Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
i 1984. november 10., szombat 1 LrfiTci —Útvesztő—------T udom, nem teszek magamnak jót, ha egy tekintélyes társadalmi szervezettel vitába szállók. Van-e jogom ahhoz, hogy kétségbe vonjam a jól felkészült ellenőrök véleményét, akik ráadásul társadalmi munkában igyekeznek aprólékosan feltárni a hibákat, és javaslataikkal elsősegíteni azok kijavítását? Belátom: elképesztő merészségre vetemedem, amikor a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vaskos jelentését forgatva, csóválom a fejem a megállapítások tarthatatlanságán. Képzeljék el, azt írják: a megkérdezett vásárlók kifogásolták a kiszolgálást, a velük való foglalkozást. Hogyan? Csak nem azt képzeli a NEB, hogy a telepeken az eladók körülrajongják a vevőket, és minden óhajukat parancsként teljesítik? A TÜZÉP-vállalat igazgatóhelyettese az egyik tanácskozáson kijelentette: tudomásul kell venni, hogy ezek az üzletek önkiszolgálóak. Ott a fa, a gerenda, a cement, az ajtó az udvaron, vagy a szín alatt. Turkálhatnak, kiválogathatják a nekik megfelelő anyagot, felrakhatják, ha van mire, és hazavihetik. Mélységesen egyetértek: minek ide egyáltalán szakember? A modern kereskedelemben elképzelhetetlen, hogy a szeszélyes fogyasztót valamiféle kispolgári értékrend szerint körülrajongják. Van nekik bajuk nélkülünk is. Nézzünk más példát. A népi ellenőrök megállapították, hogy csökkent az érdeklődés az anyagbiztosítási szerződések iránt. A megkérdezettek 90 százaléka ismeri ezt a vásárlási formát, de mindössze 10 százalékuk gondolt arra, hogy él ezzel a lehetőséggel. Az ok egyszerű: nem folyamatos az áruellátás, hosszú az átfutási idő, sok a hiánycikk, az előleg befizetésére nem használható fel a hitellevél. Ugyan, kérem! A már említett szakember szerint a sajtó a hibás. A három megye napilapjai közül egyik sem népszerűsíti megfelelően ezt a majdnem egyedül üdvözítő megoldást. Sajnos, ebben én is ludas vagyok. Töredelmesen bevallom: eddig hittem a házépítőknek, az ellenőrzéssel foglalkozóknak, akik csak legyintettek a biztosítási szerződések hallatán. Hiába akartam valami jót kiszedni belőlük, hogy legalább tapsoljanak. Mindig azt mondták: bizonytalanok, a legkülönbözőbb helyeken és módon igyekeznek az építőanyagokat beszerezni, mert ez még mindig gyorsabb és biztosabb. Gáládul rászedtek. Most már tudom, hogy ebből egy szó sem igaz. Még mindig nincs vége. A népi ellenőrök szóvá tették, hogy az Alföldi TÜZÉP Vállalat új. békéscsabai telepe úgy készül, mint a lucaszéke. A legújabb átadási határidő 1985 első féléve. A módosításra többek között azért is került sor, mert a vállalat saját építőbrigádját átirányították Kecskemétre, a Fészek Áruház befejezéséhez. Hallatlan! Tudnia kellene a NEB-nek, hogy minden ... patriótának maga felé hajlik a keze. Kecskemét, az mégsem Békéscsaba. Az utóbbi város építőanyag-telepe is fészek, csak éppen sárfészek. Mit számít az a kis különbség? De menjünk tovább. Olvasom a jelentésben, hogy a beruházási alapokmány nem tartalmazza a telephez vezető bekötő út építési, fedezeti és kivitelezési tervét. Enélkül pedig a,z egész beruházás semmit sem ér, hiszen így az üzlet megközelíthetetlen, megnyitása lehetetlen. A vállalat arra hivatkozik: az út építését a városi tanács vállalta, de ilyen okmányt nem tudnak felmutatni. Már ez is ügy? Tényleg nem értem az ellenőröket, hogy miért csinálnak a bolhából elefántot? Jó néhány évtizede feltalálták a helikoptert, és kétéltű járműveink is vannak, a lovas kocsi úgyis kiment a divatból. Ezzel az akadékoskodással még azt érik el, hogy az ünnepélyes átadáson nem kapnak gumicsizmát, taposhatják a latyakot félcipőben. Láthatják: nem vagyok olyan kishitű, mint a NEB. Ugyanis a bizalmat és a bekötő utat elveszíthetjük, de helyette TÜZÉP-telepet nyerünk. Hogy ott áll majd üresen, áru nélkül? Semmi vész, addig van idő elég. Gyűjt- sünk helikopterre! (seres) Yöröskeresztes alapszervezet Gyomaendrödön Békés, Décseri-kert Otthon lesz a szociális intézet (Tudósítónktól) A gyomaendrődi Vöröskereszt 1-es területi alapszervezetének tagjai nagyobb részt idős emberek. Hosszú ideje aktívan dolgoznak a vöröskeresztes munkában. Utánpótlásukból is gondoskodtak, hiszen a helyi szőnyegszövő és posta fiatal nődolgozói nemrégiben csatlakoztak hozzájuk. Hagyomány már, hogy műsoros teadélutánt rendeznek minden évben. Legutóbb november 3-án találkoztak, több mint 140-en jöttek el. A 2-es számú általános iskola ifjú vöröskeresztesei, a Röpülj páva kör tagjai szerepeltek. Az 1982-es adatok szerint Békés megye szociális otthoni férőhellyel való ellátottsága alapján 13. helyen állt a megyék sorrendjében. A kimondottan idős korúak ellátását tekintve még rosz- szabb a helyezésünk, a 16. Megnehezíti a dolgokat az is, hogy a szociális otthonok 1-2 kivételtől eltekintve (Nagyszénás, Szarvas) nem erre a célra épültek. Korábban lakóházként, gazdasági épületként, esetleg szegényházként funkcionáltak, s ma már sem az állapotuk, sem a nagyságuk nem felel meg a követelményeknek. Súlyos ellentmondás, hogy a szociális otthonok iránti igény egyre nő, a körülmények viszont az erőfeszítések ellenére sem javulnak a kívánt mértékben. A békési szociális otthon bővítése sokat enyhít majd a gondokon. SZEGÉNYEK MENHELYE VOLT ' Békés lakói a történelem során sokat szenvedtek a szegénységtől, a természeti csapásoktól, a betegségektől és járványoktól már az 1700- as években. (A természeti csapások a legközelebbi múltban sem kímélték őket.) Az elszegényedett, földönfutóvá lett emberek szociális intézeti elhelyezésének gondolatát először Gonda László főgimnáziumi igazgató, Békés volt országgyűlési képviselője vetette fel — írja Pető Mátyás, a békési szociális otthon rövid történetének feldolgozója. 1873. április 7-én foglalták el helyüket az első beutaltak a nagy nehezen létrehozott menház- ban, amely már felépülésekor kicsi volt. Mindig élelmezési, ellátási gondokkal küszködtek, gyakran a köleskása és a köménymagos leves volt az itt élők fő tápláléka. A körülmények a fel- szabadulás után fokozatosan javultak, s 1965-re már kórház jellegű a szociális otthon. Aki pedig manapság jár itt vendégségben, a régmúlt szomorú nyomait csupán 1-2 lebontásra vagy felújításra ítélt omladozó épületen látja. A környéken élők szemléletén nehezebb változtatni, mint a környezeten. A szegényház képe él még sokakban, hiába látja az egyre emberibbé formálódó otthont. KÖLTÖZIK A SZOCIÁLIS OTTHON — Az 1980-as árvíz után egészen új városrész, lakótelep alakult itt a Décseri- kertben — meséli a szociális intézmények igazgatója, Eperjesi József. A szociális otthon számára sikerült már korábban nagyméretű zöldterületet biztosítani, hiszen a bővíté's gondolata már 1975 táján felmerült. Elkészült erről a tanulmányterv is, amely szerint körülbelül 50 millió forintba kerülne a 200 ágyra bővítés. Ez a létszám az ideális ahhoz, hogy már gazdaságos, de még otthonos legyen a szociális intézmény. A régi épületekről a mérnökök vizsgálata alapján kiderült, hogy a főépület kivételével életveszélyesek. Az első kapavágás 1977-ben volt, de az építkezés csak az 1978- as földrengés, majd az árvíz után gyorsult valamelyest. A négy pavilon közül a legelsőbe 1984. július 7-én költöztünk, a kiszolgálóegységek már teljesen készen vannak. A másik lakóházat remélhetően még ebben az évben átadják, a harmadikat pedig jövőre. Elkészült a bekötő út, a szennyvízelvezető berendezés, a 600 adagos modern konyhánk és a korszerű fűtési rendszer. A lakók ma már két- és . négyágyas szobákban laknak, valamivel többen lesznek a betegszobákban. Klubhelyiség, könyvtár. büfé biztosítja majd a szórakozást. Kisajátítás alatt áll egy, az intézethez szervesen kapcsolódó zártkert, amely munkalehetőséget, de pihenést is nyújt majd az időseknek. Eddig az építkezés 60 milliót emésztett fel, de még nem vagyunk készen. Az új környezetet, ha szebb és jobb is a réginél, szokni kell az öregeknek. Mesélik, hogy percről percre megtervezték az első költözést. Mint amikor egy család megy új otthonba, úgy készítették fel a gondozók az itt élőket. Este még a régi helyen vacsoráztak, reggel már az új ebédlőben fogyasztották a reggelit. A költözködőket indító és fogadó bizottság kísérte. Kezdetben a lakók vegyes érzelmekkel éltek itt: volt, aki elámult az otthon szépségén, volt, aki panaszkodott, hogy nehezen ismeri ki magát az új helyen. Az ötven embert befogadó 1-es pavilonban egyelőre hetvenen laknak, amíg az újabb szárnyat át nem adják. A szobák így is sokkal tágasabbak, tetszetősebbek a régieknél. A fürdőszobák ragyogó tiszták, kényelmesek, az ajtók szélesek. A folyosó falán segítőkorlát, amelybe kapaszkodva a nehezen mozgók könnyebben haladhatnak. SZÉTSZAKADTAK A CSALÁDOK Eperjesi József irányítja Békésen a szociális otthont, az. öregek napközi otthonát, a házi szociális gondozói hálózatot és a mezőberényi 50 férőhelyes szociális otthont. Az idős emberek problémáival már 15 éve foglalkozik, jól ismeri gondjaikat, amelyek hasonlóak az ország bármely pontján élőkéhez. — Szétszakadtak a családok — magyarázza —, s erre a helyzetre nem készültünk fel. A jelenlegi lakásokban szinte lehetetlen több generáció együttélése. A legtöbb esetben az idős szülők sem tudják megszokni gyermekeik életformáját, a városi, lakótelepi környezetet. Nem lehet egyértelműen a fiatalokat hibáztatni az idősek magányosságáért, hiszen nekik reggeltől délutánig az otthonuktól távol kell dolgozniuk. A rövid estéken a gyermekek nevelése, a ház körüli munka foglalja le őket. Ezekhez a viszonyokhoz a szülők sem mindig tudnak vagy próbálnak alkalmazkodni. Mit lehet ilyenkor tenni? Az idős embert lehetőleg megszokott környezetében gondozni, mindaddig, amíg lehetséges. Házi szociális gondozókkal, vagy valamilyen más formában. Egyre népszerűbbek az öregek napközi otthonai, talán elterjed a hetes napközi is. Az ellátás ma már végre egyre inkább szeretne az élethez igazodni. Persze, a szociális otthoni elhelyezésre még mindig többen várnak, mint amennyi hely van. Talán egyszer nyugdíjasok háza is létesül azoknak, akik az anyagi feltételeket biztosítani tudják ehhez .. . 1985-re remélhetően teljesen benépesülhet a békési szociális otthon. Ez elsősorban az építőkön, a határidők betartásán, a minőségi munkán múlik. Tavasszal már összefoghatnak a társadalmi munkások, a szocialista brigádok, az egyéni segítők is, hogy szebbé tegyék az idős emberek környezetét. Ez a szociális otthon pedig már nem menhely, hanem a munkában elfáradt, megöregedett, magányos, idős emberek otthona lesz. Jelentős tényező Békés város, és az egész megye életében. Bede Zsóka A lakószobákhoz tágas erkély tartozik.. A környéket csak az építkezés befejezése után parkosíthatják Ilázaspári szobákat is tudnak biztosítani az otthonban Fotó- Veress Erzsi flz ellenőrzések hatékonyságát nemcsak a feltárt problémák száma fejezi ki Honvédelmi klub Zsadányban Bevált gyakorlat már, hogy a Békés és Szolnok megyei ÁFÉSZ-ek, szövetkezeti vállalatok ellenőrzési osztályainak vezetői, belső ellenőrei közösen vesznek részt szakmai továbbképző tanfolyamokon. Így volt ez a közelmúltban is, amikor a Békés megyei MÉSZÖV ellenőrzési és jogi irodájának szervezésében 48-an öt napon át Orosházán ismerkedtek a konkrét vizsgálatok lefolytatásához szükséges új módszerek elsajátításával. Ennek megfelelően készült el a tanfolyam tematikája, mely többek között az új üzemelési formák elterjesztésének további lehetőségeit, s az ezzel kapcsolatos korábbi tapasztalatokat, az improduktív és hasonló jellegű költségek okainak vizsgálati módszereit, az SZTK-ügyin- tézés és -ellenőrzés helyzetét, továbbá a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos teendőket, illetve még jó néhány sajátosan szakmai természetű anyagok elemzését tűzte napirendre. E szakmai továbbképző tanfolyam első előadója Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke volt, aki Békés és Szolnok megye fogyasztási szövetkezeteinek jelenlegi helyzetéről és az elkövetkező időszak legfontosabb tennivalóiról tájékoztatta az ellenőröket. A tanfolyamon előadást, szakmai tájékoztatót tartott Giltner László, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője. Rózsa Imre, a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, dr. Tóth Imre, a PM Szolnok megyei és dr. Szilasi Mihály, a PM Békés megyei Igazgatósága kereskedelmi osztályának vezetője és dr. Tóth József, a Szolnok megyei MÉSZÖV elnökhelyettese. Kiemelt jelentőséggel bírt a. mostani tanfolyamon az a kerekasztal-beszélgetés, melyen dr. Kása József, a SZÖ- VOSZ ellenőrzési és vállalatfelügyeleti főosztályának vezetője elnökölt. A kerekasz- tal-beszélgetésen a két megye fogyasztási szövetkezeteinek ellenőrei, illetve ÁFÉSZ- elnökei vettek részt. Ez az összetétel — az érdekazonosság dacára is — jó eszmecserét eredményezett. Ugyanis e beszélgetés közepette egyértelműen kifejezésre jutott: elengedhetetlenül fontos, hogy a vezetők és a belső ellenőrök együttműködjenek. A szakmai továbbképző tanfolyam tapasztalatainak összegzéseként Harsányi Mátyás, a Békés megyei MÉSZÖV ellenőrzési és jogi irodájának vezetője hangsúlyozta: a belső ellenőri feladat anyira széles körű, hogy öt nap alatt annak csak egy-egy részterületének elemzésére volt lehetőség. Majd arról szólt, hogy az ellenőrzés hatékonyságát nem a feltárt problémák száma fejezi ki. Sokkal inkább az a tény, hogy a vizsgálatok, megállapítások mennyire hasznosulnak a szövetkezet mindennapi irányító munkájában. Végezetül megállapította az irodavezető, hogy ez a továbbképző tanfolyam azért adott többet az előzőnél, mert a szövetkezetek első számú vezetői is egyértelműen megfogalmazták: szükség van a belső ellenőrök munkájára; és akik ezt a feladatot jó hozzáértéssel végzik, azoknak megvan az egyéni presztízsük is. A Szolnok és Békés megyei fogyasztási szövetkezetek ellenőrei számára rendezett ötnapos szakmai továbbképző tanfolyam dr. Trenyik Pál, az orosházi ÁFÉSZ elnökhelyettesének zárszavával ért véget. — Balkus Imre — A Magyar Honvédelmi Szövetség zsadányi klubja két szakosztályt működtet: honvédelmi és tartalékos klubot. A honvédelmi klubnak 107 tagja van, ebből több mint negyven az általános iskolás, akik honvédelmi szakkörben ismerkednek a légpuskás lövészettel. Hagyomány, hogy a nyolcadikos szakköri tagok a tanév befejezése előtt először vesznek részt kispúskás lövészeten, melyen felkészítik őket a lőtéri szabályok betartására is. A fiatalok gépkocsivezetői és rádiós előkiképzésben a szeghalmi klubnál részesülnék, ejtőernyős, vitorlázó vagy motoros repülő szakképzést a békéscsabai repülőtéren kapnak. A tartalékosok kétnapos katonai továbbképzésén minden évben 20—25 zsadányi vesz részt. Első nap előadásokat, tájékoztatókat hallgathatnak meg a községi tanács tanácstermében, a második napon pedig lövészeten vesznek részt a mezőtúri laktanya lőterén. A tartalékosok egy csoportja minden évben részt vesz honvédelmi versenyen. Ez évben a szeghalmi városkörnyéki versenyt Zsadányban rendezték 'meg, aho] a helyi csapat győzött, s ötödikek lettek a megyei versenyen. Rendeztek községi lövészversenyeket, részt vettek körzeti lövész- és honvédelmi versenyeken, s a békéscsabai motoros műrepülő VB közönségszervezésében. Segítik az önkéntes rendőrök versenyre való felkészítéséi s az iskolai honvédelmi versenyek lebonyolítását. A község felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából községi lövészversennyel adóztak a felszabadítók emlékének. G. K.
