Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

1984. november 30., péntek 1 A\Cj Tanítás után ne „tanítsunk”! A hagyományos, ha jól emlékszem, havonta ismétlődő értekezletet az általános iskolák tanulmányi felügyelői számára legutóbb Mezőkovácsházán rendezték meg. A megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezető­je, Gátszegi Ferencné elnökletével folyó tanácskozáson izgalmas téma volt terítéken: a tanítási órán kívüli te­vékenység eredményei, elvi és gyakorlati problémái. Itt már dolgoztak a diákok Gyerekek a sírkertért Ahogyan az a kihelyezett értekezleteken lenni szokott, itt is a házigazdák készül­tek beszámolóval az adott témáról. Mucsi Tiborné, a mezőkovácsházi városi jogú nagyközségi tanács művelő­désügyi, egészségügyi és sportosztályának (na, ezzel a kacifántos elnevezéssel ígérem, takarékoskodni fo­gok) tanulmányi felügyelője alaposan felkészült. Az irá­nyításuk alá tartozó 16 köz­ség általános iskoláiban ta­pasztaltakat összegezte és természetesen a mezőko­vácsházi helyzetet. Az álta­la mondottak kézzelfogha­tóbbakká váltak azáltal, hogy bevezetőben röviden jellemezte azokat a körül­ményeket, amelyek között az e körzethez tartozó iskolák élnek és dolgoznak. A beszámoló elsősorban az eredményekre igyekezett összpontosítani. így — pe­dig talán éppen a tapaszta­latátadás volt a célja — ki­csit szebbre, rózsaszínűbbre sikeredett a kép, mint az a megyei gyakorlatban tapasz­talható. Viszont a tevékeny­ségi formákat irigylésre méltó logikai rendben tárta fel, s ugyanakkor vitára in­gerlőn. Nagyon helyesen az előadó első helyen a szü­lőkkel történő kapcsolattar­tás, foglalkozás különböző módozatait elemezte. Pél­dául hasznosnak ítélte a ré­teg szülői értekezleteket, amelyeken a szülők a szo­kásosnál könnyebben nyíl­nak meg. A szülői munka- közösségek egyre gazdagabb programmal járulnak hozzá az iskolai nevelési felada­tokhoz, a szülő-iskola kap­csolat erősítéséhez. Részt vállalnak például a veszé­lyeztetett gyermekek körül­ményeinek felderítésében, a gyermekvédelmi őrjáratok­ban, a kirándulások felügye­leti munkájában. És az egy család, egy őrs! Ez a téma később igen komoly'vitát váltott ki. Pe­dig a másfajta gondolkodá­sú, életszínvonalú, hangula­tú családi közösségek, a szü­lők munkájának a megisme­rése, a kötetlen együttlét megannyi kitűnő nevelési le­hetőséget kínál. Természete­sen, ha helyesen élünk ve­le. S ha nem hol lehet töb­bet és finomabbakat enni? versennyé fajul. Hatvan évvel ezelőtt je­lent meg a Plamak (Láng) című bolgár folyóirat első száma. A kiadvány különle­ges helyet foglal el a bolgár irodalmi életben, s elválaszt­hatatlanul összefonódik a Ez, úgy vélem, szerencsé­re a kezdeti időszakra volt jellemző. Ma már egyre gyakoribb az, hogy a gyere­kek a vendéglátó szülők munkahelyeit keresik fel, vetélkednek, játszanak, lát­nak és tapasztalnak. (S az sem baj, ha nem csak az élet vidám oldalát ismerik meg...) öröm volt azt is hallani, hogy az úttörőmozgalom so­kat veszített korábbi merev­ségéből, a helyi sajátossá­gokra, egyéni ötletekre job­ban épít, hogy igyekszik ön­állóságra,' öntevékenységre nevelni. A központi akciók száma ritkult, ugyanakkor érdekesebbek, a gyerekekhez közelállóbbak lettek a prog­ramok. A vitát ez a megállapítás sem „úszta meg”. Sok fel­ügyelő ma is merevnek, színtelennek tartja az úttö­rőprogramokat. Azt is elis­merve, hogy ez bizony gyak­ran a pedagógus rajvezetők ötlettelenségének, kénysze­rű közreműködésének róha­tó fel. S bár az eredményekről volt szó a beszámolóban el­sősorban, de a közművelő­dési tevékenység elemzésé­nél is kiderült, hogy a szak­körök vonzerejét nagyban csökkenti az, hogy meghosz- szabbított tanítási óráknak számítanak, s hogy elsősor­ban a tehetséggondozás színterei. Illetve nem is jól mondom: a szellemi képes­ségek fejlesztésének színte­rei. A vitában jól fogalmaz­ták meg: a szakkörök több­sége egy iskola azonos ta­nulókból álló körére épít, s a hátrányos helyzetű gye­rekek szinte kirekesztődnek. Kivétel persze ebben is akad: ahol rájöttek, hogy számtalan olyan lehetőség is van, amely ezeket a gyere­keket az utca, a rossz tár­saság vagy a magány he­lyett mégis magához tudja vonzani. A beszámoló több tíz ol­dalt kitevő okfejtéseit lehe­tetlen e rövid írás kereté­ben még csak címszavakban is felidézni. Inkább a vita néhány fontos megállapítá­sát szeretném közrebocsáta­ni. S azt, hogy e vitában is alig volt kettőnél több, egy­máshoz közel álló vagy meg­egyező álláspont a tanórán nagy bolgár költő, Geo Mi- lev nevével. Milev az 1923- as antifasiszta felkelés leve­rése után egy évvel alapí­totta meg a fblyóiratot Di- mitar Sztrasmirovval és Hriszto Jaszenovval egyet ­kívüli nevelés formáit, tar­talmát illetően. Mélyen be- lémrögződött például az a megállapítás, amely mind a pedagógus, mind a szülők és gyermekek szabad idejének csökkenéséről szólt. Holott elvileg éppen nőnie kellett volna. S ez a tény kellene módosítsa a tanórán kívüli nevelés sok, ma már el­avult, mégis erőltetett for­máját. Vagy az is elgondol­koztatott, amit az egyik hoz­zászóló a játék „eltűnéséről” mondott. Hogy sem a peda­gógus, sem a szülő nem tud játszani a gyerekkel. S hogy a tanórán kívüli tevékenysé­gi formák legtöbbjében is tovább folyik a tanítás! S hogy ezekben az elvileg kö­tetlenebb szabad idős for­mákban is állandóan telje­sítenie kell a gyereknek. Mégpedig nem önmagához, hanem az elvárásokhoz ké­pest. S talán éppen e miatt a merev szemlélet miatt nem akar terjedni a komplex szakköri tevékenység . .. A beszámoló közművelő­dési intézményekkel kialakí­tott kapcsolatot, a szocialista brigádokkal, üzemekkel ki­épített együttműködést, a sportélet lehetőségeit elemző részét hallgatva az a szent­ségtörő gondolat jutott az eszembe, hogy a kevesebb talán több volna. Nem hi­szem, hogy gyermekeinknek az agyonpátyolgatás hasz­nálna. Hogy fantáziájuk, perceik szüntelen lekötése segítene rajtuk. Hogy min­dig és mindent az iskolának kellene megszervezni. He­lyettük és nem értük. A gye­rekeknek lehetőségek kelle­nek. Amelyekkel szabadon élhetnek. Mindenki, aki akar, s nemcsak az, akit hívnak. Ehhez pedig vonzó for­mák, szellemes ötletek, ro­mantikus varázslatok szük­ségeltetnek. Hogy tanuljuk meg végre, nem szabad mindig és mindenhol iskolá­sán ta-ní-ta-ni. Hiszen gye­rekekről van szó. Akiket ját­szani is engedni kell. Illetve kellene ... A tanácskozáson nem szól­tak a kisgyermekek egész napos programjáról, oktatá­sáról, neveléséről gondosko­dó egész napos nevelési for­máról. Pedig ebben is ben­ne foglaltatik a szabad idő hasznos, tervezett kihaszná­lása. E program kidolgozása megyénkben is jó úton ha­lad. S akadnak kitűnő sza­badidős tevékenységi for­mák a nagyobbak számára is. De nem ez az általános. Tehát a tanácskozás témája, sajnos, továbbra is aktuális marad ... B. Sajti Emese értésben. Programcikkében meghatározta a lap fő cél­ját. Kijelentette: „Mi ott le­szünk, ahol a nép; a néppel, a nép előtt”. Ma hat évti­zeddel a Plamak megszüle­tése után a lap a modern bolgár irodalom legjelentő­sebb orgánuma. „Temetőink állapotáról sok jót nem lehet mondani, pe­dig egy település kultúrájá­nak ez is tükre. Az előadók tisztelete megnyilvánul a te­metkezés módjában, s még- inkább a gondozottság szín­vonalában. A békéscsabai, első világháborús hősi teme­tő formailag tervezett, mér­nöki munka terméke, mely­ben akkoriban egy emlék­művet is elhelyeztek. Per­sze az már más 'kérdés, hogy folyamatos gondozás, ápolás esetén nem jut ilyen állapot­ba. A Lékai Kollégium di­ákjainak szándékáról, hogy rendbe kívánják tenni e sír­kertet, nemrég értesültünk, s örömmel vettük. Vállaltuk, hogy a munkához egy váz­lattervet készítünk, így vál­lalati irányítás mellett ta­vasszal elkezdődhet a mun­ka ...” Mindezt Rágyánszki János, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat főmér­nöke mondta el a közelmúlt­ban, majd szavait azzal zár­ta: „A tanulók szándéka je­lentős társadalmi segítséget jelent, s ha mindehhez hoz­zátesszük, hogy a városi ta­nács is emelni kívánja a hő­si temetők gondozottságát, mindenképp jelentős javulás várható e téren a jövőben”. * * * Felkerestük hát a kollégi­um nevelő tanárát, Gabnai Andrásnét, hogy megtudjuk, hogyan is jutottak erre a nem mindennapi elhatáro­zásra. — Egy véletlennek kö­szönhetjük. A férjemmel el­határoztuk, megtanulunk an­golul egy jó ismerősünk, Szamosné Pesti Éva segítsé­gével. A tanulás mellett per­sze jutott idő a beszélgetés­re is, s így hallottunk elő­ször a 11-es iskolában mű­ködő helytörténeti szakkör­ről — melyet ő vezet —, s a temetőről, hogy ilyen el­hanyagolt állapotba került, rendbe kellene hozni, de nem tudnak hova fordulni... Gabnainé így hát előbb körülnézett a sírkertben, az­tán régi könyveket kezdett nézegetni, mintha többet is megtudhatna a temető tör­ténetéről, s arról a cseh szobrászról, Pop Wilhelmről, aki az emlékművet elkészí­tette. — így tudtam meg, hogy a gimnázium épületében ak­koriban hadikórház volt. Itt ápolták azt a cseh szobrászt is, aki felgyógyulása után el­határozta, visszatér, s emlé­ket állít a városnak. így is lett... * * * Az események ettől kezd­ve felgyorsultak. Az egyik diák, Gulyás György így emlékezik a szervezésre: — A tanárnő etikai fog­lalkozáson ismertette a te­mető történetét, s kérdezte, lenne-e vállalkozó a sírkert rendbe hozására. Abban az időpontban 10-en értünk rá, kimentünk mind. Huczek István siklósi, Ta­kács József muronyi, Herter József vésztői, Kun Attila hódmezővásárhelyi, mégis nagy lelkesedéssel vették ki részüket a munkából. Ver­sengésről mesélnek: — Két óra körül mentek ki egy ve­rőfényes októbervégi napon. A busz fél 5 körül indult vissza, s egy hatalmas buk- szus bokor még hátra volt. Nem létezik, hogy kész le­gyenek vele, de azért meg­próbálták. Sikerült. így a dzsungel negyedét sikerült letakarítani. Itthon aztán munkájuk jutalma egy „ebédpótló, vacsoraelő” lako­ma volt. . . S aztán jött csak a tanulás másnapra. * * * — Segítettek minket min­denütt — folytatja elbeszé­lését Gabnainé. — Az iskola és a kollégium igazgatója egyaránt mellénk állt. A ker­tészeti vállalat képviselőivel már kinn voltunk egy közös szemlén, megbeszéltük a te­endőket. A gépi munkát, a tervet ők adják tavasszal, mikor elkezdhetjük ismét a munkát. Mert az idő azóta sem tette lehetővé, hogy foly­tassuk, amihez hozzáfogtunk. Pedig már vagy 30 jelentke­ző lenne ... A feladatokról beszélge­tünk, a gyomirtás után egyengetik, befüvesítik a te­rületet. A szobortól sugara­san kiinduló utakat gyöngy­kaviccsal szórják le — az út szegélyét is a diákok ké­szítik. A pihenőpadok elké­szítésében is segítenek, s a kaput is helyre kellene állí­tani ... S ha már a terveknél tar­tunk. A városi tanácsnál megtudtuk, jövőre felújítják az emlékművet. Ha kész lesz, a gyerekek felkutatják a cseh művész még élő leszár- mazottait, s meghívják-őket az átadásra. * * * — Hogy mi lesz a továb­biakban? A már rendezett síikért gondozását átveszik tőlünk a 11-es iskola gyere­kei. Ök közelebb vannak, ne­künk meg akad majd más feladat. Mert a sírkert rendezésé­ben részt vevő társaság — úgy tűnik —, egy városszé­pítő kis 'közösség magja len­ne. Szeretnék Erzsébethelyen a Madách utca sarkán levő kutat rendbe hozni, aztán ott vannak a ligeti koleradom­bok ... Használhatnánk nagy sza­vakat. Hogy így is lehet a természet szeretetére, a kör­nyezet védelmére, a törté­nelmi hagyományok tisztele­tére, ápolására nevelni a fia­talokat. De ehelyett csupán annyit 'kívánunk: sikerüljön e szép elképzeléseket valóra váltani! Nagy Agnes ...itt még nem Fotó: Veress Erzsi Hatvanéves a Plamak Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.25: Az NDK szociálpolitikájá­ról. 8.55: Népzene a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ságból. 9.05: Operaáriák. 9.30: Óvodások műsora. 9.50: Lottósorsolás. 10,05: A kalász terhe. Váci Mi­hály versei. 10.10: Nóták. 10.40: Iránytű. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Könyvszemle. 12.55: Muzeális lemezeinkből. 14.10: Kamaramuzsika. 15.00: Erről beszéltünk. A Ma­gyar Rádió körzeti stúdiói­nak műsoraiból Krassó László válogat. 15.30: Hétszínvirág. 16.05: Benno Pludra: Csöpp Mat­ten és a fehér kagyló. 16.48: Három részlet Schubert Rosamunda című kisérőze- néjéből. 17.00: Szigethy Anna olaszorszá­gi útijegyzete. 17.25: Operaáriák. Eberhard Büchner műsora. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.30: Magyarország '84. Dunaújváros. 20.30: Wilhelm Furtwängler ve­zényel. 21.30: Választóvonal. 22.15: Tudósítás a sakkolimpiá­ról. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Szemben egymással. 23.05: Filharmonikus zene. 0.10: Három Chopin-noktüm. PETŐFI RADIO 8.05:Hervé operettjeiből. 8.50: Tíz pere külpolitika, (ism.) 9.00: Hírek. Ütközben. 9.05: Napközben. 12.10: Magyar fúvószene. 12.25: Édes anyanyelvűnk. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.05: Pophullám. 14.00: Péntektől — péntekig. 15.30: Könyvről — könyvért. 15.40: Egészségünkért! 16.25: Beszélő város. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 19.05: Tudósítás jégkorong baj­noki mérkőzésekről. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 21.05: Rádiószínház. 21.58: A cigánybáró. Operett. 23.20: A middelheimi nemzetkö­zi dzsesszfesztivál felvéte­leiből. VI. rész. Emié Wil­kins zenekara játszik. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Iskolarádió. 10.51: Kamarazene. 12.00: Névtelen hősök. Részletek Erkel operájából. 13.05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regé­nyéből. XII. (befejező rész. 13.38: Kórusainknak ajánljuk. Bárdos Lajos—Weöres Sán­dor: Ne félj. 14.14: Prix Brno — III/l. rész. Embertől emberig. 17.00: Nyitnikék. 17.30: Zenei Lexikon. Hárfa. 17.50: Rossa László: Fanfár és három ének a Csiksomlyói Passióból. 18.03: A kamarazene kedvelői­nek. 18.50: Vészi Endre: A gyökér- ember és a sziréntulajdo­nos. 19.05: Opera-művészlemezek. 20.00 Szimfonikus könnyűzene. 20.30: Fiatalok a seregben. 21.00: Dzsesszhangverseny. 21.50: Bach: G-dúr szvit No. 1. 22.14: Rádiószínház. NDK-beli szerzők kishangjátékai. 22.35: Üj kamarazene-felvétele­inkből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. Shakin Stevens énekel. 17.10: Beruházás fejekbe. 17.20: Pár perc dzsessz. Carlos Jobin triója játszik. 17.30: Intermezzó. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Európa bölcsője. NSZK filmsorozat, (ism.) 11.00: Játékos időtöltések. XIII/5. (ism.) 11.25: Képújság. 16.10: Hírek. 16.20: Szigorúan ellenőrzött vo­natok. Csehszlovák film. 17.50: Képújság. 17.55: Reklám. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.10: Csak ülök és mesélek. 21.10: A hét műtárgya. 21.20: Ilyenek voltunk. Amerikai film. (14 éven felülieknek) 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.50: Képújság. 16.55: Magyarország—Jugoszlá­via kézilabda-mérkőzés. 18.15: Don Quijote. XXXIX/8. 18.45: Az állatok nyomában. Francia filmsorozat, (ism.) 18.55: Természetbarát. 19.15: Csali. Horgásztízperc. 19.25: Népszerű balettrészletek. Szovjet film. (ism.) 20.00: A válás. Jugoszláv tévéjá­ték. 21.35: Tv-híradó 2. 21.55: Belepasszolok a bőrömbe. Beszélgetés Bencsik István szobrászművésszel. BUKAREST 15.05: Román tájakon. 15.35: Kulturális híradó. 15.50: A volánnál — autóveze­tőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A kognresszus határoza­taiból. 20.35: Költészet. 20.50: A román színház történe­téből. 21.30: Az RKP kongresszusának külpolitikai vonatkozásai. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.25: Gubec bég — rockopera. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Alkalmi műsor a köztár­saság napjára. II. MŰSOR 15.10: Lantosok — film. 18.30: Az amatőr tevékenység fé­nyei. 19.00: Művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Dubrovnik! nyári játékok. 21.50: Élni akarok — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. november 30-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Pécsi Sándor-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Omega, Omega, 8-kor: A sza­lamandra. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10, du. 6 és 8-kor: Széplány ajándékba, 4-kor: Égő hó. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Jazz-bolondok, fél 8-kor: Szom­széd szeretők. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Akit Bulldózernek hív­tak, fél 8-kor: Languszta reg­gelire. Gyulai Petőfi: A kicsi kocsi újra száguld. Orosházi Béke: 5-kor: Hosszú vágta, 7- kor: Finom kis bordély. Oros­házi Partizán: fél 4 és fél 0- kor: A vadon szava, fél 8-kor: Grog. Szarvasi Táncsics: 6-kor: Szuperzsaru, 8-kor: Nevem: Senki. Szeghalmi Ady: Arany a tó fenekén.

Next

/
Thumbnails
Contents