlóan ismét jelentős — 1,4 milliárd forintos — exportár- bevételt könyvelhet el, annak ellenére, hogy eddigi monopol helyzete megszűnt; újonnan alakult vállalatok is foglalkoznak már ugyanis külföldi vadászok fogadásával, s a vadhúsexporttal. Hátrányt jelentett az is, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az őszi szarvasbőgés menetrendje fölborult, s így a szokásosnál kevesebb zsákmányt ejthettek el a vadászok. Más éveknél kevesebbet lőhettek az idén fácánból -is. A kieséseket az ellensúlyozta, hogy az év elején rekord mennyiségű őzet ejra. Egyébként — jegyezte meg — éppen most jött visz- sza Algyőről három teherautó, három óráig várakoztak a gépkocsivezetők a megtöltött palackokra... Tegnap szombati munkarend szerint dolgoztak szerte az országban, így a gázosok, a szállítók is. Vagyis kideríteni, hogy miért nem lehetett töltött gázpalackot kapni Békéscsabán — s nemcsak ott, mert jöttek a megyeszékhelyre Mezőhegyesről és Szarvasról is gázért — nem lehetett egyértelműen, hiszen az illetékesek többsége nem dolgozott ezen a napon. A jelzett szállítmány valóban megérkezett Békéscsabára — délután két óra előtt. 1056 darab teli gázpalack. A portás vette át, erre van jogköre, árusításra nincs. S mivel a telepvezető délben hazament, a palackok tehát szerda reggelig ott lesznek a telepen. Egy dolog bizonyos: nagyon sok család számára az ez évi szilveszter, s az új év első két napja nem a felhőtlen örömök jegyében telik el... hektárral gyarapodik megyénk természetvédelmi területe. Legutóbb Ecsegfalván és Geszten tárgyaltak az összes érintett felek képviselői Ecsegpuszta és a geszti kastélypark védetté nyilvánítása ügyében. A további felmért területekkel 'kapcsolatosan 1985. első negyedében lesznek a tárgyalások, s várhatóan az év közepére befejeződnek az újabb természetvédelmi körzetek kijelölési munkálatai. Ám mindezzel nem fejeződik be a természetvédelmi szakemberek dolga: a védett területek állapotának megóvása, fejlesztése folyamatos feladatot jelent számukra. Mindezeken túl a tudomány, az iskolai és felnőttnevelés, a kikapcsolódás, a természetjárás céljaira kívánják felhasználni ezeket a területeket, s szeretnék, ha a lakosság jobban megismerné megyénk természeti, táji értékeit. Ez ügyben már eddig is sokat tettek, s bízunk benne, egyre többen élnek a felkínált léhetőségekkel. December 17-e óta van szigorú készenlét elrendelve, s ennek alapján a teljes beosztott gépkezelői, gépkocsi- vezetői állomány rendelkezésre áll, ha az időjárás alakulása megkívánja. Nagyobb havazás, jegese- dés esetén a megye területén 19 sószóró — melyeket egyszárnyú hóekékkel is fel lehet szerelni — 18 kétszár- nyú hóeke, 6 hómaró és 4 gréder áll bevetésre készen. tettek el. Jelentős az élőnyúlexport is. Emelkedik a külföldi érdeklődés az élő nagyvadak iránt; az állomány vérfrissítésére Jugoszláviából, Angliából, Üj-Zéland- ból rendeltek gím- és dámszarvast. A gazdaságosság fokozására új beruházásokat tervez 1985-re a MAVAD. Vecsésen csiga- és szárnyasvad-feldol- gozó üzemet épít, hogy az értékesebb áruval jobb árat érjen el a külpiacon. Hamarosan megkezdik a vadhúsból készülő gasztrofol ételcsalád előállítását — elsősorban exportra — ehhez őz-, vaddisznó- és szarvashúst használnak fel nyersanyagként. Vegyesvállalatot hívnak életre NSZK-beli partBanki változások A Magyar Nemzeti Bank három intézménye — az Innovációs Alap, a Vállalkozási Alap és a Budapesti Intézet — a bankrendszer továbbfejlesztése keretében 1985. január 1-től önállóan folytatja működését. Az MNB Innovációs Alapja önálló innovációs pénzintézetté alakul át. Működési területe azonban nem változik, továbbra is az újdonságok, műszaki fejlesztések megvalósítását segítő bankszerű finanszírozással foglalkozik. A bank egy éve működő Vállalkozási Alapjának feladata továbbra is a gazdasági társulások és társaságok létrehozásához és működéséhez szükséges tőke biztosítása, amennyiben a befektetés jövedelmezőnek ígérkezik. Vállalkozik gépek, termelő berendezések haszonbérbe adására és egyéb pénzügyi szolgáltatásokra is. A kisbank lehetőségei széles körűek, mivel tevékenységét szektorá- lis, ágazati megkötések nem korlátozzák. Az MNB Budapesti Intézete a jövő évtől Budapesti Hitelbank néven tevékenykedik. Az MNB hiteltagozataival azonos felhatalmazást kap; betéteket gyűjthet, beruházási és forgóeszköz hitelt nyújthat és vezetheti ügyfelei számláit. Ha megfelelő alkalom kínálkozik, akkor tőkét is adhat vállalkozásokhoz, s kötvényeket bocsáthat ki. A budapesti tanácsi vállalatok, valamint szövetkezetek finanszírozásával foglalkozik majd. A Nemzeti Bank az induláshoz 300 milliós alaptőkét bocsát az új pénzintézet rendelkezésére. Német nemzetiségi pályázat A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége képzőművészeti és fotópályázatot hirdet hazánk felszabadulásának 40. és a szövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A „Békében és barátságban” című pályaművek témája lehet fel- szabadulásunk 40. évfordulója, a magyarországi német nemzetiségiek története, hétköznapjai, szokásai. A képző- és a fotóművészeti alkotások 1985. június 30-ig küldhetők be a szövetség címére. A pályázat eredményét 1985. szeptemberében ismertetik.. A fiataloknak „Ifjúság és béke” címmel hirdetnek pályázatot felszabadulásunk évfordulója és a nemzetközi ifjúsági év alkalmából. A 35 évnél fiatalabbaktól azt várják, hogy a különböző nemzetiségi emberek együttéléséről, sorsközösségéről, egy magyarországi német fiatal hétköznapjairól írjanak elbeszélést, riportot, verset, vagy más műfajt. A pályázatokban felidézhetik a magyarországi németek történetének utóbbi négy évtizedét is. A német nyelvű pályamű- veket a következő év április 4-ig küldhetik be ugyancsak a szövetségbe. Az eredményt júliusban ismertetik. nerükkel, ily módon a külföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodva magasabb nyereséget érhetnek el a húskivitelben. A piacbővítés is a tervek között szerepel. Január 1- gyel kezdi meg működését az IBUSZ-szal közösen létrého- zott gazdasági társaság, amely újabb réteget igyekszik bevonni az idegenforgalomba. A hozzánk látogató külföldi vadászok családtagjainak teremtenek — a vadászházak hasznosításával, feltételével — tartalmas, kellemes időtöltésre lehetőséget; országjáró programokat szerveznek, horgászási, sportolási lehetőséget kínálnak. — Elöljáróban idézek a koordinációs bizottság állás- foglalásából, amely mintegy summázza a dolgok lényegét. Megállapítja, hogy „A megye gazdasága és a lakosság ellátása a beszámolási időszakban fejlődött. Nem sikerült azonban a tervezett eredményeket elérni a néhány területen fennálló, az országos helyzethez hasonlított több évtizedes lemaradás csökkentésében. Okai közül alapvetőek a megyét ért sorozatos természeti csapások és — a központi szervek segítségnyújtási lehetőségét is korlátozó — az ország gazdasági helyzetéből eredő feszültségek. Ezért a megye történelmi lemaradásának felszámolására a további középtávú tervek során is következetes és ösz- szehangolt, célratörő munkát kell végezni.” ' — A koordináció» bizottság elé terjesztett anyag azt a elmet viseli, hogy Beszámoló a végrehajtó bizottság munkájáról, különös tekintettel a lakosság közoktatási, egészség, ügyi és ivóvízzel való alapellátásának helyzetére. Mi Indokolja ez utóbbiak kiemelését? — Elsősorban az, hogy ezek az alapellátás legfontosabb területei, és milyenségük nagyban meghatározza a lakosság életkörülményeit. Indokolja az is, hogy a megyében ezek javítása különösen kiemelt feladat. A három felsorolt területhez még hozzátennék egyet: a lakás- helyzetet. Békés megye lakásállományában számottevő mennyiségi és minőségi változás az 1960-as években kezdődött. A hetvenes évtizedben ez erőteljesen felgyorsult, mintegy 35 ezer lakás épült, amelyek jelentős hányada megszűnt lakásokat pótolt. Még ma is sok a komfort nélküli és aZ egyszobás lakások száma. Kedvezőtlen az is, hogy a megyében az állami lakások aránya nem éri el a 10 százalékot sem. Ez nehezíti a lakásgazdálkodási feladatok végrehajtását, a szociálisan rászorulók lakáshoz juttatását, valamint a szakemberek letelepedését. — A VI. ötéves tervben változott-e valamit a helyzet? — Nem sokat. A tervidőszakban 16 ezer 800 új lakás építését irányoztuk elő, amiből 2 ezer 176 lett volna állami. Az OTP szervezésében 4 ezer 100 lakás építését terveztük, míg a családi házakból 10 ezer 524 felépítésével számoltunk. A terv és a tény között lényeges különbség van. Az állami lakásépítés, sajnos, a felére csökkent, az OTP szervezésében kevesebbet, míg a családi házakból többet építettek, a célcsoportos lakások aránya 7 százalék "körüli. Ez országosan a legalacsonyabb, ezért javasoltuk a VII. ötéves tervben az állami lakásépítés arányának felülvizsgálását, és lehetőség szerinti növelését. — Vegyük sorra a három alapvető területet, a közoktatást, az egészségügyet és az ivóvízellátást. Milyen változások történtek ezekben, és mire .van még szükség? — Kezdjük a könnyebbel, a közoktatással, amely az elmúlt években eredményesen fejlődött. Óvodai ellátottságunk országosan is jó, az igények teljes kielégítését közelíti. A kulturális szolgáltatás fejlesztésére csaknem egymilliárd forintot terveztünk a VI. ötéves tervben. Ennek keretében általános iskolai tanteremfejlesztésre 516 millió forintot irányoztunk elő, s eddig 190 tantermet adtunk át. A demográfiai hullám hatásáraa középfokú intézményhálózat szűknek bizonyul. A VI. ötéves tervben a megyeszékhelyen egy 24 tantermes új középiskola felépítését terveztük, amely áthúzódó beruházásként valósul meg. Ami a személyi feltételeket illeti, a pedagógusok száma öt év alatt hétszázzal nőtt, de még mindig 400 pedagógus munkába állítására lenne szükség. A nevelői ellátottság tartós javítása csak abban az esetben érhető el, ha a megyeszékhelyen megteremtjük az általános iskolai tanítóképzés feltételeit. Ebben egyébként előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. — A másik nagy téma az egészségügy. Eléggé ellentmondásos terület... — Igen. Viszonylag jó alapellátás, kevés kórházi háttérrel. Minden településen biztosított a körzeti orvosi ellátás. Jelenleg 11 telephelyen, 49 településen működik központi ügyelet, amely a megye lakosságának 65 százalékát látja el. Javult a gyermekkörzeti ellátás, bővült az üzemegészségügyi hálózat. Ugyanakkor a kórházi beruházások, felújítások csak részben enyhítették a gondokat. Kiemelt feladat volt a békéscsabai kórház első ütemének befejezése, a gyulai megyei kórház nagy rekonstrukciója. Kórházi ágyellátásunk a fejlesztések ellenére sem kielégítő, messze elmarad az országos átlagtól. A normatívákhoz viszonyítva nem kevesebb, mint 825 ágyhiány mutatkozik! Az épületek állaga rossz és elavult. A gyulai kórház 139, a békéscsabai 112 éves. — Ugyancsak nagy gond ma a megyében az ivóvízellátás. Valójában mi itt a helyzet? Van vagy nincs víz, és milyen az? — Van víz, de nem elég, és nem eléggé jó minőségű. A megye 74 településéből 62 rendelkezik közműves vízellátással. Vízmüveink többsége társulati formában, jelentős lakossági hozzájárulással valósult meg, s ezt a folyamatot kívánjuk folytatni a jövőben is. Ami a minőséget illeti, egy közegészségügyi felmérés több alföldi, köztük Békés megyei kút vizében a szabványban megengedett értéket meghaladó szennyezettséget mutatott ki. Ennek alapján az Egészség- ügyi Minisztérium intézkedési javaslatot készített, majd a Minisztertanács 1983-ban úgy határozott, hogy a legsürgősebben megoldandó települések vízminőség-javítását már 1984—85-ben fokozott ütemben kell folytatni, és legkésőbb 1987—88-ra be kell fejezni. E határozatban szerepel, hogy 1984-ben 90 millió forintot, jövőre 200— 220 millió forintot szükséges fordítani erre. 1984-re sikerült biztosítani a 90 millió forintot és elvégezni a tervezett munkát, 1985-re azonban a 220 millió forint helyett saját erővel együtt mindössze 110 millió forint áll rendelkezésre. A programban elfogadott feladatok teljesítéséhez, a jó ivóvíz biztosításához feltétlenül szükséges a pénzügyi fedezet. — Eddig hát az elmúlt öt év mérlege, illetve a jelenlegi helyzet. Milyen feladatokat tartalmaz a továbbiakra a beszámoló, és hogyan foglalt állást ezekben a Tanácsi Koordinációs Bizottság? — A feladatok között elsősorban az alapellátás további javítása szerepel. Az óvodai hálózatban mintegy ezer szükségférőhely csökkentése, az általános iskolai szükségtantermek folyamatos megszüntetése, a középfokú oktatási intézményhálózat bővítése, a pedagógus- képzés feltételeinek megteremtése. Az egészségügyben a békéscsabai kórház második ütemének megvalósítása, a gyulai megyei kórház nagyrekonstrukciójának befejezése, a szociális otthoni hálózat fejlesztése a cél. A vízgazdálkodásban a minőségjavító beruházás eredeti összeggel és határidőre történő befejezése az elsődleges. — Mindezek azonban saját erőből nem oldhatók meg, szükség van arra a segítségre, amit a Minisztertanács az 1980-as határozatában megfogalmazott, és ami eddig csak részben valósult meg. Ennek érdekében a Tanácsi Koordinációs Bizottság felkérte a témában érdekelt országos hatáskörű szerveket, hogy nyújtsanak segítséget a feladatterv megvalósításában. így például felkérte az Országos Tervhivatalt annak vizsgálatára, hogy az 1983-as minisztertanácsi határozattal elfogadott vízminőség-javítás megvalósítá-" sának anyagi forrásai milyen módon biztosíthatók a következő esztendőre és a VII. ötéves terv éveire. Ennek eredménye bizonyára meg lesz. Ugyancsak felkérte az Egészségügyi Minisztériumot a békéscsabai kórház második üteme szakmai programjának a megyei szervekkel közös vizsgálatára, a költségkímélőbb megoldások kialakítására, és ennek alapján a VII. ötéves tervben a beruházás megvalósítására. Kérte az Ipari Minisztériumot a megyében levő ipartelepek önelszámoló egységekké való fejlesztésére. Felkérte az Országos Tervhivatalt, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, a Békés megyei „városhármas” (Békéscsaba, Békés, Gyula) sajátos ellátó szerepkörének meghatározására az országos terület- és településhálózat fejlesztési koncepcióban. Ügy ítéljük meg, hogy ezek a felkérések meghallgatásra találnak, és hozzásegítenék bennünket terveink megvalósításához. — végezetül egy időszerű kérdés: hogyan tekint az 1985-ös esztendő elé? — összességében bizakodva. Azt tudjuk, hogy nem lesz könnyű az új esztendő sem. Bízom azonban a már említett segítségben és nem utolsósorban a megye lakosságának alkotó, aktív hozzájárulásában. így, együttes erővel számolhatjuk fel csak a sokat emlegetett elmaradásunkat. Ehhez a kemény munkához kívánok a megye lakosságának erőt, egészséget, és személyes boldogságot, békés új esztendőt! — Köszönjük a beszélgetést. Seleszt Ferenc Újabb természetvédelmi területek p. F. Közúti helyzetjelentés Eredményes vadásztatás, vadhúsexpnrt
