Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

\ Az Orosházi Üveggyár jubilál 0 történet eleje az MSZMP VII. kong­resszusának határoza- zatában kereshető. E határozat a követke­zőket mondotta ki: „A 2. ötéves tervben növelni kell a vidéken levő ipar részará­nyát. Az ipar területi elhe­lyezkedésénél célul kell ki­tűzni. hogy a vegyipari, gép­ipari, könnyűipari és élel­miszeripari üzemek létesíté­sével növekedjék a tervidő­szak alatt az iparban elma­radottabb vidéken, elsősor­ban az Alföldön foglalkozta­tott munkások részaránya." A mezőgazdaság átszerve­zése és a korszerű agrotech­nika alkalmazásával alapo­san megemelkedett a zöld­ség- és gyümölcstermesztés hazánkban. Ez viszont fel­vetette a tartósítás és a cso­magolás problémáját. A kon- zervüvegek iránti igényt a magyar üveggyárak akkor nem tudták kielégíteni, így több esetben behozatalra szorultunk. így született meg a döntés, hogy új, korszerű, nagy teljesítményű üveggyár felépítésére van szükség. Az első kapavágástól... Az üveggyár Orosházán való megépítését az tette le­hetővé, hogy az Orosháza melletti olajmezőn nagy mennyiségű földgázt is tár­tak fel, amelynek egy része csak ipari felhasználásra al­kalmas. Ugyanakkor a vá­ros vezetőinek évek óta gon­dot jelentett a mezőgazda­ságból felszabaduló munka­erő helyben történő foglal­koztatása. A fentiekben em­lített Okok miatt született meg a döntés: az új üveg­gyárat Orosházán kell fel­építeni. A kormány kéréssel fordult az építő és szerelő vállalatokhoz, hogy a terve­zettnél egy esztendővel ha­marabb. már 1963 végén az első üzemegységet, 1964-re pedig az egész öblösüveg­gyárat építsék fel. Az ünnepélyes alapkőleté­tel 1961. május 1-én történt meg. A dolgozók sok-sok ál­dozatot hozva, nagy erőfe­Fedett tároló, 1962 Fedett tároló, 1984 Hengerelt huta, 1962 szítések árán eleget tettek vállalt feladatuknak. Ehhez azonban nagymértékben hoz­zájárult az is, hogy a Mi­nisztertanács kiemelt beru­házásként kezelte az üveg­gyár építését, s hogy az ál­lami. párt- és tömegszerve­zetek sokrétű támogatást nyújtottak. E társadalmi se­gítségnyújtásból kiemelkedik a Békés megyei KlSZ-fiata- loknak az építés felett vál­lalt védnöksége. Szántóföldek helyén indult meg az építkezés, és szinte csodának tűnt, hogy már 1963. november 7-én az 1-es kemencében megindult az iz­zó üvegfolyam áramlása, és hűtőszalagra kerültek az el­ső konzerves üvegek. Az 531 millió forint nagyságrendű beruházásnál az első kapa­vágás és az első csapolás kö­zött mindössze két és fél év telt el! A fiatal gyárnak aztán más gondokkal kellett megküzde­ni. A korszerű gépek mellé szakemberek kellettek. A ko­rábban mezőgazdaságban te­vékenykedő emberek mun­kássá válása, alakítása nem volt egyszerű, máról holnap­ra megoldható feladat, hi­szen a gyárnak korábban csak minden ötödik munká­sa dolgozott az iparban! Ezért tekintette s tekinti ma is az Orosházi Üveggyár oly fontosnak a dolgozók szak­mai képzését, továbbképzé­sét. Az öblösüveggyárban ma már korszerű, körforgós és soros gyártási elven alapuló svéd, olasz, NDK-beli és bel­ga automata gépek végzik a termelést. Az élelmiszeripar fejlődése ugyanis megköve­telte, hogy a gyár olyan, mé­reteiben pontos csomagoló üvegeket gyártson, amelyek a korszerű, nagy teljesítmé­nyű töltő-záró automatákon alkalmazhatók eredménye­sen. A szállítás gazdaságo­sabbá tételét szintén a gyár oldotta meg a súlycsökken­tett termékek és egységrako­mányos rendszer kidolgozá­sával. Tekintve, hogy csoma­golóanyagról van szó, a gyár egyre több figyelmet fordít a palackok dekorativitására, külső esztétikumára. Jelenleg — a huszonegye­dik „életévét" most ünneplő öblösüveggyár — 17-féle fe­hér palackot szállít külföld­re, 14-féle konzerv- és 70- féle zöld- és fehérpalackot pedig belföldre. A gyár élel­miszeripari csomagoló öblös- üveg-termelése meghaladja a 450 millió darabot évente. Hengerelt mintás és drótbe­tétes üvegből pedig 21-féle készül, hozzávetőlegesen évente 3 millió négyzetmé­ter mennyiségben. Tízéves a húzottsíküveg-gyár Gazdasági életünk fejlődé­se, az építészeti technológi­ák és stílusok világszerte, így hazánkban is bekövetkezett változásai új igény elé állí­tották az üveggyártást. Az építőipar ugrásszerű fejlődé­se is szinte kikövetelte az építészeti üvegek nagyará­nyú felhasználását. E szük­ségletek kielégítésére szüle­tett meg 1970-ben a döntés az Orosházi Síküveggyár megépítésére, amelynek véd­nökségét ugyancsak a Békés megyei KISZ vállalta magá­ra. "Magyar—szovjet állam­közi egyezmény, majd szál­lítási szerződés alapján a ba­ráti Szovjetunióból érkeztek a technológiai berendezések, míg az orosházi szakembe­rek a Liszicsánszki Üveg­gyárban ismerkedtek a hú­zott síküveggyártás szakmai fortélyaival. Az 1.6 milliárd forintos be­ruházás felett vállalt véd- nökségi feladatok teljesítésé­ben kiemelkedő volt a Cse­pel Vas- és Fémművek, s a Dunai Vasmű KlSZ-bizott- ságainak közreműködése. A védnökségi napok, az építő­táborok keretében pedig Orosháza és Békés megye KISZ-fiataljai 40 ezer társa­dalmi munkaórát teljesítet­tek. Az építés, a szerelés és a beüzemelés feladatai újabb nagy erőpróba elé állították a tervezőket, kivitelezőket, s a gyár dolgozóit, vezető szak­embereit. Az 1974. év első félévének sikeres próbaüze­melését követően sor kerül­hetett az új gyár, mint az Orosházi Üveggyár II. számú gyáregységének ünnepélyes átadására 1974. október 6- án, a megye és Orosháza vá­ros felszabadulásának 30. év­fordulóján. A termelés fejlődését né­hány igen beszédes adat se­gítségével világíthatjuk meg: míg 1974-ben 5426 millió négyzetméter síküveg készült a gyárban. 1983-ban már 10 318 millió négyzetméter. Emellett viszont rikegindult a továbbfeldolgozás is: a for­rasztott hőszigetelő üzem 1972-ben kezdte meg műkö­dését, a reflexiós üzem 1977- ben, az edzőkemence és a feldolgozó sor 1979-ben ké­szült el. a ragasztott’ hőszi­getelő üzem első üteme 1981- re, második üteme pedig 1984-re. Ezzel a síküveggyár termelésének egyharmad ré­szét már mint feldolgozott terméket értékesítheti. Mi van a számok mögött? A húzottsíküveg-gyár ter­mékei gazdag skálát képvi­selnek. Gyártanak húzott síküveget 3-tól 10 milliméte­rig terjedő vastagságban, a feldolgozott síküvegek között Hungaropan hőszigetelő üvegszerkezeteket, beépítési fix méretű üvegtáblákat, fe­lületen színezett reflexiós üvegtáblákat hőszigetelő üvegszerkezetekhez, vágott és csiszolt zsaluüvegeket, teljes üvegszerkezethez edzett és edzés nélküli megmunkált síküvegelemeket, edzett sík­üvegtáblákat nem építészeti célra, ■ járműüvegeket, bú­torüvegeket és világítási sík­üvegeket. A választékot te­hát még felsorolni sem egy­szerű. Egy újabb, mindent eldön­tő szám: a gyár 3200 dolgo­zója. Azok az emberek, szo­cialista brigádtagok, akik már 1974-ben 7 ezer 767 munkaórát dolgoztak le kom­munista műszakokban, s ez év első félévében pedig már 8 ezer 555 órát teljesítettek több mint 2 millió 735 ezer forintos termelési értéket ál­lítva elő. Azok az emberek, akik kö­zött méig 1964-ben mindössze 26 százaléknyi volt a szak­munkás, a diplofnás pedig 0,5 százalék, s a gyárban szervezett tanfolyamokon, to­vábbképzéseken, szakmai képzéseken szerezte meg többségük a szakmai képe­sítést vagy naprakész, kor­szerű tudást. Ma már a gyár­ban 42 százalékra nőtt a szakmunkások aránya, s a diplomásoké pedig 3,8 száza­lék. Óriási fejlődés húzódik meg e számok mögött! S hogy nincs megállás, mu­tatja az is, hogy a gyár ok­tatási központjában, a kü­lönböző képzési formákban ma is évente több mint ez­ren gyarapítják szakmai és egyéb ismereteiket. A gyár példásan gondos­kodik dolgozóiról. Az üzem­orvosi rendelőkben többféle szakorvosi rendelés is folyik, az" üzemi étkeztetés, a sport- létesítmények, az átmeneti lakások biztosítása, az al­bérleti hozzájárulás, a segé­lyek mind-mind javítani igyekszenek az élet- és mun­kakörülményeket A műve­lődési központ, a könyvtár, a klub „házhoz hozza" a kul- turálódás megannyi lehető­ségét. E kettős ünnep alkalmá­val mindent nem mondhat­tunk el az Orosházi Üveg­gyárról. Annyit pedig sem­miképpen sem. amennyit az ott dolgozók mesélni tudná­nak. De egy lényeges dolgot nem felejthetünk ki: hogy az egykori szántóföld helyén ma Közép-Európa egyik legna­gyobb üveggyára áll. Sok­sok — azóta felnőtté lett — lelkes fiatal, tanulni, fejlőd­ni képes munkás, szakem­ber, tervező és alkotó hitét, munkáját dicsérve. A gyár dolgozói remélik, hogy jó minőségű terméke­ikkel elősegítik partnereik gazdasági céljainak megva­lósítását. E cél érdekében munkálkodik az Orosházi Üveggyár minden dolgozója. (X) Hengerelt huta, 1984 Központi épület, 1962 Központi épület, 1984

Next

/
Thumbnails
Contents