Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

1984. november 11., vasárnap r ben várja kisbabáját. — Fia­tal házasok vagyunk, három évig albérletben laktunk. Volt két ifjúsági takarékbe­tétkönyvünk, valamennyi kölcsönt felvettük, s Fortu­na is kegyeibe fogadott: a férjemék kollektíván lottóz­nak, s volt egy négyesük, amiért fejenként 40 ezer fo­rintot vehettek fel — s hív, nézzek körbe náluk is. A konyha csodálatos kalocsai díszítésű, újszerű a lépcső­megoldás, a központi fűtést a legcélszerűbben alakítot­ták ki. A legtöbbet ők dol­goztak az építkezésen: már a kezdet kezdetén 53 ezer fo­rint munkát- vállaltak, ennél viszont többet teljesítettek. Közben megtudom azt is, hogy az első kapavágástól az átadásig pontosan két esz­tendő telt el. * * * Persze más formában is részt vesz a lakásépítésben a szövetkezet: a DÉLÉP ki­vitelezésében egy-, két- és háromszobás lakások készül­nek, azok, akik majdan vál­lalkoznak rá, természetesen itt is átvállalhatnak részfel­adatokat. S azok, akik a ti-’ zenötféle tapétából és ötféle padlószőnyegből nem tudnak választani, megvásárolhat­ják, beépíthetik az általuk elképzelt anyagot. Természe­tesen ezek a számlában nem szerpelnek. S még mindig van két új­donsága a szarvasi lakásszö­vetkezetnek. Az első tevé­kenységükkel szorosan nem függ össze. A tagokkal, a la­kókkal társadalmi munká­ban a lakóházak alagsorá­ban két kondicionálótermet és egy klubot alakítottak ki, ahol kondikerékpár, asztali­tenisz-felszerelés, evezőpad, asztali játékok várják a la­kókat, közösségteremtő erő­vel. A másik: a már elké­szült lakótelepen a tanáccsal kötött megállapodás kereté­ben a parkok fenntartását, gondozását, takarítását a ta­gok közösen vállalták. Talán ez is magyarázat lehet an;a, hogy miért is szépek a par­kok. miért is tiszták a köz­területek Tessedik városá­ban. Lehet, hogy a megye má<; városaiban is követni kellene a szarvasi kezdemé­nyezéseket, példákat? Szekeres András Osztrovoczky Györgynél .......én csak segí­t ek ...” Magad uramf... Otthonteremtés — szarvasi módszerrel A kalákában, baráti, csa­ládi segítséggel épülő ház az otthonteremtés egyik legel­terjedtebb vállfája. A mun­kákra összeverbuválódik a társaság, s következhet utá­na a hórukkmunka, vagyis az, ahová a legtöbb kéz szükséges, az alapásás és a betonozás, a falazás, s így tovább. Igen ám, de ehhez anyag is kell,' ráadásul nem is kevés. Aki a közelmúltban épített, vagy most épít, ne­tán családjában, baráti vagy ismerőseinek körében ház­építésre adta a fejét, annak ezt az építési módot nem kell bemutatni, tanúsíthat­ják: az építkezők nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Ha viszont mással, kisipa­rossal, szövetkezettel építte­tik fel otthonukat, s mire az úgymond kulcsrakészen el­készül, addigra rámegy az alsóneműjük is ... Hacsak nem követik a Szarvasi La­kás-, Garázs- és Üdülőszö­vetkezetben kialakított mód­szert. * *•* — Szövetkezetünkhöz 530 tag tartozik, 273 lakással, 133 garázzsal, valamint 68 kivitelezés alatt álló lakás­sal és 56 garázzsal. Üdülőnk még nincs — kezdi Tóth Béla ügyvezető, aki egyben építész tervező is. — Nem az OTP által finanszírozott, ha­nem saját szervezésű, építé­sű és lebonyölítású lakáso­kat készítünk, s ami nem lényegtelen: önköltséges áron! Munkánkban újszerű, hogy a kivitelezésbe bevon­juk az építtetőt, aki erejé­hez, felkészültségéhez mér­ten részmunkákat vállalhat — folytatja az ügyvezető. Szóval, ezek a házak amo­lyan félkész akcióban épül­nek. Arról van szó, hogy az építés során az építkező be­száll a szövetkezet ügyveze­tője által tervezett lakások építésébe, s a végelszámo­lásnál a ledolgozott órák vagy munkafolyamatok dí­jait a számlából levonják, ezzel az új otthonok vég­összegét csökkentve. S ez csak az „adminisztráció”. A tervezés során a leendő tu­lajdonos kapcsolatot tart a tervezővel, elképzeléseit a kiviteli tervekben felhasz­nálják. Az építés során a szövetkezet gondoskodik va­lamennyi építési anyag be­szerzéséről, fuvarozásáról. Ha viszont a tag valamilyen építési anyag beszerzését vállalja — esetleg olcsóbban is —, vagy kedvezményes fuvarral segíti őt munkálta­tója, netán saját fuvaresz­közzel is rendelkezik, így természetesen ennek zöld- utat adnak. — Azt szeretnénk, ha a lakások valóban otthonok lennének. A sorházak, lánc­házak terveit az igényeknek, vagyis mindenki elképzelé­sének, illetve anyagi lehető­ségének megfelelően alakí­tom — sorolja Tóth Béla. — Nem tartom lényegtelennek azt sem, hogy olyan tapétát, padlószőnyeget, parkettát, csempét vagy fürdőszobai berendezést építsünk be, amilyet a tulajdonos választ. Békésszentandrásra hívnak, ahol a szövetkezet hasonlóan szervezte a lakásépítést. * * * A kétszintes lakások kí­vülről teljesen egyformák, belülről viszont valamennyi más és más. A külső szenny­vízvezeték bekötése befeje­zés előtt áll, s utána kezdőd­het a műszaki átadás. (E so­rok megjelenésekor a laká­sokat már átadták.) Együtt járjuk körbe a kész épüle­tet, majd a szomszédságban épülő ház földszintjén ka­lauzol kísérőm. — Ha az építtetők a hét végére szedték össze a segí­tőket. akkor értek rá, ebben az esetben a szövetkezet kő­művesei szombaton és va­sárnap jöttek dolgozni — magyarázza Tóth Béla, majd az egyik háromszobás lakás­ba látogatunk, ahol Osztro­voczky Györgyné takarít. — A fiamé, én csak segí­tek neki. A költségvetése, 580 ezer forint volt, a köz­ponti fűtésért, amit utólag valósítottunk meg, 55 ezer forintot fizettünk. Sok pénz, de nagyon szép lesz a takás. A fiam és a menyem sokat dolgoztak, nyáron hét végén, amikor csak tehették, itt se­rénykedtek. Nézze meg a padlót: a fiam rakta a ba­rátjával. Nem szakmája, ugyanis agronómus, de na­gyon szépen dolgozott — büszkélkedik a mama. — A tetőtérben még egy szoba kialakítására van lehetőség — int a- mennyezetre. Az utolsó lakásban már majdnem minden a helyére került. Sokat vállalt Házi Imre, a Szőnyegszpvő Hisz asztalosa és óvónő felesége. — A villany- és a vízve- zeken kívül valamennyi bel­ső munkát ők végezték — magyarázza az ügyvezető. — A külső munkákban részt vettek a szülők is — kapcsolódik a beszélgetésbe az asszonyka, aki december­mmmmm k A rejtélyes kód: SAP 941 Minőségi változás az üzemanyag-ellátásban Ez év tavaszán jelentette be az ÁFOR, hogy minőségi változás előtt áll a hazai üzemanyag-ellátás. Ugyanis a motorhajtó benzinek ez­után speciális adalékanyag­gal készülnek. A premier jú­nius elején volt, s bár a be­harangozott minőségjavulás­ra utaló jelzések csak jóko­ra késéssel jelentek meg az üzemanyagot árusító kútosz­lopokon, az autósok naponta tapasztalhatták a változást. A rejtélyes kód, a SAP 941- es jelzés lényegében fogyasz­táscsökkenéssel, tisztább ki­pufogógázzal és jobb telje­sítménnyel járt. Mi is történt a kőolajve­gyészek boszorkánykonyhá­jában? A hazai kőolajipar és az ÁFOR az új katalikus krakküzem beindításával egy időben elhatározta, hogy a világ nagy benzintársasá­gaihoz hasonlóan ésszerűsí­ti a hajtóanyagok gyártását és felhasználását, különös te­kintettel a további megtaka­rítási lehetőségekre. Ennek alapján döntöttek a nálunk gyártott és egyébként a nem­zetközileg is kiválónak tar­tott normál, szuper és extra minőségű motorbenzinek spe­ciális gyártásáról. Gondos piackutatás és széles körű laboratóriumi, ^gyakorlati ku­tatómunka után választották ki a már említett - adalék­anyagot, amely csökkentheti az üzemanyag felhasználását és javíthatja a motorok üzemmódját. A bemutatko­zás óta csaknem fél év telt el, de az autósokat azóta is foglalkoztatja a SAP 941 sorsa. Érthető az érdeklődés, hiszen a szakemberek szűk­szavú ismertetői 2—3 száza­lékos fogyasztáscsökkenést ígértek a motorkímélés és a környezetvédelmi hatáson kívül, méghozzá úgy, hogy a hajtóanyagok ára nem válto­zott! Az évi ezerliteres gép­kocsinként átlagfogyasztást alapul véve a beharangozott 2—3 százalékos benzinmegta­karítás azt jelenti, hogy leg­alább 500 forint a tulajdono­sok zsebében marad. De mit és hogyan tisztít a SAP? A vizsgálatok során kiderült: az ilyen anyaggal kevert benzin tisztábban tartja a szívócsatornákat, a porlasztót, a hengerfejet és a gyújtógyertyákat. A szak­emberek szerint 1—2 egység­nyi a javulás az adalék ha­tására, amely már jelentős­nek mondható. Kevésbé szennyező a kocsi égéster­méke is. Az úgynevezett üresjárati szénmonoxid- emisszió százalékos relatív javulását a különféle euró­pai és tengerentúli országok­ban lebonyolított mérések 7 és 23 százalék közöttire tak­sálják. Az ilyen üzemanyag­gal járatott tokiói taxiknál például 17,6 százalékkal csökkent a szénmonoxid- tartalom, a torbntói taxiknál 16,9 százalék volt ez az ér­ték, az olasz mérések viszont a különböző kocsiknál 15 és 23 százalék közötti javulást tapasztaltak. A porlasztó tisztaságára kidolgozott mé­rési rendszer tízes jelzőszám­mal minősíti a legjobb üzemmódot. Az adalékolás nélküli benzinnel hajtott mo­toroknál 5,4 pontot mértek. Ugyanezeknél a kocsiknál SAP-pal kevert benzin hasz­nálata után 7,8 pontos ered­ményt értek el. Érdekesek azok a kutató­intézeti mérések is, amelyek az adalékanyag hatására je­lentkező relatív fogyasztás- csökkenést próbálják nyo­mon követni. A Thornton Kutató Központ 3,8, az At- sugi cég Japánban 6,6, egy hamburgi átfogó vizsgálat 7,3 százalékot állapított meg. Természetesen ezeknél a mé­réseknél meghatározó a mo­tor felépítése, az üzemmód és a jármű kora is. A ma­gyar szakemberek a külföl­di vizsgálati eredmények és a saját mérések alapján a hazai járműpark műszaki adottságait figyelembe véve állapították meg a már emlí­tett 2—3 százalékos megtaka­rítást. Az autósok magánmé­rései is ezt igazolják. Sőt, a korszerűbb felépítésű japán vagy nyugat-európai gépko­csiknál a SAP 941-es révén még nagyobb benzinmegta­karítást is el lehet érni. A hazai motorbenzinekbe kevert anyagnak nincs sem­miféle káros mellékhatása: jól összefér a használatos ólomadalékkal, az úgyneve­zett pirolizisbenzinnel és ai ugyancsak iparilag kevert oxidációt gátló anyaggal. És ami az autósoknak szintén fontos, nem károsítja a kocsi műanyag alkatrészeit, s nem hagy foltot a karosszéria fé­nyezésén sem. Amikor az új benzinek ha­zai bevezetéséről döntöttek, nem csupán a magánautósok érdekeit vették figyelembe, hanem a kőolajipar és az ás­ványolaj-kereskedelem gaz­dasági megfontolásai is mér­legre kerültek. Mennyire jó üzlet a SAP-készítmény? — kérdeztük az ÁFOR kereske­delmi igazgatóságán. Mint megtudtuk, a népgazdaság­nak egymillió dollárjába, mintegy 50 millió forintba került az ÁFOR hálózatában árusított benzin korszerűsíté­se. Pontosan kiszámították, hogy a SAP 941 alkalmazá­sával az évi 1 millió 260 ezer tonna motorbenzin fel- használása Magyarországon 30 ezer tonnával csökkenthe­tő. Az ismert műszaki elő­nyök jóvoltából ennyivel ke­vesebbet. füstölnek el autó­saink, motorosaink. Ma át­lagosan egy tonna motorben­zin 260 dollárba kerül, az új anyag használatával tehát 8 millió dollár árbevétel érhe­tő el, illetve ennyivel lehet csökkenteni az importot. (seres) „Mazsolák” Bábszakkör Kertészszigeten Nemigen voltak baboná­sak eddig sem a kertészszi­geti gyerekek, s három éve még inkább nem azok. Mert mások azt mondják, a tizen­három szerencsétlen szám. Hogy nem így van, bizo­nyítja a bábszakkör létrejöt­te, számos sikere. Pontosan 13 gyerek jelentkezett akko­riban a születő bábszakkör­be, s csak az idén nőtt a létszám tizenhétre. Szilágyi József né, akit az óvodában — munkahelyén — találtunk meg, három eve került családjával Kertész- szigetre. Már korábban is bábozott, volt munkahelyén, csak ott — hivatásának meg­felelően — óvodás gyerekek­kel foglalkozott. Most az is­kolásokkal is meg akarta kedveltetni ezt az időtöltést, ezért javasolta, indítson bábszakkört a művelődési ház. Azóta kedd és péntek dél­utánonként, 5 órától tarta­nak szakköri foglalkozást, ám a gyerekek már negyed ötkor beköszönnek az óvo­dába: „Kati néni, már itt vagyunk!” Mi az, ami összetartja ezt a kis közösséget? Hiszen manapság megyeszerte pa­naszkodnak a gyermekcso­portok vezetői: nehéz ösz- szehozni és még nehezebb megtartani a szakköröket. Itt pedig, ebben az aprócs­ka, eldugott községben azóta is töretlen a lelkesedés. — Volt, aki túl optimistá­nak tartott. Szakkört? Itt? És lám, máris többen va­gyunk az induló létszámnál, összehoztunk egy két—két és fél órás műsort, tudunk több mint 10 mesejátékot. A Mazsola bábszakkör 1982 decemberében mutatko­zott be először, az óvodások Télapó-ünnepségén. Ez volt csak az igazi ajándék! S az­tán jöttek sorra a meghívá­sok. Legyen lakóhelyükön öregek napja, véradás vagy május 1-e, a kis bábosok bármikor készek színpadra lépni. Legutóbb a község felszabadulásának 40. évfor­dulója tiszteletére adott mű­sort a csoport. A kultúrház, amiben tud, segít. Mikor megalakultak, még paravánjuk sem volt. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet műhe­lyének dolgozói hamar mel­léjük álltak, paravánt, s a kicsiknek dobogókat készí­tettek. A díszleteket is meg­csinálják, csak a festést hagyják a szakkör tagjaira. A bábok készítéséhez sok­sok anyag kell. A nagyma­mák gyűjtögetik a már fe­lesleges ruhadarabokat, s a szeghalmi paplangyár is már két alkalommal sietett a se­gítségükre. S a szülők? Szilágyi Jó- zsefné alig győzi sorolni, mennyit segítenek. Van, aki­nek már elkerült a gyereke a szakkörből — továbbta­nult —, ám a varrásba még mindig szívesen besegít az anyuka. — Jelentkeztünk a tv „Játsszunk bábszínházát!” cí­mű sorozatára. Kecskemétre kellett mennünk bemutatni a műsorunkat, de a füzes­gyarmatiak hogy, hogy nem, ittfelejtettek minket. Nagy volt az elkeseredés. Aztán csak eljutottunk, magánko­csikkal, a szülők vállalták, hogy átvisznek mindenkit. Hát kell ennél nagyobb bi­zonyíték? Sajnos, nem ju­tottunk tovább, ám oklevelet kaptunk, igaz, azóta sem küldték el, pedig a gyere­kek már nagyon várják. Néhányukkal elbeszélge­tünk az iskolában. Jobb té­mát fei sem vethettünk vol­na, egymás szavába vágva mesélik élményeiket. — Nagyon szeretek a pró­bákra járni — kezdi az egyik „alapító tag”, Kláricz And­rea. — Talán nem is a bá­bozás, hanem a közösség kedvéért. Megértjük, segít­jük egymást. — Sokszor sötét van, mi­re hazakerülünk — veszi át a szót a hetedikes Oláh Emí­lia —, de azért a szüléink sem haragszanak, hiszen tudják, jó helyen voltunk. Köleséri Gabi — az egyik „nagyfiú” — sem maradhat ki az élménybeszámolóból. — Én az idén kezdtem és úgy megszerettem a bábo­zást, hogy ha Békéscsabára megyek továbbtanulni, ott is folytatni szeretném! — Tetszik tudni, az egész­ben az a legszebb — kap­csolódik a beszélgetésbe Kö­leséri Irén is, Túri Irén is —, hogy szórakoztatjuk az embereket. Ezért csináljuk olyan lelkesen ... * * * És az óvodások? ök nem báboznak? — teheti fel a kérdést az olvasó, jogosan. Nos, Kertészszigeten róluk sem feledkeznek meg. Szilá­gyi József né erről is szíve­sen mesél. — Ök igaz, még csak sík bábokkal dolgoznak, ám szí­vesen kezecskéikre húzzák a kesztyűs bábokat is. Nem erőltetjük, csak így, ha ked­vük tartja, akkor fogunk a „Három nyúl” és a „Három pillangó” meséjébe. De sok­szor már reggel szaladnak a bábhoz, hogy „Elvehetem, Kati néni?” Miért is ne? A gond csak az, hogy az apróságoknak még nincs pa­ravánja. Elcsüggedni azért nem szabad, hiszen amilyen szeretettel, gondoskodással vették körül eddig a kis bá­bosokat, biztosak lehetünk abban, ehhez is lesz, aki se­gítő kezet nyújt. Nagy Agnes Sorház Békésszentandráson a szerző felvételei A Házi család csaknem valamennyi belső munkát magára vállalt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents