Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

1984. november 4., vasárnap A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 40 Kétsopronyban A nagy eseményre 1952. január 1-én került sor. Ekkor lett a Békéscsaba városhoz tartozó Soprony tanya- központból, valamint Kondoros, Békés és Kamut köz­ségek területének egy részéből Kétsoprony néven új község, mely még ugyanebben az évben szövetkezeti falu lett. Ha csak ezt a dátumot nézzük, az ország egyik legfiata­labb települése; ha régebbi múltját is figyelembe vesszük, akkor már jócskán benne van a korban. Neve ószláv ere­detű, a sopa szóból származik, és ennek jelentése karám, fészer, szín. Valamikor két helységből állott, és bizonyos, hogy már az Árpád-korban is templomos, egyházas hely volt. Szláv eredete alapján feltételezhető,, hogy hajdani ke­letkezése a népvándorlás korára nyúlik vissza. Az Árpád­korban a szekcsői Hertzeg-család tulajdona, majd Mátyás király idejében az Abránffyak uralják. Zsigmond idején ki­rályi adományként a Hédervári család kapja meg, később V. László király kezére kerülhetett, mert 1455-bén Hunyadi Jánost adományozta meg vele. A török hódoltság idején — Mezőkén Söbrön volt akkor a neve — az adókönyv, a defter szerint 23 házból állt, és 13 kapu után fizettek adót. Érdekes, hogy a hódoltság ide­jén a falu lakossága növekedett, 1563-ban már 53 család lakta a települést, a lakosok száma 280 körül mozgott. A XVI. század végétől már semmit sem hallani Kétsop- ronyról. Csak annyit tudunk, hogy 1723-ban Harruckern- birtok lett. A földesúr nem gazdálkodott a vidéken, Két- sopronyt kiadta bérlőknek. Később sem volt helyben lete­lepedett ura a községnek, emiatt a jobbágyok sem tudtak le­telepedni, nem jutottak földhöz. Szétszórt, tanyasias telepü­lésként érte el a mai községet a felszabadulás. A falu határában nagyon kevés földet osztottak ki ’45- ben. Az igénylők jó része a kondorosi határban kért és ka­pott földet. 1950-től kezdve előtérbe került a társasgazdál­kodás. Ettől az évtől számítják a kétsopronyiak a mai Rá­kóczi Tsz múltját. Persze alakult ott több tszcs abban az időben. Létrejött a Dózsa, a Hunyadi és a Béke. Velük pár­huzamosan kialakultak a Győzelem és a Haladás Tszcs-k. A kis területen kevés eszközzel, nehezen ment a gazdálkodás. Megkezdődtek az egyesülések. Egészen addig tartott a fo­lyamat, míg csak kettő maradt, a Hunyadi és a Béke, belő­lük jött létre végül a mai Rákóczi Termelőszövetkezet. Fiatalos falu Meglepően sok fiatal él Kétsopronyban, s nemhogy elhagynák a települést — épp ellenkezőleg! Bizonyíté­ka ennek a kész vagy most épülő sok-sok új ház, amely­nek gazdái zömmel fiatalok. A többség a helyi termelő- szövetkezetben dolgozik, ahol arányuk igen magas; a 480 aktív dolgozó közül csak­nem 300-an tartoznak e kor­csoportba. Dolgosak, a kor­szerű gépeket, a legújabb technikát, technológiát több­ségében ők kezelik — alkal­mazzák, és a téesz szak­mai vezetőinek átlagéletkora is alacsony. Próbálom bogozni, mi le­het a titka mindennek? A jó kereset mindenképpen, de önmagában ez talán kevés. Az életkörülményük? Igaz, a téesz az építke­zőknek kölcsönt ad, a tanács közművesített telkekről gon­doskodik. Évente 10—15 új házba költöznek be a gaz­dáik. A Jánosik utcában például 1983 őszén osztották ki a telkeket, és ma már szinte minden portán tető alatt áll a családi ház. Visz- szatérve a fiatal mezőgazda- sági szakemberekre, van még valami, ami talán legalább annyira fontos egy fiatal szá­mára, mint a kereset, a kö­rülmények. Ez pedig az a bi­zalom, felelősség és önálló­ság, amelyet ebben a téesz- ben kapnak, s amely közvet­ve arra ösztönzi őket, hogy a legtöbbet nyújtsák. „Ügy igyekszünk, hogy a fiatal azt csinálja, amit szeret, akkor biztosan lelkesedéssel dolgo­zik. Úgy gondolom, ez na­gyon fontos.” — Így mond­ta a téeszelnök, s a gyakor­lat őt igazolja. Épülnek az új házak a Jánosik utcában Az oldalt írták: Lónyai László és Tóth Ibolya. A fotókat Veress Erzsi készítette. A Rákóczi Tsz-t az utóbbi két évben nem kényeztette el az időjárás. A nagy aszály után jött egy még nagyobb, és ezt a vetőmagtermesztés­re szakosodott szövetkezet nagyon megérezte. Hiába volt a gondos, jó munka, ala­posan megcsappant a jövede­lem. Voltak olyan tábláik, ahol nemcsak hibrid vető­mag nem lett a kukoricából, de silónak is alig volt jó a csenevész növény. Magya­rázkodás helyett beszéljenek a számok: az 1980—82-es években 36 millió forint kö­rül mozgott az éves nyere­ség. Tavaly ez lecsökkent 19 millió forintra, az idén pe­dig jó, ha ötmillió forint többletet mutat majd a zár­számadás. Mindezek ellenére a tagok bizakodnak. A tsz-nek nincs adóssága, a földje jó, a tagok szorgalmasak. Ha az időjárás csak egy kicsit kegyeibe fo­gadja őket, jövőre már is­mét a régi szinten gazdál­kodhatnak. A cukorrépát folyamatosan szállítják a depóból Fasor­sirató A jelzőtábla mutatja ugyan, hogy itt hamaro­san balra kell fordulni a Kétsopronyba vezető be­kötő útra, mégis, majd­nem túlszaladunk a le­ágazáson. Régebben ez nem fordult elő, a faluig vezető út menti szép fa­sor messziről jelezte, hogy közeledik a bekötő út. Ám a fasort kivág­ták, a nyárfák ugyanis „fejsze alá értek”, vagy­is elérték azt a kort, amikor ipari feldolgozás­ra alkalmasak. így az­tán tetszett, nem tetszett, ki kellett vágni, mert veszélyessé váltak, nem egy magától kidőlt. Elő­fordult, hogy éppen egy Trabant orra előtt. Mindez rendjén is vol­na, az viszont kevésbé, hogy nem gondoskodtak utánpótlásról, nem ültet­tek facsemetéket a kivá­gott fák helyett! Önkéntesek Éppen ottjártunkkor tartott ülést a községi tanács végrehajtó bizott­sága, amelyen egyebek között az önkéntes tűzol­tóegyesület beszámolója szerepelt napirenden. Az egyesület jelenleg 21 tagot számlál. Dolguk, szerencsére nem sok akad; tavaly egy, az idén két kisebb tűzeset történt a faluban. Fel­adatuk elsősorban nem is a tűzoltás, hanem a megelőzés. Az önkéntes tűzoltók minden évben ellenőrzik a lakóháza­kat. Az idén még több feladat vár a területfe­lelősökre, hiszen sok közintézménybe és csa­ládi házba bevezetik a gázfűtést. Az önkéntes tűzoltók munkájának el­ismeréseképpen ketten, Laurinyecz Mihály és Laurinyecz István ki­tüntetésben is részesül­tek. Hogyan tovább? Rövidesen megnyílik az új fodrászüzlet — Ne beszéljünk a jövő­ről, mert ha a csabaiak el­olvassák, azt akarják, hogy csatoljuk ide őket!— mond­ja tréfálkozva Petrovszki Mihály, és sorolja a kö­vetkező évek elképzeléseit. Jövőre befejeződik a gáz­program, hozzákezdenek egy nyugdíjas napközi otthon ki­alakításához. A fiatalok régi és jogos igényének eleget té­ve napirenden van egy út­törő- és ifjúsági ház építé­se. A tervek szerint ezt ösz- szekapcsolják a jelenlegi művelődési házzal, így egy ifjúsági és kultúrcentrumot alakítanak ki a község köz­pontjában. Betonlapokból le­rakott járda már minden ut­cában van, az igény most a széles, öntött betonjárda. En­nek sincs akadálya, társa­dalmi munkában készíti a lakosság. Egy kicsit távolab­bi terv: valamennyi utcában kövesutat építenek. Az el­képzelések szerint ez 10 év alatt valósul meg, de ismer­ve a kétsopronyiak lelkese­dését, meg lesz ez hamarabb is. Kétsopronyi gázprogram Egy dolog bizonyos: a ta­nács és a tsz között az együttrriűködés már aligha lehetne jobb, mint manap­ság. Ez persze nem meglepő, ha tudjuk: a tsz * elnöke megegyezik a község társa­dalmi tanácselnökével, mind­két tisztet Petrovszki Mihály látja el. A falu fejlődése egyébként is elképzelhetetlen a terme- 1 őszövetkezet nélkül, mert ezenkívül más munkalehető­ség nem akad Kétsoprony­ban. A falu persze sok elő­nyét látja a szoros együtt­működésnek. Könnyebb, gyorsabb a fejlődés, legutóbb gázhoz jutottak így. A szövetkezet ugyanis még a múlt évben földgázüzemű­re állította át szárítóját, és természetes volt, hogy elha­tározták: a faluba is elvi­szik ezt a kényelmes ener­giahordozót. Meg is egyeztek 1983-ban a csabai Lenin Ter­melőszövetkezettel, hogy a tsz melléküzemága végzi majd a tervezést és a kivi­telezést. Várták a munka megkezdését, türelmesen, amíg a türelem el nem fo­gyott. Ez év áprilisában csak rákérdeztek: mi lesz már a gázukkal? Kiderült: se terv, se engedély, és a Lenin Tsz egyébként is meggondolta a dolgot: nem csinálja meg a kétsopronyi gázvezetéket. Ez az eljárás kórházba juttatta Petrovszki Mihályt, de már a betegágyról meg­kezdte az intézkedést: új kivitelezőt keresett és talált is. A DÉSÁZ elvállalta és el is végezte a munkát, ok­tóberben ünnepélyes láng­gyújtásra is sor került. A gázprogram teljes költ­sége 3,9 millió forint, ebből 9 ezer 600 forint jut egy portára. Az idén a főutca és négy másik utca kap gázt, jövőre a többibe is beveze­tik. Ha valami nagy anyag­hiány nem jön közbe, ak­kor 1985. június 30-án Két­soprony minden házában gázzal főzhetnek, fűthetnek. Bármelyik város is megirigyelheti a korszerűen felszerelt fogorvosi rendelőt A Petőfi utcát társadalmi munkában látták el kőalappal az ott lakók Biztató jelen — gondokkal

Next

/
Thumbnails
Contents