Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-02 / 283. szám
NÉPÚJSÁG 1984. december 2., vasárnap Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Megyénkben a párt- alapszervezetek több mint felében megtartották a beszámoló taggyűléseket, amelyeken jó volt a megjelenési arány, és az aktivitás. A párt- vezetőségek körültekintően készítették elő a beszámolókat, jól mozgósítottak a taggyűlésekre. Mind a beszámolókban, mind a vitákban a legtöbbet a párt belső életével és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Ezt tükrözik mostani tudósításaink is. Méhkeréki szakszövetkezetek Igazi vitaszellem hatotta át a méhkeréki szakszövetkezetek pártalapszervezeté- nek beszámoló taggyűlését. Rúzsa Tibor titkár részletesen ismertette a XII. kongresszus óta végzett munkát. Bevezetőjében a jelenlegi nemzetközi helyzettel foglalkozott, majd rátért az 53 tagot számláló közösség tevékenységének részletes elemzésére. Többek között megemlítette, hogy a vezetőségi üléseken 80, a taggyűléseken pedig 60 százalékos volt a megjelenés. A részvevők — a szakszövetkezetek jellegéből adódóan — többnyire gazdaságpolitikai kérdéseket tárgyaltak meg az elmúlt években. A titkár ezután a pártmegbízatások, továbbá a pártépítés és a fegyelmi munka témaköréről tájékoztatta a tagságot, valamint a meghívott vendégeket, majd az 1985. évi feladatokról és a határozati javaslatokról szólt röviden. Az alapszervezet munkájával kapcsolatos minősítést Martyin Tivadar, a községi pártvezetőség titkára olvasta fel, s ezután vita következett. Bóka Mihályné tanácselnök, országgyűlési képviselő reálisnak és önkritikusnak tartotta a beszámolót, amelyet a településfejlesztésben elért eredmények felsorolásával, s a további célok megjelölésével egészített ki. Noha — mint mondotta — a VI. ötéves terv feladatait a tanács csak a saját bevételeire alapozva határozta meg, mégis sok minden megvalósult, illetve megvalósul a községben: például a gyógyszertár, az egészségház, a ravatalozó, stb. A vita a szakszövetkezetek jövője körül élesedett ki. Többen aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy esetleg a Magyar—Román Barátság Szakszövetkezet sorsára juthatnak mások is. Nevezetesen, ez a szervezet várhatóan beleolvad az új- kígyósi Aranykalász Tsz-be, mivel — amint a titkári beszámoló szintén utalt rá — működőképtelenné vált. A felvetett problémára Mocsári Imre, a sarkadi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára reagált. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy a felszámolt Nicolae Balces- éu Tsz-nek 10 év alatt 150 millió forint vesztesége volt, ám ebből azután sokat „elengedtek”. A belőle alakult négy szakszövetkezet hitelszámláját jelenleg 10 millió forint terheli, amelyet vissza kell fizetni, ugyanis a pénz .gépekben és egyéb állóeszközökben fekszik. Az a cél, hogy megőrizzék ezek az egységek a stabilitást, s az ott dolgozók megtermeljék azt a szükséges mennyiséget, amelyet elvár tőlük a népgazdaság. Különben a rendkívüli időszakban a párt- szervezet kiállta a próbát. Azon kell munkálkodni a jövőben, hogy a fiatalok megtartása végett bővüljön a foglalkoztatás lehetősége. B.I. Gyulai BUBIV A BUBIV gyulai bútorgyára pártalapszervezetének elmúlt öt évben végzett munkájáról Perei János párttitkár számolt be. Emlékeztetett arra, hogy komoly fejlődés ment végbe az eltelt öt évben. Jelentősen nőtt a termelési érték, valamint a tőkés export a vállalatnál. A gyár háromszáz fős dolgozó kollektívájából hatvanan tagjai a pártnak. Kiemelkedő tevékenységükért 1982- ben elnyerték a Kiváló Gyár címet. A gazdasági munka értékelése után a pártélet fő feladatait, a tömegszervezetek munkáját, a jövő évi elképzeléseket elemezte a titkár. A beszámolót követő vitában tizenöten mondták el véleményüket. Lukács Ra- faelné pártcsoportvezető arról beszélt, hogy a közvetlen munkahelyi vezetők nem nézik mindig jó szemmel a társadalmi munkát vállalók tevékenységét. Góg József né a nőpolitikái határozat végrehajtásának helyi tapasztalatairól beszélt. Rámutatott az elmúlt öt évben sokat javult szociális ellátottságra. Portörő Sándor a szocialista brigádmozgalom helyzetét elemezte. Mint mondotta, napjainkban sokkal nehezebb mozgósítani az embereket a különböző társadalmi feladatok megoldására. Szólt a szakember-utánpótlás gondjairól és a munkafegyelem erősítéséről. Nagy István a munkásőrök helytállásáról adott számot a taggyűlésnek. Mihuczi József, a városi pártbizottság titkára elismerően szólt a gyári kollektíva munkájáról. A jövőben szigorúbb követelményeket, nagyobb fegyelmet kell megkövetelni a párton belül is — mondotta. Illik József, a gyár igazgatója a szoros cselekvési egységről, a jövő feladatairól beszélt. Kiss Péter, a szakszervezeti bizottság elnöke kifejtette: rövid, tömör beszámolót hallottunk, amely azonban érintette a pártmunka legfőbb területeit. A továbbiakban a szakember- hiány megoldásáról, az utánpótlás-nevelésről beszélt. Uitz Zsuzsanna az ésszerű gondolkodás, a tervezés és az újítás fontosságát húzta alá. Perei János összefoglalójában válaszolt a hozzászólásokra. Befejezésül annak a véleményének adott hangot, hogy holnap többet kell tenni mindenkinek a saját területén, mint ma, azért, hogy hasonló fejlődésről adhassanak számot öt év múlva. A BUBIV gyulai gyára kommunistáinak nyílt, őszinte véleménynyilvánítása, a gondok felvetése azt bizonyítja: felelősséget éreznek jövőjür kért. V. L. Békéscsabai baromfifeldolgozó A termelési alapszervezet taggyűléseire. az élénk vita a jellemző — hallottam a vállalat egyik vezetőjétől. így hát vitára számítva ültünk be a vállalat kultúrtermébe a beszámoló taggyűlésre. Elsőként Kosziczki Lászlót és Damaka Imrét köszöntötte az alapszervezet vezetősége 25 éves tagságuk alkalmából. majd Szikriszt Ildikó tolmácsolásában hallhattuk, mit végzett az. alapszervezet a XII. kongresszus óta eltelt időszakban. A termelésre koncentráló, de a munkahelyi közösségek munkáját is elemző vitaindító után Gálik Jánosné, a vállalati pártbizottság titkára ismertette a testület értékelését a termelési alapszervezet munkájáról. Ügy értékelte a pártbizottság, hogy ez az alapszervezet jól összehangolta a párt gazdasági és társadalmi feladatait. Kaposi Lászlóné, a megyei pártbizottság tagja kezdte a hozzászólások sorát. Ügy találta, hogy kevés szó esett a nőpolitikáról, pedig az üzemnek zömében nők a dolgozói. A nyugdíjasok közül Klein Dezsőné, a Munka Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa bátorította az alapszervezetet, hogy hozzászólásaikkal továbbra is segítsék az alapszervezet munkáját. Szabó Sándorné meós az üzemben. Az ÉDOSZ vezetőségi tagjaként is elmondotta véleményét a gyáron belüli minőségi munkáról. Kifejtette, hogy a műszaki hibák és a munkafegyelem hiányosságai nagy mértékben rontják a termékek minőségét. Szólt p társosztályok kapcsolatáról is, amelyek ma már eredményesebbek mint az előző években. A hozzászólások sorában Vörös István az őszinte véleménycserére buzdította a tagságot. Ulbert István igazgató a mindennapok munkájában az emberi oldal fontosságát hangsúlyozta. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy éppen ez, és a hasonló véleménycserék szolgálják, hogy az egyes osztályok és termelési területek kapcsolata javuljon, s az egészséges türelmetlenség segítheti hozzá a gyárat ahhoz, hogy a ma még gyakori — főként műszaki — hibák kiküszöbölődjenek. Ebből a gyárból a termelés 60 százaléka indul exportra, s nem közömbös a hazai ellátás sem. Érthető tehát, hogy a legtöbbet és legtöbben a termelési kérdésekkel foglalkoztak. A beszámolóból is kitűnt, de a hozzászólások is szorgalmazták, hogy a mindennapi munka mellett nagy figyelmet kell fordítani az ifjúsági szervezet tevékenységére, a munkahelyi közösségek vállalásainak teljesítésére, hogy a jövőben is eredményes munkáról számolhasson be a gyár, ezen belül a termelési alapszervezet. Fogyasztási szövetkezetek mérlege A fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttgyűlését évente kétszer hívják ösz- sze. Ilyenkor mérlegre teszik az áruellátást, a gazdálkodást, a felvásárlást és az ipari tevékenységet. Részletesen elemzik a takarék- és a lakásszövetkezetek munkáját, szó esik a gondokról és a feladatokról. Mindez első olvasásra közhelyként hangzik. Csak akkor kapjuk fel a fejünket, ha arról tájékoztatnak, hogy a megye összes kereskedelmi forgalmából a 16 kisebb-nagyobb fogyasztási és értékesítő szövetkezet alaposan kiveszi a részét, hiszen az arány több, mint 50 százalék. Ma már a legeldugottabb helyeken, a városok belterületén megtalálhatók az ÁFÉSZ-boltok, a korszerű szövetkezeti áruházak, szaküzletek. Legutóbb a Mezőbe- rényben megtartott küldött- gyűlésen hallottuk: az áruforgalom az előző évhez képest alig emelkedett, a hatékonyság viszont számottevően javult. És itt meg kell állni egy pillanatra. Ez olyan megállapítás, amely mindenképpen figyelemre méltó. A gazdasági szabályozók szorítása közepette nőtt a nyereség, a hatékonysági mutatók pedig jobbak az országos átlagnál. A szövetkezetek arra törekedtek, hogy megőrizzék az áruellátás eddigi színvonalát. Ezt általában sikerült elérniük, sőt, a kistelepülések üzletei több árut kaptak, mint tavaly. Ugyanakkor az exporttervet időarányosan teljesítették, korszerűsítették a szövetkezet irányítási rendszerét, elterjedtek az új vállalkozási formák. Mindez nem azt jelenti, hogy minden rendben van. Kilenc hónap alatt ugyanis csupán az élelmiszerek és a napicikkek eladása nőtt némiképp. Húsból, tejből és tejtermékből kiegyensúlyozott az ellátás, háztartási és vegyiáruk közül többet kínálnak mosó- és mosogató- szerekből. Nem mondható el mindez a ruházatról. Ez a szakma megyénkben évek óta nem tud lábrakapni, holott országosan 4—6 százalékos a fejlődés. A szakemberek szerint közrejátszik ebben az átlagosnál nagyobb eladósodás és a szegényes választék. Nem megfelelő az ellátás többek között férfiöltönyökből, kötöttárukból, függönyből, női és férfi lábbelikből. Egyre több a hiánycikk vas-műszaki cikkekből. Emiatt az áruházak és a szaküzletek képtelenek eleget tenni feladatuknak. Érdemes megemlíteni: Békés megye iparcikk áruházai a harmadik negyedévben alig 4 százalékkal növelték a bevételüket, míg az országos átlag eléri a 16 (!) százalékot. Ez egyértelműen abból adódik, hogy a nagy szövetkezeti áruházak lefölözik az úgynevezett Skála-cikkeket és az importárukat. De a többi iparcikkbolt forgalma se emelkedett az égig, hiszen az elmúlt évek 6—8 százalékos növekedésével szemben az idén mindössze egy százalékkal nőtt az eladás. Nem csoda, mert a tartós fogyasztási cikkek beszerzése enyhén szólva bizonytalan. Nincs elegendő hűtőszekrény, kismotor, televízió, elemes bútor és építőanyag. A nehézségek ellenére nagy figyelmet fordítanak a szövetkezetek a kistelepülések minél jobb ellátására. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a falusi, a külterületi, a peremkerületi vegyesboltok forgalma 9,4, a készlet átlagosan 7 százalékkal nőtt és jelenleg 33 ilyen üzletet újítanak fel. A szállítók nagy része igyekszik a megrendeléseket teljesíteni, de előfordul hátrányos megkülönböztetés is. így olykor kevesebb tüzelőt, építőanyagot, vas-műszaki cikket és papírárut kapnak a szövetkezeti boltok, mint az államiak. Szerencsére az idén javult a sörellátás, a két ÉPTEK-ÁFÉSZ házépítők boltjának megnyitása sokat segített az otthonteremtők gondjain. A szövetkezeti közös nagykereskedelmi vállalatok is kitettek magukért. A BÉKÉSSZÖVKER 352 millió forint értékű árut szállított a szövetkezeteknek, amely csaknem 42 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanakkor az üzletek 20 százalékkal több terméket szereztek be a Skála-Coop telekgerendási raktárából, mint egy évvel korábban. A felvásárlás bevétele csökkent, de a terv is kevesebb volt a tavalyinál. Békésen, Tótkomlóson, Szarvason ugyanis megszüntették jó néhány gazdaságtalan termék felvásárlását. Sajnos, zöldségből és gyümölcsből nem vettek meg többet, mint egy évvel korábban, viszont nőtt a hús- és májliba tenyésztése. A megtermelt áruk eladása zökkenőmentes volt, csupán a tollfelvásár- lásnál alakult ki árharc. A szomszédos megyék felvásárlói jóval többet fizetnek az értékes áruért, mint a Békés megyei szövetkezetek. A termelők érthetően az előbbieknek adják el a tollat, míg a megyénkbeli szövetkezetek fizethetik a kötbért a BOV- nak, mert a szerződésben foglaltaknak nem tudnak eleget tenni. A tőkés export teljesítése azonban sínen van. A felvásárolt cikkekből 457, az ipari termékekből 121 millió forint értékűt szállítanak a nyugati országokba. Uj vezetőséget választottak a sarkadkeresztúri tűzoltók Ezekben a hetekben zajlanak az önkéntes tűzoltóegyesületek vezetőségválasztó közgyűlései. Pénteken az esti órákban a sarkadkeresztúri önkéntes tűzoltók rendezték meg vezetőségválasztó 'közgyűlésüket a helyi tanácsházán. Elsőként Nagy Mihály, az egyesület elnöke elemezte a legutóbbi — öt évvel ezelőtti — közgyűlés legfontosabb eseményeit. Hogy jól dolgoztak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a különböző versenyeken mindig a legjobbak között végeztek A legtöbb szövetkezetben korszerűsítették a munka- és üzemszervezést. Megvalósították az üzletek egységes önelszámolását, amely alapja lett az üzemeltetési formáknak. Jelenleg 620 szerződéses, jövedelemérdekeltségű, költségtérítéses üzlet, illetve ipari szakcsoport és vállalati gazdasági munka- közösség működik. A vendéglátás bevételének 67, a bolti kereskedelem forgalmának 36 százalékát ezek az egységek adják. Különösen az orosházi, a békéscsabai, a szarvasi, a gyulai és a gyo- maendrődi ÁFÉSZ jár elöl jó példával. Az új vállalkozási formák elterjedésével a vendéglátás hatékonysága 50, a bolti kiskereskedelemé pedig 25 százalékkal emelkedett. A belső irányítás korszerűsítése ugyancsak kézzel fogható eredménnyel járt. Az igazgatási létszám 88-cal csökkent és kevesebben dolgoznak vezetői posztokon is. A takarékos költséggazdálkodás azt eredményezte, hogy nőtt a szövetkezetek és a BÉKÉSSZÖV- KER nyeresége. örvendetes, hogy megyénkben bővül a takarékszövetkezeti hálózat. Ebben az évben nyílt meg Gyulán és Békésen a kirendeltség. A szövetkezeti pénzintézetek várhatóan teljesítik az éves betétnövelési tervüket, a hiteligényeket azonban nem tudják kielégíteni. A kiegészítő pénzügyi szolgáltatások szintén bővültek ebben az esztendőben. Nőtt a felvásárolt állatok és termékek ellenértékének az ösz- szege, amelyet a takarékszövetkezetek fizettek ki. Ezenkívül emelkedett a biztosítási és egyéb díjbevétel is. Ennek megfelelően túlteljesítették az időarányos nyereségtervüket. A lakásszövetkezetek gazdálkodósában is meghatározó volt 1984. hiszen 131 lakás építését kezdték el, és egyre több lakás és garázs fenntartásáról gondoskodnak. Tavaly megalakultak az első üzlet- és műhelyépítő szövetkezetek, és létrejött a gyulai üdülőszövetkezet is. Az elmondottakból következnek a feladatok. Olyan piackutatásra van szükség, amely megalapozza a jövő évi árubeszerzést és a termeltetést. Az anyagi érdekeltség korszerűsítése ugyancsak elengedhetetlen. A forgalmi jutalék helyett mindenekelőtt szorgalmazni kell a jövedelemérdekeltségű bérezés bevezetését. De nem elég az új formák létrehozása, ehhez korszerűbb szervezetre is szükség van. Csak így lehet elégedett a csaknem 200 ezer szövetkezeti tag, és az üzletekben naponta megforduló vásárló. Seres Sándor a helyi tűzoltók. A legjobbak évente rendszeresen jutalmakat 'kapnak és természetesen erkölcsi elismerésben is részesülnek. Többen rendelkeznek már a Tűzbiztonsági Érem különböző fokozataival, és csaknem húszán kapták meg a szolgá- * lati évek után járó érmeket. A beszámoló után többen kértek szót, köztük a helyi tsz elnöke, Torma József, a község párttitkára, Nagy József. Ezután Kiss János tűzoltó főhadnagy értékelte a sarkadkeresztúri tűzoltók tevékenységét, és Bakos János önkéntes tűzoltó zászlósnak — képünkön — több évtizedes példamutató munkájáért átnyújtotta a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát. Rajta kívül többen kaptak pénzjutalmat. Ezután megválasztották az új vezetőséget, amelynek elnöke ismét Nagy Mihály lett. A négytagú vezetőségben két nő is helyet kapott: Cégén Lajosné és Hegedűs Sándorné. Tagja lett még Eohucz Sándor is. Kép, szöveg: Béla Ottó Sz. J.
