Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
1984. november 29., csütörtök Új intézménytípus: az általános művelődési központ Komplex művelődési intézmény, nevelési központ, integrált, vagy egyesített, vagy összevont művelődési intézmények, általános művelődési központ. Mit is fednek ezek a szinte csak árnyalatokban eltérő elnevezések? Végeredményben: egy■. új típusú intézményrendszer kialakulását hazánkban. Nem nagy múltra, másfél évtizedre tekinthet vissza a ma már mintegy 150 ilyen típusú intézmény. (Naprakész, pontos adatok nincsenek.) Ami az új: közös igazgatással működik bennük az óvoda, általános iskola, művelődési ház, könyvtár, mozi, sportlétesítmény(ek). Főleg kis településeken hozták létre az integrációt, ebből következik az is: természetesen nem mindenütt van együtt az összes felsorolt egység, hiszen több községben közülük egy vagy akár több is eleve hiányzik. A legegységesebb vonás — néhány kivételtől eltekintve — az általános iskola mindegyikben jelen van, s annak az igazgatója egyben a komplexum vezetője is. Végegyházán volt először ilyen . összevonás 1969-ben, s ugyanakkor az ország más területein is megkezdődtek a kísérletek a komplex intézmények létrehozására, s a bennük folytatandó munka elméleti és gyakorlati kidolgozására. Az 1972-es oktatáspolitikai, majd az 1974- es — a közművelődés továbbfejlesztéséről szóló — KB-határozat, végül az 1976. évi közművelődési törvény is hozzájárult ezen intézmények szaporodásához. Az utóbbi néhány évben növekedett a számuk a leggyorsabban, főleg a 119/1981. MM számú utasítás hatására. A, sokfajta elnevezés is jelzi az új intézménytípus körüli bizonytalanságot, s az általános művelődési központok — az utóbbi években ez az elnevezés kezd közhasználatúvá válni — első országos konferenciáján, 1980-ban még a létjogosultságukat is sokan megkérdőjelezték. A következő, 1982- es országos megbeszélésen már a szervezeti és tartalmi kérdések kerültek előtérbe, míg a néhány napja Egerben lezajlott országos tanácskozáson a mozgalom je- -lenleg'i helyzetéről és a továbblépés lehetőségeiről esett a legtöbb szó. Hol tartanak ma az általános művelődési központok? Nehéz erre egyértelmű, mind a 150 intézményre érvényes választ adni, hiszen ahány hely, annyiféle a szervezeti felépítés, felállás, annyiféle a tartalmi munka. A sokféleség azonban nem baj, jelzi, hogy a helyi, sajátos igényekhez alkalmazkodva folyik, szerveződik a munka. S ez így van jól, nincs egyedül — s mindenütt — üdvözítő koncepció, nem lehet egy kaptafára húzni a településeket. Egy bizonyos: az általános művelődési központok — ösz- szességükben — már bizonyították létük szükségességét, jogosultságát eredményeik, tevékenységük révén. Mégis, előbb essék szó a mai napig meglevő gondokról, a folyamatos, tervszerű munkát akadályozó tényezőkről. A legtöbb községben fl Bemutató Klubmozi műsorán R. Bresson: A pénz Jelenet R. Bresson A pénz című színes filmjéből (MOKÉP—MTI-fotó) HANGSZÓRÓ Nem tudom, Padisák Mihálynak milyen előképzettsége van, tanár-e, pszichológus-e, végül is, azt hiszem, ez mindegy. Azt sem tudom, milyen régi a Miska bácsi levelesládája című műsor. Arra azért emlékszem, hogy körülbelül 20 évvel ezelőtt is hallgattam már, persze akkor sűrűbben ... Egy-egy műsor élettartama attól függ, meddig képes önmaga iránt fenntartani az érdeklődést. Nos, a Miska bácsi levelesládája hosszú idő óta állja a sarat, folyamatosan érkeznek a levelek 6-tól egészen a 14, 15 évesekig. Egyfajta gyermek-kívánságműsor és tanácsadószolgálat vegyülete ez a gyerekek kedvelte adás. Sokan leveleznek Miska bácsival 6 éves koruktól egészen addig, míg ki nem nőnek a gyerekkorból. Igaz, az is előfordult már több esetben, hogy felnőtt fejjel sem feledkeztek el rádiós levelezőpartnerükről, sőt, már az ő gyerekeik is beálltak a levelezők sorába. Mert Miska bácsi fáradhatatlanul teljesíti a kéréseket, buzdítja az egyes iskolai, vagy családban elszenvedett kudarc miatt elkeseredetteket, okos szóval, nagy szeretettel nyesegeti a gyerekek „vadhajtásait”, észrevétlenül, baráti hangon terelgeti őket a helyes megoldások, utak felé. Remélhetőleg legutóbbi egyik válaszával is sikerült meggyőznie egy kislányt, aki mindenáron be akar jutni az R—GO együttesbe, s ha ez nem sikerül, akkor ő bizony akár öngyilkos is lesz. Bízom benne, hogy Miska bácsi válasza nyomán ez a kislány már arról számol be a következő levelében, hogy igen, mégiscsak van értelme az életnek R—GO-együttestagság nélkül is . .. Lépten-nyomon tapasztalhatjuk: egyre kevésbé tudjuk magunkat kifejezni, gondolatainkat megfogalmazni. Nehézkesek, körülményesek, sokszor -érthetetlenek, a magyar nyelv szabályait semmibevevők mondataink. Sok-sok indokot lehetne felsorolni, miért van ez így, kezdve a felgyorsult tempójú világtól, az emberi kapcsolatok fellazulásáig, elszürkü- léséig. Mindenki rohan, nincs időnk egymásra, ha csak nagyon fontos, akkor beszélgetünk, de ebben az esetben is felületesen fogalmazunk. Egyáltalán: romlik nyelvünk állapota. Megszívlelendő lenne pedig mindenki számára Lőrincze Lajos egyik gondolata: „A nyelv legfőbb feladata a gondolatközlés, az ember és ember közötti kapcsolat megteremtése.” Mert a nyelv az egyik legfontosabb eszköze az emberibb kapcsolatok kialakításának, s az anyanyelv birtoklása a jobb közérzet egyik feltétele is. A rádió munkatársai mindezt figyelembe veszik, s szívós harcot folytatnak anyanyelvűnk védelmében. Már több mint 30 éve hallhatjuk Lőrincze Lajos Édes anyanyelvűnk című műsorát. Majd évekkel ezelőtt csatasorba állt Grétsy László (Magyarán szólva), a fáradhatatlan Péchy Blanka (Beszélni nehéz), s Szatmári István is (Nyelvünkről néhány percben). Most, október 1-től újabb műsorral gazdagodott a nyelvvédő műsorok sora a kéthetente jelentkező Hangos szótárral, melyet Kereszty Sára szerkeszt, s műsorvezetője Tótfalusi István. Sűrűn használunk idegen szavakat, sokan azért, hogy műveltebbeknek látsszanak, vagy pedig ezáltal vélik mondanivalójukat nyomatékosabbnak. Kétféle csapdát is rejt magában az effajta nyelvhasználat. Egyrészt a beszélő igen sokszor nem a megfelelő idegen szót választja ki, másrészt a hallgató számára is elhomályosul a mondanivaló. A Hangos szótár húszperceiben az idegen szavak használatában kívánja eligazítani a hallgatót, „megfejtik” az idegen szavak jelentését, s — természetesen — magyar megfelelőket ajánlanak helyettük. Hogy már öt nyelvvédő műsor hallható a rádióban, ez azért sajnálatos, mert jelzi, nem sikerült megállítani nyelvünk romlását. Azért pedig örvendetes, mert mutatja: nyelvészeink nem adták fel, folytatják szívós harcukat. Bízzunk benne, előbb-utóbb sikerrel járnak erőfeszítéseik. Ha valakinek valamilyen hivatalos ügyet kell elintéznie, szinte megváltozik magatartása, húzza, halogatja az időt, s mikor már nagyon muszáj, akkor vág bele. Hivatalról hivatalra jár, nyomtatványok sokaságával a kezében, s egyre nagyobb görccsel a gyomrában. S a vesszőfutás sokszor hónapokig tart... A hivatal packázásai örökzöld témái a kabaréknak, nevetünk is a sok fonákságon, egészen addig, míg mi magunk bele nem kerülünk az ügyintézés labirintusába. Tegnap, szerdán délelőtt a Petőfi adó zenés délelőttiének fő témája volt ez, a hivatalok és ügyfelek viszonya. Sok furcsa esetet hallhattunk, megtudhattuk azt is, a tanácsi ügyfélszolgálati irodákban százhúszféle nyomtatvány várja az ügyfeleket. No, persze nem kell mindegyiket mindenkinek kitöltenie... A humorral (is) fűszerezett Napközben adása újból ráirányította a figyelmet az ügyintézés elbürokratizálódására. Azt hiszem, nagyon sokszor kell még erről beszélnünk, míg valóban változik valami ez ügyben . . . P. F. A világ filmművészetének élő klasszikusai sorába tartozik a most 77 esztendős francia rendező, Robert Bresson is. A tavalyi can- nes-i fesztiválon nem kis feltűnést, sőt botrányt okozó alkotása A pénz című francia—svájci együttműködéssel készült színes filmje, amelyet ma és az ezt követő napokban nézhetnek meg a filmbarátok. Sok tekintetben a bres- soni életmű összegzése ez az alkotás, amelynek irodalmi alapjául Lev Tolsztoj A hamis szelvény című elbeszélése szolgált. S bár Bresson neve csak a különlegességek iránt érdeklődő filmbarátok körében ismert, az irodalmi adaptációnak tűnő eleddig utolsó alkotása mégis szerzői filmnek nevezhető. A sors különös összejátszása, hogy Bresson ugvanolyan korában — 76 Mai műsor KÖSSl 111 RÁDIÓ (1.20: Darvasi István jegyzete. 8.30: Népzene Jugoszláviából. 8.41: Kamarazene. 9.20: Byrd: A csata. 9.45: Nefelejcs. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Garabonciás Boldizsár zenés sétái. 10.50: Nótacsokor. 11.40: Az élet komédiásai. 15. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Rádiójegyzet. 12.55: Fra Diavolo. Részletek Auber operájából. 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót.. 14.10: A magyar széppróza századai. 14.25: Zenekari muzsika. 15.00: Latin-Amerika irodalma. 15.25: Magyar művek rézfúvókra. 15.40: Filmzene. 10.05: Révkalauz. 17.00: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.30: Lemezmúzeum. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Sikoly. Veroslav Rancic hangjátéka. 20.02: A zenéről. 21.11: „Lesz magyar újjászületés!” évesen — készítette el A pénz című filmjét, mint ahány éves volt elbeszélésének megírásakor az orosz realizmus halhatatlanja. Nehéz, sőt lehetetlen lenne még vázlatosan is elbeszélni a film izgalmas és érdekes cselekményét, történéseit. Meg kell azonban jegyezni: a történetnek a művészetek sorában való köznapisága (a címből is következtető- en a pénz hatalmáról, megszerzésének, birtoklásának harcairól van szó) ellenére is itt friss és új; mondandójában a ma emberéhez címzett üzenetet hordoz. Ezért bizonyosan csalódnak Bresson filmjében azok, akik csak a tolsztoji klasz- szikus mű megfilmesítését, illusztrációját-várják ettől az alkotástól. A francia nagy- polgárság életének díszletei között játszódó film tehát parabolának is tekinthető. 21.41: Madrigálok. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Haydn: F-dúr seherzando. 22.40: Egy igazgató névjegye. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Állami Aruház. Részletek az operettből. 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből. 13.05: Pophullám. 14.00: Alföldi népdalok. 14.15: Idősebbek hullámhosszán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 10.05: Rockhangversenyekből. 17.05: Berki Tamás énekel. 17.30: Tanakodó. 18.30: Slágerlista. 19.05: Hatvan perc Madgyaszay Vilmával. 19.35: Filharmonikus zene. 20.08: A Poptarisznya dalaiból. 21.25: Hangszerszólók. 21.40: Népdalok. 22.30: Könnyűzene. 23.20: Suppé operettjeiből. 24.00 : Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. Opera. III. felvonás. a művelődési intézmények, sok esetben az iskola épületei is több helyen vannak, s az integráció után sem kerülnek közelebb egymáshoz. Legtöbbjük eredetileg nem közművelődési célra készült, állaguk rossz, felszereltségük alacsony színvonalú. Az összevonásokat a tanácsok nem mindig hajtották végre kellő körültekintéssel, fel- készültséggel, megfelelő átgondolással. Ennek következményeként (is) sok helyen a formális tevékenység került előtérbe, egyes igazgatók pedig mintegy „gyarmatosították” a csatolt részintézményeket, s azok pusztán az iskolai munkának lettek kiszolgálóivá. A legtöbb integráció gazdasági életünk növekvő nehézségei közepette jött létre. Az azonban nem fogható a gazdasági körülményekre, hogy az általános művelődési központokra nincs kidolgozva megfelelő jogi, pénzügyi, munkajogi szabályozás! Pedig ez az egyik legsarkalatosabb kérdés, mert a jelenlegi szabályozók inkább akadályozzák, mint segítik a munkát. Hasonlóképpen gátló tényezőként jelentkezik az egységes szakfelügyelet, valamint a .megfelelő szakemberek képzésének hiánya. Ha az elért eredményeket tekintjük, több mindenről kell szólnunk. A községekben az iskola igazgatójának mindig nagyobb tekintélye volt, van, mint mondjuk a — sűrűn változó, s legtöbbször fiatal — népművelőnek. Az ÁMK vezetőjeként az iskola igazgatója ennél fogva mindenképpen eredményesebben léphet fel a heamely morális példázata a mindenkori jó és rossz örök, éppen ezért emberi küzdelmének. A filmet — amelynek női főszerepét a párizsi Come- die Francaise tagjával, Maria Casares alakítja élményt 11.1(5: Pillanatkép. 11.21: Corelli: Tizenkét szonáta. Op. 4. 13.05: Háttérbeszélgetés. 13.35: Kalmár László műveiből. 14.02: Az MRT énekkara énekel. 14.45: Magyarán szólva, (ism.) 15.00: Csak fiataloknak! 15.55: Klasszikus kamarazene. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Magnósok, figyelem. 18.10: Intermezzók operákból. 18.30: In limba materna. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A Drezdai filharmonikus zenekar hangversenye. 20.10: Albán népköltészet. 20.20: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.10: Hangszerszólók. 21.40: Verdi-kettősök. 22.20: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazin. 18.00: Alföldi krónika. • 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna, (ism.) 9.00: Iskolatévé. 9.15: Tájak, emberek, nyelvjárások. lyi párt-, állami szerveknél, gazdasági egységeknél, de a lakosság körében is. Nem elhanyagolható szempont! A sok esetben közművelődéssel nem foglalkozó pedagógusok is előbb-utóbb bekapcsolódnak a közös munkába. S a pedagógusok révén az egyéb értelmiségek bevonása is könnyebbé válik. Azokon a helyeken, ahol van, megszűnik a váltakozó tanítás, az intézmények jobb kihasználásával. Példák sora bizonyítja, hogy az ÁMK-k a települések köz- művelődési alapellátását megfelelőbben, jobban tudják biztosítani, mint a szétforgácsolt erők. Mivel az alapintézmény az iskola, a gyerekeken keresztül a felnőtteket is könnyebben lehet megnyerni egy-egy programra vagy folyamatos kiscsoportos tevékenységre. A példák sora bővíthető ... Mit hozhat a jövő? Az bizonyos: sok községben hoznak létre még általános művelődési központot. Ami nagyon fontos ezek alakításánál, megszervezésénél: ne felülről jövő nyomás, kezdeményezés révén alakuljanak meg, hanem legyen meg előbb a leendő részintézményekben most dolgozó szakemberekben a belső készség, hajlandóság az együttmun- kálkodásra, -gondolkodásra. S hagyni kell, hogy ők alakítsák ki, a helyi társadalom ismeretére támaszkodva, fejlesztési stratégiájukat. Persze, hogy az általános művelődési központok tevékenysége kiteljesedhessék, ahhoz sok minden szükséges még. Elsősorban a jogi kérdések rendezése. De megoldandó a többi probléma is, melyeket az egri tanácskozás résztvevői megfogalmaztak, s ajánlások és állásfoglalások útján igyekeztek megfelelő választ adni rájuk. Pénzes Ferenc adó módon — a békéscsabai Bemutató Klubmozi ma este vetíti; a következő napokban pedig a gyulai, az orosházi, a békési, a szarvasi és a mezőhegyesi közönség is láthatja. (N. L.) 9.35: Korok művészete. 10.05: Gőg — román film. 12.00: Iskolatévé. 12.25: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.40: Hírek. 16.50: Rohan az Idő. III. (Ism.) 17.15: Pedagógusok fóruma. 17.50: Tévébörze. 18.00: Képújság. 18.05: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.55: Adni érdemes. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Petrocelli. 20.50: Panoráma. 21.50: Szép magyar tánc. 21.55: A Tv Galériája. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.55: Képújság. 17.00: Sorstársak. 17.20: Ecranul Nostru. 17.40: Magyarország—Belgium VB-selejtező férfi kosárlabda-mérkőzés. 19.30: Barátom a ló. A szavanna urai. Francia rövidfilm. (ism.) 20.00': Gondolkodó. Tudományos magazin. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: Halálodra magad maradsz. NDK tévéfilmsorozat. IV/3. 22.55: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Jugoszláviai kirándulás. 15.35: Fiatalok stúdiója. 16.15: Szolidaritás a palesztin néppel. Dokumentumfilm. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A kongresszus határozataiból. 20.35: Költészet. 20.50: Utazás a világűrbe. Film. 21.50: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Az idő őrei — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tudomány. 18.45: Szórakoztató adás. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tv-film. 21.35: Jugoszlávia és a világ. 22.20: Optimisták — dráma. II. MŰSOR 16.30: A „Belgrád győztese” ökölvívótorna közvetítése. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Tv-dráma. 21.35: Rendőrpisztoly — játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. november 29-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: A LEGBÄTRABB GYAVA Manócska-bérlet 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Szentpétery-bérlet 1984. november 30-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: LEAR KIRÁLY Pécsi Sándor-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6-kor: Omega, Omega, 8-kor: A szalamandra. Békéscsabai Szabadság: de. 10, du. 6 és 8-kor: Széplány ajándékba, 4-kor: Égő hó. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Jazz-bolondok, fél 8-kor: Szomszéd szeretők. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Akit Bulldózernek hívtak, fél 8-kor: Languszta reggelire. Gyulai Petőfi: 3-kor: A kicsi kocsi újra száguld, 5 és 7-kor: Vabank. Orosházi Béke: 5-kor: Hosszú vágta, 7-kor: Finom kis bordély. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6-kor: A vadon szava, fél 8-kor: Grog. Szarvasi Táncsics: 6-kor: öklök és koponyák, 8-kor: Filmklub, 22-kor: Akiket forró szenvedély hevít. Szeghalmi Ady: Arany a tó fenekén.
