Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
1984. november 21., szerda e Csabai varázsszőnyeg — mélyrepülésben? Nagyüzemi sertéstenyésztés Megyénk mezőgazdasági termelésében meghatározó az alaptevékenység. Az állattenyésztés — a kisüzemi gazdaságok súlya miatt — meghaladja a növénytermelés részarányát. Az ágazat termelési értékének telét a sertéstenyésztés adja. Az elmúlt 10—15 évben sorra jöttek létre a nagyüzemekben — olykor igen drágán — a szakosított telepek. Úgy látszik, igaz a mondás, hogy az tud nagyot zuhanni, aki előtte magasra jutott. A Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet múlt évi eredményei alapján kiváló címet kapott, az idén pedig adósságszolgálatukat is alig tudják törleszteni, folyamatos működésükhöz állandóan hiteleket kell igénybe venniük. Az eset mindenképpen elgondolkodtató: hogyan lehetséges, hogy változatlan termékszerkezettel, kialakult vevőkörrel és keresett termékekkel egy szövetkezet egyetlen esztendő alatt ilyen helyzetbe kerüljön? A kérdést Gajka Pál, a szövetkezet elnöke is nyilván sokszor feltette magának. Utólagos emelés — Termelésünk 10 százalékkal nőtt, létszámunk csökkent, javult tehát a hatékonyságunk. Kitűnően alakult az exportunk, 50 millió forint értékű dollárt adtunk a népgazdaságnak, jó „kihozatallal”. Az új beruházás üzembe helyezése mégis a tönk szélére juttatott bennünket — mondja az elnök. Könnyű lenne erre azt mondani, hogy akkor minek ruháztak be? Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. A Csaba szőnyegszövő régi telephelyét városrendezési okokból le kellett bontani. Békéscsabán, a Kétegyházi úton vettek területet, bedobták 25 millió forintnyi saját vagyonukat, és felvettek hozzá 32 millió forint bankhitelt. A legtöbb gondot most ez a hitei okozza. — A nemzeti bank és a szövetkezet kötött egy máig is érvényes kétoldalú szerződést, mely szerint hét százalék kamatra adják a kölcsönt. Mi a megtérülést, a törlesztéseket ennek figyelembevételével terveztük. A kamatok azonban mára 14 százalékosak lettek, és erre a duplázásra nincs fedezetünk. Ilyen arányú kamat- emelkedést senki sem láthatott előre, a szerződésben egy szó sem esett arról, hogy a hitelkamatok esetleg módosulhatnak. Mi megértjük, hogy nehéz helyzetben van a népgazdaság, és emiatt növelni kell a bevételeket, de aki ismeri a körülményeinket, az tudja: a mi helyzegeket, s azok figyelembevételével valósítja meg a közösségi-egyéni érdekeket, mint célokat. A szabadság tartalmilag magába foglalja azokat a viszonyokat, amelyektől függ az ember tevékenysége. Szabadok annyiban vagyunk, amennyiben _a természeti és társadalmi erőket fel tudjuk használni érdekeink, szükségleteink kielégítésére, a közösséget, rajta keresztül a társadalmi haladást szolgáló célok megvalósítására. A szabadság fejlődésével az emberek függése egyre nagyobb, szélesebb körű, mind a természeti, mind a társadalmi jelenségektől. A szabadság annál magasabb szintű, minél több ismerettel rendelkezik a társadalom, illetve egyes tagjai, minél több lehetőség áll rendelkezésre az ismeretek birtokában megjelölt reális célok megvalósításához, s ha az ember tevékenysége során minél kevesebb felesleges erőkifejtésre kényszerül ahhoz, hogy a társadalom, a 'közösség fejlődését szolgáló céljait megvalósítsa. A szabadság feltételeink szerint meghatározott. Ez azonban nem jelenti tevékenységünk, cselekedeteink olyan feltételezettségét, miszerint nincsen lehetőség különböző módon cselekedni. A feltételek leginkább több lehetőséget kínálnak az emberek számára, s el kell dönteni, hogy ezék közül melyik lesz az az egy, amelyet meg fogok valósítani. Így az akatünk sem nevezhető rózsásnak. Nem lesz aranylánc A képlet tehát világos. A Csaba szőnyegszövő gyakorlatilag importtartalom nélküli termékeket gyárt, ezek nagyon jó áron és nagy mennyiségben tőkés piacon eladhatók, ugyanakkor a nyereségszint alacsony, a kamatok magasak, a fizetések átlag alattiak. Mindezeknek csak az lehet a következménye, hogy szép lassan elfogynak a szőnyegszövők. Ráadásul a szegény embert az ág is húzza. A jövőre érvénybe lépő szabályozók a többieknél nehezebb helyzetbe hozzák a magas élőmunka-ráfordítással termelőket. Az elvégzett számítások szerint az idén valahogy kigazdálkodjék a törlesztőrészletet és a kamatot, de jövőre már erre sem telik. Béremelésre pedig saját erőből egy fillérjük sem lesz. És mégsem akarnak profilt változtatni! Kaptak pedig jó néhány kedvező ajánlatot, a szép új üzemcsarnok csábítja a reménybeli partnereket. A külkereskedelmi vállalaton keresztül rat, a választás jelentősége igen nagy. Ennek következtében is lehetek szabad vagy — nem szabad. A szocialista társadalmi fejlődés felgyorsítja a szabadság kiteljesedésének folyamatát. Ezt azzal éri el elsősorban, hogy megszünteti a magántulajdont, mint a társadalmi szabadság kibontakozása útjában álló legfőbb akadályozó tényezőt. Ezen keresztül lehetővé válik a társadalmi, a 'közösségi és az egyéni érdekek mind teljesebb egybeesése. A társadalom tagjainak, különböző szintű csoportjainak tevékenységében egyre inkább a közösségi érdekeket figyelembe vevő, annak megvalósítására irányuló törekvésék erősödnek fel. Ez egyszerre jelenti a szabadság fejlődését és az erkölcsi fejlődést. A szocialista erkölcs kibontakozásának folyamata így válik a szabadság megnyilvánulásává. A szocialista erkölcsi alapon szervezett tevékenység feltételezi a körülmények rendszeresen tudatos számba vételét, a spontán tevékenység visszaszorítását. A felhalmozódó ismeretek és az anyagi-gazdasági lehetőségek csökkentik a szocialista társadalomban a külső kény- szerűség, szükségszerűség szerepét, s ahogy Marx jövendölte, az emberiség a szocialista társadalmi fejlődésen keresztül fokozatosan átlép a szabadság birodalmába. aranyláncot akart gyártatni velük egy amerikai vállalkozó, szóba kerülj elektronikai szerelés, és még néhány mási, tőlük idegen munka. Mindegyikre nemet mondtak. A miértre egyszerű a magyarázat. Ha bevezetik az új profilokat, lassan elsorvad a szőnyegszövés. Ezt pedig nem akarják, a hagyomány kötelezi őket. És még egy dolog: bíznak a jövőben, sorsuk jobbra fordulásában. Újra szárnyalhatnak De reális-e ez a bizakodás? A szövetkezetben kidolgozott túlélési stratégia szerint igen. Először is, ahogy csökken az adósság, vele együtt csökken a kamat is. Mivel önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, számíthatnak az OKISZ segítségére is. Kérték, hogy nehézségeik miatt részesülhessenek központi, 5,5 százalékos bérfejlesztésben. De ami a lényeg: termékeiknek biztos és egyre növekvő a piaca. Egy NSZK-beli cég például a szövetkezet teljes kapacitását szeretné lekötni, kétmillió dollárért 70 millió forint értékű árut szállítanáA szocialista erkölcsi fejlődés közvetlenül a szabadság kibontakozását szolgálja. A szocialista erkölcs alapján tevékenykedő ember öntudattal cselekszik, valósítja meg a közösségi, társadalmi érdekeket, s ezen keresztül önmaga szellemi és anyagi gazdagodását. A szocialista társadalomban azonban a lehetőségek köre még nagyon szűk, mind a szellemi, mind az anyagi lehetőségeké. Ez határokat szab a szabadság kibontakoztatásának, a szocialista erkölcsi változásokat is korlátozza, még akkor is, ha a társadalom általános fejlődési üteme a korábbi társadalmi formákhoz képest igen gyors és egyre gyorsuló. A szabadság a társadalom számára már rendelkezésre álló lehetőségekre épít, abból indul ki. Ez azt is jelenti, hogy a szocialista erkölcs fejlődésében is új távlatok és lehetőségek nyílnak. Sőt, a szabadság kibontakoztatása gyökeresen átalakítja az erkölcsi szabályozás eddig kialakult rendszerét. A korábbi társadalmi formációkban az erkölcsi szabályozás alapjában a tilalmi normák, a tiltó szabályok állanak. A szocialista erkölcsi szabályozás során azok a szabályok kerülnek fokozatosan előtérbe, amelyek a meglevő lehetőségek minél jobb, hatékonyabb kihasználását ösztönzik, s ezen keresztül a társadalmi egész, és különböző közösségei minél nak. Lenne igény többre is, de ezt nem győzik kapacitással. Fejlesztésre, beruházásra pedig az ismert okok miatt most nincs lehetőségük. De ha nekik nincs, keresni kell olyat, akinek van. Találtak is egy nyugatnémet céget, amelyik szeretne közös vállalatot alapítani a Csaba szőnyegszövővel. A csabaiak adnák az épületet, a munkaerőt és a szaktudást, a németek pedig a pénzt, a gépeket és az anyagot. Különleges, vastag fonalból készülnének a szőnyegek, melyeket nagyon jó áron lehet majd exportálni Mindezek után már érthető, hogy miért nincs elkeseredve Gajka Pál, a szövetkezet elnöke: — Tudomásul kell venni, hogy a fejlődés nem egyenletes ütemű, hanem hullámhegyeket hullámvölgyek is követhetnek. Mi most a völgyben vagyunk, de tudjuk: rövidesen emelkedni kezdünk, és képletesen szólva, száguld majd velünk a varázsszőnyeg, mint a mesében. Reméljük, ez nem lesz mese. gyorsabb fejlődését szolgálják. Nem elégséges ma már csak a rossztól eltiltani, hanem a társadalmi fejlődést, haladást szolgáló jó magatartásra ösztönző erkölcsi rendszert kell kialakítani. Ez társadalmi szükségszerűség, s megvalósulása maga a szabadság térhódításának útja. A szocialista erkölcsi fejlődés csupán része a szabadság kiteljesítésének, amelynek össze kell kapcsolódnia az anyagi-gazdasági feltétélek gyarapításával csakúgy, mint a szocialista társadalmi viszonyok sokoldalú továbbfejlődésével. Mind a szocialista erkölcsi fejlődés, mind a szabadság kibontakoztatása a társadalmi haladást jelenti. Ehhez viszont nem elég a rosz- szat nem csináló magatartás, hanem jót, szocialista társadalmi érdekeket létrehozó cselekedetek szükségesek, olyanok, amelyben gyarapodnak azok a szellemi és anyagi lehetőségek, amelyekre szabadságunk épül. A szocialista erkölcsi szabályozás terén alapvetően fontos utat jártunk már be. A szabadság kibontakozásának folyamata elkezdődött, fokozatosan felgyorsul. Bármilyen jelentősek is azonban eddigi eredményeink, mindez még csak a kezdet, teljessé és általánossá válásához hosszú, történelmi léptekkel mérhető küzdelemre van szükség, amelyben mint folyamatban egyre szabadabbá is válunk. —i —r Az utóbbi években megyénkben valamennyi szektorban az országos átlagot meghaladó ütemben nőtt a sertésállomány, a legdinamikusabban a tsz-ekben. A mennyiségi növekedés a jövedelmezőség csökkenése mellett következett be. Szembetűnő tény, hogy a hizlalás ráfordításai 1981 óta jelentősen, az országos átlagot meghaladóan emelkednek. Csak néhány példa: a takarmányok két év alatt 17 százalékkal drágultak. Az energiahordozók 72, a fenntartási kiadások 63, a központi irányítás költségei 42 százalékkal nőtték. Ennek következtében az értékesítés jövedelme háromnegyede az 1981. évinek. Mindez 30 százalékos jövedelmezőségromlást jelent. Az állattenyésztés más ágazataiban ennél is nagyobb mérvű eredménycsökkenés következett be, így a sertéstenyésztés pozíciója viszonylagosan javult. A TESZÖV 15 gazdaságban és 4 sertéstenyésztő közös vállalatnál vizsgálta a múlt évi eredményeket. A sertéstartás kulcskérdése a tenyésztés. A kocák termékenyítése ma már egyre több helyen mesterséges úton történik. A termékenyítéseknek átlagosan 30 százaléka eredménytelen. Megyei átlagban a tsz-eknél 100 kocára 180 fialás jut egy évben. A nem kielégítő szaporulat még a jól gazdálkodó szövetkezeteknél is előfordul. Gondot jelent az is, hogy az élő szaporulat csaknem 10 százaléka malackorban elpusztul. A megye növekvő hízóállat-kibocsátásának jó részét a Gyulai Húskombinát dolgozza fel. A termelőszövetkezetek értékesített vágósertéseinek ára 'kilogrammonként 31 fillérrel alacsonyabb az országosnál. Ennél is nagyobb az eltérés a húskombinát felvásárlási ára és a tsz-ek országos szintű felvásárlási ára között. A kilogrammonkénti 1,35 forintos kiesés megyei szinten tavaly 33 millió forinttal csökkentette a bevételt. Az értékesítés bevétele elsősorban a minőség függvénye. A jelenlegi rendszer — a szalonnavastagságon alapuló objektív minősítés — nem eléggé megbízható, sok pontatlanságot takar. A húsipari elvárásoknak és az exportkövetelményeknek megfelelő vékony szalonnájú, úgynevezett négysonkás típusú sertések tenyésztése nem kis feladat elé állítja a tsz-eket. A fajtaváltás azonban hosszabb időt vesz igénybe, s emellett jelentősen növeli a költségeket is. A bevételek emelése elérhető lenne, ha a jövőben lehetőleg darabonként mérlegelnék a hízókat. Ennek a gyakorlati megvalósításától ma még elég nagy az idegenkedés. A termelési költségek mintegy 70 százalékát a takarmány adja. Napjainkban a tsz-ekben jellemző a saját előállítású keverékek etetése. Az állami termelői áraknál alacsonyabb önköltségű gabonafélék felhasználása önmagában is jelentős megtakarítást eredményez. Előfordulhat, hogy a saját és a vásárolt takarmányok ára között esetenként 40 százalékos eltérés is lehet egységnyi mennyiségre vetítve. A gazdaságokat elsősorban a takarmányköltségek alakulása érdekli, pedig az egyéb ráfordítások vizsgálata is fontos. Arányaiban igen jelentős az energiaköltség. A telepek zártsága miatt azok világítása, szellőztetése, fűtése csak magas ráfordítással oldható meg. Ezért a folyamatban levő rekonstrukciók elsősorban a természetes körülmények megteremtését szolgálják. A TESZÖV-vizsgálatba bevont 19 üzem közül tavaly 14 ért el nyereséget. A jövedelem mintegy 40 százaléka a növénytermelésből, a takarmánykeverésből származik, ezért nem tekinthető közvetlenül az ágazat nyereségének. A sertéstenyésztés jövedelemtermelése az utóbbi időben bekövetkezett csökkenés ellenére ma is számottevő, az állattenyésztés más ágazatait meghaladó. A jövőben a gazdaságos termelés érdekében legfontosabb feladat az állomány genetikai képességének az eddiginél teljesebb kihasználása. Fontos a szaporulat és az életteljesítmény növelése, a súly- gyarapodás fokozása* ezáltal a hizlalási idő rövidítése. A takarmányfelhasználásnál minden üzem a sajátosságainak legmegfelelőbb technológiát választhatja. Ebben egyre több helyen segít a számítógép. A mellék- termékek szélesebb körű etetése is kívánatos lenne. A •bevételek növelésének egyik legjelentősebb forrása a minőség javítása. A feldolgozó vállalatoknak a jelenleginél megbízhatóbb minőségi rendszer kidolgozására, az állományok időbeni átvételére kell törekedni. Befejezésül álljon itt egy magas színvonalon termelő tsz főmérnök-helyettesének, Erdélyi Istvánnak (Újkígyós, Aranykalász Tsz) a véleménye: — összességében nem valami rózsás az ágazat helyzete. Csak a szinten tartáshoz is rekonstrukcióra lenne szükség. Ehhez azonban pénz kellene, ami sajnos a gazdaságok zöménél nincs meg. Nálunk jónak ítéljük meg a sertéstenyésztés pozícióját. Igaz áldozunk is . rá. Te- nyészértékesítést is folytatunk, emellett húsfeldolgozásra is vállalkozunk. Így az idén összesen mintegy 25 ezer sertés hagyja el az Aranykalász Tsz-t. Vcrasztó Lajos A szarvasi Dózsa Tsz-ben is jelentős ágazat a sertéstenyésztés Fotó: Fazekas László Lónyai László Korszerű körülmények között készülnek a messze földön híres csabai szőnyegek Fotó: Fazekas László
