Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TflNACS LAPJA 1984. DECEMBER 21., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM Ülést tartott a megyei tanács Békés megye Tanácsa december 20-án, csütörtöklön — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. Az elnökségben ott volt többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Fodorné Bir- gés Katalin, az SZMT vezető titkára és Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A na­pirendek a következők voltak: — tanácshatározatok végrehajtása keretében: a tanácsi • szervek családpolitikai munkájának javítására készült intézkedési terv időarányos teljesítése, a veszélyeztetett gyerekekkel való foglalkozás megyei helyzete — tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának az országgyűlés, valamint a tanácsok munkájának tovább­fejlesztéséről szóló állásfoglalásairól, feladatairól; az államigazgatás szervezeti korszerűsítésének megyei ta­pasztalatai — Békés megye Tanácsa 1985. évi költségvetésének és fejlesztési tervének meghatározása — bejelentések, interpellációk. Az első napirendhez készí­tett beszámoló taglalta a családok életkörülményeinek , javítására hozott intézkedé­seket. Foglalkozott a lakás­építéssel, a bölcsődei, óvo­dai, iskolai hálózattal, a ke­reskedelemmel, a szolgálta­tással. A továbbiakban rész­letesen elemezte a veszélyez­tetett helyzetű gyermekekkel, a fiatalokkal való foglalko­zás tapasztalatait. Mint a számokból kider.ült, a me­gyében a 0—18 éves korú népesség 2,1 százaléka te­kinthető veszélyeztetettnek. A megelőzés olyan társada­lompolitikai feladat, amely számos szerv, intézmény szo­ros együttműködését igényli. A veszélyeztetettség megelő­zésében döntő szerepe van a megbízható jelzőrendszer ki­építésének, a több mint 800 aktívának, munkabizottsági tagnak. Foglalkozott a be­számoló az időskorúak hely­zetével, kiemelve, hogy a VI. ötéves tervben tovább nőtt a napközi otthonok, il­letve az itteni helyek szá­ma. A vitában felszólaló dr. Sajti Imre, az igazgatási és jogi bizottság elnöke elisme­réssel szólt a társadalmi szervek segítségéről, s egy­ben szigorúbb hatósági in­tézkedéseket javasolt. Dr. Cseres Judit, a Művelődés- ügyi Minisztérium osztályve­zetője a Minisztertanács e témában nemrég hozott ha­tározatát, az abból adódó fel­adatokat ismertette. A testü­let a beszámolót a vitában elhangzottakkal együtt elfo­gadta. A második napirend kere­tében Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke tartott szóbeli tájékoztatót. — Az országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesz­téséről szóló állásfoglalást csak azáltal tiídjuk mun­kánkban hasznosítani — mondotta —, ha önkritiku­san értékeljük a mi taná­csunk tevékenységét, ha együtt fogalmazzuk meg azo­kat a feladatokat, amelyek a megyében működő vala­mennyi tanácsi szerv mun­kájának javítását szolgálják. A mi tanácsunk népképvi­seleti tevékenységéről meg­állapíthatjuk, hogy az adott lehetőségekhez mérten ked­vezően fejlődött, egyre job­ban vállalta a különböző ér­dekek ütköztetésének és ösz- szehangolásának felelőssé­gét. A központi célkitűzés megyénkben való érvénye­sítése mellett vállalkozott a helyi érdekek központi szer­vek előtti képviseletére. En­nek nyomán eredmények születtek a megye társadal­mi, gazdasági fejlődésében, a lakosság életkörülményei­nek javításában. Nem tud­tunk azonban lényeges vál­tozást elérni az elmúlt évti­zedekben megyénk — törté­nelmi és természeti okokra visszavezethető — elmara­dottságának megszüntetésé­ben. A továbbiakban a növek­vő tanácsi önállóságról, fe- felősségről beszélt, hangsú­lyozva, hogy erősödjön a he­lyi tanácsok meghatározó szerepe a terület- és telepü­lésfejlesztés tervezésében, a költségvetési eszközök fel- használásában. Rendelkez­zenek a működési és fej­lesztési pénzeszközök zömé­vel, javuljon lehetőségük és érdekeltségük a helyi erőfor­rások kiaknázásában, a la­kosság mozgósításában. Be­szélt a tanácstestületek ha­táskörének jobb, demokrati­kusabb érvényesítéséről, a testületi munka hatékonysá­gának fokozásáról. Az egy évvel ezelőtt elkez­dett közigazgatási átszerve­zés tapasztalatairól elmond­ta, hogy azok összességében kedvezőek. A járási szer­vektől a helyi tanácsok ha­táskörébe került a lakossági ügyek túlnyomó többsége, az első fokú ügyek mintegy 95 százalékát a lakossághoz leg­közelebb álló helyi tanácsi szervek intézik. Beszélt ugyanakkor azokról a gon­dokról, amelyek az átszerve­zés során felmerültek, s ame­lyek megoldása folyamatos feladatot jelent. A napirend (Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozott a KISZ KB Tegnap ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület meghallgatta Hámori Csaba első titkár tá­jékoztatóját az MSZMP KB november 15-i és december 4-i üléséről. Szandtner Iván­nak, a KB titkárának előter­jesztésében megtárgyalta és elfogadta az MSZMP KB if­júságpolitikai állásfoglalá­sából adódó KlSZ-feladato- kat. Megállapította: a párt ifjúságpolitikai állásfoglalá­sa kedvező lehetőségeket te­remtett a KISZ munkájához, tág teret adott a fiatalok tár­sadalmi, politikai, gazdasági aktivitásához; erősítette a fatalok felelősségét önma­gukért és a szocializmus ügyéért. Az ifjúsági szövet­ség arra összpontosítja fi­gyelmét, hogy az állásfogla­lásban megfogalmazott cé­lok széles körben ismertté váljanak, és maradéktala­nul megvalósuljanak. A testületi ülésen hang­súlyozták: az ifjúságpolitikai állásfoglalás megvalósítása megköveteli, hogy a KISZ tovább növelje befolyását az egyes ifjúsági rétegekben. Ennek érdekében korszerű­sítik a tudatformáló tevé­kenységek tartalmát és rend­szerét. Javítják a párttaggá nevelő munkát, különösen az egyetemi, főiskolai hallga­tók, a középiskolai diákok, valamint az értelmiségi és művészfiatalok körében. A Központi Bizottság ülé­sén kiemelték: a KISZ-nek és az ifjúságnak az eddigi­nél nagyobb részt kell vál­lalnia a gazdaság előtt álló feladatokból. Petru Groza-emlékiilés Gyulán A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége tegnap délután Gyulán, a művelődési központban Pet­ru Groza-emlékülést rende­zett a nagy román politikus születésének 100. évforduló­ja alkalmából. Petrusán György, az MRDSZ elnöke köszöntötte az ülésen megjelenteket, majd röviden románul emlé­kezett Petru Grozára, életé­re, munkásságára. Ezután Csatári Dániel, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem tanszékvezető egyetemi tanára tartott előadást. A román nép legújabb kori történetének egyik leg­kiemelkedőbb politikusa volt Petru Groza (képünkön). Életműve, pályafutása önma­gában is tiszteletre méltó. Fiatalon, a húszas évék ele­jén háromszor volt minisz­ter a királyi Romániában, de megcsömörlve a kormány politikájától 1927-ben visz- szavonult. Dévai magányá­ban gondolt végig mindent, s amikor újra politikai szín­térre lép, már azt vallja: a demokratikus átalakulás csakis a tömegek részvételé­vel mehet végbe. 1933-ban az Ekés Frontot alakítja meg. Anna'k vezetőjeként hirdette meg a nemzeti ösz- szefogást, nemzetiségre való tekintet nélkül. Haladó né­zeteiért 1943-ban letartóztat­ják, 1944-ben szabadul ki a börtönből. 1945-ben a de­mokratikus pártok jelöltje­ként miniszterelnök lett, majd 1952-től haláláig (1958) a román nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke. Hazája felvirágoztatásáért, a szocialista átalakulásért, az országban élő nemzetiségek jogegyenlőségének biztosítá­sáért sokat tett. Csatári Dániel előadása után az ülés részvevői meg­tekintették a művelődési központ első emeleti elő­csarnokában rendezett kiál­lítást, mely Petru Groza éle­tét és munkásságát eleveníti fel korabeli dokumentumok segítségével. Az emlékülésen — melyen megjelent Ion Chira, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kulturális attaséja is — a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium tanulói működ­tek közre. Ülésezett a román szövetség elnöksége KPvnsz . Új üzemeltetési formák a szövetkezetekben Hazáért, szabadságért — kiállítás A szövetkezeti szerződéses és jövedelmérdekeltségű üz­letek működésének tapaszta­latairól, a dolgozók érdek- védelméről tárgyalt teg­nap, csütörtök délelőtti ülé­sén a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének Bé­kés megyei bizottsága. Meg­állapította a testület, hogy az új üzemeltetési formák elterjedése megfelel az or­szágos átlagnak. Ma már a bolti kiskereskedelem for­galmának 36, a vendéglátá­sénak 67 százalékát ilyen üz­letekben bonyolítják le. Szá­mottevően nőtt az ÁFÉSZ-ek nyeresége is. Ezekben az egységekben kevesebben dol­goznak, nagyobb a termelé­kenység, takarékosabb a költséggazdálkodás. Az üz­letvezetők nagy része igyek­szik minél több helyről be­szerezni az árut, amely szé­lesíti a választékot. Gond vi­szont, hogy a vállalkozók né­melyike nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségé­nek. Eddig 26 üzletvezetővel bontották fel a szerződést, akik 5,7 millió forinttal tar­toznak. Általános tapasztalat, hogy a létszámfeletti dolgozók el­helyezése zökkenőmentes volt, az alapbéreket rendsze­resen emelik. A nyitvatar- tás, illetve a munkaidő 10— 20 százalékkal hosszabbodott a szerződéses üzletekben és a táppénzes napok száma csökkent. A munkavédelmi oktatást1 és szemlét az elő­írásoknak megfelelően meg­tartják, részt vesznek a Ki­váló egység címért folyó versenyben, a szocialista bri­gádmozgalom azonban visz- szaesett. A gyakori túlórázás károsan hat a kulturális életre, a társadalmi munká­ra. .Kevesebben járnak párt- és szakszervezeti oktatásra. A további napirendek megvitatása után aktívaérte­kezleten ismerték el a szak- szervezeti tisztségviselők ez évi munkáját. Hankó György megyei titkár 60 társadalmi munkásnak adott át pénzju­talmat. S. S. Hazáért, szabadságért cím­mel a magyarok fasizmus el­leni harcát bemutató fotó- és dokumentumkiállítás nyílt csütörtökön a debreceni helyőrségi művelődési ott­honban. Az Ideiglenes Nem­zetgyűlés megalakulásának 40. évfordulójához kapcsoló­dó kiállítással a rendező szervek — a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége és a Ma­gyar Távirati Iroda — négy évtizeddel ezelőtti történel­münk valós arculatának be­mutatására vállalkoztak. Láthatók a kiállításon a negyven évvel ezelőtt Szege­den megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és az 1944. december 21-én Debrecenben összeült Ideig­lenes Nemzetgyűlés munká­ját bemutató dokumentu­mok. A Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövet­ségének elnöksége tegnap Gyulán ülést tartott. Az ülés előadói, Márk György főtitkár és Martyin György titkár a szövetség munka- bizottságainak beszámolói alapján értékelték az ez évi munkát. Mint megállapították, si­keres volt a szövetség ez évi két kiemelt rendezvénye: a román nevelők országos ta­lálkozója, és az e nemzetisé­günk néprajzával foglalko­zók tanácskozása. Az idén is eredményesek voltak a kü­lönféle politikai, közművelő­dési, népművészeti, anya­Az Országos Béketanács tagjai az elmúlt hetekben megyei csoportértekezleteken vettek részt, hogy megvon­ják a X. országos békekon­ferencia munkájának mérle­gét, s az ott elfogadott ál­lásfoglalás alapján együtte­sen gondolkodva jelölték ki a soron következő feladato­kat. A közelmúltban befejező­dött megbeszélések tapaszta­latait összegezve az Országos Béketanácsnál az MTI mun­katársának elmondták:a* ta­nácskozásokon megkülönböz­nyelvápoló, hagyományőrző rendezvények. A szövetség legutóbbi kongresszusának határozatát teljesítve, 1984- ben a hazai románok érdek­képviseleti szerve igyeke­zett szélesíteni tevékenysé­gét, bevonni a nemzetiségi poltika végrehajtásába a ro­mán lakosságot. A románok által is lakott nagyobb köz­ségekben megalakultak a szövetség aktívacsoportjai, amelyek a népfront kereté­ben működve irányítják a helyi nemzetiségi politikát. A legtevékenyebb nemzeti­ségiek településenkénti ösz- szefogása a jövő évben foly­tatódik. tetett figyelmet fordítottak a nemzetközi helyzet alakulá­sára, a világpolitikai fejle­ményekre, s a vélemények megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok 'külügyminiszterei­nek januári eszmecseréje hozzájárulhat a kétségkívül meglevő feszültségek enyhí­téséhez. Üdvözlendőnek tar­tották a minap befejeződött athéni békekonferencia ered­ményeit is, amelyen a hel­sinki záróokmányt aláíró or­szágok békemozgalmi képvi­selői voltak jelen. A békéscsabai autóbuszállomás illetékese arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy ködös időben, illetve csúszós, jeges, havas útviszonyok esetén a helyi járatok általában 5—10 percet, a megyén belüliek fél órát, míg a távolságiak egy órát is késhetnek. A Volán-vállalat dolgozói az olykor ta­pasztalható rendkívüli időjárás miatt kérik az utazóközönség belátását és szíves türelmét Fotó: Fazekas László Csoportértekezletek az országos békekonferencia után

Next

/
Thumbnails
Contents