Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-30 / 281. szám
1984. november 30., péntek 1 A\Cj Tanítás után ne „tanítsunk”! A hagyományos, ha jól emlékszem, havonta ismétlődő értekezletet az általános iskolák tanulmányi felügyelői számára legutóbb Mezőkovácsházán rendezték meg. A megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, Gátszegi Ferencné elnökletével folyó tanácskozáson izgalmas téma volt terítéken: a tanítási órán kívüli tevékenység eredményei, elvi és gyakorlati problémái. Itt már dolgoztak a diákok Gyerekek a sírkertért Ahogyan az a kihelyezett értekezleteken lenni szokott, itt is a házigazdák készültek beszámolóval az adott témáról. Mucsi Tiborné, a mezőkovácsházi városi jogú nagyközségi tanács művelődésügyi, egészségügyi és sportosztályának (na, ezzel a kacifántos elnevezéssel ígérem, takarékoskodni fogok) tanulmányi felügyelője alaposan felkészült. Az irányításuk alá tartozó 16 község általános iskoláiban tapasztaltakat összegezte és természetesen a mezőkovácsházi helyzetet. Az általa mondottak kézzelfoghatóbbakká váltak azáltal, hogy bevezetőben röviden jellemezte azokat a körülményeket, amelyek között az e körzethez tartozó iskolák élnek és dolgoznak. A beszámoló elsősorban az eredményekre igyekezett összpontosítani. így — pedig talán éppen a tapasztalatátadás volt a célja — kicsit szebbre, rózsaszínűbbre sikeredett a kép, mint az a megyei gyakorlatban tapasztalható. Viszont a tevékenységi formákat irigylésre méltó logikai rendben tárta fel, s ugyanakkor vitára ingerlőn. Nagyon helyesen az előadó első helyen a szülőkkel történő kapcsolattartás, foglalkozás különböző módozatait elemezte. Például hasznosnak ítélte a réteg szülői értekezleteket, amelyeken a szülők a szokásosnál könnyebben nyílnak meg. A szülői munka- közösségek egyre gazdagabb programmal járulnak hozzá az iskolai nevelési feladatokhoz, a szülő-iskola kapcsolat erősítéséhez. Részt vállalnak például a veszélyeztetett gyermekek körülményeinek felderítésében, a gyermekvédelmi őrjáratokban, a kirándulások felügyeleti munkájában. És az egy család, egy őrs! Ez a téma később igen komoly'vitát váltott ki. Pedig a másfajta gondolkodású, életszínvonalú, hangulatú családi közösségek, a szülők munkájának a megismerése, a kötetlen együttlét megannyi kitűnő nevelési lehetőséget kínál. Természetesen, ha helyesen élünk vele. S ha nem hol lehet többet és finomabbakat enni? versennyé fajul. Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a Plamak (Láng) című bolgár folyóirat első száma. A kiadvány különleges helyet foglal el a bolgár irodalmi életben, s elválaszthatatlanul összefonódik a Ez, úgy vélem, szerencsére a kezdeti időszakra volt jellemző. Ma már egyre gyakoribb az, hogy a gyerekek a vendéglátó szülők munkahelyeit keresik fel, vetélkednek, játszanak, látnak és tapasztalnak. (S az sem baj, ha nem csak az élet vidám oldalát ismerik meg...) öröm volt azt is hallani, hogy az úttörőmozgalom sokat veszített korábbi merevségéből, a helyi sajátosságokra, egyéni ötletekre jobban épít, hogy igyekszik önállóságra,' öntevékenységre nevelni. A központi akciók száma ritkult, ugyanakkor érdekesebbek, a gyerekekhez közelállóbbak lettek a programok. A vitát ez a megállapítás sem „úszta meg”. Sok felügyelő ma is merevnek, színtelennek tartja az úttörőprogramokat. Azt is elismerve, hogy ez bizony gyakran a pedagógus rajvezetők ötlettelenségének, kényszerű közreműködésének róható fel. S bár az eredményekről volt szó a beszámolóban elsősorban, de a közművelődési tevékenység elemzésénél is kiderült, hogy a szakkörök vonzerejét nagyban csökkenti az, hogy meghosz- szabbított tanítási óráknak számítanak, s hogy elsősorban a tehetséggondozás színterei. Illetve nem is jól mondom: a szellemi képességek fejlesztésének színterei. A vitában jól fogalmazták meg: a szakkörök többsége egy iskola azonos tanulókból álló körére épít, s a hátrányos helyzetű gyerekek szinte kirekesztődnek. Kivétel persze ebben is akad: ahol rájöttek, hogy számtalan olyan lehetőség is van, amely ezeket a gyerekeket az utca, a rossz társaság vagy a magány helyett mégis magához tudja vonzani. A beszámoló több tíz oldalt kitevő okfejtéseit lehetetlen e rövid írás keretében még csak címszavakban is felidézni. Inkább a vita néhány fontos megállapítását szeretném közrebocsátani. S azt, hogy e vitában is alig volt kettőnél több, egymáshoz közel álló vagy megegyező álláspont a tanórán nagy bolgár költő, Geo Mi- lev nevével. Milev az 1923- as antifasiszta felkelés leverése után egy évvel alapította meg a fblyóiratot Di- mitar Sztrasmirovval és Hriszto Jaszenovval egyet kívüli nevelés formáit, tartalmát illetően. Mélyen be- lémrögződött például az a megállapítás, amely mind a pedagógus, mind a szülők és gyermekek szabad idejének csökkenéséről szólt. Holott elvileg éppen nőnie kellett volna. S ez a tény kellene módosítsa a tanórán kívüli nevelés sok, ma már elavult, mégis erőltetett formáját. Vagy az is elgondolkoztatott, amit az egyik hozzászóló a játék „eltűnéséről” mondott. Hogy sem a pedagógus, sem a szülő nem tud játszani a gyerekkel. S hogy a tanórán kívüli tevékenységi formák legtöbbjében is tovább folyik a tanítás! S hogy ezekben az elvileg kötetlenebb szabad idős formákban is állandóan teljesítenie kell a gyereknek. Mégpedig nem önmagához, hanem az elvárásokhoz képest. S talán éppen e miatt a merev szemlélet miatt nem akar terjedni a komplex szakköri tevékenység . .. A beszámoló közművelődési intézményekkel kialakított kapcsolatot, a szocialista brigádokkal, üzemekkel kiépített együttműködést, a sportélet lehetőségeit elemző részét hallgatva az a szentségtörő gondolat jutott az eszembe, hogy a kevesebb talán több volna. Nem hiszem, hogy gyermekeinknek az agyonpátyolgatás használna. Hogy fantáziájuk, perceik szüntelen lekötése segítene rajtuk. Hogy mindig és mindent az iskolának kellene megszervezni. Helyettük és nem értük. A gyerekeknek lehetőségek kellenek. Amelyekkel szabadon élhetnek. Mindenki, aki akar, s nemcsak az, akit hívnak. Ehhez pedig vonzó formák, szellemes ötletek, romantikus varázslatok szükségeltetnek. Hogy tanuljuk meg végre, nem szabad mindig és mindenhol iskolásán ta-ní-ta-ni. Hiszen gyerekekről van szó. Akiket játszani is engedni kell. Illetve kellene ... A tanácskozáson nem szóltak a kisgyermekek egész napos programjáról, oktatásáról, neveléséről gondoskodó egész napos nevelési formáról. Pedig ebben is benne foglaltatik a szabad idő hasznos, tervezett kihasználása. E program kidolgozása megyénkben is jó úton halad. S akadnak kitűnő szabadidős tevékenységi formák a nagyobbak számára is. De nem ez az általános. Tehát a tanácskozás témája, sajnos, továbbra is aktuális marad ... B. Sajti Emese értésben. Programcikkében meghatározta a lap fő célját. Kijelentette: „Mi ott leszünk, ahol a nép; a néppel, a nép előtt”. Ma hat évtizeddel a Plamak megszületése után a lap a modern bolgár irodalom legjelentősebb orgánuma. „Temetőink állapotáról sok jót nem lehet mondani, pedig egy település kultúrájának ez is tükre. Az előadók tisztelete megnyilvánul a temetkezés módjában, s még- inkább a gondozottság színvonalában. A békéscsabai, első világháborús hősi temető formailag tervezett, mérnöki munka terméke, melyben akkoriban egy emlékművet is elhelyeztek. Persze az már más 'kérdés, hogy folyamatos gondozás, ápolás esetén nem jut ilyen állapotba. A Lékai Kollégium diákjainak szándékáról, hogy rendbe kívánják tenni e sírkertet, nemrég értesültünk, s örömmel vettük. Vállaltuk, hogy a munkához egy vázlattervet készítünk, így vállalati irányítás mellett tavasszal elkezdődhet a munka ...” Mindezt Rágyánszki János, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat főmérnöke mondta el a közelmúltban, majd szavait azzal zárta: „A tanulók szándéka jelentős társadalmi segítséget jelent, s ha mindehhez hozzátesszük, hogy a városi tanács is emelni kívánja a hősi temetők gondozottságát, mindenképp jelentős javulás várható e téren a jövőben”. * * * Felkerestük hát a kollégium nevelő tanárát, Gabnai Andrásnét, hogy megtudjuk, hogyan is jutottak erre a nem mindennapi elhatározásra. — Egy véletlennek köszönhetjük. A férjemmel elhatároztuk, megtanulunk angolul egy jó ismerősünk, Szamosné Pesti Éva segítségével. A tanulás mellett persze jutott idő a beszélgetésre is, s így hallottunk először a 11-es iskolában működő helytörténeti szakkörről — melyet ő vezet —, s a temetőről, hogy ilyen elhanyagolt állapotba került, rendbe kellene hozni, de nem tudnak hova fordulni... Gabnainé így hát előbb körülnézett a sírkertben, aztán régi könyveket kezdett nézegetni, mintha többet is megtudhatna a temető történetéről, s arról a cseh szobrászról, Pop Wilhelmről, aki az emlékművet elkészítette. — így tudtam meg, hogy a gimnázium épületében akkoriban hadikórház volt. Itt ápolták azt a cseh szobrászt is, aki felgyógyulása után elhatározta, visszatér, s emléket állít a városnak. így is lett... * * * Az események ettől kezdve felgyorsultak. Az egyik diák, Gulyás György így emlékezik a szervezésre: — A tanárnő etikai foglalkozáson ismertette a temető történetét, s kérdezte, lenne-e vállalkozó a sírkert rendbe hozására. Abban az időpontban 10-en értünk rá, kimentünk mind. Huczek István siklósi, Takács József muronyi, Herter József vésztői, Kun Attila hódmezővásárhelyi, mégis nagy lelkesedéssel vették ki részüket a munkából. Versengésről mesélnek: — Két óra körül mentek ki egy verőfényes októbervégi napon. A busz fél 5 körül indult vissza, s egy hatalmas buk- szus bokor még hátra volt. Nem létezik, hogy kész legyenek vele, de azért megpróbálták. Sikerült. így a dzsungel negyedét sikerült letakarítani. Itthon aztán munkájuk jutalma egy „ebédpótló, vacsoraelő” lakoma volt. . . S aztán jött csak a tanulás másnapra. * * * — Segítettek minket mindenütt — folytatja elbeszélését Gabnainé. — Az iskola és a kollégium igazgatója egyaránt mellénk állt. A kertészeti vállalat képviselőivel már kinn voltunk egy közös szemlén, megbeszéltük a teendőket. A gépi munkát, a tervet ők adják tavasszal, mikor elkezdhetjük ismét a munkát. Mert az idő azóta sem tette lehetővé, hogy folytassuk, amihez hozzáfogtunk. Pedig már vagy 30 jelentkező lenne ... A feladatokról beszélgetünk, a gyomirtás után egyengetik, befüvesítik a területet. A szobortól sugarasan kiinduló utakat gyöngykaviccsal szórják le — az út szegélyét is a diákok készítik. A pihenőpadok elkészítésében is segítenek, s a kaput is helyre kellene állítani ... S ha már a terveknél tartunk. A városi tanácsnál megtudtuk, jövőre felújítják az emlékművet. Ha kész lesz, a gyerekek felkutatják a cseh művész még élő leszár- mazottait, s meghívják-őket az átadásra. * * * — Hogy mi lesz a továbbiakban? A már rendezett síikért gondozását átveszik tőlünk a 11-es iskola gyerekei. Ök közelebb vannak, nekünk meg akad majd más feladat. Mert a sírkert rendezésében részt vevő társaság — úgy tűnik —, egy városszépítő kis 'közösség magja lenne. Szeretnék Erzsébethelyen a Madách utca sarkán levő kutat rendbe hozni, aztán ott vannak a ligeti koleradombok ... Használhatnánk nagy szavakat. Hogy így is lehet a természet szeretetére, a környezet védelmére, a történelmi hagyományok tiszteletére, ápolására nevelni a fiatalokat. De ehelyett csupán annyit 'kívánunk: sikerüljön e szép elképzeléseket valóra váltani! Nagy Agnes ...itt még nem Fotó: Veress Erzsi Hatvanéves a Plamak Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Az NDK szociálpolitikájáról. 8.55: Népzene a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságból. 9.05: Operaáriák. 9.30: Óvodások műsora. 9.50: Lottósorsolás. 10,05: A kalász terhe. Váci Mihály versei. 10.10: Nóták. 10.40: Iránytű. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Könyvszemle. 12.55: Muzeális lemezeinkből. 14.10: Kamaramuzsika. 15.00: Erről beszéltünk. A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból Krassó László válogat. 15.30: Hétszínvirág. 16.05: Benno Pludra: Csöpp Matten és a fehér kagyló. 16.48: Három részlet Schubert Rosamunda című kisérőze- néjéből. 17.00: Szigethy Anna olaszországi útijegyzete. 17.25: Operaáriák. Eberhard Büchner műsora. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.30: Magyarország '84. Dunaújváros. 20.30: Wilhelm Furtwängler vezényel. 21.30: Választóvonal. 22.15: Tudósítás a sakkolimpiáról. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Szemben egymással. 23.05: Filharmonikus zene. 0.10: Három Chopin-noktüm. PETŐFI RADIO 8.05:Hervé operettjeiből. 8.50: Tíz pere külpolitika, (ism.) 9.00: Hírek. Ütközben. 9.05: Napközben. 12.10: Magyar fúvószene. 12.25: Édes anyanyelvűnk. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől — péntekig. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Egészségünkért! 16.25: Beszélő város. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 19.05: Tudósítás jégkorong bajnoki mérkőzésekről. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 21.05: Rádiószínház. 21.58: A cigánybáró. Operett. 23.20: A middelheimi nemzetközi dzsesszfesztivál felvételeiből. VI. rész. Emié Wilkins zenekara játszik. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Iskolarádió. 10.51: Kamarazene. 12.00: Névtelen hősök. Részletek Erkel operájából. 13.05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regényéből. XII. (befejező rész. 13.38: Kórusainknak ajánljuk. Bárdos Lajos—Weöres Sándor: Ne félj. 14.14: Prix Brno — III/l. rész. Embertől emberig. 17.00: Nyitnikék. 17.30: Zenei Lexikon. Hárfa. 17.50: Rossa László: Fanfár és három ének a Csiksomlyói Passióból. 18.03: A kamarazene kedvelőinek. 18.50: Vészi Endre: A gyökér- ember és a sziréntulajdonos. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.00 Szimfonikus könnyűzene. 20.30: Fiatalok a seregben. 21.00: Dzsesszhangverseny. 21.50: Bach: G-dúr szvit No. 1. 22.14: Rádiószínház. NDK-beli szerzők kishangjátékai. 22.35: Üj kamarazene-felvételeinkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Shakin Stevens énekel. 17.10: Beruházás fejekbe. 17.20: Pár perc dzsessz. Carlos Jobin triója játszik. 17.30: Intermezzó. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Európa bölcsője. NSZK filmsorozat, (ism.) 11.00: Játékos időtöltések. XIII/5. (ism.) 11.25: Képújság. 16.10: Hírek. 16.20: Szigorúan ellenőrzött vonatok. Csehszlovák film. 17.50: Képújság. 17.55: Reklám. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.10: Csak ülök és mesélek. 21.10: A hét műtárgya. 21.20: Ilyenek voltunk. Amerikai film. (14 éven felülieknek) 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: Magyarország—Jugoszlávia kézilabda-mérkőzés. 18.15: Don Quijote. XXXIX/8. 18.45: Az állatok nyomában. Francia filmsorozat, (ism.) 18.55: Természetbarát. 19.15: Csali. Horgásztízperc. 19.25: Népszerű balettrészletek. Szovjet film. (ism.) 20.00: A válás. Jugoszláv tévéjáték. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Belepasszolok a bőrömbe. Beszélgetés Bencsik István szobrászművésszel. BUKAREST 15.05: Román tájakon. 15.35: Kulturális híradó. 15.50: A volánnál — autóvezetőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A kognresszus határozataiból. 20.35: Költészet. 20.50: A román színház történetéből. 21.30: Az RKP kongresszusának külpolitikai vonatkozásai. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.25: Gubec bég — rockopera. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Alkalmi műsor a köztársaság napjára. II. MŰSOR 15.10: Lantosok — film. 18.30: Az amatőr tevékenység fényei. 19.00: Művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Dubrovnik! nyári játékok. 21.50: Élni akarok — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. november 30-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Pécsi Sándor-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Omega, Omega, 8-kor: A szalamandra. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8-kor: Széplány ajándékba, 4-kor: Égő hó. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Jazz-bolondok, fél 8-kor: Szomszéd szeretők. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Akit Bulldózernek hívtak, fél 8-kor: Languszta reggelire. Gyulai Petőfi: A kicsi kocsi újra száguld. Orosházi Béke: 5-kor: Hosszú vágta, 7- kor: Finom kis bordély. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 0- kor: A vadon szava, fél 8-kor: Grog. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Szuperzsaru, 8-kor: Nevem: Senki. Szeghalmi Ady: Arany a tó fenekén.
