Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egvesiilietek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. NOVEMBER 21., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Magyar—vietnami tárgyalások Hanoiban IIVSZK külügyminiszterének nyilatkozata Kedden kegyeletes aktus­sal folytatódott a magyar párt- és állami küldöttség hivatalos baráti látogatása a Vietnami Szocialista Köztár­saságban. A Losonczi Pál vezette delegáció Hanoiban megkoszorúzta Ho Si Minh mauzóleumát, majd az El­nöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja meglátogatta a vietnami nép legendás veze­tőjének közeli emlékmúzeu­mát. Ezt követően megkezdőd­tek a hivatalos magyar—vi­etnami tárgyalások. Ugyan­csak kedden délelőtt Nuyen Co Thach, a VKP KB PB póttagja, a VSZK külügymi­nisztere találkozott a Lo­sonczi Pál kíséretében Ha­noiba érkezett magyar új­ságírókkal és válaszolt kér­déseikre. (Nuyen Co Thach külügy­miniszter nyilatkozatát la­punk 2. oldalán közöljük.) A négyórás tárgyalás so­rán, amelyet meleg, őszinte, baráti légkör jellemzett, Truong Chinh részletes tá­jékoztatást adott a Vietnami Szocialista Köztársaság bel­ső helyzetéről, gazdasági erő­feszítéseiről, elemezte Viet­nam nemzetközi törekvéseit és méltatta a kétoldalú kap­csolatok gyümölcsöző fejlő­dését. Losonczi Pál ugyancsak tá­jékoztatta a vietnami part­nereket belpolitikai helyze­tünkről, gazdaságpolitikánk fő célkitűzéseiről. Ismertet­te hazánknak az államok közötti bizalom és együtt­működés helyreállítására, a leszerelésre, a béke megőr­zésére irányuló külpolitikai Losonczi Pál vendéglátójával, Truong Chinh vietnami elnök­kel a tárgyalások megkezdése előtt Hanoiban (Teleíotó) tevékenységét. Átadta az MSZMP KB, az Elnöki Ta­nács, a magyar kormány, egész népünk üdvözletét, jó­kívánságait, kifejezte remé­nyét, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság ha­gyományos jó kapcsolatai a mostani látogatás eredmé­nyeként tovább erősödnek. Kedden délután az Elnöki Tanács elnöke látogatást tett a hanoi forradalmi múzeum­ban, majd ezt követően ün­nepélyesen fogadták Loson­czi Pált a vietnami hadtör­téneti múzeumban, ahol meg­tekintette a vietnami nép szabadságküzdelmeinek és a néphadsereg forradalmi har­cainak emléket állító gyűj­teményt. Losonczi Pál ven­dégkönyvi bejegyzéssel fe­jezte ki elismerését. Kedden délután jegyző­könyv aláírásával befejező­dött Hanoiban a magyar— vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság XIII. ülésszaka. Ennek jegyző­könyvét magyar részről Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a bi­zottság magyar tagozatának elnöke, vietnami részről pe­dig Tran Phuong miniszter­elnök-helyettes, a bizottság vietnami tagozatának elnöke írta alá. Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnö­ke Cu Huy Cannal, a viet­nami kormány kulturális és tájékoztatási hivatalának ve­zetőjével folytatott szívélyes megbeszélést. A nap folyamán Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyet­tes találkozott Hoang Anh Tuan vietnami külügymi­niszter-helyettessel. Elutazott hazánkból a belga miniszterelnök Wilfried Martens, a Belga Királyság miniszterelnöke — aki Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására hivatalos látogatá­son tartózkodott hazánkban — keddi programját felesé­ge társaságában a Tungsram Rt. Gyárában kezdte. Az üzemlátogatásra elkísérte Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes és Lőrinc Tamás, a Magyar Népköz- társaság brüsszeli nagyköve­te. A vendégeket az újpesti nagyvállalat központjában Kapolyi László ipari mi­niszter és a gyár vezetői fo­gadták. Demeter Károly ve­zérigazgató rövid áttekintést adott az 1896-ban alapított üzem múltjáról, tevékenysé­géről. A Tungsramnak tizenkét tőkés országban működik saját, vagy vegyes vállalata. Így a belgiumi Schréder- céggel kooperációban gyár­tanak közvilágítási célokat szolgáló lámpatesteket. Wilfried Martens délben az Átrium Hyatt Szállóban találkozott a hazai és nem­zetközi sajtó képviselőivel. A sajtókonferenciát Németh Jenő, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nökhelyettese nyitotta meg. A kormányfő elsőként rö­vid nyilatkozatot tett láto­gatásának tapasztalatairól. Utalt arra: a második világ­háború óta első ízben tár­gyal belga miniszterelnök Magyarországon, ám felelős politikusok, miniszterek^ il­letve parlamenti delegációk találkozóira már sor került, kormányaink megértették Wilfried Martens belga mi­niszterelnök elutazása előtt sajtóértekezletet tartott Bu­dapesten (Telefotó) ugyanis — mondotta —, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben szük­séges az érintkezés, a pár­beszéd. — Mindkét részről az a cél, hogy a Kelet és a Nyu­gat közötti bizalom helyre­álljon. Ezért tekintjük rend­kívül fontosnak azokat a megbeszéléseket, amelye­ket külügyminisztereink a közelmúltban folytattak; ezért tartottam fontosnak a találkozást Lázár György- gyel — hangsúlyozta a kor­mányfő. — A tárgyalásokon is megállapítottuk: az úgyne­vezett kis országoknak je­lentős szerepet kell játszani­uk a nemzetközi légkör meg­javításában. Megbeszélése­ink ily módon várhatóan hozzájárulnak majd a jobb megértéshez, a feszültség csökkentéséhez, a bizalom helyreállításához — tette hozzá. A belga kormányfő hasz­nosnak ítélte a Kádár Já­nossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárá­val, Trautmann Rezsővel, az Elnöki Tanács helyettes elnökével, valamint vendég­látójával, Lázár Györggyel folytatott megbeszéléseit. El­mondotta azt is, hogy tol­mácsolta Kádár Jánosnak a belga király meghívását. — Tárgyalásainkon a leg­több szó a kelet—nyugati kapcsolatokról esett, külö­nösképpen arról, hogy újra kezdődjenek a tárgyalások a lefegyverzésről és a fegy­verzetek csökkentéséről — hangsúlyozta Wilfried Mar­tens, utalva arra, hogy a legutóbbi időben pozitív je­lei mutatkoznak a két nagy­hatalom közötti párbeszéd folytatódásának. Befejezésül arról szólt, hogy megítélése szerint lá­togatása új szakaszt nyitott a kétoldalú kapcsolatokban. A belga miniszterelnök ez­után válaszolt az újságírók kérdéseire. A délutánt városnézéssel töltötte a belga kormányfő és felesége. Ezután a vendégek a Fe­rihegyi repülőtérre hajtat­tak, ahol ünnepélyesen bú­csúztatták Wilfried Mar- tenst, feleségét, valamint a kíséret tagjait. A különrepülőgép a késő délutáni órákban elindult Budapestről. Kevés nyugdijasliáz, sok jelentkező A nyugdíjasházak nagyon rövid idő alatt a társadalmi gondoskodás elismert intéz­ményeivé, színtereivé vál­tak. Közkedveltségük első­sorban a szolgáltatások ma­gas színvonalának és sokszí­nűségének, az állandó egész­ségügyi ügyeletnek, és nem utolsósorban az élénk társa­sági életnek köszönhető — állapították meg a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­ge idős korúakkal foglalko­zó munkabizottságának ked­di ülésén, amelyen a nyugdi- jasházak helyzetét, hálóza­tuk fejlesztésének lehetősé­geit tekintették át. A tanácskozáson, amelyen jogászok, pszichológusok, ügyvédek, tanácsi szakem­berek és már működő nyug­díjasházak vezetői vettek részt, Földi Mária, a Fővá­rosi Tanács szociálpolitika’ osztályának vezetője el­mondta, hogy Budapesten az első nyugdíjasház ides­tova másfél évtizede nyitot­ta meg kapuit, a budafoki kísérleti lakótelepen. A be­költözők 400 forint térítési díjat fizettek a szolgáltatá­sokért, amely akkor fedezte a legszükségesebb kiadáso­kat. A kedvező tapasztalatok nyomán az utóbbi években újabb 10 otthon létesült, ám az igények csak csekély há­nyadát tudják kielégíteni. A várakozók listáján jelen­leg csaknem 800-an találha­tók, s ez a szám napról nap­ra növekszik. Török Gyula, az OTP ügy­vezető igazgatója a közel­múltban kezdeményezett új akcióról beszélt. Felkeresvén a területi, megyei tanácso­kat, és felajánlották, hogy az épülő nyugdíjasházakon belül alakítsanak ki egy magántulajdoni szárnyat is. Ennek a költségeit a tehető­sebb idős korúak viselnék; ám a tanácsok túlnyomó többsége — anyagi okokra hivatkozva — nem fogadta kedvezően a lehetőséget. A vitában felszólalók rá­mutattak: a nyugdíjasházak területi megoszlásában is je­lentősek az aránytalanságok. Budapesten 11 működik, ám az országban összesen nincs ennyi. Ez már csak a demog­ráfiai viszonyok miatt sem elfogadható állapot. Immár országszerte ismertek a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát cementkötésű forgácslapból épített há­zai. A betonyp elemekből 15—20 nap alatt szerelhető össze egy 120 négyzetméteres családi ház (MTI-fotó — Czika László felv.) Ünnepi tanácsülés Csabacsüdön Csabacsüd alig több mint 2500 lelket számláló telepü­lés a 44-es főút mellett, Szarvastól tizenegynéhány kilométerre. Ma hat évtize­de, vagyis 1924. november 21-én lett önálló község az akkor Békésszentandráshoz tartozó Csabacsüd-puszta. A település • fennállásának 60., s felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából teg­nap, kedden délután ünnepi tanácsülést rendeztek a csa- bacsüdi művelődési házban. A vendégeket Frankó Já­nos tanácselnök köszöntötte, többek között t Gyulavári Pált, a megyei tanács elnö­két, Vrbovszki Györgyöt, a szarvasi városi pártbizottság első titkárát, dr. Fodor End- rénét, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettesét, Varga Zsigmondot, a nagy­község országgyűlési képvi­selőjét és Mokrán Jánost, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének megyei titkárát. Először a település óvodásai és általános iskolai tanulói rövid műsorral kedveskedtek a megjelenteknek, majd Frankó János tekintett visz- sza az elmúlt hat évtizedre. Mint mondotta, a telepü­lés kijelölése után 207, egyenként háromszáz négy­szögöles házhelyet osztottak szét. Röviddel ezután meg­kezdődött a település arcu­latának formálása, otthonok magasodtak az egykori pusz­tán. A gazdasági gondok el­lenére az 1940-es években sem állt meg a falu gyara­podása : a felszabadulás idő­szakában 363 új telek kimé­résére került sor. Újkori történelmünk újabb változást hozott a te­lepülés életében. Az 1950- ben megalakult első tanács­nak már 51 tagja és 26 pót- . tagja volt. A termelőszövet­kezeti mozgalom erősödésé­vel a nagyközség mezőgaz­dasági üzeme is megerősö­dött, s ma már igen szép eredményekkel büszkélked­het. 1956-ban megkezdődött, s a következő évben befeje­ződött a település villamo­sítása, tíz évvel később már állt a hidroglóbusz, s nap­jainkban fcsaknem 18 kilo­méter hosszú az ivóvízháló­zat hossza. A 613 vízzel ellá­tott lakásból 476-ban már van fürdőszoba. Jelentősen bővült a járdahálózat, 12 tanteremben tanulnak a te­lepülés gyerekei, a csaknem 11 ezer kötetes könyvtárnak több mint 550 olvasója van. A tanácselnök ünnepi be­széde befejező részében a távlati kilátásokat, lehetősé­geket vázolta. A feladatok közül csak néhányat emelt ki. így tovább folytatják a telkek kialakítását, a köz­művesítést, az intézmények felszereltségét javítják, fej­lesztik és bővítik a lakossá­gi szolgáltatást, a kereske­delmet és a vendéglátást. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében Gyulavári Pál köszöntötte a település lakóit, gratulált ed­digi eredményeikhez és to­vábbi sikereket kívánt. Ezt követően Nagy Szklenár Pálnak, a szarvasi Városi Tanács dolgozójának át­nyújtotta a Kiváló Társadal­mi Munkáért kitüntetést, a Tanács Kiváló Dolgozója ki­tüntetést pedig Udvarhelyi Máriának, az adócsoport he­lyettes vezetőjének. A Kivá­ló Társadalmi Munkás ki­tüntetést négyen vehették át. A tanácsülést követően a vendégeknek bemutatták azt a kiállítást, mely a település hat évtizedét tárja mai la­kói elé. — sz — Napirenden az iparcikkellátás A fővárosi és vidéki ipar­cikk-kereskedelmi vállala­tok vezetőinek részvételével kedden szakmai tanácskozást tartottak a Belkereskedelmi Minisztériumban. A résztvevőket Spilák Fe­renc belkereskedelmi mi­niszterhelyettes tájékoztatta az iparcikk-kereskedelem idei eredményeiről, s a jövő évi feladatokról. Elmondta, hogy ebben az évben az iparcikkek forgalma összes­ségében a tervezettnél na­gyobb mértékben emelkedett. Ezen belül azonban a ruhá­zati kiskereskedelem érté­kesítése mennyiségben va­lamelyest csökkent. A kíná­lat javult, illetve a korábbi hiány mérséklődött egyebek közt gázkészülékekből, ve­gyes tüzelésű kazánokból, acélcsövekből, a ruházati termékek közül pedig haris­nyafélékből, felső Kötött­árukból, szabadidő-ruházati cikkekből. A kereslet és a kínálat egyensúlyának ja­vításában jelentős szerepe volt a kereskedelmi vállala­tok javuló beszerzési mun­kájának, a termeltetés-szer­vezésnek, valamint a belke­reskedelmi választékcseré­nek, a határ menti és az áruházi cseréknek. A javuló kínálat ellenére sok termék­ből, például főző- és fűtő- berendezésekből, vízmelegí­tőkből, radiátorokból nem tudták kielégíteni az igé­nyeket, hiszen évek alatt felgyűlt hiányokat kellene pótolni. Továbbra is akado­zik az építőanyag-ellátás: kevés a tetőfedő anyag, a szerelési cikk és a szerel­vény. A kereskedelem már most készül a jövő évi épí­tési szezonra, s a készletek jelenlegi alakulása azt mu­tatja, hogy a leginkább hi­ányzó cikkekből is valame­lyest enyhülni fognak a hiá­nyok. Az utóbbi hetek tüze­lőanyag-gondjairól szólva a miniszterhelyettes elmon­dotta, hogy a szükséges mennyiség biztosítása érde­kében folyamatosan tárgyal­nak az iparral, ezenkívül igyekeznek több import tü­zelőanyagot beszerezni. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy az előzetes számítások szerint jövőre várhatóan 3—3,5 százalék­kal növekszik az iparcikkek forgalma. A miniszterhelyettes fon­tos feladatként hangsúlyozta az olcsó termékek körének növelését. A tapasztalatok szerint ugyanis sok helyütt erre eddig nem fordítottak kellő gondot. Pedig az ol­csóbb cikkek választékának bővítése a vállalatok érde­ke is, hiszen az erősödő pia­ci versenyben csak így tud­ják megtartani vevőiket. Az áru beszerzésénél rpég mindig gyenge pontja a ke­reskedelemnek az áralku; még ott sem igyekeznek ala­csonyabb árakat elérni, ahol pozíciójuk erre lehetőséget adna.

Next

/
Thumbnails
Contents