Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
népújság! 1984. december 20., csütörtök Tanácskozott az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) milliárd forinttal emelkednek. Egészségügyi ellátásra több mint 39 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, amelyet kiegészít a gyógyszerek árkiegészítésére szánt további 10 milliárd forint. Az egészségügyi, szociális ágazatban az intézményi kiadások csaknem 14 százalékkal nőnek. A lakáshoz jutás gondjai közismertek, a segítő szándék sem hiányzik. 1985-ben a leginkább rászorultakat tudjuk új intézkedésekkel segíteni. Fokozatosan figyelembe vesszük a lakásépítő vagy -vásárló családok jövedelmi, szociális helyzetét, rászorultságát. A több gyermekes családok gondjait enyhíti, hogy az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény az együtt költöző harmadik gyerek után az eddigi 40 ezerről 80 ezer forintra emelkedik. A korábbinál nagyobb összegű kedvezményes hitel vehető igénybe tetőtér-beépítésre, emelet- ráépítésre, toldaléképítésre, és több külön kölcsönt kaphatnak a fiatalok az ifjúsági takarékbetéteik után. A munkáltatói támogatás jogcímeit, lehetőségeit is bővítjük a jövőben: ezek köl- csöntörlesztés megfizetésére is felhasználhatók lesznek. Ilyen célra rendelkezésre álló összegeket lényegesen emeljük. Folytatjuk emellett az állami bérlakások felújítását, az ehhez adott támogatás 16 százalékkal fog növekedni. Az 1985. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai Bevételek Md Ft növ. ütem százalékban Vállalati befizetések 404,6 6,6 Forgalmi és fogyasztói adók 91,0 4,0 Lakossági befizetések 52,1 16,2 Költségvetési szervektől 50,1 2,4 Nemzetközi és egyéb forrásokból 10,0-2,2 Összes bevétel 607,8 6,5 Hiány 2,5 —28,6 Kiadások Md Ft növ. ütem százalékban Felhalmozásra 58,7 0,5 Támogatások és adóvisszatérítések 141,2 —1,8 Költségvetési szervek kiadásai 202,0 9,8 Ebből: eü. és szoc. intézmények 39,2 13,9 oktatási, kulturális, kutatási és sportszervek 64,0 11,8 Társadalombiztosítási kiadások 131,7 9,2 Egyéb kiadások 76,7 13,3 Összes kiadás 610,3 6,2 — Az 1985. esztendő kiemelkedő politikai események éve lesz. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa és a felszabadulás 40. évfordulója számvetésre és új feladatok ki- [ tűzésére kötelez bennünket. Tudjuk, hogy terveink és tetteink egyaránt jövőt és sorsot formálnak. Elsősorban rajtunk múlik, hogy olyan lesz-e a jövő, úgy alakul-e a sorsunk, amint ezt szeretnénk. Elképzeléseink megvalósításához valameny- nyi honfitársunk alkotó közreműködésére, céltudatos cselekvésére van szükség — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot. Ezután Harmat László (Szabolcs-Szatmár m. 4. vk.), a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat újfehértói állomásának igazgatója az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról: az országgyűlés állandó bizottságai részleteiben, a terv- és költség- vetési bizottság pedig összességében vitatta meg a Magyar Népköztársaság 1985-re javasolt költségvetését. A terv- és költségvetési bizottság — összegezve a bizottságok megállapításait is — az 1985. évi költségvetést változatlan formában elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat vitájában felszólalt Kelemenné Balogh Katalin (Szabolcs m. 8. vk.), a nagykállói 2. számú általános iskola tanára, Hege- düsné Hargitai Ágnes (Borsod m. 6. vk.), a Diósgyőri Gépgyár szerkesztési osztályának vezetője, Miskó István (Bács-Kiskun m. 7. vk.), a tiszakécskei Városi Jogú Nagyközségi Tanács elnöke, Petri Gábor (Csongrád m. 6. vk.) egyetemi tanár, Verdes Mihályné (Hajdú m. 7. vk.), a Debreceni Ruhagyár nyír- adonyi üzemének raktárosa, Léderné dr. Faragó Margit (Szolnok m. 4. vk.), a Szolnok megyei Tanács V. B. Hetényi Géza kórházának szemész szakorvosa, Antal Imre (Pest m. 19. vk.), a MEZŐGÉP érdi vállalatának igazgatója. Ezt-követően Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos beszéde — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki, hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élénkülő fejlődést ígér — nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző években — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a népgazdaság egyensúlyát, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkája révén — figyelmet érdemlő eredményekkel jár. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csoportok között nem egészen úgy alakultak, mint ahogyan gondoltuk: különösképpen a fiatalok, a több gyermekes családok és a nyugdíjasok egy részének helyzete vált nehezebbé. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghaladni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar termelése 12-13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő, miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az itt dolgozók létszáma is csökken. A mezőgazdasági termékek termelése 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből máris túlhaladtunk az ötéves tervben a jövő esztendőre előirányzott termésmennyiséget. Az idén mezőgazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. — Kedvező, hogy a magyar népgazdaság külgazdasági egyensúlya ma szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági feltételek azonban továbbra is erősen szorítanak. Az 1985-ös népgazdasági terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe,- mégpedig azért, hogy jövőbeli adósságszolgálati terheinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élén- kebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is, sőt, a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesítményekre mozgósítsuk a dolgozó kollektívákban rejlő alkotó energiákat, teljesebben kibontakoztassuk a megújulásra való készséget. Az MSZMP Központi Bizottságának az irányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó állásfoglalása egyértelműen kifejezi azt, hogy ki kell tágítani a vállalati önállóság körét, egyidejűleg nagyobb követelményeket állítani a gazdálkodás elé, s mindennek hatásosabb állami irányítással kell párosulnia — hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. Fontos, hogy mindenütt sikerüljön olyan működőképes belső mechanizmusokat, vállalkozási és döntési formákat kialakítani, amelyek alapján a megújított vállalatvezetés már rövid időn belül önállóbban és eredményesebben tud tevékenykedni. Az új vállalatvezetési formák zökkenő nélküli bevezetését szolgálja, az átalakulás mikéntjéről és menetéről szól a SZOT elnökségének és a kormánynak a közelmúltban megjelent együttes iránymutatása, amelynek végrehajtása a vállalati kollektívák nagy társadalmi erőpróbája lesz. A szabályozórendszer módosításával lehetővé tesz- szük, hogy a vállalatok a kapujukon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathassák a termelési tényezőket. Azt pedig elvárjuk, hogy mindezeket figyelembe véve igazítsanak belső önelszámolási és érdekeltségi rendszerükön. Faluvégi Lajos ezután arról szólt, hogy a kormány kiemelt programjai a jövőben jobban’ találkoznak a vállalatok és a dolgozók érdekeltségével, majd az 1985. évi terv szempontjából meghatározó fontosságú kérdésre, a vállalatok exportképességének javítására tért ki: mint mondotta, a népgazdasági terv azzal számol, hogy a kivitel 5-6 százalékkal növekszik majd. A jövő évi ár-, bér- és szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: ha azt akarjuk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985- ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése, hogy a következő években az áremelkedést fokozatosan mérsékelje. A Minisztertanács elnök- helyettese szólt néhány, a hosszabb távú fejlődés érdekében tett nagy fontosságú intézkedésről, majd a következőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST- hez tartozó szocialista országok középtávú terveinek egyeztetésére. A tervegyeztetés most kezdődő második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlődésünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat elfogadását. Ezután szólalt fel Cserna Sándor (Baranya m. 5. vk.), a Mecseki Ércbányászati Vállalat munkásellátási osztályának vezetője, Winkler László (Győr-Sopron m. 8. vk.), a MOFÉM Fémszerelő Gyár segédművezetője, For- gony László (Borsod m. 14. vk), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat ru- dabányai üzemének aknásza, Zahorecz József (Békés m. 10. vk.), a gádorosi November 7. Termelőszövetkezet elnöke. Zahorecz József felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A Békés megyei képviselő- csoport a Magyar Népköz- társaság 1985. évi költségvetési tervét megvitatta, a vitában elhangzottaknak megfelelően a képviselő csoport megbízásából hozzászólalá- somban Békés megye agrár- termeléséről és az utóbbi két évben jelentkező aszály gazdálkodási és társadalmi hatásáról kívánok beszélni. Békés megye előző évek agrártermelése eredményeivel évről évre növekvő mértékben járult hozzá a népgazdaság termeléséhez. Megyénk nagyot lépett előre a gabona- és húsprogram teljesítésében, valamint a melléktevékenység fejlesztésében. Évente átlagosan 9 százalékkal több gabonát, 12 százalékkal több húst termelt, mint az V. ötéves terv időszakában. Az egy lakosra jutó gabonatermelés meghaladja a 3 tonnát, a hústermelés pedig az 500 kilogrammot. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a nagyüzemek segítségével tovább növekedett. A megye lakossága nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a nehezebb feltételek között is hatékonyabban járuljunk hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, az elért életszínvonal megvédéséhez. A megvalósítás > alapvető feltételei az 1983-as év indításakor adottak voltak, a második félévben azonban — az aszály miatt — a tervezettnél is kedvezőtlenebbül alakultak. Az aszályos időjárás ez évben is folytatódott, amely a növénytermesztés célkitűzéseinek teljesítését akadályozta. A sokéves átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott. A gondos emberi munka és a még időben érkezett csapadék a kalászosokból jó termést eredményezett. Az őszi betakarítású növények helyzete a nyári csapadékhiány miatt kedvezőtlen volt. A kukoricában okozott legnagyobb kárt az aszály, csaknem 6 ezer hektáron nem hozott szemtermést. Gyenge silótakarmányként került betakarításra. Mennyisége kevés, minősége pedig gyenge beltartalmi értéket képvisel. A megye állattenyésztése ez évben is dinamikusan fejlődött. A vágóállat termelése is tovább emelkedett. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzete jelentősen romlott. 1983-ban a nagyüzemek felét, 1984-ben harmadát érintően már a növénytermelés termelési értékének kiesése 1,5 milliárd forint. 1984-ben várhatóan eléri az 1 milliárd forintot. Két év alatt a nyereség csökkenése mintegy 1 milliárd forintot tesz ki, és ez szinte teljességgel az aszálykár következménye. Ennek következtében az ágazat dolgozóinak bére, jövedelme is csökkent. Az előző évek dinamikájához képest 3—3,5 százalékkal, amelyet még tovább növelt a háztáji bevétel kiesése, , illetve a tanácsok fejlesztési lehetőségei is csökkentek. Á rendezendő pénzügyi hiány várhatóan azonos körben 250 millió forint. Az elmúlt év pénzügyi hiánya rendezésére a megyei források jövedelemadó-mentesítést, földadó-elengedést, állami biztosítói térítéscsökkentés bevonása után az üzemek saját erő igénybevétele után kedvező központi rendezésre is sor került. A kedvező rendezés után a veszteség rendezési és az OKTA-hitelek kamataival együtt további teherként megmaradtak. A nagyüzemek többségükben tartalékukat felhasználták, fejlesztési lehetőségeik beszűkültek és kimerültek. A veszteség kigazdálkodásához szükséges külső pénzügyi források kényszerű igénybevétele a központi támogatás ellenére is az eladósodást tovább növelte. Tisztelt Országgyűlés! A felsorolt tényezők következtében a bővített újratermelés alapfeltételei csak részben biztosítottak. Ahhoz, hogy Békés megye agrárgazdasága a jövőben is több gabonát és húst termeljen, magasabb export- árualapot adjon a népgazdaság számára, megkülönböztetett támogatás szükséges. Ezért javasoljuk a kormánynak, hogy az aszálykárral sújtott üzemek a megkülönböztetett rendezési eljáráson túl további központi támogatásban részesülhessenek. Javasoljuk, hogy: — a még meglevő, rendelkezésre álló zárolt alapok felszabadításra kerüljenek, nyereségpótlásra vagy gépvásárlásra. — 1985-től hatályos rendelkezések alapján fizetendő felhalmozási adó alól egy-két évre mentesüljenek. — Továbbá azon üzemek, amelyeknél az 1980—1982. évek nyereségátlaga 50 százalékát nem éri el, az 1984. évi nyereség egyszeri vissza nem térítendő támogatásban részesüljenek. Mértéke a kiesés 30 százalékánál kevesebb, illetve alacsonyabb ne legyen. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság 1985. évre szóló költségvetését képviselőtársaim és magam nevében is elfogadom, azt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Felszólalt még Boros László (Budapest, 26. vk.), a posta kísérleti intézetének technikusa. * * * A törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte. Megállapította, hogy a hozzászólások minden népgazdasági ág gondjait érintették. A szénbányászattal foglalkozó felszólalásokra reagálva elmondta, hogy a tervbizottság és a kormány a közeli jövőben napirendre tűzi ezt a kérdést. A bizottsági vitákban nagy hangsúlyt kapott az infrastruktúra fejlesztése. A pénzügyminiszter rámutatott: a jövő évi népgazdasági terv a termelő infrastruktúrában növeli a beruházások támogatását, például a postának biztosított beruházások több mint 20 százalékkal nőnek. A mezőgazdasági támogatások a jövőben nem csökkennek. csupán a támogatási rendszerben vannak méltányos, hasznos változások — hangoztatta az ágazattal foglalkozó felszólalások kapcsán. Előfordulhat, hogy néhány gyenge adottságú gazdaságban valóban méltánytalan helyzet alakul ki. Keresni kell a lehetőséget, hogy ezek a szövetkezetek — így a Békés megyeiek — segítségben részesüljenek — mondotta a miniszter. A költségvetést közvetlenül érintő intézményi gazdálkodást ,.boncolgató” hozzászólások kapcsán jelezte: a tanácsi irányítás, maga a tanácstörvény, s -a pénzügyi törvény, a tervezési törvény idevágó részei 1986-ban a tervek szerint megváltoznak, s új alapokra kívánják helyezni a helyi tanácsok önállóságát. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot «általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének felmentésére, és új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Nép- köztársaság országgyűlésének címzett javaslatot: ,,A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az ország- gyűlés elnökét — saját kérésére. nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből. Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnökévé.” Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt — a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az ország- gyűlés elnökévé megválasztotta. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antalnak, az országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Sarlós István, az országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. (MTI)
