Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-30 / 281. szám

/ BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG n MEGYEI pártbizottság és a megyei tbnacs lapja 1984. NOVEMBER 30., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A vendégeket Szikszai Ferenc fogadta Fotó: Veress Erzsi I Losonczi Pál hazaindult Laoszból Csütörtök reggel 8-kor — közép-európai idő szerint hajnali 2-kor — ázsiai kör­útját befejezve hazaindult Vientianéból Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfő felesége és kísérete november 13. és 19. között Suhatto indonéz elnök és hitvese meghívá­sára az Indonéz Köztársaság­ban járt, majd párt- és álla­mi küldöttség élén a három indokínai szocialista ország­ban, a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Kambod­zsai Népköztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivata­los, baráti látogatást. A négy országban először járt magyar államfő. Csü­törtök reggel Losonczi Pál, az MSZMP KB PB tagja, az Elnöki Tanács elnöke által vezetett párt- és állami kül­döttséget rezidenciáján ke­reste fel Szufanuvong, a La­oszi Népi Forradalmi Párt PB tagja, köztársasági el­nök vezette laoszi párt- és A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelenté­se szerint az év elejétől ok­tóber végéig a kiskereskede­lemben 389,4 milliárd forint értékű áru talált vevőre, fo­lyó áron 9,2, összehasonlít­ható áron pedig 0,5 száza­lékkal .több, mint a múlt év azonos időszakában. A for­galom növekedése mind fo­lyó, mind 'Változatlan áron meghaladta a tervezettet. A nagykereskedelem folyó áron 9,4 százalékkal több árut szerzett be, mint tavaly az első tíz hónapban, ezen be­lül a hazai szállítóktól 6,6, a jóval kisebb tételt jelentő importból pedig 23,9 száza­lékkal több áru került a'ke­reskedelembe. Októberben élénk volt a kiskereskedelmi forgalom, fo lyó áron 10,9 százalékkal több árut értékesítették, mint a múlt év azonos hónapjá­ban. Különösen az élelmisze­rek és az élvezeti cikkek, va­lamint a vegyesiparcikkek iránt volt nagy az érdeklő­állami tárgyalóküldöttség, hogy kikísérje a főváros Wattay repülőterére. Elhangzottak a himnuszok, ismét 21 ágyúlövés dördült, a díszegység tisztelgett, a vendéglátók — s a kis ma­gyar kolónia tagjai — bú­csút intettek. Losonczi Pál és kísérete Vientianéból csütörtök dél­után Taskentbe, az Uzbég SZSZK fővárosába érkezett. A repülőtéren Erkin Ju- szupov, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Akram Hod- zsajev, az Üzbég SZSZK minisztertanácsának elnök- helyettese, valamint Baho- dir Abdurazakov, a köztár­saság külügyminisztere kö­szöntötte a magyar állam­főt, és kíséretének tagjait. Az Elnöki Tanács elnöke Taskentbe töltötte az éjsza­kát. Az őt és kíséretét szál­lító TU—154-es különgép pénteken, közép-európai idő szerint reggel 9-kor érkezik meg Ferihegyre. dés. A vendéglátás, valamint a ruházati cikkek forgalma mintegy hét százalékkal volt nagyobb, mint tavaly októ­berben. A csecsemőruházati cikkek választéka továbbra is hiá­nyos. A cipők közül csak a női csizmák és férfi félcipők kínálata megfelelő, a gyer­mek- és bébicipők választé­ka változatlanul szűkös. A TÜZÉP-telepeken élén­kült a tüzelőanyagok iránti kereslet, szénből azonban csak részben tudta kielégíte­ni az igényeket a kereskede­lem. Nem volt elegendő sem a hazai, sem az importszén, sem pedig a brikett. Koksz­ból ugyan nem volt hiány, viszont a tűzifakészletek erő­sen megcsappantak a telepe­ken. Az építőanyagok kíná­lata javult: falazóanyagok­ból és ablakkeretekből a 'ke­reslet és a kínálat összhang­ja kedvezőbb, mint koráb­ban. Tetőcserépből és tető­palából azonban októberben is hiány volt. A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság hat kis­vállalatnál, 22 gazdasági munkaközösségnél, 15 vál­lalatnál, szövetkezetnél, öt kereskedelmi vállalatnál vizsgálta az új vállalkozási formák működését. A vizs­gálat tapasztalatait a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság november 29-i, tegnapi ülé­sén összegezte. A tanácsko­zás munkájában részt vett többek közt Deák Gábor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tag­ja és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. A gazdaságirányítás kor­szerűsítésének jegyében ke­rült két éve sor a GELKA átszervezésére, és az autója­vító tröszt megszüntetésé­re, illetve kisvállalatok ala­kítására. Létrehozásuktól a szolgáltatások színvonalának emelkedését, a versenyké­pesség növekedését várták, működésük azonban nem egyszerűsödött, továbbra is túlszabályozottság jellemzi tevékenységüket. Néhol há­rom fizikai munkásra jut egy nem fizikai dolgozó. A műszaki felszereltség sem kielégítő, s az új válla­lati forma a szerződéses fe­gyelemben sem hozott lénye­ges változást. A szolgáltatá­sok színvonalára kedvezőt­lenül hat az alkatrészhiány. A kisvállalatok nem egyszer kénytelenek az alkatrészt magánkereskedőktől, kis­iparosoktól beszerezni. Ta­valy a szállítóktól megren­delt alkatrészek 60 százalé­kát kapták csak meg. Mi­közben az autójavító válla­latok kevesebb megrende­lést kaptak a személygépko­csi-tulajdonosoktól, a koráb­binál több nyereséget köny­veltek el, s a dolgozók jö­vedelme is jelentősen nőtt. A megyében 1981-től 174 gazdasági munkaközösség alakult. Szervezésüket első­sorban a szolgáltatásban tar­tották indokoltnak, ugyanak­kor általánosítható tapasz­talat, hogy a gazdasági mun­kaközösségek nem, vagy csak kis mértékben folytat­nak lakossági szolgáltatást. A munkaközösségek köny- nyen kapjak megrendelést a közületektől. Kedvező ta­pasztalat, hogy a már műkö­dő kis munkaközösségek ru­galmasan alkalmazkodnak a környezet változásaihoz, szerződéses kötelezettsége­iknek eleget tesznek, jó mi­nőségben dolgoznak. A vállalati gazdasági mun­kaközösségek megalakítását a gazdálkodó egységek kez­deményezték, a termelés bő­vítése, a berendezések jobb kihasználása és a szakembe­rek megtartása végett. A dolgozók vállalati gazdasági munkaközösségben folytatott munkája az esetek túlnyomó többségében megegyezik a főfoglalkozás szerinti tevé­kenységgel. A vgm-k működ­tetése a túlórák 10—32 szá­zalékos csökkenését ered­ményezte, a tagok a teljesí­tett munka és a letöltött idő arányában részesülnek a jö­vedelemből, s bérük általá­ban 80—100 százalékkal ma­gasabb a főmunkaidőben ka­pott bérnél. A vállalati munkaközösségek gazdasá­gi hatása pozitív, működé­sük sok hasznosítható ta­pasztalattal jár, ugyanakkor megfigyelték, hogy a kísér­leti bérszabályozásba bevont üzemekben számuk fokoza­tosan csökkent. A megyében 547 szerződé­ses és 31 jövedelemérdekelt­ségű kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egység üze­mel. A vállalkozásba vett egységek 10—25 százaléka kisebb létszámmal dolgozik, mint korábban. A bolti ke­reskedelemben 10—25, a vendéglátásban 25—50 szá­zalékos nyereségnövekedés­sel dolgoznak. Az élelmi­szer-kereskedelemben az alacsony forgalom, jövedel­mezőség miatt többen terve­zik a szerződések felbontá­sát. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tapasz­talatairól készült összegzést eljuttatja a vállalatokhoz. K. J. áruforgalmi jelentés * Sajtótájékoztató a munkamozgalmakról A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsége tegnap, az Építők Székházá­ban sajtótájékoztatót rendezett a gazdaságirányítás és a munkamozgalmak összefüggéseiről. Ott voltak az érin­tett gazdaságirányító szervek, továbbá több, a munka­mozgalmak szervezésében nagy tapasztalattal rendelkező vállalat képviselői is, akik szintén válaszoltak az újság­írók kérdéseire. Bukta László, a SZOT tit­kára elmondotta, hogy a gazdaságirányítás továbbfej­lesztése kedvezőbb feltétele­ket teremt a dolgozók ön­kéntes alkotótevékenységé­nek kibontakoztatásához. Megnövekszik az igény a kiemelkedő teljesítmények iránt, és ezek ösztönzésére is tágabb lehetőségek nyíl­nak. A vezetés demokratiz­musának erősödésével a dol­gozók kezdeményezései is közvetlenebbül épülhetnek be a gazdálkodásba. A dol­gozók tenniakarását bizo­nyítja, hogy országos mére­teket öltött a kongresszusi és felszabadulási verseny­mozgalom. A munkaverseny elnevezés valójában nem fe­jezi ki pontosan a mozga­lom tartalmát, mert valami­féle rangsort, összehasonlí­tást sugall. Erre reális ala­pokon csak egyes területe­ken van lehetőség, egyéb he­lyeken formális tartalommal, bürokratikus tevékenységgel járna. A munkamozgalom­ban való részvétel önkéntes elhatározást jelent többlet­teljesítményre, munkakap­csolatok építésére, művelő­désre, fegyelemre, közéleti- ségre, kritikai szellemre és tulajdonosi magatartásra. A SZOT titkára rámuta­tott, hogy a szocialista bri­gádmozgalom társadalmunk értékei közé tartozik. Nagy a jelentősége a munkásmoz­galmakban elért eredmények anyagi elismerésének, amely­hez a -vállalati érdekeltségi rendszerek teremthetnek jó alapot. Ha világos a cél, ha adottak a munka feltételei és a magasabb eredmények­re közvetlenebbül ösztönöz­nek a vállalatoknál, akkor a szocialista brigádok is ké­pesek a gmk-khoz hasonló teljesítményekre. Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese arra is rá­mutatott, hogy az 1985. ja­nuár 1-én életbe lépő új ke­resetszabályozási rendszer az eddigieknél jobb lehetősége­ket biztosít a vállalatoknak a többleteredmények elis­merésére, mivel pénzügyi alapjaikkal szabadabban gaz­dálkodhatnak, így a fő mun­kaidőben többletmunkával elérhető kereset közelíthet a gazdasági munkaközösségek munkaidő után elért jöve­delméhez. Alapvető érdeke azonban valamennyi válla­latnak, hogy többletbért va­lóban csak többleteredmé­nyek után fizessen, mert a magasabb bérrel járó több­letadót csak a nagyobb nye­reséggel tudja fedezni. A munkamozgalmak nagy jelentőségéről beszélt Hor­váth Ferenc ipari miniszté­riumi államtitkár is, aki el­mondta, hogy évente milli­árd forintokkal mérhető az iparban a szocialista brigá­dok, az újítók kezdeménye­zéseinek, többletteljesítmé­nyeinek értéke. örvende­tesnek mondotta, hogy a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenyben a dolgozók felajánlásai szoro­sabban kapcsolódnak a vál­lalati tervekhez, rugalma­san alkalmazkodnak a piaci igényekhez. Az államtitkár elmondta — és a SZOT-hoz beérkezett jelentések is ezt igazolják —, hogy a felaján­lások teljesítése jó ütemben halad. Magyar—román barátsági nap megyénkben Tegnap, november 29"-én magyar—román barátsági napot rendeztek megyénk­ben. Ez alkalomból a Roman Szocialista Köztársaság nagykövetsége két munka­társa, prof. dr. Joan Chira tanácsos és George Albut sajtóügyekkel foglalkozó tit­kár látogatott Békés megyé­be. Délelőtt 10 órakor Bé­késcsabán Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára fogad­ta a vendégeket, és tájékoz­tatta őket megyénk politikai, gazdasági, valamint kulturá­lis életéről, romániai kap­csolatairól. Ezt követően el­látogattak Gyulára, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének székházába, ahol Márk György főtitkár fogadta a meghívottakat. Ebéd után a húskombiná­tot tekintették meg, majd Méhkeréken tettek látoga­tást, ahol Boka Mihályné ta­nácselnök tájékoztatta a ro­mán vendégeket a község életéről. Értékelték a munkaversenyt Békéscsabán az SZMT székházában tegnap, csü­törtökön ülést tartott dr. Varga fmre elnökletével az SZMT ideiglenes munka- verseny-bizottsága. A ta­nácskozáson megállapítot­ták, hogy megyénkből a fel- szabadulási és kongresszusi munkaversenybe több mint 2 ezer 800 munkáskollektíva mintegy 38 ezer tagja kap­csolódott be. Vállalásaik ré­vén várhatóan mintegy más­fél milliárd forinttal nő a megye gazdaságának ter­melési értéke. A lakóhely és közvetlen környezet szépí­tésében 900 ezer társadalmi munkaórát vállaltak a kü­lönböző kollektívák. Az egyes ágazatok és mun­katerületek képviselői be­számoltak az eddigi ered­ményekről, s emellett szól­tak az itt-ott jelentkező hiá­nyosságokról, gondokról is. llovszki Lajos, a megyei pártbizottság munkatársa hozzászólásában a beszámoló taggyűlésekre utalva meg­állapította, hogy a vállala­tok, gazdálkodó szervezetek jó részénél a megújulás fo­lyamatában van a munka- verseny-mozgalom. A jövő­ben tovább kell fokozni ezt a lendületet a kitűzött célok teljesítése céljából. Felhív­ta a figyelmet arra is, hogy a jövő évtől változó, új sza­bályozórendszerhez igazodva a jövedelmezőbb gazdálko­dást elősegítő felajánláso­kat, vállalásokat tegyenek az egyes munkakollektívák. v. 1. BAGE-tanácsiilés Gyulán Gyulán tartotta soros ülé­sét tegnap, november 29-én a Békéscsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesülés Tanácsa Ruck János elnökletével. A tanács tagjai elsőként új póttagot választottak so­raikba, Kelle Mihály, a te- lekgerendási Vörös Csillag Tsz elnöke személyében. Második napirendi pont­ként az egyesület új szer­vezeti és működési szabály­zatát terjesztette elő dr. Szemenyei József titkárság- vezető. Az új szabályzat el­készítésére azért volt szük­ség, mert az előző sok szem­pontból elavult, túlhaladottá vált. A rugalmasság követel­ményének tettek eleget a tanács tagjai, amikor meg­vitatták és kis módosítások­kal elfogadták az új sza­bályzatot. A következő napirendi pont Nagy Mihály igazgató beszámolója volt, a gazdál­kodás felelősségrendszeré­nek következetesebb műkö­dését szolgáló irányelvek végrehajtásáról. Mint a be­számolóból kitűnt, az új alapszabály megalkotásával eleget tettek a fölösleges párhuzamosságokat meg­szüntető rendeletnek, tel­jesítették a benne foglalta­kat. A cukorrépa-ágazat ter­melési, gazdaságossági kér­déseiről Veres András igaz­gatóhelyettes számolt be. Az igazgatóhelyettes és a hozzá­szólók egyetértettek abban, hogy a répa felvásárlási árá­nak emelése nem érte el a kívánatos szintet. Az ágazat helyzete továbbra sem te­kinthető megoldottnak, rá­adásul a répatermesztés gé­pei nagyon drágák, és nem mindig a legjobb jut el az üzemekbe. Dr. Hanyecz Vince és Hursán Pál főosztályvezetők az egyesülés tagvállalatainak VII. ötéves tervi irányelvei­ről számoltak be, vázolva a következő esztendők felada­tait. Cserei Pál, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa szintén ehhez a témához szólt hozzá, majd rövid ismertetőt tartott a megye VII. ötéves tervének előirányzatairól. A tanács­kozás bejelentésekkel zá­rult. m. sz. zs. Importpótló kutatások Ebben az évben több mint 20 millió dollár értékű im­porttól mentesítik a népgaz­daságot a Magyar Ásvány­olaj- és Földgázkísérleti In­tézet által kidolgozott új el­járások. Az intézet tudomá­nyos eredményeire építve ugyanis az idén már húsz­féle, eddig külföldről beszer­zett terméket gyárt a hazai vegyipar. A folyamatban le­vő kutatások eredményeként néhány év múlva az évi im­porthelyettesítés értéke elér­heti a 80 millió dollárt is. Az intézet kutatói által ki­dolgozott eljárások alapján az ipari üzemek berendez­kedhettek a korábban kül­földről vásárolt transzformá­torolajak, kenőzsírok, speciá­lis paraffinviaszok és ipari olajok, különböző szigetelő- anyagok gyártására. Hz új vállalkozási formák működésének tapasztalatait vizsgálta a NEB

Next

/
Thumbnails
Contents