Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

NÉPÚJSÁG 1984. december 22., szombat Megkoszorúzták Szarvason Bajcsy-Zsilinszky Endre szobrát Szarvason, Bajcsy-Zsilinszky Endre szülővárosában, a po­litikus halálának 40. évfordulója alkalmából tegnap koszo- rúzási ünnepséget rendeztek. A város főterén álló mellszo­bor talapzatán és a szülőházánál a város politikai, társadal­mi szervezeteinek képviselői helyezték el a koszorúkat. Új székházat avattak a békési ügyvédek Az ügyvédi munkaközösség új székháza Békésen Fotó: Kovács Erzsébet Ünnepség Debrecenben Tegnap, pénteken délután a Békéscsabai Ügyvédi Ka­mara elnöksége kihelyezett és kibővített ülést tartott Bé­késen, a párt városi bizott­ságának székházában. Ezen az eseményen részt vett dr. Kun László igazságügymi- niszter-helyettes, ott volt dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára, s a há­zigazdák képviseletében az elnökségi ülésen üdvözölhet­te Herjeczki János, az ügyvédi kamara elnöke íno­kai Jánost, a párt békési vá­rosi bizottságának első tit­kárát, dr. Makoviczki Jánost, a városi tanács elnökét. Az első napirendi pontban a Kamara elnöke számolt be az elnökség ez évi munká­járól. Többek között megál- laDÍtotta, hogy soha egyetlen egy évben sem vettek fel annyi ügyvédet a kamarába, mint az idén. Igaz, hogy jó néhányan voltak olyanok is, akik meg­váltak a kamarától. Jóleső- en állapította meg, hogy a napjainkban tapasztalható nemzedékváltás hatására, a testület átlag életkora egyre fiatalabb, még a 40 évet sem éri el. Korszerűsíteni, gépe­síteni kell az ügyvédi mun­Pénteken, december 21-én elszállították az idei meg­rendelés alapján az utolsó festékszóró berendezést is. Az öt vagon rakományt ké­pező áru címzettje Kuba. Ezzel a Hajtóművek és Fes­tőberendezése Gyára teljesí­tette az 1984. évi — mintegy 400 millió forint értékű — termelési tervét. A kétfajta termék készíté­sére specializálódott üzem­ben hajtóműveket, valamint festőberendezéseket és kon- vejorokat gyártanak. Az elő­ző javarészt hazai felhasz­nálásra kerül, a jármű-, az élelmiszer- és az építőipar­ban, valamint a mezőgazda­ságban. A hajtóművek 15— 20 százaléka jut exportra. A festőberendezések 90 százaléka kerül exportra, mégpedig elsősorban a Szov­jetunióba, továbbá az NDK- ba, Csehszlovákiába, kisebb December 2l-én, pénteken 17 óra 23 perckor beköszöntött a csillagászati tél, ez volt a téli napforduló időpontja. Most azonban — rendhagyó módon — a csillagászati naptár szerint december 22-re, szombatra esik az év legrövidebb napja, ekkor kát, mert ezzel is némileg csökkenteni lehetne azt a nagy leterhelést, amely né­mileg az ügyvédi munkára is károsan hat. Többen közü­lük hetenként 50 órát is dol­goznak. Örömmel állapította meg azt is, hogy a jogrend, a jogbiztonság a megyében jónak mondható, és ez nem kis részben az itteni ügyvé­deknek is köszönhető. A rész­letes és mindenre kiterjedő elnöki beszámoló után dr. Köstner István, a kamara titkára számolt be az ez évi gazdálkodásokról, majd az új székház létesítését, annak előzményeit ismertette dr. Bereczki Lajos, a Mezőberé- nyi Ügyvédi Munkaközösség vezetője, aki korábban ne­gyed századon át töltötte be az ügyvédi kamara elnöki tisztét. Köszöntötte az elnök­séget, s további eredményes munkát kívánt dr. Lovász Matild, a párt megyei bi­zottságának titkára. Ezt kö­vetően dr. Kun László igaz- ságügyminiszter-helyettes jelképesen átadta azt az új székházat, amely mostantól kezdve jó munkakörülmé­nyeket biztosít a Békési Ügyvédi Munkaközösség tag­jainak. b. O. részben néhány afrikai or­szágba és Kubába. A meg­rendelők egyre fokozottabb követelményeket támaszta­nak, hogy kifogástalan le­gyen a minőség, elfogadható az ár és rövid a szállítási határidő. A sikeres munka céljából a gyár további fej­lesztést hajt végre. Üzembe helyez egy programvezérlésű élhajlító gépet, CNC-célgép- rendszert alakít ki, és fel­használja a dolgozók újítá­sait is. A termékfejlesztés folya­matos. A gyár tanfolyamok szervezésével törekszik elér­ni, hogy a gyártáshoz kellő számú, hozzáértő szakember álljon rendelkezésre. Egyre több mérnököt és üzemmér­nököt is alkalmaz. így válik lehetővé, hogy a termelési érték 1985-ben 8 százalék­kal legyen magasabb az idei­nél. P. B. ugyanis a péntekinél egy perc­cel később, 7 óra 30 perckor- kel a Nap, és csakúgy, mint pénte­ken, 15 óra 56 perckor nyug­szik; vagyis mindössze 8 óra 26 perc a nappal, egy perccel rö. videbb, mint tegnap, december 2l-én. (Folytatás az 1. oldalról) alatt szervezték meg a fel­szabadult városok és közsé­gek küldötteinek megválasz­tását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlési A szov­jet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érke­zett Debrecenbe a kétszáz­harminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a vá­lasztók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születé­se egy jobb, igazságosabb vi­lág teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés, létrejöttének első per­ceitől kezdve, döntő befo­lyással volt a nemzet akkori jelenére, és máig megvaló­sult jövőjére egyaránt. Len­dületet adott az átalakulás­nak a felszabadított ország­részben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hit- lerizmussal, a nyilas ura­lommal szembenállók törek­véseit, és az állami politika, az alkotmányos hatalom rangján szakított és fordult szembe — immár az egész nép nevében — a hitleri Né­metországgal, és az emberte­len eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelő­en tett hitet a független és demokratikus Magyarország megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés összetételében is, tevé­kenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalom­nak a munkásosztály kép­viseletében a Magyar Kom­munista Párt, a Szociálde­mokrata párt és a szakszer­vezeti mozgalom, a nincste­len parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kis- birtokosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint a Polgári Demokra­ta Párt. Volt a képviselők között mérnök és vaseszter­gályos, nyomdász, és bank- igazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári mun­kás, író, földműves, plébános és vezérezredes. Minden an­tifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órák­ban a legkülönbözőbb világ­nézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt ha­ladni, közös programot elfo­gadni. A nemzetgyűlésbe a leg­nagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette.. E tényben kifeje­ződött a kommunisták áldo­zatvállalásának, tapasztala­tainak, tisztességének és cél- tudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekin­télyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta . har­cokban. Magyarországon is a kommunisták küzdöttek a legszívósabban az ellenfor­radalom negyedszázados uralma ellen, rájuk mérte a reakció a legsúlyosabb csa­pásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kommunista párt hirdetett elsőként programot és össze­fogást. Ez a kezdeményező­készség állította a haladó erők élére. S a felhívás nyo­mán kialakult politikai hely­zet, az Ideiglenes Nemzet- gyűlés egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyver- szünetért, a Németország el­leni hadbalépésért, az újjá­építésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott mű­ködni velük. Új honfoglalás kezdődött Első tettként a nemzetgyű­lés szózatot intézett a ma­gyar néphez, majd megala­kította az Ideiglenes Nemze­ti Kormányt, és felhatalmaz­ta ez ország ügyeinek veze­tésére. Valóságosan nemze­ti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban, ösz- szetételében és intézkedései­ben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadba lépést Németország el­len, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazga­tási tisztségek betöltését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Ha­tályon kívül helyezett min­den népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A kommunista párt és a parasztpárt kezdeményezésé­re történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kor­mány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld­műves nép földhöz juttatásá­ról. A földnélküliek és sze­gényparasztok az ország ke­leti felében már a földre­formrendelet megjelenése előtt létrehozták a községi földigénylő bizottságokat. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezd­ték meg a nagybirtokok fel­osztását. Népi akarat nyil­vánult meg ebben az új hon­foglalásban, kifejezve a haj­dan kisemmizett és szolga­sorban tartott parasztság jo­gos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt ab­ból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Ma­gyarország a Szovjetunió ba­ráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltség­ből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta törté­nelmi esélyét. A kommunis­ták vezetésével a munkás- osztály, szövetségben a dol­gozó parasztsággal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyar- országot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom ki­vívását követően elindult' a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azon­ban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tra­gikus konfliktusokhoz vezet- - tek. Hazánk megbecsült helyet vívott ki A párt, csaknem három év­tizeddel ezelőtt, a tanulságo­kat levonva közösséget vál­lalt mindazzal, ami koráb­ban a munkásosztály, a dol­gozó magyar nép előrehala­dását szolgálta, és elutasítot­ta azt, ami a szocialista épí­tőmunka gátja és veszélyez­tetője volt. Hazánkban befe­jeződött a szocializmus alap­jainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a terme­lőerők, kibontakozott a kul­turális forradalom, minden korábbit meghaladó mérték­ben emelkedett népünk élet- színvonala. Pártunk lenini politikája megszilárdította az ipari munkásság és a terme­lőszövetkezeti parasztság szö­vetségét, kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotó­erejét. A munkásosztály for­radalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek követke­zetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyar- ország eredményeivel, nem­zeti egységével, internaciona­lista helytállásával és a más országokkal való együttmű­ködés őszinte szándékával megbecsült helyet, vívott ki magának az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes' úton indult el az 1944-ben megkezdődött népi demokratikus forradalom­ban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szö­vetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átala­kulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzde­lemben győzte le. Erős kap­csolatot teremtett a töme­gekkel, velük együtt haladt a társadalmi célok megvaló­sítása felé. A torzulások ak­ikor következtek: be, amikor a párt vezetése létért erről az útról. Az ellenforradalom leve­rése után a megújuhodott párt a helyes politikai irány­vonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket az­óta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával va­ló széles körű egyetértésre, a demokráciára, a- nyílt és őszinte szó erejére támasz­kodva értük el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elér­hető céljainak forradalmi ih­letésű politikája, amely kö­vetkezetesen támaszkodik a szocialista építés szakaszai­nak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezések­kel, amelyeket a felszaba­dult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, már az új Magyarország építésének el­ső időszakában. Visszatekintve a felszaba­dulás óta véghez vitt fejlő­désre, azt is megállapíthat­juk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel valljuk, hogy szocialista jövőnknek is esz­mei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gaz­dasági együttműködésünk a biztosítéka. Eredményes volt országépítő munkánk Negyven év elteltével, az azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birto­kában, kiegyensúlyozott bel­ső viszonyok közepette em­lékezünk vissza a debreceni eseményekre — hangsúlyoz­ta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes ta­nulságai miatt érdemes fel­idézni az újjáépítés korsza­kában kibontakozott népi mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be az or­szág, a város, a falu köz­ügyeibe. A munkások és pa­rasztok ekkor ízlelhették meg először az igazi demokráci­át. és nagy felelősségtudat­tal gyakorolták nap mint nap. Szemléletesen mutatja ez számunkra, mekkora erő van a politikai jogaikkal sza­badon élő tömegekben. Iga­zolja pártunk élő program­ját, amely a demokratikus közélet mind • teljesebb ki­bontakozását hirdeti és va­lósítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos par­lament, amelybe a ma negy­ven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízot­taikat’’. A szocialista állam- hatalomnak azóta is kiemel­kedő tekintélyű legfelsőbb testületé az országgyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért mun­kálkodunk azon, hogy az or­szággyűlés még eredménye­sebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet leg­főbb állami fórumává. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthes­senek a területükön élő kö­zösség ügyeiben, a demokrá­ciát erősíti új választójogi törvényünk, s döntés szüle­tett arról is, hogy a mun­káskollektíváknak, közössé­geknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a kö­zös ügyek intézésébe, a ve­zetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Bizalommal készülünk a XIII. kongresszusra Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve, és fontos tanulságait kamatoz­tatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb mun­kával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gaz­dasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelveinek tanú­sága szerint is jelentős fel­adatok állnak előttünk, ame­lyeket jól el kell végeznünk i ahhoz, hogy szocialista vív­mányainkat ne csak meg­őrizzük, de gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdasá­gunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. To­vább kell tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mér­sékelnünk kell a még megle­vő, indokolatlan társadalmi különbségeket. Úgy is fo­galmazhatjuk összefoglaló­an: tovább kell fejleszte­nünk szocialista viszonyain­kat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az embe­riség nagy lehetősége a vi­lág problémáinak megoldá­sára. A lehetőséget valóra- váltanunk nekünk kell. S er­re kötelez a világ dolgozói­nak várakozása, amellyel a szocialista országokra te­kintenek. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadító­inkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel kö­szöntjük a velünk levőket, akik az Ideiglenes Nemzet- gyűlésben, a nemzeti bizott­ságokban, üzemi bizottságok­ban, az akkori közélet tiszt­ségeiben dolgozva felsora­koztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Ke­gyelettel őrizzük azok em­lékét. aki a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Ne­vükben is, helyettük is ma­gasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánk­ban a piros-fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatat­lanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. * * * Ezt követően Bognár Jó­zsef akadémikus, az Ideigle­nes Nemzetgyűlés volt tagja, Kolozsvári Lajos, a népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke, és Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú-Bihar megyei bizottságának első titkára szólalt fel. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Miniszterta­nács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika-szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteleté­re. * * * A vendégek különvonataa kora délutáni órákban visz- szaindult Budapestre. Eredményes évet zárt a HUFE békéscsabai gyára Beköszöntött a csillagászati tél A debreceni ünnepségre érkezett pártvezetők: Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents