Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 16., VASARNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Békéscsabán összeállításunk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi Zamenhof-emlékünnepség Orosházán Az orosházi „Verda Stelo” eszperantó csoport szerve­zésében tegnap, december 15-én, 19.30 órától Zamen- hof-emlékünnepséget ren­deztek Orosházán, a Petőfi Művelődési Központban. A résztvevőket — a békés­csabai, a békési, a gyulai, a kondorosi, a sarkadi, a hód­mezővásárhelyi, a szentesi és a kecskeméti eszperantistá- kat — Szegvári Petemé, a vendéglátó csoport elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Gyarmati Zsoltnak, a megyei eszperantó bizottság titkárának, aki emlékbeszé­dében megemlékezett Za- menhofról, az eszperantó nyelv megalkotójáról, aki 125 éve született. Szólt az eszpe­rantó nyelv jelentőségéről, arról az emlékezetes, 1905-ös első kongresszusról, melyen a lengyel nép nevében Za- menhof eszperantóul kö­szöntötte a résztvevőket, s szavait a legkülönfélébb ná­ciók tagjai ünnepelték lel­kes tapssal... » Emlékbeszédét azzal foly­tatta, hogy hazánk közgon­dolkodásában is méltó helyet kapott a mozgalom. Gyümöl­csöző kapcsolatokat alakí­tottak ki a KISZ-szel, az út­törőszövetséggel, a szövetke­zeti mozgalommal, a Haza­fias Népfronttal, a szakszer­vezetekkel, s legújabban a Magyar Természetbarát Szö­vetséggel. Szólt a megyénkben elért eredményekről, az eszperan­tó nyelv oktatásáról annak sajátosságairól, s arról, hogy az orosházi csoport kivívta a Magyar Eszperantó Szö­vetség elnökségének elisme­rését. Munkájuk jutalmaként egy Zamenhof-szobrot nyúj­tott át a csoport képviselő­jének. Az emlékbeszéd után Wag­ner József, a megyei eszpe­rantó bizottság elnöke szólt a szövetkezeti eszperantó mozgalom eredményeiről, majd Kiss Gábor, az oroshá­zi csoport titkára számolt be a helyi eszperantisták mun­kájáról, eredményeiről, cél­kitűzéseiről. Mint elmon­dotta, az orosházi csoportnak 58 tagja van, az átlagéletkor egyre alacsonyabb, mely azt bizonyítja, egyre több fia­tal kapcsolódik be a csoport munkájába. A tagság húsz országgal levelezik, harminc­ötén voltak eszperantó jel­legű nyaraláson az elmúlt évben. Kiss Gábor tájékoztatója után a legifjabb orosházi eszperantista, Benkő Sándor szavalata, majd a Gyulai. 1. számú Általános Iskola ta­nulói és a kecskeméti gye­rekeit műsora következett. Végül levetítették a résztve­vőknek azokat a képeket, amelyeket a csehszlovákiai, loncsovi nyári eszperantó tá­borban készítettek. N. A. Míiember az ÉTMaborban Jól sikerült az első diákhét Gyulán A KISZ gyulai városi bi­zottsága, valamint a városi diáktanács szervezésében el­ső ízben rendezték meg azt a ’diákhetet, amelyen a gyu­lai középfokú tanintézetek diákjain kívül részt vettek az eleki és kétegyházi szak­munkásképző intézetek ta­nulói is. A péntek este, jó hangula­tú diszkóval befejeződött di­ákhéten több érdekes ese­mény részesei lehettek a fiatalok. A diákhét rendez­vénysorozatának megnyitó­jára hétfőn délelőtt került sor az ifjúsági és úttörőház­ban, amelyen Sur Anikó, a városi diáktanács titkára üd­vözölte a résztvevőket, és reményét fejezte ki, hogy ez a sorozat hagyományteremtő lesz. A délutáni órákban két gitáros fiatal szerepelt a nagyszámú hallgatóság előtt, „Simli shaw” címmel adtak vidám, zenés műsort. Ked­den a gyulai szakmunkás­képző intézetben a Békés Banda közreműködésével tartottak táncházat. Szerdán a technika is bevonult a fia­talok programjába, hiszen a KÖVIZIG műszaki fiatal­jainak segítségével URH- láncot alakítottak ki a kö­zépiskolások között, és az éter hullámain keresztül ve­télkedtek a felszábadulás 40. évfordulója jegyében. Leg­jobban a román gimnázium csapata szerepelt, a gyulai Erkel és a kétegyházi szak­munkásképző iskola csapatai előtt győzött. Amint azt Sza­badosáé Bécsi Katalintól megtudtuk, a különböző ren­dezvényeken mintegy más­fél ezer fiatal vett részt, és a rögtönzött közvélemény­kutatás szerint — de a KISZ és a diáktanács állásfoglalá­sa is ez — a jövőben foly­tatni kell ezt a sikeresnek bizonyult kezdeményezést. B. O. Elkészült az Építéstudo­mányi Intézet ÉTI—Man ne­vű műembere, amelyet az intézet szentendrei kísérleti telepén, a mikroklíma-labo­ratóriumban fognak használ­ni. Hat éve itt modellezik azokat a külső környezeti hatásokat — a hőmérséklet ingadozását, a huzathatást, a levegő páratartalmának csökkenését vagy növekedé­sét —, amelyek a lakások­ban, irodákban s más mun­kahelyeken az embert érik; a vizsgálatok során arra ke­resik a választ, hogyan hat­nak ezek a változások a hő- és közérzetre. Korábban a kísérleteket embereken vé­gezték el, ám ez elég nehéz­kes volt, s nem is adott meg­bízható eredményt. Az ÉTI—Mant a magyar intézet a svéd építéstudomá­nyi intézet humán laborató­riumával közösen fejlesztette ki, s a jövőben segítségével megkezdődhetnek a kísérle­tek a szentendrei mikroklí­ma-laboratóriumban. Karácsonyi ajándékok — választékcserébül A szépen dekorált kiraka­tok mellett a boltok válasz­téka is arról tanúskodik: a kereskedelem felkészült a karácsonyi forgalomra. A külföldi árucikk is több, mint a korábbi hónapokban, a belkereskedelem ugyanis az ország szűkös importlehétő- ségei ellenére is igyekezett külföldről származó termé­kekkel színesíteni a kará­csonyi választékot, s e cik­kekért hazai árukkal fizet. A szocialista országokkal im­már negyedszázados hagyo­mányai vannak a belkeres­kedelmi választékcserének, s az áruk mintegy 10 százalé­kát — főként az ajándéko­zásra alkalmas cikkeket — évről évre az ünnepek előtti hetekben szállítják egymás­nak a partnerek. A 36 fővárosi és vidéki Centrum Áruház összesen 44 csehszlovákiai, NDK-beli, román, bolgár, lengyel és szovjet áruházzal tart rend­szeres cserekapcsolatot. A legnagyobb partnerek a cseh­szlovák és NDK-beli válla­latok. A szocialista partner­áruházak készletéből ezúttal mintegy 220 millió forint ér­tékű áru kerül közvetlenül karácsony előtt a hazai Cent­rum Áruházakba. Sok hely­ről érkezett játék, dísztárgy, edényáru és népművészeti cikk. Néhány tőkés országbe­li partneráruház árui is kap­hatók a Centrumokban, köz­tük osztrák pulóverek, ön­gyújtók, harisnyák és zok­nik, valamint görög suba­szőnyegek. A Centrum a ter­mékekért főként hazai koz­metikumokkal, konfekció­árukkal, szőnyegekkel, vala­mint népművészeti ajándék­cikkekkel fizet, a külkeres­kedelmi vállalatokon keresz­tül. Az élelmiszerek és az él­vezeti cikkek legnagyobb importőre a DÉLKER Vál­lalat, amely évről évre na­gyobb mennyiségű terméket szerez be az árucserében is. Az idén karácsony előtt ilyen módon sikerült 2400 tonna spanyol naranccsal és man­darinnal, valamint 300 ton­na görög fügével gyarapíta­ni a magyar üzletek válasz­tékát. Ugyancsak az ünne­pek előtti kínálatot színesí­tik a tőkés partnerektől be­szerzett italok, cigaretták és kozmetikumok, amelyekért szintén hazai élelmiszerek­kel — köztük tojásporral, szalonnával, császárhússal — és szállítási raklapokkal fi­zet a magyar partner. A vidéki kereskedelmi vál­lalatok közül az idén a győ­ri ÁFÉSZ sokfajta, ajándé­kozásra alkalmas árut szer­zett be csehszlovák és oszt­rák kereskedelmi partnerei­től. Csehszlovákiából már eddig is sokféle színes taka­ró, tréningruha és játék — főként baba — érkezett. Az osztrák partnerektől elsősor­ban férfi- és női kozmetiku­mokat, divatos, színes haris­nyanadrágokat, valamint kü­lönböző fazonú, modern vo­nalú csizmákat vásároltak. A szombathelyi Borostyán­kő. Áruház a férfi- és a női konfekció, valamint egyéb textiláruk mellett fagyasztó- ládákat is vásárolt árucseré­ben jugoszláv partnerétől. Á Nyugat-magyarországi Rö­vid- és Kötöttáru Kereske­delmi Vállalat az áruházi csere révén lengyel női fe­hérneműt és harisnyanadrá­got árusít, Jugoszláviából gyermekruhák, férfi- és női pulóverek, Ausztriából pedig fonalak és estélyi ruhák ér­keztek. Az Uránia Ruházati Kereskedelmi Vállalat üzle­teibe a közeli napokban vár­nak jugoszláv lakástextíliá­kat és márkás sportcipőket. Csongrád. megye nyolc nagykereskedelmi vállalata a magyar—jugoszláv határ­menti árucserében a sok éve eredményesen működő Dél­alföldi Áruforgalmi Társaság közvetítésével vesz részt. Az idei áruforgalom értéke el­éri a 12 millió dollárt. Az év végére bakfispulóvereket, harisnyanadrágokat, tréning­ruhákat, sportfelszereléseket, játékokat, valamint függö­nyöket és szőnyegeket sze­reztek be partnereiktől. Csongrádban a magyar— román határmenti és áru­házi csere is jelentős, érté­ke idén eléri a hárommillió rubelt, mintegy 30 százalék­kal meghaladva a tavalyit. A karácsony előtti hetekben pamut kötöttáruk, lakástex­tíliák, üveg, kerámiá és porcelán dísztárgyak, vala­mint egyedi kisbútorok és garnitúrák érkeztek Romá­niából a Csongrád megyei üzletekbe. De az országhatároktól és a nagyvárosoktól távol eső településekre is eljutnak a választékcserében, határmen­ti cserében beszerzett áru­cikkek. Azokon a területe­ken, ahol a lakosság nagy része tanyákon él, az év végi ünnepek előtt a menetrend szerint közlekedő mozgóbol­tok az újdonságokkal is bő­vítik választékukat. Sűrűsöd­nek a nagykereskedelmi vál­lalatok túra járatai is, ame­lyekkel a kisebb falvak üz­leteit látják el ajándéktár­gyakkal, déligyümölcsökkel és élvezeti cikkekkel. Ismét kiváló a battonyai határőrség Példa nélkül álló sikerso­rozatot mondhatnak magu­kénak a battonyai határőr­ség tagjai, tizenharmadik alkalommal nyerték el a „Kiváló Határőrség” címet. Az ünnepségre tegnap, de­cember 15-én a MOM batto­nyai gyáregységében került sor. Elsőként Imre Béla, a gyáregység vezetője mon­dott ünnepi beszédet, mél­tatta a határőrség és a gyá­ri dolgozók hét éve mind szorosabbá váló kapcsolatát. Szólt arról, hogy a KISZ-ta- gok, alapszervezetek között is jó az együttműködés, a nem­régen alakult helyi MHSZ- csoport szintén számít a ha­tárőrök támogatására. Az ünnepi beszéd után felolvas­ták a belügyminiszter és a határőrség országos parancs­nokának parancsát. A battonyai határőrségnek a „Kiváló” címet, a MOM battonyai gyáregységének pedig „Kiváló határőr” jel­vényt adott át Hegyi Adolf ezredes, a határőrség orszá­gos parancsnokságának poli­tikai csoportfőnök-helyette­se. Részt vett az ünnepségen Szita Ernő, a Magyar Optikai Művek pártbizottságának tit­kára, Suga János, a MOM termelési igazgatója, továb­bá a nagyközség párt- és tár­sadalmi vezetői. Hétvége a földeken A téliesre fordult idő, az eddigi fagyok inkább segí­tik, mintsem akadályozzák a mezőgazdasági üzemek­ben a még elvégzésre váró mezei munkák befejezését. A szombati jelentések tanúsága szerint állami és szövetkeze­ti gazdaságaink alaposan ki is használják azt a kedvező körülményt, hogy a felszínén fagyott földeken gyorsabban, könnyebben mozognak a gé­pek, mint korábban a már erősen sáros talajon. Ennek is köszönhetően megyénk­ben a hét végén be is fejez­ték az időszak legfontosabb tennivalóját, az őszi mély­szántást. A( határ szombaton már lényegeben teljesen „tisz­ta” volt. A cukorrépa néhány százaléka várt már csak el­szállításra, az is prizmákban, a táblák szélén. A mezei munkák befejez­tével az úgynevezett „benti” munkák adnak hasznos és fontos tennivalót a mező- gazdasági üzemek dolgo­zóinak. Gyarmati Zsolt cmlckbcszédét tartja Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents