Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

A további haladás programja Pártunk Központi Bizottsága, az MSZMP immár meggyökeresedett hagyományaihoz híven, nyilvánosságra hozta a jövő év márciusában összeülő 13. kongresszus irányelveit. Egyúttal vitára is bocsátotta a dokumentumot a párttagság körében, irányelve a haza sorsáért felelősséget ér­ző állampolgárok alkotó közreműködését a további haladás programjának kimun­kálásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szo­cialista demokrácia alapvető vonásának tekinti, hogy a párttagok és a párton- kívüliek milliói ne csupán az elhatározá­sok valóra váltásában vegyenek cselekvő­én részt, hanem azok kialakításában, a teendők megfogalmazásában is. Ennek egyik legfontosabb módja a pártkongresz- szusok előtti széles körű, átfogó eszmecse­re, amelyben a párt egész tagsága szer­vezett módon bekapcsolódik. A jövő évi januári párttaggyűléseken valamennyi alapszervezetben megvitatják a kongresz- szusi irányelvekben megfogalmazódott helyzetértékelést és cselekvési programot, s ennek során minden párttagnak módja és lehetősége nyílik észrevételei, javaslatai kifejtésére. Az elhangzott véleményeket a párt szervezeti rendjének megfelelően a különböző szintű pártértekezleteken ösz- szegzik, s a kongresszus ily módon a párt­tagság egészének nézeteit figyelembe véve öntheti végső formába a munka értékelé­sére és a további teendőkre vonatkozó állásfoglalását. Mint a kongresszusi irányelvek is hang­súlyozzák: a párt minden felelős társadal­mi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók bol­dogulását segítő megoldásokat és módsze­reket. Ennek megfelelően a kongresszusi állásfoglalások kialakítását sem tekintjük kizárólagosan belső pártügynek. Amikor a kommunisták a pártfórumokon állást fog­lalnak az irányelvekkel kapcsolatban, ter­mészetszerűen számításba veszik párton- kívüli munkatársaik nézeteit, gondolatait. Amellett a Központi Bizottság felkérésére az irányelvekről véleményt mondanak a legfőbb társadalmi szervezetek, mozgal­mak vezető testületéi is. S mivel ezek a szervezetek és mozgalmak jóformán az egész felnőtt lakosságot átfogják, állás- foglalásaikban minden bizonnyal vissza­tükröződnek és kifejeződnek majd a pár- tonkívüli tömegek igényei, törekvései is. Az irányelvek a következő esztendők legfontosabb teendőit abban jelölik meg, hogy a társadalmi élet valamennyi terüle­tén feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista viszonyokban rejlő hatalmas erőforráso­kat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével megteremtsük az életszínvo­nal emelésének a társadalmi igazságosság erőteljesebb érvényesítésének anyagi fel­tételeit, fejlesszük demokratikus intézmé­nyeinket és ezzel erősítsük tovább a nem­zeti egységet. Olyan célok ezek, amelyek kifejezik társadalmunk valamennyi osz­tályának és rétegének alapvető érdekeit, elősegítik szükségleteik jobb kielégítését. A legutóbbi években nehezebbé vált fel­tételek közepette azonban e célok elérése igen nagy erőfeszítéseket igényel. A kong­resszusi irányelvek tartózkodnak minden megalapozatlan ígérgetéstől — a dokumen­tumon végighúzódik az a gondolat, hogy nekünk magunknak kell szervezett, fe­gyelmezett, jó minőségű munkával, tarta­lékaink és erőforrásaink hatékonyabb ki­aknázásával megteremtenünk a további előrehaladás lehetőségeit. A helyzet és a szükségletek gondos mérlegelése alapján a párt úgy ítéli meg, hogy a következő években meg kell élén­kíteni a gazdasági fejlődést, megalapozva ezzel az életszínvonal érzékelhető emelke­dését. A fejlődés meggyorsításához az irányelvekben olvasható értékelés szerint a feltételek adva vannak, illetve megte­remthetők. A szükséges feltételek követ­kezetes biztosítására és a lehetőségek ki­aknázására a dokumentum átfogó prog­ramot vázol fel, amelynek meghatározó gondolata az intenzív fejlődés kiterjeszté­se a termelési folyamat összes elemére. E célt szolgálja a gazdaságirányítás‘tovább­fejlesztése is, amely a személyes és kol­lektív érdekeltséget még jobban a haté­kony gazdálkodás emelőjévé kívánja ten­ni. A közösség számára hasznos, értékes teljesítmények fokozott elismerése és a társadalmi igazságosság jobb érvényesí­tése, az indokolatlan egyenlőtlenségek csökkentése együtt jelenik meg a "kong­resszusnak elfogadásra ajánlott cselekvési programban, hiszen csakis ezek együttes érvényre juttatásával erősíthetjük tovább társadalmunk szocialista vonásait. A párt világosan látja vezető szerep­köréből adódó felelősségét a társadalom előtt álló, az élet által napirendre tűzött feladatok megoldásáért. E felelősségtől vezérelve tűzik célul az irányelvek a párt egységének megerősítését, a pártszerveze­tek belső életének, demokratizmusának, közösségi szellemének fejlesztését, a kommunisták helytállásának és kiállásá­nak fokozását, a párt munkastílusának, munkamódszereinek magasabb színvonal­ra emelését. Mindez úgyszintén nem bel­ső pártügy csupán, hanem egész előreha­ladásunknak lényeges feltétele. Hogy a nyolcvanas évek második felé­ben hogyan alakul országunk sorsa, az nem kis mértékben függ attól, milyen programot dolgoz ki erre az időszakra a társadalmat vezető párt soronkövetkező kongresszusa. A kongresszusi irányelvek közrebocsátása és az ezzel kezdetét vevő össznépi véleménycsere azt a célt szolgál­ja, hogy ez a program a lehető legna­gyobb mértékben helytálló, reális és moz­gósító legyen. Megyénkben ülésezett a mezőgazdasági fiatalnk tanácsa A KISZ Központi Bizott­sága mellett működő me­zőgazdasági fiatalok taná­csa Koncz Tibornak, a KISZ KB Intéző Bizottsága tagjá­nak, a rétegtanács elnöké­nek vezetésével november 30-án megyénkben, Békés­csabán, a KISZ politikai képzési központban tartotta ülését. A napirendnek megfelelő­en elsőként „A KISZ felada­tai a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok körében” cí - mű KISZ KB-határozat vég­rehajtásának tapasztalatai­ról adott számot a testület­nek Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára és Egyed László, a KISZ Tolna megyei bizott­ságának gazdaságpolitikai titkára. A testület igen élénk vita után mindkét tájékoz­tatót elfogadta. Az ülésen ezután az MSZMP KB 1984. október 9-i, az ifjúságpoliti­kai kérdésekben hozott ál­lásfoglalásáról hangzott el tájékoztató. A mezőgazdasági fiatalok tanácsának tagjai délután a Gyulai Húskombi­nátba látogattak. A rétegta­nács tegnap délelőtt folytat­ta ülését Békéscsabán. Az ülés napirendjén szerepelt többek között az 1984. évi ré­tegmunka értékelése, és a rétegtanács jövő évi munka-, ülés- és rendezvényterve. n MOKÉP ■ ■■ m r ■ lovo évi terveiből Hazai és külföldi filmek gazdag választékát kínálja a MOKÉP 1985 első harmadá­ban. Az évharmad műsorá­ból kiemelkednek a hazánk felszabadulása 40. évforduló­ja tiszteletére Sorsforduló címmel szervezett és 1984 ősze óta folyó programsoro­zat produkciói. Emellett 13 új magyar filmet kívánnak bemutatni 1985 első hónap­jaiban, közöttük olyanokat, mint a Redl ezredes című kétrészes alkotás, amelyet Szabó István rendezett, vagy a Vörös grófnő című Kovács András-film. Hazánk felsza­badulásának évfordulójára tervezik Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című fa­sizmus-ellenes produkciójá­nak bemutatóját. Az oktatásügy gondjairól tanácskoztak A Magyar Pedagógiai Tár­saság Békés megyei tagozata pénteken délután tartotta so­ros ülését Békéscsabán, az SZMT-székház nagytermé­ben. Elsőként pedagógiai pá­lyázatot értékelt dr. Kincses László, a megyei tagozat tit­kára, majd két pályamunka készítőjének, dr. Kertész Mártonnénak és Timár Sán­dornak jutalmat adott át. Ezt követően A közoktatás tartalmi, pedagógiai fejlesz­tésének helyzetéről, irá­nyairól tartott előadást dr. Horváth Márton, a nevelés- tudományok doktora, egyete­mi tanár, a pedagógiai tár­saság főtitkára. Szólt töb­bek között az iskola és a társadalom kapcsolatának újfajta értelmezéséről, ar­ról, hogy milyen elemi fel­tételeket kell biztosítania a társadalomnak ahhoz, hogy az oktató-nevelő munka megnövekedett feladatait el­láthassák a szakemberek. Szólt arról, hogy nemcsak a tárgyi, hanem a személyi fel­tételekkel is gondok van­nak, s ugyanakkor jelentő­sen megnövekedett az utób­bi években a tanulói létszám. A pedagógus-közvélemény a megnövekedett terheket nem egyhangúan fogadta. Szük­séges a pedagógusok hely­zetének javítása, a korszerű továbbképzési lehetőségek megteremtése. Hangsúlyozta az előadó, hogy a műveltség kérdése elsősorban az álta­lános iskolákban dől el, na­gyon fontos ezért, hogy vég­rehajtsák a tankönyvek és tantervek korrekcióját, de nemcsak ebben az iskolatí­pusban. Említette, hogy na­gyon fontos a távlati és a köznapi feladatok össze­hangolása, a nevelési célok, és a társadalmi konfliktusok ellentmondásainak feloldá­sa. Az ülés hozzászólásokkal fejeződött be. G. K. Színpadon az örménykúti pávakör Szlovák kulturális szemle Szarvason Fotó: Fazekas László A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövetsé­ge, a Népművelési Intézet és az Amatőr Néptáncegyütte­sek Országos Tanácsa rende­zésében tegnap délután 4 órakor kezdődött Szarvason a Vajda Péter Művelődési Központban a „Vyletel vták” című nemzetiségi kulturális szemle. A rendezvényt Kosz- ti Pál, a városi tanács mű­velődési és sportosztályának vezetője nyitotta meg. — 1971-ben, 1980-ban és most került sor a szlovák pávakörök kulturális sereg­szemléjére, a „Vyletel vták”-ra — mondotta. — Ennek hatására kibontako­zott a szlovák népdalköri mozgalom. A rendező szer­vek most harmadízben, fel- szabadulásunk negyvenedik évfordulójának tiszteletére hirdették meg ezt a szemlét, melynek célja a szlovák nép­szokások, népi játékok fel­kutatása, ápolása, színpadi feldolgozása,' s ezáltal az ön­tevékeny művészeti mozga­lom fellendítése. A találkozón — melyen Békés és Bács-Kiskun me­gyéből összesen mintegy két­százan vettek részt — a je­lesnapi, családi és a munká­hoz fűződő szokásokból mu­tatták be öszeállításaikat a csoportok. Az örménykúti pávakör Életképek a múltból, a kondorosiak Karácsonyi szokások, a szarvasi csoport Fosztóka címmel mutatta be műsorát, a kiskőrösiek szlo­vák lakodalmassal, a telek- gerendásiak pedig békési da­lokkal és táncokkal léptek a közönség elé. Műsorukat — melyben va­lamennyi csoport esetében nem csak az összeszokottság, de az anyanyelvi kultúra iránti szeretet, s a megőrzés­re való törekvés is jól érző­dött — háromtagú zsűri bí­rálta el. A zsűri elnöke Pál- fi Gyula, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Népzene­tudományi Intézetének mun­katársa az Amatőr Nép­táncegyüttesek Országos Ta­nácsa képviseletében, Gya­log László koreográfus a Népművelési Intézet képvi­seletében, Lami István pedig a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének képviseletében volt jelen, s értékelte a csoportok pro­dukcióit. (Az eredményről lapunk későbbi számában adunk hírt.) G. K. A Jókai Színház művészeiből alakult meseszínház tegnap, szombaton délelőtt 10 órakor mutatta be Békéscsabán, az Építők Művelődési Házának színháztermében Pavlovits Mik* lós: ördög a zsákban című 2 részes mesejátékát. Az előadást Udvaros Béla rendezte. Ké­pünk: jelenet a mesejáték második részéből Fotó: veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 2., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents