Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG B MEGYEI PBRTBIZOTTSBG ÉS fl MEGYEI TBKBCS LBPifl 1984. NOVEMBER 9., PÉNTEK Ara: 1,40 toeini XXXIX. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM Ma hazánkba látagat Wojciech Jaruzelski Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának meghívására ma egynapos munkalátogatásra hazánkba érkezik Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Ünnepélyes zászlólevonás Csütörtökön délelőtt a Kossuth Lajos téren ünnepé­lyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással levon­ták a Magyar Népköztársa­ság állami zászlaját, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója tiszteletére lengett az árbo­con. A gellérthegyi Felszaba­dulási Emlékműnél ugyan­csak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozga­lom vörös zászlaját. A budai Halászbástya oldalában — talán eltévesztette az év­szakot? — újra virágot bontott a vadgesztenye (MTI-fotÓ — KS) Ülést tartott a Minisztertanács Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke povember 12- én, hétfőn Suharto elnök meghívására hivatalos láto­gatásra az Indonéz Köztár­saságba utazik. Ezt követően párt- és állami küldöttség élén a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a Vietnami Szocialista Köztársaság államtanácsa meghívására Vietnamban, a Tegnap, november 8-án Békéscsabán tartotta soros ülését az MSZMP Békés me­gyei bizottságának gazdaság- és szövetkezetpolitikai bi­zottsága Csatári Béla, a me­gyei pártbizottság titkára el­nökletével. A tanácskozáson — többek között — részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbi- - zottság titkára. A bizottság tagjai elsőként Kiss Sándor osztályvezető, a bizottság titkárának azt az írásos jelentését vitatták meg, amely megyénk gazda­sági helyzetét elemzi. A hoz­zászólók egyetértettek a be­számolóval, megállapították: kisebb kiegészítésekkel, mó­dosításokkal alkalmas arra, hogy a vb-, majd a pb-ülés elé vigyék. A következő napirendi pont a számítástechnika me­gyei helyzete, feladatai vol­tak — erről dr. Körösfalvi Kambodzsai Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága és a Kambodzsai Népköz- társaság államtanácsa meg­hívására Kambodzsában, a Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és Szu- fanuvong, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság el­nöke meghívására Laoszban tesz hivatalos, baráti látoga­tást. ­Pál, a megyei tervezővállalat igazgatója készített tájékoz­tató jelentést. Mint a beszá­molóból kiderül, sok téves elképzelést kell eloszlatni a számítástechnikával kapcso­latban. Például azt, hogy csak nagy vállalatoknál hasz­nálhatók gazdaságosan a szá­mítógépek. Tudomásul kell venni — állapította meg szóbeli kiegészítésében Kö­rösfalvi Pál —, hogy a szá­mítástechnika azoknál a vál­lalatoknál eredményes, ahol a gazdálkodás szerkezete vi­lágos, áttekinthető, ezért en­nek megteremtésére kell a vezetőknek törekedniük. A hozzászólók kihangsúlyozták a személyi feltételek fontos­ságát, a számítógépes szak­emberek képzésének szüksé­gességét. A bizottság tagjai a tájékoztatást megfelelőnek találták és elfogadták. m. sz. zs. D hévíz hasznosításáról tárgyaltak A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, továbbá a HNF Békés és Csongrád megyei gazdaságpolitikai, va­lamint környezetvédelmi munkabizottsága november 8-án, tegnap együttes ülést tartott a Dózsa Termelőszö­vetkezetben Szarvason. Ezen az Ipari Minisztérium és más országos szervek képvi­selői mellett részt vett Kán­tor Sámuel, a HNF OT kör­nyezetvédelmi munkabizott­ságának titkára is, aki egy­úttal levezető elnöke volt a tanácskozásnak. Az összejö­vetel céljával kapcsolatban megemlítette, hogy elsősor­ban olyan ajánlásokat kell kidolgozni, amelyek elősegí­tik a hazai energiaforrások erőteljesebb felhasználását. Ezután Molnár Lajos, a HNF Békés megyei alelnöke A hévízhasznosítás helyzete és lehetőségei Békés megyé­ben című írásos előterjesz­téshez szóbeli kiegészítést fű­zött. Az anyagot egyébként Obert Ferenc, a megyei kör­nyezetvédelmi munkabizott­ság szervező titkára állította össze. Az alelnök egyebek között arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a megyénk te­rületén található hatalmas hévízkészlet felhasználása elmarad a kívánalmaktól. Az ilyen kutakból főként a für­dők medencéit töltik fel. Ugyanakkor akad néhány ipari és mezőgazdasági üzem, ahol előtérbe került a hévi­zek energiatartalmának fel- használása. Azáltal is lehet­ne növelni a mennyiséget, ha a meddő szénhidrogén-kuta­tó fúrásokat hévízkutakká alakítanák át. Befejezésül azt indítványozta, hogy a megyei párt-, állami, gazda­sági és társadalmi szervek tekintsék át a hévíz komplex hasznosításának programját. A műszaki, környezetvédel­mi és egyéb feltételek meg­teremtésén kívül az ilyen jellegű fejlesztés nem nél­külözheti a központi támo­gatást. A következő előadó Kovács Péter, a Dózsa Tsz elnöke volt, aki a tagság összetéte­léről, a várható eredmé­nyekről, valamint a szövet­kezet és a Szarvasi Állami Tangazdaság közös beruhá­zásában elkészült hévízmű­ről beszélt. Mint mondotta, a két kút 1080, illetve 1100 liter vizet ad percenként. Például a téesz nemcsak iro­dák, szociális és egyéb cé­lokat szolgáló épületek fűté­sére használja fel ezt a geo­termikus energiát, hanem a terményszárítók üzemelteté­sére is. Ily módon 20 millió forint értékű olajat lehet megtakarítani. Az ülés résztvevői ezután megtekintették a Dózsa Tsz- ben a termálvíz hasznosítá­sára szolgáló berendezéseket, délután pedig megvitatták a tájékoztatókat és a szakmai kérdéseket. —y—n A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a KGST XXXIX. ülésszakáról. A kor­mány a tájékoztatót tudo­másul vette, és határozott az ajánlások végrehajtásához szükséges intézkedések ki­dolgozásáról. A kormány áttekintette a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. ápri­lis 7-i — lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálko­dás és -elosztás fejlesztésé­nek — irányelveiről szüle­Battonyán jó ütemben épül az első magyar SOS- gyermekfalu, amelynek lé­tesítéséhez egymillió dollár­ral járul hozzá az SOS Nem­zetközi Gyermekfalu Szer­vezet. A nagyközség három­hektárnyi, Fáskert nevű tér­ségében — ahol az állami gondozott gyermekek szá­mára 12 családi házat, gond­noki és faluvezetői lakást, irodát és más épületeket, valamint játszóteret létesíte­nek — gyorsan emelkednek a falak, némely épületnek már a tetőzetét készítik. A szakemberek és a tár­sadalmi munkások serényen dolgoznak azért, hogy a leendő falu minél több háza tett együttes határozatának végrehajtási tapasztalatait. A Minisztertanács, átte­kintve a személyszállítási szolgáltatások színvonaláról szóló jelentést, megállapítot­ta, hogy az utóbbi két évti­zed fejlesztései nyomán fi­gyelmet érdemlő eredmé­nyek születtek. A kormány ugyanakkor felhívta az ille­tékesek figyelmét arra, hogy a következő időszakban a még meglevő gondok enyhí­tésére — a népgazdaság le­hetőségein belül — a sze­mélyszállítás gazdasági fel­tételeit úgy alakítsák, .hogy az utazási körülmények érezhetően javuljanak. tető alá kerüljön még a hi­deg beállta előtt,- s így télen folytathassák a belső szere­léseket, a burkolást. A kivi­telező, a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet és a Békés megyei Beruházási Vállalat — amely ezt az építkezést irányítja — igyek­szik úgy megszervezni a munkát, hogy a következő év közepéig megvalósulja­nak a tervek: az árva és magukra hagyott gyerme­kek elfoglalhassák új ottho­naikat,. ahol nevelőanyák gondoskodnak róluk, csalá­dias környezetben élhetnek. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a jövő ősszel A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait, és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs gálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhang­zott 'képviselői javaslatok megvalósításának lehetősé­gét, s arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét, vala­mint az érdekelt képviselő­ket. A Minisztertanács két új kitüntetés — a Bányász Szolgálati Érdemérem gyé­mánt fokozata és a Bánya­mentő Szolgálati Érdemérem — alapítását határozta el. (MTI) benépesülhessen ez a sajátos arculatú gyermekintézmény. Az ország csaknem minden részéből munkaközösségek, szocialista brigádok, szerve­zetek, segítőkész lakosok társadalmi munkájukkal, pénzadományaikkal támo­gatják az SOS-gyermekfalu építését. A Békés megyei Beruházási Vállalat szak­emberei — köztük mérnö­kök, technikusok —, batto- nyai kőművesek, ácsok, és mások már ez ideig is jelen­tős társadalmi munkával járultak hozzá az építkezés­hez. A beruházó köszönettel fogad, és igénybe is vesz minden segítséget, mivel nem csegély egyedi munka, szakértelem szükséges a dél-alföldi népi építészet ha­gyományait őrző házak megalkotásához. Évszázadokkal ezelőtt tizenkét, dunai faúsztatásból élő szlo­vák család alapította a ma 1800 ember által lakott Bács-Kis- kun megyei Dunaegyházát. Hagyományaikat ápolandó a helybéliek Hopka Sándor vezetésével tájházat alakítottak ki (MTI-fotó: Karáth Imre felv.) November 8.: Városrendezési világnap Városrendezés ... Nem az újságolvasó hibája, ha erre a szóra bulldózerek jutnak az eszébe, amelyek eltakarítják a meg­hitt, régi épületeket, s daruk, amelyek egy­forma kockaházakat raknak össze a helyü­kön. Jó, jó, ami használhatatlan, ami úgy leromlott, hogy nem lehet helyreállítani, tolják el a dózerek. De a városrendezés ma már — szerencsére — nem ennyiből áll. Tudjuk, milyen lakásügyi adósságaink vannak. Ezek kiegyenlítése olykor valóban nem történhet másként, csak a tömeges la­kásépítés technológiájának bevetésével, vállalva annak veszélyeit is. De az is igaz, hogy az új iránti buzgalom sokszor azt is eltüntette, ami még használható volt. Né­ha oly nagy mértékű volt a szanálás, hogy erősen csökkent a lakások számának tény­leges gyarapodása. Ezek a gyermekbetegségek azonban nem homályosíthatják el a magyar városren­dezők érdemeit. Hiszen a tervezők száz és száz helység, város és község arculatát ál­modták újra. Igyekeztek érvényesíteni az élet minőségének javítását szolgáló, sőt esztétikai szempontjaikat, sokszor meg- küzdve a megrendelők, kivitelezők ellen­állásával is. Olyan eredmények születtek e városrendező munka során, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Aki már járt a Karancs völgyében épült Salgótarján városközpontjában, tudja, mit jelent ez. Aki a nívódíjas debreceni új­kerti lakótelepen él, s gyermeke a lakó­tömböket ritmikusan fel-felváltó hatalmas belső terek játszóhelyein élvezi a termé­szet közelségét — annak fogalma van a modern városrendezésről. Gazdasági helyzetünk minden területen megújulást kíván. Előtérbe került a város­rendezésben is a meglevő értékeinkkel való jobb gazdálkodás. Ez a városokat helyreállító, felújító munka becsületének a megnövekedését jelenti. A tervezők most már nem nyúlnak — ha kell, ha nem — a radírhoz, a beruházók a bulldózerhez. Üj vezérelv irányítja, most már a városren­dezőket. Ennek megfelelően egyre több városban tervezik meg egész ne^yedgk, la­kótömbök vagy éppen utcasorok rekonst­rukcióját, amelynek végeztével a lakók — sokszor idős, környezetük végleges meg­változását talán el sem viselő idős embe­rek — visszaköltözhetnek kívül-belül fel­újított házaikba, lakásaikba. A gazdasági kényszerűség is munkál a felismerés mélyén, de a városrendezőknek mindezzel más céljaik is vannak: meg akarják állítani városaink sivárrá válását, elidegenítését az embertől. Ezért töreksze­nek a hagyományos városszerkezet megőr­zésére, az otthonos tömbbelsők, terek ki­alakítására, a városi ártalmak enyhítésé­re, például sétálóutcák tervezésével és megvalósításával. A városlakók élete lesz jobb mindezzel. őket szolgálja a megújuló városrende­zés. Gőz József Napirenden megyénk gazdasági helyzete Épül az SOS-gyermekfalu Losonczi Pál utazása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents