Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1., csütörtök fl magyar idegenforgalom eredményeiről és terveiről Or. luhár Zoltán belkereskedelmi miniszter nyilatkozata Hogyan alakult Magyarország idegenforgalma 1984- ben a várakozáshoz, a tervezetthez képest? Az idegenforgalom hazánk politikai és gazdasági életének szerves részévé vált. A magyar lakosság is együtt él nemzetközi idegenforgalmunkkal, elfogadja azt, elismeri jelentőségét, örvendetes, ' hogy Magyarország iránt tovább nőtt az idegenforgalmi érdeklődés mind a szocialista, mind a nyugati országok részéről. Megtartottuk vonzerő-, illetve versenyképességünket. 1984-ben is folytatódtak azok a kedvező tendenciák, amelyek az elmúlt években bontakoztak ki hazánk nemzetközi idegenforgalmában. Ezt érdemes néhány számadattal illusztrálni. A KGST-országokból beutazók száma a tervezettet meghaladóan, 30 százalékkal nő, és év végéig eléri a 9 millió utast. Ebből származó idegénforgalmi devizabevételünk 18 százalékkal, a kiutazásokkal kapcsolatos devizakiadásunk pedig — a forgalommal arányosan — 20 százalékkal növekszik. Idegenforgalmi aktív egyenlegünk 17 százalékkal haladja meg az előző évit, ami külgazdasági kapcsolatainkat figyelembe véve kedvező. A tőkés országokból beutazók száma 20 százalékkal nő, és várhatóan eléri a 3,5 milliót. A beutazóforgalom döntő részét jelentő osztrák és NSZK-ból érkező látogatók mellett ebben az évben megnőtt az érdeklődés hazánk iránt egyéb tőkés ország« >k részéről is (Franciaország. Olaszország, Anglia. USA, Kanada). Konvertibilis tőkés bevételünk — a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben nő. A magyar lakosság KGST- országokba történő kiutazásainak száma is dinamikusan. mintegy 20 százalékkal növekszik, várhatóan meghaladja a 4-5 millió utast. Elsősorban Csehszlovákia iránt nőtt meg a magyar lakosság érdeklődése. A tőkés országokba 9 százalékkal több magyar állampolgár utazik, mint 1983-ban. ön hangsúlyozta az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsága számára készített előterjesztésében: „A turizmusnem csak gazdasági kérdés... közvetlen hatást gyakorol... a nemzetközi kapcsolatokra." Hogyan látja az idegenforgalom idei sikerét politikai szempontból? Már az előbbiek is utalnak arra, hogy idegenforgalmi politikánk bevált, jól szolgálja általános külpolitikai érdekeinket, hozzájárul nemzetközi kapcsolataink kiszélesítéséhez, s az enyhülésért folytatott tevékenységünk részévé vált. Nyílt idegenforgalmi politikánknak gyakorlati érvényesítése kezdi meghozni gyümölcseit. A hozzánk látogatók az idegenforgalmon keresztül is reális képet alkothatnak politikai és gazdasági életünkről, mi bízunk abban, hogy ez is elősegíti a népek egymáshoz való közeledését, a szocialista országokat körülvevő nemzetközi légkör javulását. Az idegenforgalmon keresztül !s ápolni kívánjuk a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatainkat. Célul tűzzük ki, hogy az eddigieknél is jobban ismerjük meg egymást, eredményeinket és goridjainkat egyaránt. Ezért arra törekszünk, hogy a hozzánk látogatók reális tájékoztatást kapjanak, s hogy fogadóképességünkkel arányosan, kulturált körülményeket teremtsünk a KGST- országokból hazánkat meglátogatók számára. Mindenekelőtt növelni kívánjuk idegenforgalmi kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Ennek feltételeit igyekszünk megteremteni. A szomszédos baráti országok magyar nemzetiségű lakosságával is jó kapcsolat kiépítésére törekszünk. Ezért szorgalmazzuk többek között a határ menti települések kölcsönös idegenforgalmát. A nyugati országokkal folytatott idegenforgalmunk jó példa a különböző társadalmi, gazdasági berendezkedésű országok közeledésére. Mintaszerű viszonyunk például Ausztriával, amit az idegenforgalom is támogat. Magyarország politikája jó megítélésének bizonyítéka az is, hogy egyre több „második és harmadik generációs” magyar látogat el hozzánk. A nyugodt politikai légkör, a közbiztonság és egyéb tényezők mind oda hatnak, hogy a Magyarország iránti nemzetközi bizalom növekszik. Hogyan válik be az osztrák hitelkonstrukció, illetve milyen eredménnyel működnek az ebben épült szállodák? Milyen jövőt szánnak a továbbiaknak, értve ezen az osztrák konstrukcióban most átépülő szállodákat és az egyéb létesítményeket? Az 1978-ban megkötött osztrák—magyar idegenforgalmi hitelmegállapodás értelmében 3U0 millió dollár értékben osztrák építőipari cégek Magyarországon szállodákat és más idegenforgalmi objektumokat fővállalkozásban kulcsrakész átadással építettek, illetve építenek. Az osztrák hitelből finanszírozott beruházások üzembe helyezésével idegen- forgalmunk fejlesztési programjának átfogó célkitűzéseit teljesítettük, illetve teljesítjük: a'szállodai helyek jelentős számú bővítése a fővárosban, egyes termálterületeken és a Nyugat-Dunán- túlon; az idegenforgalmi infrastruktúra, szolgáltatás fejlesztése bizonyítja ezt. Ez- idáig 15 létesítményt helyeztek üzembe, amelyből 8 szálloda — több mint 4700 szállodai és 5600 vendéglátó- hellyel —, valamint 4 balatoni uszodakomplexum, a hegyeshalmi új közúti határátkelőhely és a Belvárosi Kávéház (Lidó) szórakoztatóközpont tartozik ide. Az üzembe helyezett szállodák eddigi üzemelési-gazdálkodási tapasztalatai kedvezőek. Az új szállodák megfelelnek várakozásunknak: bővült a vendégkör, dinamikusan emelkedett az úgynevezett szállodai tőkés vendégéjszakák száma, s az egy vendégre jutó bevételek is növekedtek. Milyenek a tapasztalatoka magyarok külföldi utazásaival kapcsolatban? Van-e és mennyiben kihatásuk ezeknek az importra, illetve a belkereskedelemre? Milyenek a kilátások — az utazásokat illetően, beleértve a társas- utazásokat — 1985-re? Folyamatosan figyelemmel kísérjük a turistaforgalmon keresztül történő árumozgást. Egyes számítások szerint az árukivitel (külföldiek és magyar állampolgárok részéről) az éves belkereskedelmi értékesítés mintegy 3,5—4 százalékának felel meg. A magyar és a külföldi turisták árubehozatala hasonló arányú. A turisták árukivitelében azonos arányban szerepelnek élelmiszerek, ruházati és iparcikkek. A turisták által behozott áruk között a döntő — 50 százalék feletti — arányt az iparcikkek képviselik. Ezek az arányok természetes következményei belső kínálati és árszerkezetünknek. A külföldiek legális körülmények közötti áruvásárlása a világon mindenütt az idegenforgalom természetes kísérőjelensége. Egy-két helyi, átmeneti jellegű problémától eltekintve ez jelentősebb áruellátási nehézségeket nálunk sem okoz. Jelenlegi gazdasági, ellátási helyzetünkben szükség van arra — s ‘ezt más országok is megteszik —, hogy a turizmus útján lebonyolódó árumozgást szabályozott keretek között tartsuk. Ez nemzetközileg is elfogadott. Célja mindenekelőtt a lakosság áruellátásának védelme, illetve a kivitt áruk ehhez igazodó összetételének befolyásolása. 1985-re valószínűleg növekedni fog a nyugati kiutazások száma, de csak mérsékelten. A társasutaknál — úttípustól függően — különböző mértékű árváltozásokkal kell számolni. A jövő nyári programokat az utazási irodák még ezután hozzák nyilvánosságra, de a kínálat az előrejelzések szerint az idei kínálatnál színesebb és bővebb lesz. Milyen terveik vannak a jövő évre a belföldi — ezen belül a városkörnyéki — turizmussal kapcsolatban? Köztudott, hogy a szociáltu- rizmus, a beutalás üdülés is drágul, lesznek-e olcsóbb, családi kirándulási, üdülési lehetőségek? A jövő évben az előző éveknél fokozottabb figyelmet fordítunk arra, hogy minél több olcsóbb belföldi üdülési, hétvégi kikapcsolódási, kirándulási program- ajánlatot kínáljunk. Nagy utazási irodáink — amelyek a programok zömét biztosítják — több mint 1500 belföldi utazási programajánlatot adnak ki ez év végéig. Valamennyi programajánlat tartalmaz nyugdíjas, csoportos diák árkedvezményeket, továbbá növeljük a jól bevált. népszerű és garantált kedvezményes belföldi társasutazási bérletek számát, fajtáját (például az IBUSZ és a Volántourist szervez bérletes belföldi társasutazásokat). Ugyancsak említést érdemel a többgyerekes családok részére az IBUSZ által szervezett kedvezményes üdülési lehetőség. A Budapest Tourist külön ifjúsági és gyermeküdülési programokat szervez az iskolai szünidők időszakára, és megjelenteti az iskolai kirándulások programfüzetét is. További fontos feladatunk 1985-ben a falusi üdülési lehetőségek bővítése és a fokozottabb propaganda megindítása. Jelenleg már rendelkezésünkre áll 450 cím és mintegy 1200 hely falusi üdülés céljára. Ezt a Hazafias Népfront az idegenforgalmi hivatalok segítségével mérte fel. A címjegyzék a nyújtott szolgáltatások legfontosabb jellemzőivel az Utazás ’85 kiállításra jelenik meg. A városkörnyéki kiránduló- és szabadidőcentrumok országos hálózatának kiépítésére az Országos Idegen- forgalmi Tanács 1983 végén programot hirdetett. Ennek lényege, hogy a helyi erők, anyagi eszközök összefogásával, koordinálásával, városaink tömegközlekedési eszközökkel is elérhető térségeiben elsősorban hétvégi szabadidő-eltöltésre, szórakozásra és pihenésre alkalmas területek létesüljenek. Első lépésként az Országos Idegenforgalmi Hivatal ez év végéig — kutatóintézetek bevonásával — koncepciót készít, amelyben szakmai javaslatot tesz e centrumok különböző típusaira, azok funkcionális tartalmára. Egyik Jíiemelt cél lesz a főváros térségében további ilyen létesítményegyüttesek kialakítása, mert viszonylag itt a legnagyobb az elmaradás. Az ipari városok környékén a lakosság aktív pihenési lehetőségeinek növelése hozzájárulhat többek között a Balaton tehermentesítéséhez is. Várkonyi Endre Hogyan alakul a gyulai belváros képe? (Tudósítónktól) Nemrég szép kiállítású füzet került a kezembe. A Gortka István, a gyulai Városi Tanács műszaki osztályának főelőadója által szerkesztett és tervezett kiadvány Gyula belvárosának rehabilitációs rendezéséről 1983-ban készült, díjazott tervpályázatok rajzait és a vitatott területek illusztráló fotóit tartalmazza. A kiadvány azért készült, hogy a város lakosságának minél szélesebb rétege ismerje meg a tervezői elképzeléseket, és megalapozott véleményt nyilváníthasson a társadalmi vitán. Az. országos tervpályázatot kiíró szervek: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, Békés megye Tanácsa és Gyula város Tanácsa voltak. A 7 díjazott pályamű közül a bíráló bizottság a két első díjas tervet, Nemes Roland és Kubner Mátyás által véze- tett kollektíva munkáját találta a legalkalmasabbnak arra, hogy további szakmai vita alapjául szolgáljon. A részletes rendezési terv elkészítését a városi tanács a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatára bízta, és elkészítéséhez a díjazott tervek alkotóit továbbra is segítségül hívta. A városrendezéssel, -fejlesztéssel foglalkozók felelőssége nagy — szükség van a sokféle szempontú szakmai és társadalmi egyeztetésre, ezért várhatóan novemberben a lakosság, majd több szakmai és hatósági konzultáció után januárban a végrehajtó bizottság elé kerül a részletes rendezési terv. A szakemberek egy vizuálisan egységes képet szeretnének, amely megtartaná az értéket, a fejlesztés pedig az építészeti hagyományokra támaszkodva történne. A belváros rendezési terve egyrészt kapcsolódik az általános rendezési tervhez, másrészt a továbbfejlesztés során adódó esetlegességek kiküszöbölésére szolgál. Megvalósítása hosszú távú, de a már megkezdett felújítások is e szemlélet szerint folynak. Megkezdődött a volt román gimnázium épületének eredeti arculatú helyreállítása, itt a városi könyvtár működik majd. A népkerti könyvtárépületből házasságkötő terem és rendezvénv- iróda lesz. A 100 éves cukI- iile Lajosnak, a Városépítési Tudományos Tervező Intézet munkatársának javaslatait hallgatja Nemes Roland város- rendező, Gortka István műszaki főelőadó és Bugár Mészáros Károly, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa A készülő uj nyomdaépület az elképzelések stílusjegyeit viseli rászda terasszal bővül, a Ladics-házban múzeum alakul. Szép elképzelés, hogy a 2-es számú iskola Petőfi téri épülete alkotóházként működjön műhelyekkel, kiállítóhelyiségekkel, előadótérrel. A Kossuth u. 25. szám alatt valószínűleg vízügyi múzeum létesül. Gyarapszik tehát a város látnivalókkal... Az elképzelések szerint egységesebbé válna a parkrendszer — a gyalogosforgalomba bekapcsolódna a városi tanács udvarának parkja, az Élővíz-csatorna is. Ez utóbbit szórakozóhelyek, panziók létesítésével szeretnék hangsúlyosabbá tenni. A gyalogosutak a Városház utcai „bevásárlóközpont"-ba vezetnének, ahol a forgalom korlátozott lenne — a gépjárműforgalom csak az itt lakók és az intézmények kiszolgálásait látná el. A belvároson átmenő forgalmat új közutakra terelnék, olyanokra, amelyek az egyes városrészeket a legjobban ösz- szekötik. Valószínűleg egy- irányúsítva tudják majd ellátni új funkciójukat. A belvárosban mód van a sűrűbb lakóterület kialakítására. A tervpályázat fontos célja volt a beépítetlen telkek felderítése, számbavétele (valószínűleg a Béke sugárút—Tanácsköztársaság út sarkán álló üres területen épül majd fel a városi szálloda), új telkek felderítése — a terv egyúttal lehetőséget is ad a telkenkénti átépítésre. A legutóbbi, 1968-as rendezési tervvel ellentétben a mai elképzelések nem bontást, újjáépítést, hanem rehabilitációt irányoznak elő. Megtartják az értékest, felújítják a meglevőt és hagyományt folytató stílusjegyekkel építik fel az újat. A fejlődő város számára harmonikus környezetet alakítanak, megfogalmazva benne azt a társadalmi igényt, amely a sémát elvetve a sajátost szeretné viszontlátni az utcán. A tervváltozatokból mi a követhető? Ezt kell eldönteni minél többeknek anyagi, esztétikai, építészeti, használati szempontból. Kép, szöveg: Szőke Margit Vezetékes víz Dombegyházán Az elmúlt év szeptemberében határozták el Dombegyházán, hogy vízmüvet létesítenek. Csizmadia János tanácselnök örömmel számolt be arról, hogy október közepén az első ütem körvezetéke már vizet adott a településnek. Az utcán elmenő, mintegy négykilométeres vízvezetékszakasz a község központjában létesült. Az egész vízvezeték-hálózat hossza Dombegyházán eléri majd a 24 kilométert. Ennek bekerülési összege mintegy 45 millió forint lesz. A kör zületek és a lakosság együttesen 26 millió forinttal járul hozzá a költségekhez, a további összeget az állam biztosítja. A kivitelező az ATIVIZI® szentesi üzemmérnöksége, amely várhatóan tartani tudja az 1986. december 31-i határidőt. Jelenleg a közü- letek, valamint 43 egyéni igénylő kapja meg a vezetékes vizet. A lakosság egyéni hozzájárulása portánként 16 ezer forint, míg a helyi nagyközségi tanács ötmillió forintot biztosít a hálózat építéséhez. A dombegyháziak szeretnének előre lépni a gázhálózat fejlesztésében is. Lakossági összefogással utcatársulásokat szerveznek. A jövő tavasszal kezdődik a munka. v. I. Már áll az új víztorony a településen Fotó: Fazekas I-.Aszló
