Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
1984. november 6., kedd Mozgalom a kapcsolatok erősítésére Megyeszerte egyre többen fóliáznak Fotó: Veress Erzsi A közelmúltban egy érdekes esetről hallottunk. Az egyik községben valaki a kertjében fóliaházat épített. A kertszomszédja bejelentést tett a tanácsnál, amelyben kifogásolta, hogy a fóliaház építése nem szabályszerűen történt. Az esetet természetesen kivizsgálás követte, ahol rendezték a nézeteltérést. Az eset kapcsán merült föl, hogy tulajdonképpen hogyan is állunk a fóliaház építésével. Az utóbbi években megyeszerte egyre többen fóliáznak. Ezért úgy gondoltuk, hogy nem árt utánanézni a dolognak. Molnár Gyulát, a Békés megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztályának építés- hatósági csoportvezetőjét kerestük fel. — Milyen jogszabályok, rendeletek szabályozzák a fóliaházak építését? — A növényházak (fóliák) építésénél eltérő jogszabályokat kell alkalmazni attól függően, hogy hol épül fel a növényház, fóliaház. Békés megyében a legtipikusabb eset a belterületen, a lakóterületen, a lakótelken való fóliaház-építés. Az - építési engedélyi eljárásról szóló 13 1979. számú ÉVM. és a 2 1977. számú módosított ÉVM-rendelet rendelkezik. De idevonatkozó előírásokat találunk az Országos Építési Szabályzatban is. A jogszabályok szerint bejelentés nélkül építhető 2 méternél alacsonyabb kerti növényház. Mindegy hogy az fólia-, vagy üvegborítású, illetve, hogy milyen a vázszerkezete. A lényeg, hogy 2 méternél alacsonyabb legyen. Ha valaki ilyet épít, ezt nem kell bejelentenie az első fokú építésügyi hatóságnál, a helyi tanács építési osztályán. De ettől függetlenül az építtető köteles betartani az egyéb idevonatkozó jogszabályokat. Példának okáért: beszerezni a közös tulajdonú ingatlanon történő építésnél a társtulajdonos hozzájárulását. — Ezek szerint, ha valaki 2 méternél alacsonyabb fólia növényházat épít, akkor semmi felelősség sem terheli? — Ez nem így van. Az építtető a saját felelősségére építheti fel a növényházat, de csak úgy, hogy a szomszédainak ne okozzon kárt. Ezért azt javasoljuk, ' hogy aki ilyen munkába akar fogni, az keresse fel a helyi tanács illetékes építésügyi szakemberét és kérjen tájékoztatást. Ügy hiszem, ezzel sok, esetleges későbbi kellemetlenséget spórolhatnak meg az emberek. — Mi a helyzet a 2 méternél magasabb növényházakkal? — A 2 méternél magasabb növényházak építése lakótelken bejelentéshez kötött munka. — Mit jelent ez a bejelentés? — Az építés megkezdése előtt az első fokú építési hatósághoz írásos bejelentést kell elküldeni. A bejelentésben le kell írni, hogy a lakótelken hol, milyen méretű, milyen kiépítettségű növényházat kívánnak építeni. Külön ki kell térni a növényház fűtését szolgáló kazánházra. A bejelentésnek továbbá tartalmaznia kell egy helyszínrajzot a területről, az épületekről és a növényházról. Fel kell tüntetni a telekhatároktól és az épületektől való távolságot, az alapterületet és a növényház magasságát. — Kell-e ehhez a munkához szakemberhez, tervezőhöz fordulni, vagy elkészíthető a bejelentés műszaki része otthon is? — Nem kell mérnökhöz fodulni, elég, ha valaki egy tiszta papírra, vonalzóval berajzolja a fent említett létesítményeket. — Mi történik a tanácshoz elküldött bejelentéssel? — A bejelentést az építési hatóság felülvizsgálja. Ha az idevonatkozó jogszabályokkal nem ütközik a vázlat, akkor a bejelentésre nem reagálnak. Tizenöt nap eltelte után a bejelentő hozzákezdhet a növényház építéséhez. Ha a vázlat szabály- ellenes, akkor az erről szóló határozatot 15 napon belül meg kell küldeni az ügyfélnek. — Melyek azok az alapvető szempontok, amelyek eldöntik, hogy építhető, vagy nem a tervezett növényház? — A lakóterületek elsősorban lakóépületek elhelyezésére és rendeltetésszerű használatára szolgálnak. A tervezett növényháznak ezeket a fő funkciókat nem lehet zavarnia, továbbá az építkezés nem sértheti a szomszédok jogos érdekeit. Ezek szerint lakótelken növényházat a lakóépület mögötti hátsó kertben építhetnek. A saját építőmezsgyére, illetve attól olyan távolságra, hogy a lehullott csapadékvizet el tudják vezetni. A víz ne folyhasson át a szomszéd telkére. Erre a célra általában egy méteres sáv elegendő. Ugyanezeknek a követelményeknek kell érvényesülniük a hátsó telekhatáron is. Más a helyzet a szomszéd építőmezsgyéjével. Ettől legalább 3 méteres területet szabadon kell hagyni. — Mi indokolja ezt a 3 métert? — A szomszédtelek építőmezsgyéje arra szolgál, hogy ott szükség esetén építeni lehessen. A túlságosan közel levő fólia, pontosabban az erről lefolyó víz, vagy a fal és a fólia között felgyülemlő hó rongálhatja az épület állagát. — Ezek szerint, ha az említett legfontosabb szabályokat valaki betartja, akkor biztos lehet abban, hogy a tanács hozzájárul a fóliaház építéséhez? — Igen. Ha valaki a fő kritériumokat betartja, akkor majdnem biztos lehet benne, hogy tudomásul veszik a bejelentését. Ezt azért nem mondtam száz- százalékos biztonsággal, meit vannak olyan kérdések, amelyeket a "helyi tanácsok saját hatáskörükben rendelettel szabályozhatnak. Például: meghatározhatják a lakótelken épített növényházak, fóliák maximális nagyságát. Vagy a másik: nemcsak oldalhatáron való beépítési mód létezik. — A városi, vagy községi tanácsoknál dolgozó szakemberek tisztában vannak-e az idevonatkozó jogszabályokkal? — Ismerik, illetve ismerniük kell a jogszabályokat. Nyáron szerveztünk egy konzultációt, amelyen valameny- nyi helyi tanácsnál dolgozó építésügyi szakember részt vett. Ezen a továbbképzésen többek között szó volt erről a témáról is. Ajánlottuk, hogy a tanácsok hozzanak rendeletet, szabályozzák a növényházak építését, figyelembe véve a település szokásait, a helyi sajátosságokat, igényeket. Végezetül még annyit szeretnék hozzátenni, hogy a növényházakra vonatkozó jogszabályok azért vannak, hogy segítsék az embereket a munkájukban, hogy ne kelljen az építést követő második, harmadik, vagy negyedik évben lebontani a fólia egy részét. Ugyanis ezek az építmények olykorolykor nagyon nagy értéket képviselnek. Bennük nép- gazdaságilag is hasznos tevékenység folyik. Akinek igénye van rá, az tehát építsen növényházat, dolgozzon, termeljen alatta. Biztos vagyok benne, hogy a tanácsoknál az esetlegesen felmerülő kérdésekre mindenki megkapja a kielégítő, pontos választ. Lovász Sándor A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek IX. kongresz- szusán hangsúlyozták a tagsági kapcsolatok erősítését. A nehezebbé váló gazdasági körülmények, a helyi célok megvalósítása az eddigieknél is jobban sürgeti a szövetkezeti tagok személyes közreműködését a fejlesztésben. Az utóbbi években változott ez a kapcsolat. Bővült az üzlethálózat, nemcsak a falvakban, hanem a városokban is. Ezért a tagsági érdekeltség korszerűsítésére mindenképpen szükség van. Békés megyében a fogyasztási szövetkezeteknek az elmúlt év végén 200 ezer tagja volt. Sok új tagot vett fel a békéscsabai ÁFÉSZ, míg hét fogyasztási szövetkezetben csökkent a létszám. Leginkább Kondoroson és Szarvason fogyatkozott meg a tagok száma. A részjegyek alapösszege viszont jelentősen, 9 millió forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a szövetkezeti tagság 57 százalékának van ötszáz forint feletti részjegye és egyre többen jegyeznek 300 forint feletti összeget is. Battonyán a legalacsonyabb az egy tagra jutó alaprészjegy, átlagosan mindössze 321 forintot tesz ki, de nem dicsekedhet különösképpen a sarkadi, a békési és a tótkomlósi ÁFÉSZ sem. Az átlagosnál magasabb összeget jegyeztek a tagok Mezőkovácsházán, Szeghalmon és Gyulán. örvendetes, hogy az utóbbi időben gyarapodott az iskolaszövetkezetek száma és tagsága. Ez idő szerint II fogyasztási szövetkezetben 27 csoport működik, amelyeknek több mint 1800 tagja van. A tagság anyagi hozzáBefejezödött a Taverna Szálloda betonszerkezeteinek építése A Budapesti Lakásépítő Vállalat dolgozói az előírt határidőre és jó minőségben fejezték be a 224 szobás Taverna Szálloda és a tízszintes Pénzintézeti Központ vasbeton szerkezeteinek építését. Kereken egy -évig tartott a munka a pesti Belvárosban, ezen a Váci utcai, rendkívül szűk építési területen, ahol az anyagok tárolására nem is gondolhattak a kivitelezők. Szinte percre beosztott menetrend alapján szervezték meg a beton- és más anyagszállítmányok fogadását, azonnali felhasználását. Az utóbbi fél évben már napi két műszakban dolgoztak, de csak este 10 óráig, hogy éjszaka ne zavarják a környék lakóit. A munkahelyeken a vállalat legjobb brigádjai dolgoztak, a szokásost kétszeresen meghaladó termelékenységgel. Az egy év alatt összesen 64 ezer négyzetméternyi falat és fö- déjnet építettek, mintegy 15 ezer köbméter betonból és 1100 tonna betonacélból. A grazi fővállalkozó véleménye szerint ez a munkatempó megfelel az élenjáró európai építési teljesítménynek. A betonszerkezetek elkészítésével félidejükhöz érkeztek a munkálatok. A napokban megkezdődött a lég- és fűtéstechnikai hálózat, a szellőző- és egyéb épületgépészeti berendezések, vezetékek szerelése. Ezt követi majd a válaszfalak elhelyezése, s végül — a szakipari munkákkal — az épületek „felöltöztetése’’. A tervek szerint az építkezés egy év múlva fejeződik be, így 1985 novemberében már vendégeket fogadnak a 15 szintes szálloda szobáiban s éttermében, sörözőjében, cukrászdájában. A Pénzintézeti Központ új épületében 48 bérelhető iroda várja majd az ügyfeleket, a két épület alatti, mélyszinti garázsban pedig 52 gépkocsi parkolhat. járulását példázza, hogy 1980 óta 30 millió forinttal nőtt a célrészjegyek összege. A legtöbben 10—15 ezer forintot jegyeznek. Fékezi az érdekeltség kibontakozását, hogy a mostani jogszabályok nem teszik lehetővé a 200 ezer forint feletti célrészjegy vásárlását. Pedig a szövetkezetek többsége ezeket a pénzeket forgóalap pótlására használja fel, egyre kevesebb az erőltetett beruházás. Sajnos, a tagsági kölcsön négy év alatt csaknem 1 millió forinttal csökkent. Jellemző: 1980 végén csak két szövetkezetben nem foglalkoztak ennek a szervezésével, most már négy ÁFÉSZ mellőzi ezt a lehetőséget. Csupán a gyulai, a sarkadi és a szeghalmi szövetkezet járt elöl jó példával. A vásárlási-értékesítési visszatérítés rendszere bevált, de korszerűsítésre szorul. Ezt ismerték fel a szövetkezetek és jóváhagyták az új elveket. Így valameny- nyi ÁFÉSZ csökkentette a vásárlási könyvvel kapcsolatos adminisztrációt, ugyanakkor a tagokkal való kapcsolat erősítésére törekszenek. A takarékszövetkezetek taglétszáma 14 ezerrel nőtt. Jól sikerült a szervezés Endrő- dön, Szeghalmon és Gyulaváriban. A lélekszámot figyelembe véve a lakosság csaknem 33 százaléka tagja a takarékszövetkezeteknek. A részjegyek alapösszege is jócskán emelkedett. Az egy tagra jutó részjegy összege a legmagasabb Gyulaváriban, Kondoroson és Gádoroson. Ez évtől lehetőség van arra, hogy az ÁFÉSZ-ekkel azonos feltételek szerint célrészjegyet jegyezhessenek a tagok. Eddig Endrődön, Gádoroson és Magyarbánhegye- sen ragadták meg az alkalmat. A befizetett 1,7 millió forintot beruházásra igyekeznek felhasználni. A MÉSZÖV elnöksége javaslatot dolgozott ki a tagsági kapcsolatok további erősítésére. Megállapította, hogy a fogyasztási szövetkezetekben a tagok aránya lényegesen nem változott. Ezért jó lenne, ha megyei átlagban a szervezettség elérné a 22—23 százalékot. Különösen azokon a településeken kell a taglétszámot növelni, ahol a lé- lekszámhoz, az ÁFÉSZ gazdasági szerepéhez képest kevesen lépnek a tagok sorába. Gondolni kell a fiatalításra is. Kívánatos lenne, hogy legalább minden második családban egy 30 éven aluli is tagja legyen a szövetkezetnek. Ugyanakkor nagy figyelmet szükséges fordítani a részjegyek alapösszegének a növelésére. Jó alkalom kínálkozik a kistelepüléseken a hálózatfejlesztés végrehajtásakor a szervezésre, hiszen a tagok anyagi segítsége előbbre viszi, gyorsítja a rekonstrukciós folyamatot. A takarékszövetkezeteknek az alaprészjegy, az ÁFÉSZ- eknek pedig a célrészjegy összegének növelésében vannak tennivalói. Ezeket a pénzeket elsősorban a forgóalapok bővítésére, a beruházások megvalósítására fordítsák. A testület szorgalmazta, hogy a fogyasztási szövetkezetek indítsanak mozgalmat a szövetkezet és a tagság közötti kapcsolatok erősítésére, amelyet az elnökség még ebben az évben megtárgyal. Seres Sándor Hz Egészség Hónapjában: pályázat kisdobosoknak, úttörőknek A Magyar Vöröskereszt az idén is meghirdette hagyományos pályázatát az általános iskolásoknak: novemberben, az egészség hónapjában rendezvényeken gyarapítsák egészség- ügyi ismereteiket. Bizonyítsák: tudják, hogy miként kell ápolniuk, óvniuk fogaikat, egészségüket. A felhívásban, amelyet már a tanév kezdetén eljuttattak a pajtásokhoz, ajánlották, hogy a kisdobosőrsök rajzolják le azokat a táplálékokat, amelyek fogyasztása károsítja, illetve védi a fogakat. Az úttörőőrsök pedig vegyenek részt táplálkozás-egészségügyi totójátékban. Mind a kisdobosokat, mind az úttörőket arra ösztönözték, hogy faliújságon vagy kjállításon ismertessék: miért szükséges a fogak és a test rendszeres ápolása. Sorolják fel a fogós testápolás fontos szabályait. Szervezzenek sportdélutánokat, kirándulást a testvér őrsökkel együtt. A gyerekek december 3-ig küldhetik el pályázataikat a Magyar Vöröskereszt megyei, illetve budapesti kerületi ve- zetőségeihez. A Bonyhádi Cipőgyár gyártószalagjain bundacipők készülnek, amikből az üzem az ősszel 110 000 párat gyárt (MTI-fotó — Gottvald K. felv. — KS) I Rendelet szabályozza: Hogyan lehet növényházat építeni?
