Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. NOVEMBER 24., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Hévízmíívet avattak Szarvason A hazai termálvíz-haszno­sítás jeles eseményére ke­rült sor tegnap, november 23-án Szarvason; bensőséges ünnepség keretében avatták fel a szarvasi Dózsa Tsz és a Szarvasi Állami Tangazda­ság közös beruházásában megvalósult hévízművet. A meghívott vendégeket, köztük Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelye'- tesét, az Országos Tervhiva­tal elnökét, Szabó Ferenc MÉM-miniszterhelyettest, Gyulavári Pált, a Békés megyei Tanács elnökét, Kiss. Sándort, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, Vrbovszki Györgyöt, a szarvasi pártbizottság első titkárát és Jansik Tamást, a szarvasi Városi Tanács el­nökét Mészáros István or­szággyűlési képviselő, a Szarvasi Állami Tangazda­ság igazgatója köszöntötte. Mint mondta, a hévíz hasz­nosítására készült beruházás sok tekintetben egyedülálló: termelőszövetkezet és állami gazdaság között még nem hoztak hasonlót létre, állami támogatás nélkül valósítot­ták meg, és a hévízhasznosí­tásnak ez a módja szeren­csésen egybeesik a megyei pártbizottság által megjelölt energia-ésszerűsítési törek­vésekkel. A következőkben Kovács Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke szólt a beruházás megvalósításáról, hasznáról. Mint mondta, a Nagyalföldi Kőolajkutató és -Feltáró Vállalat dolgozóival fúrattak a tsz-major közelében két kutat, amelyek vízhozama meghaladja percenként a 2280 litert, hőmérséklete pe­dig mintegy 93 Celsius-fo- kos. A vízhozam ismereté­ben készítették el az ener­Faluvégi Lajos avatta fel a hévízművet Fotó: Fábián István giaracionalizálási pályáza­tot közösen az állami gazda­sággal. A beruházási alap­okmányt hatvanmillió fo­rintos beruházási költséggel terjesztették az Állami Fej­lesztési Bank elé. Az erről szóló hitelszerződést 1982 októberében írták alá, egy hónap múlva már el is kezd­ték a kivitelezést. Ennek so­rán kiépítették a két kútról a gerincvezetékeket a hő­központig, onnan pedig elve­zették a felhasználókig. Nap­jainkban már termálvízzel fűtik a Szarvasi Állami Tan­gazdaság rizshántolójának szárítóját, húsüzemét, gépja­vítóját. A Dózsa Tsz-ben a tehenészeti telep borjúneve­lője és fejőháza, szociális létesítménye, irodái, szárító­keverő üzeme, két baromfi­telepe működik az olcsó energiával. A számítások szerint a két üzem évente húszmilló forintot takarít meg így az energiaköltsé­géből, a beruházás pedig a tervezett hatvan helyett csak. 55 millió forintba került. Az ismertető után a ven­dégek a helyszínen tekintet­ték meg a létesítményt. A hőközpontnál Faluvégi La­jos arról szólt, hogy a hévíz­hasznosításra törekvő üze­mek közül a Dózsa Tsz-t 1982-ben mintaüzemmé nyil­vánították — a három ha­sonló tsz közül itt valósult meg először a hévízmű meg­építése. És ez azért is dicsé­retes, mert két aszályos, és az idei veszteséges év után a fejlesztés fokozásával ké­szülnek a jövőre, így kíván­nak kikerülni a nehéz hely­zetű üzemek közül. A mi­niszterelnök-helyettes ez­után átvágta a nemzetiszínű szalagot, és ezzel felavatta a hévízművet. A vendégek ez­után megtekintették a szö­vetkezet jövő héten beüze­melő, olcsón felépített ter- ményszárító-keverőjét, majd a tagok hozzájárulásával fel­épült, szakcsoporti rendszer­ben üzemelő baromfitelepre látogattak, ahol szintén a hévíz hasznosításáról sze­reztek tapasztalatot. , m. sz. zs. Közművelődési aktíva Békéscsabán A városi pártbizottság és a városi tanács rendezésében tegnap délután az ifjúsági és úttörőházban közművelő­dési aktívát tartottak a me­gyeszékhely illetékes párt-, állami, gazdasági és társa­dalmi szervek vezető tiszt­ségviselőinek, a közművelő­dési intézményekben, isko­lákban és munkahelyeken dolgozó népművelők rész­vételével. Tóth Jolán, a városi párt- bizottság titkára üdvözölte a megjelenteket, és mutatta be az elnökségben helyet foglaló Kormos Sándort, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályá­nak vezetőjét, Nagy Jenőt, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkárát, Be­csei Józsefet, Békés megye Tanácsa elnökhelyettesét, valamint a megye és a vá­ros más vezető tisztségvise­lőit. Tóth Jolán megnyitójá­ban külön kiemelte a mű­velődési igények átrendező­désével kapcsolatos elméle­ti és gyakorlati megalapo­zottságú tennivalók, vala­mint a helyi párt-, gazda­sági és társadalmi vezetők személyiségének fontosságát. Szólt a „van” és a „lehetsé­ges” közti különbségnek sokszor az adott viszonyok között leküzdhetetlennek ítélt ellentmondásáról is. A városi közművelődési aktíva első előadója Kormos Sándor volt. Beszédének ele­jén az „időszerű-e ma a köz- művelődésről beszélni” meg­nevezésű, napjainkban ilyen formában is nemegyszer napvilágra kerülő probléma­körről, illetve annak hátte­réről beszélt. Ennek kereté­ben szólt arról is, hogy az emberi kiteljesedés noha nem képzelhető el a közmű­velődés ezernyi területe ál­tal nyújtott * lehetőségek mennyiségi és minőségi fel- használása, feldolgozása nél­kül, még ma is számtalan akadályba ütköznek az ezen ügyért dolgozók, az értéket gyűjtők, azokat élvezni is akarók. Beszélt századunk nyolcadik évtizedének köz- művelődési történéseiről is. A hatalmas és világviszony­latban is jelentős mennyiségi fejlődés — amelynek ténye semmilyen körülmények kö­zött nem kérdőjelezhető meg — ellenére a minőségi vál­tozások nem a korábban tervezett és elképzelt szin­ten, ütemben valósultak meg. Igaz ugyan, hogy fel- szabadulásunk óta az V. öt­éves terv időszakában voltak az eleddig legnagyszerűbb feltételek_ a közművelődés tárgyi-anyagi-személyi fel­tételeinek javítására, a la­kosság által elvárt követel­ményeket még ekkor sem tudtuk minden tekintetben teljesíteni. A jövő útja tehát ebből eredően is egyértelmű: csak az intenzív gazdálkodás (szellemi és anyagi téren), az ésszerűbb és a valós la­kossági igényeket szolgáló fejlesztés jelentheti a várt társadalmi változásokat is szolgáló közművelődési hát­teret. Kormos Sándor kiemelten foglalkozott a megyék kö­zötti egyenlőtlen fejlődés jelenségével, annak feszült­ségeket is teremtő hatásával, de megemlítette a megoldás remélt lehetőségeit is. Vége­zetül a következő időszak feladatait ismertette, és kér­te a megjelentek tevékeny részvételét azok minél ha­tékonyabb és a társadalmi fejlődést, a lakosságot szol­gáló 'végrehajtására, meg­valósítására. A városi aktíva második előadója Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyette­se volt, aki Békéscsaba köz- művelődési munkájáról, a tervekről beszélt. Az előadá­sokat követően a résztvevő szakemberek szekciókban vitatták meg a következő időszak feladatait. (N. L.) Hazánkba látogat Gustáv Husák Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának meghívására a közeli napokban baráti munkaláto­gatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke. A politikai könyvnapok megyei megnyitóját Vésztőn rendez­ték meg tegnap délután. Ez az idei, sorrendben a 23. könyv­napi rendezvénysorozat annyiban tér el a többitől, hogy 'összefonódik megyénk felszabadulásának és a Kossuth Könyvkiadó megalakításának 40. évfordulójával, valamint az MSZMP közelgő kongresszusára való felkészüléssel. Tehát különösen ünnepélyes alkalom. E gondolatok jegyében nyi­totta meg az eseménysorozatot Soós Tibor, a megyei pártbi­zottság politikai munkatársa (képünkön). A tudósítás a lap harmadik oldalán található Fotó: Fazekas László TESZÖV-küldöttközgyülés Orosházán A Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövet­sége tegnap, pénteken délelőtt Orosházán, a Petőfi Mű­velődési Központban tartotta küldöttközgyűlését. A je­lenlevőket Kovács János, a TESZÖV elnöke köszöntötte, így többek között az elnökségben helyet foglaló Apáti Nagy Gábort, az MSZMP KB tagját, Lehoczki Mihályt, a TÓT főtitkárhelyettesét, Szabó Sándort, a megyei ta­nács általános elnökhelyettesét, Fórján Mihályt, a me­gyei pártbizottság munkatársát és Fülöp Imrét, a megyei KISZ-bizottság munkatársát. Ezt követően Győrfi Ká­roly, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásbeli anyaghoz, melyet a küldötteknek már koráb­ban eljuttattak, amely tartalmazta a mezőgazdasági szö­vetkezetek IV. kongresszusa határozataiból adódó fel­adatok időarányos teljesítését. A tartalmas írásos elő­terjesztést a szóbeli kiegészítéssel tette kerekké a TE­SZÖV titkára. A beszámoló foglalkozott a megye termelőszövetkezetei­nek gazdálkodásával. A terv­időszak eltelt csaknem négy éve alatt egy erősen belvizes és két rendkívül aszályos év sújtotta Békés megyét. A tsz-ek óriási erőfeszítéssel a VI. ötéves tervet mégis idő­arányosan, teljesítették. Egyenletes volt a fejlődés az állatenyésztésben, a növény- termesztésben viszont az aszály miatt hullámzás és egyes területeken elmaradás tapasztalható. Az aszály az elmúlt évben a gabonaága­zat egészében, az idén fő­ként a kukoricatermesztés­ben okozott jelentős károkat. A megye mezőgazdaságá­ban kiemelt feladat az ex­port növelése. Ennek érde­kében elsődlegesen a gabo­na- és a húsprogram teljes körű megvalósítása a cél. A különböző gabonaprogra­mokba 36 közös gazdaság kapcsolódott be, nem kis anyagi áldozattal. A beszámoló foglalkozott a folyamatosan korszerűsödő termelési szerkezettel, az üzemek kiegészítő tevékeny­ségével, a nagyüzemek és a kistermelők közötti kapcso­lattal, a beruházások helyze­tével, a meliorációs program megvalósításával, valamint az anyag-, alkatrész- és ener. giakérdésekkel. Az első napirend feletti vi­tában Fülöp Imre, a megyei KISZ-bizottság munkatársa eleluezte a fiatalok szerepét a mezőgazdaságban. Mint mondotta, arányuk harminc százalékos, a KISZ termelé­si mozgalmai jól igazodnak az üzemek érdekeihez, a fia­talok magukénak érzik a gabona- és húsprogramban való részvételüket. Lehoczki Mihály, a TÖT főtitkárhelyettese az orszá­gos képről adott áttekintést. Mint mondotta, a nemzeti jövedelem növekedése na­gyobb a tervezettnél, ezzel együtt viszont nőtt a belső felhasználás is. Gabonából a tervezettnél több termett, s ezzel együtt a hústermelés is több a célkitűzéseknél, összességében országos szin­ten a termelőszövetkezetek termelése négy-öt százalék­kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezt köve­tően a jövő évi elképzelése­ket vázolta. A TÖT főtitkár- helyettese a helyi kezdemé­nyezések szerepét hangsú­lyozta, az öntözés fontossá­gát szorgalmazta. A második napirendi pont keretében vitatták meg a vezetés és az értelmiség helyzetét Békés megye me­zőgazdasági üzemeiben. A bevezetőben elhangzott: me­gyénkben termelik meg az ország mezőgazdasági bruttó termelési értékének 8 száza­lékát, itt terem a kukorica és búza több mint 10 száza­léka, a cukorrépa 15 száza­léka, a megyében vásárolják fel a vágott sertés 12 szá­zalékát és a vágóbaromfi 13 százalékát. A téma napi­rendre tűzését indokolta, hogy az üzemekben soha nem volt akkora jelentőségű a belső tartalékok feltárása, mozgatása, az emberi ténye­zők növekvő szerepe, mint napjainkban. A szakemberek számának növekedése a magyar mező- gazdaságban dinamikusan nő, napjainkban mintegy 20 ezer felsőfokú végzettségű dolgozik a magyar mezőgaz­daságban. A fejlődés me­gyénkben is erőteljes volt: tíz éve mintegy 350-en, nap­jainkban mintegy 1450 fel­sőfokú végzettségű szakem­ber dolgozik a termelőszö­vetkezetekben. A vezetésben a fiatalok jó felkészültségüek, a mező- gazdaságban dolgozó felső­fokú végzettséggel rendelke­zők 30 százaléka 30 év alat­ti. A szóbeli előterjesztésben elhangzott: a termelőszövet­kezeti párttitkárok képzettsé­ge nem éri ‘el az átlagos ve­zetői képzettségi szintet. A második napirendi vi­tában heten mondták el vé­leményüket. Többen hangsú­lyozták: a vezetői elképzelé­sek áttételesen érvényesül­nek, olykor az érdektelenség tapasztalható, nincs össz­hangban az anyagi és erköl­csi megbecsülés, vagyis mun­kakörök vannak megfizetve, s nem a jó munka. A ver­senymozgalomról elhangzott, hogy ösztönző, a szocialista brigódmozgalom napjaink­ban szinte elengedhetetlen a termelésben. Az egyik tsz- elnök a kisközségek magára- hagyatottságát elemezte, s mint mondotta, a falvakból továbbtanuló fiatalok több­sége városlakó értelmiségi­nek készül. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese - hangsúlyozta: a párt távlati agrárpolitiká­ja nyomán a magyar terme­lőszövetkezeti mozgalom korszerűsödött, megújult. A bizalom légkörében a me­gye mezőgazdasága még to­vább fokozhatja termelését. A harmadik napirendi pont keretében a TÖT vá­lasztott tisztségviselőinek be­számolóját hallgatták meg e minőségben végzett munká­jukról, majd a küldöttköz­gyűlés bejelentésekkel zá­rult. — szekeres — Tanácskozás a munkavédelemről Országos ifjúsági munka- védelmi tanácskozást ren­dezett a KISZ Központi Bi­zottsága és a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa pénte­ken a Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének székhá­zában. Az eszmecserén — amely­nek védnöke a Tungsram Rt. volt — az ifjúsági szö­vetségnek a munkavédelem­mel kapcsolatos érdekkép­viseleti feladatairól Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára tartott előadást. A KISZ a munkavédelem­mel kapcsolatos érdekképvi­seleti munkában a jövőben is a szakszervezettel együtt­működve kíván részt venni — hangsúlyozta az előadó. A KISZ-es aktivistáknak min­denekelőtt a nevelő, a fel- világosító tevékenységre keil az eddiginél több figyelmet fordítaniuk. A szakszervezetek jövőbe­ni munkavédelmi feladatai­ról Horváth Béla, a SZOT osztályvezető-helyettese re­ferált. Nyomatékkai szólt ar­ról, hogy a vizsgálatok sze­rint a munkafegyelem to­vább romlott tavaly az üze­mekben. A múlt évi mély­pont után azonban az idei adatok már némi javulásról tanúskodnak. Az Országos Munkavédel­mi Főfelügyelőségnek a munkavédelem általános irá­nyításában és ellenőrzésében betöltött szerepéről Répa Imre, az OMF vezetőhelyet­tese tartott előadást,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents