Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
1984. december 19., szerda flz oktatásról szóló törvénytervezet vitájához Tekintve, hogy az iskolai nevelés-oktatás a mindenkori társadalom igényének függvénye. a társadalom életének megváltoztatásával, fejlődésével annak tartalmi, szervezeti feltételei is szükségszerűen változnak, alakulnak, módosulnak. Ennek a történelmi folyamatnak sajátos kifejezője az 1868. évi 38. te. — az első magyar közoktatási törvény —, és ez a szándék vezérli a mostani (valószínűleg 1985-ban hatályba lépő) törvénytervezetet is. Az oktatásról szóló jelenlegi törvénytervezet: alaptörvény jellegű. Olyan integrált foglalata a szocialista magyar oktatási rendszernek, amely a felszabadulás 40 éve alatt elért közoktatási eredményeket kodifikálva „jogi normára emeli az oktatás és a nevelés alapelvcit”. Másik fő jellegzetessége, hogy előretekint: nyitott a jövő számára! Az iskola intézményrendszere, a képzés szakmai és pedagógiai tartalma, módszere tekintetében a fejlődés lehetőségeit feltáró, az előrelépés ösztönző tendenciáit magában hordozó kerettörvény. S miután nincs eredményes iskolai munka a pedagógus, az ifjúság és a szülők közös tevékenysége nélkül, ezért hatja át a törvény megfogalmazását és szellemét az oktató-nevelő munka eme szubjektív feltételeinek méltó kiemelése. Az első rész az Alkotmány szellemét idézi. „A műveltséghez való állampolgári jog és a műveltség gyarapítására vonatkozó állampolgári kötelesség" érvényesítésének szükségességét és lehetőségét hangsúlyozza. Alapelvként fogalmazza meg, hogy minden magyar állampolgárt (nemzetiségre, felekezetibe való tekintet nélkül megillet az oktatási rendszer egymáshoz kapcsolódó fokozatainak (az óvodától az egyetemig) igénybevétele. A magyar oktatásügy történetében először fogalmazza meg, hogy „a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok tehetségének fejlesztését és tudásának gyarapítását" szervezetten kell elősegíteni. Ennek az újszerű művelődéspolitikai elvnek a gyakorlati megvalósítása azonban igen körültekintő — és megfelelő garanciák beépítését igénylő feladat. Kellő hangsúlyt kap továbbá „a hátrányos helyzetben levők" támogatása. A viszonylagos esélyegyenlőség biztosítása demokratikus oktatáspolitikánk tendenciózus gyakorlati megvalósulását jelenti. Különösen nagy jelentőségű „az oktatás és nevelés elválaszthatatlan egységének" hangsúlyozása. Mint alapelv, az egész oktatási rendszeren keresztül hat, tehát a felsőoktatásban is. Itt ugyanis nem érvényesül kellően a szocialista értelmiségképzésben annyira szükséges hatásfoka. Kiemeli a törvénytervezet az intézmények életének önállóságára, vezetésének demokratizmusára irányuló fejlesztési igényt, és a társadalmi környezet éltető hatásának, segítő tevékenységének fontosságát. Az oktatási-nevelési intézmény szervezeti kapcsolódásának lehetőségei mellett (bizonyára csak a homogén integráció esetében) szó van a tartalmi munka sajátosságainak kialakításáról is. Az iskola ugyanis a jövőben meghatározhatja „saját oktatási feladatait. .. kiegészítő tananyagot alakíthat ki ■ . ■ az oktatómunka eredményességét elősegítő kísérleteket, kutatásokat folytathat”. Sok eredeti, jó kezdeményezést, pedagógiai alkotó erőt szabadíthat fel ez a szemlélet. Az alap- és középfokú oktatás egységes szakmai irányítási rendszere harmonikus egységet képez. Nagy gonddal teszi helyére n tervezet az óvodai nevelést (második rész) és a zeneiskolai oktatást. * * * Kitér a tervezet a tanulók, a hallgatók jogviszonyának szabályozására is. Ennek alapja: a beiratkozás,'amely az iskolatípus befejezéséig (tehát a szünidőben is) köti a diákokat. Az általános iskolai tankötelezettség legfeljebb tíz tanévep keresztül tart. A felsőfokú oktatásban a beiratkozás mellett az eskü letételének jelentőségét is hangsúlyozni kellene (Tv. 31. § (3). Ez a tény (és az eskü szövege!) ugyanis minőségi változást és kötelezettséget jelent a korábbi iskolák hasonló (adminisztratív) aktusaihoz képest. A beiratkozással természetesen jogok és kötelességek illetik meg a tanulót (hallgatót). Itt jegyezzük meg, hogy a felsőoktatási intézményben tanulókra talán nem is jó az archaikus „hallgató" elnevezés. Ma már nekik is komolyan és folyamatosan kell tanulni, félév közben számonkérések is vannak. Következésképpen ők is: tanulók, azaz „főiskolai tanuló" vagy „egyetemi tanuló". A Tv. 36. §-a tizenhat pontban foglalja össze a tanuló jogait. A 16. tétel valóságos pedagógiai axióma: ,,Becsülje társait, tanúsítson tiszteletet a pedagógusok személye és munkája iránt, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az intézmény jó hírnevéhez”, Kár ezt a szép pedagógiai gondolatot az utolsó helyre leszorítani! * * * Újszerű a pedagógusok közjogi státuszának definiálása, valamint jogainak és kötelességeinek összegezése. Alapvető feltétel „a szakmai, pedagógiai, erkölcsi követelményeknek” való megfelelés. Természetesen erre csak szakképzett pedagógus képes. A szocialista humánum szellemében történő nevelés még ebben az esetben is sok gyakorlatot, pedagógiai tapintatot kíván. Sajnos, a kiskapu itt is nyitva van. A Tv. 39. § (3) bekezdése a képesítés nélküliek alkalmazását is lehetővé teszi. Márpedig ez a törvény távlatoknak utat nyitó alkotás. Inkább a pedagógusképzésre kellene (pl. hivatásra nevelés, jobb szakmai és pedagógiai felkészítés) minden tekintetben nagyobb, gondot fordítania. Végeredményben minden iskolatípus jó munkájának alapja: a jó pedagógus! Szakszerűen differenciált közigazgatásunk kiépüléséből következik, hogy a törvény védi, felszabadítja a pedagógust a történelem folyamán rárakódott járulékos munkák végzése alól. Tehát felkészültségét, idejét, energiáját „jogainak”, hivatásának gyakorlására fordíthatja. A pedagógus jogai és kötelességei — hivatásának gyakorlása közben — természetesen egybeolvadnak. A követelmények ugyanis a fenti gondolatokból sorjázr nak: A tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása, „szakmai, pedagógiai ismereteit, általános műveltségét, politikai képzettségét folyamatosan fejlessze, munkáját a diákképviseleti szervekkel, a szülőkkel és a családdal összhangban végezze. S (ismét) végül: „hivatásához méltó magatartást tanúsítson". Ez a felhívás akár bevezető ars poeticája is lehetne a pedagógus pályaképnek. * * * A szülők iskolai jogállásának beépítése (Tv. 41. §.) az oktatási törvénytervezetbe pedagógiai és társadalmi igény kifejeződése. A már említett közös érdek alapján joga a szülőnek megismerni az óvodai, az iskolai munkát, tanácsot kérni a pedagógustól. véleményét kifejezésre juttatni. A kölcsönös felelősség ugyanakkor elodázhatatlan kötelességévé teszi a szülőnek, hogy „a tanulót (gyermekét) feladatai teljesítésére nevelje”, cselekvőén támogassa az iskola munkáját, s „a családi neveléssel segítse az értékek megismerését és megbecsülését". * * * A pedagógusállások pályázati rendszerének törvé- nyesítése előremutató vonása a tervezetnek. Egyértelműen előírja (a hosszú évek óta oly bátortalanul kezelt) igazgatói állások pályázat útján történő betöltését is. E téren még tovább léphetett volna (a távlatokat kijelölő) törvénytervezet. Az alapfokú és középfokú (gimnázium, szakközépiskola. szakmunkásképző iskola, szakiskolák) munkarendjének szabályozása hézagpótló. Az iskolák belső életének, munkájának, képzési és vizsgarendjének szintetizáló rendezése jól áttekinthető, egyértelmű. Egyetlen terület látszik meglehetősen bonyolultnak és következetlennek: a szakmunkás-képesítés megszerzése. A Tv. 79—83. §-ai lehetőséget is tartalmaznak a szakmunkás-képesítés megszerzésére (A szakmunkásképző iskola harmadik évfolyamát követő szakmunkásvizsga (73 év után); b) a szakközépiskola negyedik éve után (74 év alatt); c) az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők pedig további kiegészítő képzés után tehetnek szakmunkásvizsgát (4-j-2 6 évi tanulás után). Vajon célravezető-e, megengedhető-e az ifjúság oly drága és értékes éveit ily könnyedén kezelni? Olykor kétszeresére emelni (3,6 év) a szakmunkásvizsga megszerzésének lehetőségét? Legtöbb szakmában még csak további egy évet kell tanulni ahhoz, hogy üzemmérnöki oklevelet (4+3 év) szerezzen az ifjú. Már most, és a belátható jövőben igen jelentős szakmunkáshiánnyal küzdenek üzemeink. Ezért megengedhetetlenül hosszú időnek látszik a 6 éves (4+2) szakmunkásképzés távlatosítása. Célszerű volna a Tv. 80. § (2) bekezdését így átfogalmazni: „Az érettségi-képesítő vizsga letétele helyett (= mellett) szakmunkásvizsgát tehet”. A felsőoktatás céljának megfogalmazása a legkorszerűbb tartalmi jegyeket összegezi: „A gazdaság, a társadalom, a politika, a tudomány, a technika, a kultúra és a művészetek fejlesztésében alkotó szerepet betöltő, magas szintű ismeretekkel rendelkező, szocialista értelmiségi szakemberek képzése, továbbképzése". (Tv. 39. §.) Az életkori sajátosságok — és az előképzettség — magyarázzák, hogy a felsőoktatás egyik alapelve: a tanulók öntevékenysége. A törvény az önállóságot. az önképzést hangsúlyozza — igen célszerűen. Talán az önnevelésre irányított figyelem még kiegészíthetné ezt az életre szóló útravalót. * * * A törvény külön választja a graduális alapképzést és a poszgraduális továbbképzést. A 99. § azonban ezt csak egyetemi feladatnak tekinti. (Jelenleg a főiskolai karokon is folyik.) Egészen újszerű lehetőség, hogy — ki-«1 vételesen — középfokú képesítést is lehet szerezni felsőoktatási intézményben (?). örvendetes fejlődésnek nyit utat a törvénytervezet, amikor lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási tanuló más szakon, felsőoktatási intézményben is folytathat analóg és párhuzamos tanulmányokat. Az anyagi juttatások, kedvezmények, kitüntetések adományozása jelentős ösztönző hatást gyakorolhat a felsőoktatási ifjúságra. Az oktató kar jogos igénye fejeződik ki a 113. íjban. Nevezetesen, hogy kutatásaik eredményeit oktató és nevelő munkájukban felhasználhatják a tanárok. A kutató munka ugyanis a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap a tanárok munkájának megítélésében. Az is új a törvénytervezetben, hogy minden egyetem főiskolai karát a jövőben főigazgatói rangú tanár (eddig igazgató) vezeti, akit a szakminiszter bíz meg (kétszer megismételhető) ötéves időtartamra. Ez esetben a törvény sem pályázatot, sem a kari tanács véleményezési jogát nem említi (ezzel indokolatlanul eltér az eddig részben már alkalmazott és bevált progresszív elvek gyakorlásától). A „szakértői testület” intézményét is foganatosítja a tervezet. Ennek funkciója azonban nem elég világos, nem egyértelmű a leírtak (130. §) alapján. Tevékenységi köre részben összeolvad a kari tanács munkaterületével. * * * A törvénytervezet szabályozza és folyamatossá teszi a felnőttek iskolai oktatásának körülményeit is. Erre a célra a „dolgozók iskoláját" honosítja meg. minden iskolatípusra vonatkozóan, annak sajátosságaihoz igazodva. Majd a zeneiskolai oktatás, a diákotthonok, kollégiumok munkáját meghatározó. illetve nemzetközi vonatkozású rendelkezésekkel (és mellékletekkel) zárul eme művelődéstörténeti jelentőségű törvénytervezet. A törvénytervezetnek kívánatos időszerűséget kölcsönöz — a fentieken túl — továbbá bizonyos szélsőséges nézőpontok átrendezése. Napjainkban, sajnos, gyakran jutnak kifejezésre megalapozatlan vélemények — szóban és írásban — az iskolai, a pedagógiai, a pedagógusmunkát illetően. Amikor társadalmunk a lehetőségekhez képest minden erőfeszítést megtesz az iskolai munka anyagi és erkölcsi feltételeinek biztosítására, kétségtelenül az iskolának, illetve a pedagógusoknak is minőségi változással kell átfordulnia a társadalmi igény hatékonyabb szolgálatára. Az iskola ugyanakkor a társadalomé. Ezért szükséges annak cselekvő támogatása, előremozdító, aktív szemléletének kialakítása, következésképpen az indokolatlan elmarasztalás, a destruktív hangulatkeltés visszaszorítása. Közös érdekünk a társadalmi közmegítélés normalizálása. A leendő közoktatási törvény alkalmas időben, és alkalmas módon teszi közérdekű társadalmi üggyé az iskolai oktató-nevelő munkát. Ezáltal neveléstörténeti jelentőségű hozzájárulás az iskolaügy és a pedagógiai munka tartós megbecsüléséhez; jó eszköze a magyar oktatásügy közéleti eszkalációjának. Dr. Tóth Lajos Zenekari est Békéscsabán Ritka pillanatnak voltunk tanúi december 6-án a Jókai Színházban. Hallhattuk a 25 éve alakult Békéscsabai szimfonikus zenekart. A sajtóban nem volt előzetes tájékoztató a jeles dátumról, s a műsorközlés is elmaradt. Igaz, kárpótlásul Pándj Marianna kitűnő írásos tájékoztatóját kaptuk meg az est műsoráról. A dramaturgiai- lag kifogástalan műsorterv mai, fiatal zeneszerző művével, Orbán György Szerenádjával kezdődött. A művet a Békéscsabai szimfonikus zenekar számára komponálta, és korábban már bemutatta az együttes a veszprémi kamarazenei fesztiválon. A két tételes mű első tétele melodikus, a második tétele ritmikus invenciót mutat. Hangszerelése ötletes, . sokszínű, és alkalmas arra, hogy a modern hangvételű mai magyar zenének híveket szerezzen. A műsor további részében a gordonkairodalom egyik legnépszerűbb alkotását, Luigi Bocce- rini B-dúr gordonkaversenyét hallottuk. Maga a szerző is mesteri művelője volt a gordonkajátéknak a bécsi klasszicizmus korában. A tetszetős. dallamvilágában derűs, közérthető zenei nyelvet Ádám Károly debreceni gordonkaművész szólaltatta meg. Rokonszenves, kitűnő előadó, aki a technikai nehézségekben bővelkedő háromtételes versenyművit fölényes biztonsággal, kiegyensúlyozott tónussal szólaltatta meg. A műsor második felében Mozart úgynevezett nagy g-moll szimfóniáját hallottuk. Köchel jegyzék száma 550. Mozart élete utolsó három évére a tragikus hangulat nyomta rá bélyegét. A ( mű hangneme, a g-moli különben sem vidám jellegű. A menüett tété] hangvétele messze van az udvari tánc- j zenétől. Legszebb folt a második tétej vonóskari hangzásában volt. A zenekar — nem először — vendég karmesterrel muzsikált, ami kölcsönösen serkentő hatással van: együttes és karmester egy akarattal bizonyít. Kovács János szuggesztivitá- sának és dinamizmusának a maximumával segítette a zene megvalósulását. Dr. Sárhelyi Jenő Hungaroton-tervek A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a jövő év első hónapjaiban 13 komolyzenei és 2 népzenei felvétel megjelentetését tervezi. Donizetti Lammermoori Lucia című, háromíelvonásos operáját magyar nyelven rögzítették. Lord Ashton szerepében Svéd Sándor. Luciaként Gyurkovics Mária, Edgardoként Szabó Miklós, Arturoként Külkey László, Raimondoként Littasy György lesz hallható. Közreműködik Ti- szay Magda és Kövecses Béla, valamint a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara. Kóro- di András vezényletével. A másik opera Erkel Hunyadi Lászlója lesz. Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Az egészségügy világközpontjában. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Versenyművek. 9.49: Gyermekkuckó. 10.05: Beszélgetés Rónai Pál műfordítóval. 10.40: Mi ez a gyönyörű? 10.53: Garay György hegedül, Starker János gordonlcá- zik, Sebők György zongorázik. 11.12: Nyomortanyák helyett mintatelepek. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.06: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Operaslágerek. 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.21: Reflektorfényben egy operaária. 18.00: Kritikusok fóruma. 19.15: Beszélgetés Kerényi Józseffel. 19.56: Bemutatjuk új Electre- cord-lemezünket. 20.50: Muzeális nótafelvételeink- böl. 21.30: Amiről a világ vitatkozik. 22.20: Pekingben azt beszélik II. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót! 23.30: Dvorak szláv táncaiból. 0.10: Gábor S. Pál szerzeményeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósátiratok. 12.30: Népi zene. 13.10: Pophullám. 14.00: Hívja a 33-43-22-es tele- * fonszámot. 15.30: Uralkodók és komédiások. m. 16.20: Siegfried Wendel zenegépei. 17.05: Táncházi muzsika. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Moszkvából érkezett. 19.05: Csínom Palkó. Részletek a daljátékból. 19.35: Cigánydalok. 19.58: Tudósítás az Ü. Dózsa— Székesfehérvári Volán bajnoki jégkorongmérkőzésről. 20.05: A Flock of Seagulls felvételeiből. 20.50: Tudományos könyvmozaik. 21.05: Még ma! Nógrádi Gábor hang játéka. 21.51: Az élő népdal. 22.01: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 23.23: Operettrészletek. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bruncwiek Teréz hársfái. 9.48: Operafelvételekből. 10.38: Népdalkórusok, népi hangszerszólók. 11.10: Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből. 12.26: Bela Rudenko és Vagan Mirakjan operaáriákat énekel. 13.05: Szonda. 13.35: Végvári Rezső népzenei feldolgozásaiból. 14.05: Tóth Anna beszámolója a II. nemzetközi rézfúvós kamaraversenyről. 1II/2. 14.27: Szimfonikus zene. 16.03: Kamarazene. 16.30: Csajkovszkij: Anyegin. 17.00: Történetek állatokról. 17.30: A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola énekkara énekel. 18.10: Hangszerszólók. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Benkó dixieland együttes Mexikóban. 20.05: Eszmék és téveszmék. 20.35: Puccini: Bohémélet. Opera. 22.26: Madrigálok. 22.47: John Marty „So far so good” (Eddig rendben volna) című lemeze. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Liquid Gold felvételeiből. 17.15: Noteszalp. 17.20: A szolnoki Verseghy Gimnázium kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. (A tartalomból: Közlekedési tanácsok ünnepekre — Autók bakon — A gyerekek közlekedésbiztonsági oktatásáról.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Erdő. Osztrovszkij komédiája. II/l. 11.45: Képújság. 15.10: Iskolatévé. 16.35 : Hírek. 16.40: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 16.45: A múlt nyomában, (ism.) 17.05: Képújság. 17.10: Reklám. 17.15: Pulzus. 18.05: Az Országházból jelentjük... 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradö. 28.00: Oj Gilgames. Magyar film. 21.30: Balett-tükör. 22.20: Operapáholy. 22.30 : Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: MLSZ teremlabdarúgótorna . 19.00: Hándel-ünnepség 1982. NDK film. (ism.) 20.00: Tudósklub ’84. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Balett-tükör. 22.15: Képújság. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.30: Magyar nyelvű adás. 16.00: Román tájakon. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Politikai vitakör. 20.40: Verdi: Otelló. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Marylin — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési sorozat. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató adás. 21.00: Reklám. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Zenei események. SZÍNHÁZ 1984. december 20-án, csütörtökön 19.00 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Vörösmarty-bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Casablanca cirkusz, 8-kor: Filmklub. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 4 és 6-kor: Egy zseni, két haver, egy balek. 8-kor: Üldözők. Békéscsabai Terv: A Jedi visszatér. Gyulai Erkel: A briliánskirálynő bukása. Gyulai Petőfi, 3-kor: Napló gyermekeimnek. 5-kor: Szamurájok és banditák I—II. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Jazz-bolondok, fél 6 és fél 8-kor: A zsarnok szíve. Szarvasi Táncsics: Égő hő.
