Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

1984. december 19., szerda flz oktatásról szóló törvénytervezet vitájához Tekintve, hogy az iskolai nevelés-oktatás a mindenkori társadalom igényének függ­vénye. a társadalom életének megváltoz­tatásával, fejlődésével annak tartalmi, szervezeti feltételei is szükségszerűen vál­toznak, alakulnak, módosulnak. Ennek a történelmi folyamatnak sajátos kifejezője az 1868. évi 38. te. — az első magyar köz­oktatási törvény —, és ez a szándék ve­zérli a mostani (valószínűleg 1985-ban ha­tályba lépő) törvénytervezetet is. Az oktatásról szóló jelenlegi törvényter­vezet: alaptörvény jellegű. Olyan integrált foglalata a szocialista magyar oktatási rendszernek, amely a felszabadulás 40 éve alatt elért közoktatási eredményeket kodi­fikálva „jogi normára emeli az oktatás és a nevelés alapelvcit”. Másik fő jellegze­tessége, hogy előretekint: nyitott a jövő számára! Az iskola intézményrendszere, a képzés szakmai és pedagógiai tartalma, módszere tekintetében a fejlődés lehetősé­geit feltáró, az előrelépés ösztönző tenden­ciáit magában hordozó kerettörvény. S miután nincs eredményes iskolai munka a pedagógus, az ifjúság és a szülők közös te­vékenysége nélkül, ezért hatja át a tör­vény megfogalmazását és szellemét az ok­tató-nevelő munka eme szubjektív felté­teleinek méltó kiemelése. Az első rész az Alkotmány szellemét idézi. „A művelt­séghez való állampolgári jog és a műveltség gyarapításá­ra vonatkozó állampolgári kötelesség" érvényesítésének szükségességét és lehetőségét hangsúlyozza. Alapelvként fogalmazza meg, hogy min­den magyar állampolgárt (nemzetiségre, felekezetibe való tekintet nélkül megil­let az oktatási rendszer egy­máshoz kapcsolódó fokoza­tainak (az óvodától az egye­temig) igénybevétele. A magyar oktatásügy tör­ténetében először fogalmaz­za meg, hogy „a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok tehetségének fejlesztését és tudásának gyarapítását" szervezetten kell elősegíteni. Ennek az újszerű művelő­déspolitikai elvnek a gya­korlati megvalósítása azon­ban igen körültekintő — és megfelelő garanciák beépíté­sét igénylő feladat. Kellő hangsúlyt kap továbbá „a hátrányos helyzetben levők" támogatása. A viszonylagos esélyegyenlőség biztosítása demokratikus oktatáspoliti­kánk tendenciózus gyakorla­ti megvalósulását jelenti. Különösen nagy jelentősé­gű „az oktatás és nevelés el­választhatatlan egységének" hangsúlyozása. Mint alap­elv, az egész oktatási rend­szeren keresztül hat, tehát a felsőoktatásban is. Itt ugyan­is nem érvényesül kellően a szocialista értelmiségképzés­ben annyira szükséges hatás­foka. Kiemeli a törvényter­vezet az intézmények életé­nek önállóságára, vezetésé­nek demokratizmusára irá­nyuló fejlesztési igényt, és a társadalmi környezet éltető hatásának, segítő tevékeny­ségének fontosságát. Az oktatási-nevelési in­tézmény szervezeti kapcso­lódásának lehetőségei mel­lett (bizonyára csak a homo­gén integráció esetében) szó van a tartalmi munka sajá­tosságainak kialakításáról is. Az iskola ugyanis a jövőben meghatározhatja „saját ok­tatási feladatait. .. kiegészí­tő tananyagot alakíthat ki ■ . ■ az oktatómunka eredményes­ségét elősegítő kísérleteket, kutatásokat folytathat”. Sok eredeti, jó kezdeményezést, pedagógiai alkotó erőt sza­badíthat fel ez a szemlélet. Az alap- és középfokú ok­tatás egységes szakmai irá­nyítási rendszere harmoni­kus egységet képez. Nagy gonddal teszi helyére n ter­vezet az óvodai nevelést (második rész) és a zeneis­kolai oktatást. * * * Kitér a tervezet a tanulók, a hallgatók jogviszonyának szabályozására is. Ennek alapja: a beiratkozás,'amely az iskolatípus befejezéséig (tehát a szünidőben is) köti a diákokat. Az általános is­kolai tankötelezettség legfel­jebb tíz tanévep keresztül tart. A felsőfokú oktatásban a beiratkozás mellett az es­kü letételének jelentőségét is hangsúlyozni kellene (Tv. 31. § (3). Ez a tény (és az eskü szövege!) ugyanis mi­nőségi változást és kötele­zettséget jelent a korábbi iskolák hasonló (adminiszt­ratív) aktusaihoz képest. A beiratkozással természetesen jogok és kötelességek illetik meg a tanulót (hallgatót). Itt jegyezzük meg, hogy a felsőoktatási intézményben tanulókra talán nem is jó az archaikus „hallgató" el­nevezés. Ma már nekik is komolyan és folyamatosan kell tanulni, félév közben számonkérések is vannak. Következésképpen ők is: ta­nulók, azaz „főiskolai tanu­ló" vagy „egyetemi tanuló". A Tv. 36. §-a tizenhat pontban foglalja össze a ta­nuló jogait. A 16. tétel való­ságos pedagógiai axióma: ,,Becsülje társait, tanúsítson tiszteletet a pedagógusok sze­mélye és munkája iránt, fe­gyelmezett magatartásával járuljon hozzá az intézmény jó hírnevéhez”, Kár ezt a szép pedagógiai gondolatot az utolsó helyre leszorítani! * * * Újszerű a pedagógusok köz­jogi státuszának definiálá­sa, valamint jogainak és kö­telességeinek összegezése. Alapvető feltétel „a szak­mai, pedagógiai, erkölcsi kö­vetelményeknek” való meg­felelés. Természetesen erre csak szakképzett pedagógus képes. A szocialista humá­num szellemében történő ne­velés még ebben az esetben is sok gyakorlatot, pedagó­giai tapintatot kíván. Sajnos, a kiskapu itt is nyitva van. A Tv. 39. § (3) bekezdése a képesítés nélküliek alkal­mazását is lehetővé teszi. Márpedig ez a törvény táv­latoknak utat nyitó alkotás. Inkább a pedagógusképzésre kellene (pl. hivatásra neve­lés, jobb szakmai és peda­gógiai felkészítés) minden te­kintetben nagyobb, gondot fordítania. Végeredményben minden iskolatípus jó mun­kájának alapja: a jó peda­gógus! Szakszerűen differenciált közigazgatásunk kiépülésé­ből következik, hogy a tör­vény védi, felszabadítja a pedagógust a történelem fo­lyamán rárakódott járulékos munkák végzése alól. Tehát felkészültségét, idejét, ener­giáját „jogainak”, hivatásá­nak gyakorlására fordíthat­ja. A pedagógus jogai és kö­telességei — hivatásának gyakorlása közben — termé­szetesen egybeolvadnak. A követelmények ugyanis a fenti gondolatokból sorjázr nak: A tanulók emberi mél­tóságának tiszteletben tartá­sa, „szakmai, pedagógiai is­mereteit, általános műveltsé­gét, politikai képzettségét folyamatosan fejlessze, mun­káját a diákképviseleti szer­vekkel, a szülőkkel és a csa­láddal összhangban végezze. S (ismét) végül: „hivatásá­hoz méltó magatartást ta­núsítson". Ez a felhívás akár bevezető ars poeticája is le­hetne a pedagógus pálya­képnek. * * * A szülők iskolai jogállásá­nak beépítése (Tv. 41. §.) az oktatási törvénytervezetbe pedagógiai és társadalmi igény kifejeződése. A már említett közös érdek alap­ján joga a szülőnek megis­merni az óvodai, az iskolai munkát, tanácsot kérni a pe­dagógustól. véleményét kife­jezésre juttatni. A kölcsönös felelősség ugyanakkor el­odázhatatlan kötelességévé teszi a szülőnek, hogy „a ta­nulót (gyermekét) feladatai teljesítésére nevelje”, cse­lekvőén támogassa az iskola munkáját, s „a családi ne­veléssel segítse az értékek megismerését és megbecsülé­sét". * * * A pedagógusállások pá­lyázati rendszerének törvé- nyesítése előremutató voná­sa a tervezetnek. Egyértel­műen előírja (a hosszú évek óta oly bátortalanul kezelt) igazgatói állások pályázat útján történő betöltését is. E téren még tovább léphetett volna (a távlatokat kijelölő) törvénytervezet. Az alapfokú és középfokú (gimnázium, szakközépisko­la. szakmunkásképző iskola, szakiskolák) munkarendjé­nek szabályozása hézagpótló. Az iskolák belső életének, munkájának, képzési és vizs­garendjének szintetizáló rendezése jól áttekinthető, egyértelmű. Egyetlen terület látszik meglehetősen bonyo­lultnak és következetlennek: a szakmunkás-képesítés megszerzése. A Tv. 79—83. §-ai lehető­séget is tartalmaznak a szak­munkás-képesítés megszer­zésére (A szakmunkásképző iskola harmadik évfolyamát követő szakmunkásvizsga (73 év után); b) a szakkö­zépiskola negyedik éve után (74 év alatt); c) az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők pedig további kiegészítő képzés után tehetnek szak­munkásvizsgát (4-j-2 6 évi tanulás után). Vajon célra­vezető-e, megengedhető-e az ifjúság oly drága és értékes éveit ily könnyedén kezel­ni? Olykor kétszeresére emelni (3,6 év) a szakmun­kásvizsga megszerzésének lehetőségét? Legtöbb szak­mában még csak további egy évet kell tanulni ahhoz, hogy üzemmérnöki oklevelet (4+3 év) szerezzen az ifjú. Már most, és a belátható jövő­ben igen jelentős szakmun­káshiánnyal küzdenek üze­meink. Ezért megengedhe­tetlenül hosszú időnek lát­szik a 6 éves (4+2) szak­munkásképzés távlatosítása. Célszerű volna a Tv. 80. § (2) bekezdését így átfogal­mazni: „Az érettségi-képe­sítő vizsga letétele helyett (= mellett) szakmunkásvizs­gát tehet”. A felsőoktatás céljának megfogalmazása a legkor­szerűbb tartalmi jegyeket összegezi: „A gazdaság, a társadalom, a politika, a tu­domány, a technika, a kul­túra és a művészetek fejlesz­tésében alkotó szerepet be­töltő, magas szintű ismere­tekkel rendelkező, szocialis­ta értelmiségi szakemberek képzése, továbbképzése". (Tv. 39. §.) Az életkori sa­játosságok — és az előkép­zettség — magyarázzák, hogy a felsőoktatás egyik alapelve: a tanulók öntevé­kenysége. A törvény az ön­állóságot. az önképzést hang­súlyozza — igen célszerűen. Talán az önnevelésre irá­nyított figyelem még kiegé­szíthetné ezt az életre szóló útravalót. * * * A törvény külön választja a graduális alapképzést és a poszgraduális továbbképzést. A 99. § azonban ezt csak egyetemi feladatnak tekinti. (Jelenleg a főiskolai karo­kon is folyik.) Egészen új­szerű lehetőség, hogy — ki-«1 vételesen — középfokú ké­pesítést is lehet szerezni fel­sőoktatási intézményben (?). örvendetes fejlődésnek nyit utat a törvénytervezet, ami­kor lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási tanuló más szakon, felsőoktatási intéz­ményben is folytathat analóg és párhuzamos ta­nulmányokat. Az anyagi jut­tatások, kedvezmények, ki­tüntetések adományozása je­lentős ösztönző hatást gyako­rolhat a felsőoktatási ifjú­ságra. Az oktató kar jogos igé­nye fejeződik ki a 113. íj­ban. Nevezetesen, hogy ku­tatásaik eredményeit ok­tató és nevelő munkájukban felhasználhatják a tanárok. A kutató munka ugyanis a korábbiaknál nagyobb hang­súlyt kap a tanárok mun­kájának megítélésében. Az is új a törvénytervezetben, hogy minden egyetem főis­kolai karát a jövőben fő­igazgatói rangú tanár (ed­dig igazgató) vezeti, akit a szakminiszter bíz meg (két­szer megismételhető) ötéves időtartamra. Ez esetben a törvény sem pályázatot, sem a kari tanács véleményezési jogát nem említi (ezzel in­dokolatlanul eltér az eddig részben már alkalmazott és bevált progresszív elvek gyakorlásától). A „szakértői testület” in­tézményét is foganatosítja a tervezet. Ennek funkciója azonban nem elég világos, nem egyértelmű a leírtak (130. §) alapján. Tevékenysé­gi köre részben összeolvad a kari tanács munkaterületé­vel. * * * A törvénytervezet szabá­lyozza és folyamatossá teszi a felnőttek iskolai oktatásá­nak körülményeit is. Erre a célra a „dolgozók iskoláját" honosítja meg. minden is­kolatípusra vonatkozóan, an­nak sajátosságaihoz igazod­va. Majd a zeneiskolai ok­tatás, a diákotthonok, kollé­giumok munkáját meghatá­rozó. illetve nemzetközi vo­natkozású rendelkezésekkel (és mellékletekkel) zárul eme művelődéstörténeti je­lentőségű törvénytervezet. A törvénytervezetnek kí­vánatos időszerűséget köl­csönöz — a fentieken túl — továbbá bizonyos szélsőséges nézőpontok átrendezése. Napjainkban, sajnos, gyak­ran jutnak kifejezésre meg­alapozatlan vélemények — szóban és írásban — az isko­lai, a pedagógiai, a pedagó­gusmunkát illetően. Amikor társadalmunk a lehetőségek­hez képest minden erőfeszí­tést megtesz az iskolai mun­ka anyagi és erkölcsi felté­teleinek biztosítására, két­ségtelenül az iskolának, il­letve a pedagógusoknak is minőségi változással kell át­fordulnia a társadalmi igény hatékonyabb szolgálatára. Az iskola ugyanakkor a társadalomé. Ezért szükséges annak cselekvő támogatása, előremozdító, aktív szemlé­letének kialakítása, követ­kezésképpen az indokolat­lan elmarasztalás, a destruk­tív hangulatkeltés visszaszo­rítása. Közös érdekünk a társadalmi közmegítélés nor­malizálása. A leendő közoktatási tör­vény alkalmas időben, és alkalmas módon teszi közér­dekű társadalmi üggyé az iskolai oktató-nevelő mun­kát. Ezáltal neveléstörténeti jelentőségű hozzájárulás az iskolaügy és a pedagógiai munka tartós megbecsülésé­hez; jó eszköze a magyar ok­tatásügy közéleti eszkaláció­jának. Dr. Tóth Lajos Zenekari est Békéscsabán Ritka pillanatnak voltunk tanúi december 6-án a Jókai Színházban. Hallhattuk a 25 éve alakult Békéscsabai szimfonikus zenekart. A saj­tóban nem volt előzetes tá­jékoztató a jeles dátumról, s a műsorközlés is elmaradt. Igaz, kárpótlásul Pándj Ma­rianna kitűnő írásos tájékoz­tatóját kaptuk meg az est műsoráról. A dramaturgiai- lag kifogástalan műsorterv mai, fiatal zeneszerző művé­vel, Orbán György Szere­nádjával kezdődött. A mű­vet a Békéscsabai szimfoni­kus zenekar számára kom­ponálta, és korábban már bemutatta az együttes a veszprémi kamarazenei fesz­tiválon. A két tételes mű el­ső tétele melodikus, a máso­dik tétele ritmikus invenci­ót mutat. Hangszerelése öt­letes, . sokszínű, és alkalmas arra, hogy a modern hang­vételű mai magyar zenének híveket szerezzen. A műsor további részében a gordon­kairodalom egyik legnépsze­rűbb alkotását, Luigi Bocce- rini B-dúr gordonkaverse­nyét hallottuk. Maga a szer­ző is mesteri művelője volt a gordonkajátéknak a bécsi klasszicizmus korában. A tetszetős. dallamvilágában derűs, közérthető zenei nyel­vet Ádám Károly debreceni gordonkaművész szólaltatta meg. Rokonszenves, kitűnő előadó, aki a technikai ne­hézségekben bővelkedő há­romtételes versenyművit fö­lényes biztonsággal, kiegyen­súlyozott tónussal szólaltatta meg. A műsor második felében Mozart úgynevezett nagy g-moll szimfóniáját hallot­tuk. Köchel jegyzék száma 550. Mozart élete utolsó há­rom évére a tragikus hangu­lat nyomta rá bélyegét. A ( mű hangneme, a g-moli kü­lönben sem vidám jellegű. A menüett tété] hangvétele messze van az udvari tánc- j zenétől. Legszebb folt a má­sodik tétej vonóskari hang­zásában volt. A zenekar — nem először — vendég kar­mesterrel muzsikált, ami kölcsönösen serkentő hatás­sal van: együttes és karmes­ter egy akarattal bizonyít. Kovács János szuggesztivitá- sának és dinamizmusának a maximumával segítette a zene megvalósulását. Dr. Sárhelyi Jenő Hungaroton-tervek A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a jövő év első hónap­jaiban 13 komolyzenei és 2 nép­zenei felvétel megjelentetését tervezi. Donizetti Lammermoori Lucia című, háromíelvonásos operáját magyar nyelven rögzítették. Lord Ashton szerepében Svéd Sándor. Luciaként Gyurkovics Mária, Edgardoként Szabó Mik­lós, Arturoként Külkey László, Raimondoként Littasy György lesz hallható. Közreműködik Ti- szay Magda és Kövecses Béla, valamint a Magyar Állami Ope­raház ének- és zenekara. Kóro- di András vezényletével. A má­sik opera Erkel Hunyadi László­ja lesz. Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.20: Az egészségügy világköz­pontjában. 8.50: Kis magyar néprajz. 8.55: Versenyművek. 9.49: Gyermekkuckó. 10.05: Beszélgetés Rónai Pál mű­fordítóval. 10.40: Mi ez a gyönyörű? 10.53: Garay György hegedül, Starker János gordonlcá- zik, Sebők György zongo­rázik. 11.12: Nyomortanyák helyett mintatelepek. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv. 13.06: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 14.10: A magyar széppróza szá­zadai. 14.25: Operaslágerek. 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.21: Reflektorfényben egy operaária. 18.00: Kritikusok fóruma. 19.15: Beszélgetés Kerényi Jó­zseffel. 19.56: Bemutatjuk új Electre- cord-lemezünket. 20.50: Muzeális nótafelvételeink- böl. 21.30: Amiről a világ vitatkozik. 22.20: Pekingben azt beszélik II. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót! 23.30: Dvorak szláv táncaiból. 0.10: Gábor S. Pál szerzemé­nyeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Idősebbek hullámhosszán. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósátiratok. 12.30: Népi zene. 13.10: Pophullám. 14.00: Hívja a 33-43-22-es tele- * fonszámot. 15.30: Uralkodók és komédiások. m. 16.20: Siegfried Wendel zenegé­pei. 17.05: Táncházi muzsika. 17.20: Diákfoci. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Moszkvából érkezett. 19.05: Csínom Palkó. Részletek a daljátékból. 19.35: Cigánydalok. 19.58: Tudósítás az Ü. Dózsa— Székesfehérvári Volán bajnoki jégkorongmérkő­zésről. 20.05: A Flock of Seagulls fel­vételeiből. 20.50: Tudományos könyvmoza­ik. 21.05: Még ma! Nógrádi Gábor hang játéka. 21.51: Az élő népdal. 22.01: Böngészde a Zenei Antik­váriumban. 23.23: Operettrészletek. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bruncwiek Teréz hársfái. 9.48: Operafelvételekből. 10.38: Népdalkórusok, népi hang­szerszólók. 11.10: Az Amadeus vonósnégyes felvételeiből. 12.26: Bela Rudenko és Vagan Mirakjan operaáriákat éne­kel. 13.05: Szonda. 13.35: Végvári Rezső népzenei feldolgozásaiból. 14.05: Tóth Anna beszámolója a II. nemzetközi rézfúvós kamaraversenyről. 1II/2. 14.27: Szimfonikus zene. 16.03: Kamarazene. 16.30: Csajkovszkij: Anyegin. 17.00: Történetek állatokról. 17.30: A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének­kara énekel. 18.10: Hangszerszólók. 18.30: V materinskom jazyku. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Benkó dixieland együt­tes Mexikóban. 20.05: Eszmék és téveszmék. 20.35: Puccini: Bohémélet. Opera. 22.26: Madrigálok. 22.47: John Marty „So far so good” (Eddig rendben vol­na) című lemeze. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A Liquid Gold felvételei­ből. 17.15: Noteszalp. 17.20: A szolnoki Verseghy Gim­názium kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. Közleke­dési magazin. (A tarta­lomból: Közlekedési taná­csok ünnepekre — Autók bakon — A gyerekek köz­lekedésbiztonsági oktatá­sáról.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Erdő. Osztrovszkij komé­diája. II/l. 11.45: Képújság. 15.10: Iskolatévé. 16.35 : Hírek. 16.40: A Közönségszolgálat tá­jékoztatója. 16.45: A múlt nyomában, (ism.) 17.05: Képújság. 17.10: Reklám. 17.15: Pulzus. 18.05: Az Országházból jelent­jük... 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradö. 28.00: Oj Gilgames. Magyar film. 21.30: Balett-tükör. 22.20: Operapáholy. 22.30 : Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: MLSZ teremlabdarúgó­torna . 19.00: Hándel-ünnepség 1982. NDK film. (ism.) 20.00: Tudósklub ’84. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Balett-tükör. 22.15: Képújság. BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.30: Magyar nyelvű adás. 16.00: Román tájakon. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Politikai vitakör. 20.40: Verdi: Otelló. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Marylin — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési sorozat. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató adás. 21.00: Reklám. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Zenei események. SZÍNHÁZ 1984. december 20-án, csütörtö­kön 19.00 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Vörösmarty-bérlet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Ca­sablanca cirkusz, 8-kor: Film­klub. Békéscsabai Szabadság, de. 10, 4 és 6-kor: Egy zseni, két haver, egy balek. 8-kor: Üldözők. Békéscsabai Terv: A Jedi visszatér. Gyulai Erkel: A briliánskirálynő bukása. Gyulai Petőfi, 3-kor: Napló gyerme­keimnek. 5-kor: Szamurájok és banditák I—II. Orosházi Parti­zán, fél 4-kor: Jazz-bolondok, fél 6 és fél 8-kor: A zsarnok szíve. Szarvasi Táncsics: Égő hő.

Next

/
Thumbnails
Contents