Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
\ 1984. november 20., kedd Pálya- és iskolaválasztás előtt Megjelent a Békés megyei Pedagógiai Intézet Pályaválasztási tájékoztatója, mely ismerteti a továbbtanulási lehetőségeket, a technikusképzéssel és a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókat. A kiadványt már az általános iskolák is megkapták. A pálya-, szakma- és iskolaválasztás is, mint minden választás: döntés. A megfontolt döntéshez ismerni kell a választási lehetőségeket, a pályákat, szakmákat, a képzés helyét, a középfokú iskolák képzési célját, a követelményeket, a tanuló képességeit, érdeklődését, ambícióját, és egyéb személyiségtulajdonságait, melyek az ember-pálya-megfele- lés szempontjából igen fontosok. A tájékoztató elsősorban a 8.-os tanulóknak és szüleiknek nyújt sok irányú információt és segítséget a döntés kialakításához, és hasznos tanácsokat ad a megfontolt továbbtanulásra jelentkezéshez. Az egyes iskolákba, szakokra, ágazatokra, szakmákra felvehető tanulólétszám mellett tájékoztat a várható jelentkezés mértékéről is. Az 1984 85-ös tanévben megyénk 107 általános iskolájában a nyolcadikosok száma 5400 fő. A végzősök 51,3 százaléka fiú. A megye szakmunkásképzői és szakiskolái 2800, a szakközépiskolák 1250, a gimnáziumok 120!) tanulót tudnak felvenni a következő tanévre. Technikusképzés A közvéleményt és az érdekelteket elsősorban a technikusképzés foglalkoztatja. Az 1985 86-os tanévben a kijelölt műszaki szakközépiskolák nappali tagozatán megkezdődik a technikus- képzés. és a vele közös szakmai alapozású szakközépiskolai szakmunkásképzés. A technikusképzés ideje 5 év. Az I—II. évfolyamon a gimnázium tananyagához jobban „Nádasdy mindig adott, mindig osztogatta a kincseit, és nagyon sok kincse volt. Benne egyesült a XX. századi magyar kultúra különleges gazdagsága, Ady Endre költészete, Bartók és Kodály zenéje, pedagógiája, a magyar kabaré, a dalművészet, az operettirodalom ihletése, a zenés és prózai világirodalom tel jessége fért el tudásában, és kelt életre prosperói magatartásával" — írta 1988 augusztusában Lengyel György az Üj Tükörben, Nádasdy Kálmánra emlékezve. November 27-én lenne 80 éves, ha négy esztendeje nem ragadta volna el a hirtelen halál. Hat évtizedes, páratlanul gazdag életpálya zárult le azon az áprilisi napon. Mindössze 16 éves volt, amikor a középiskolás fiú olasz nyelvgyakorlásként lefordította a Gianni Schicchit. Az Operaház aztán ennek alapján megrendelte tőle a műfordítást. S ettől kezdve volt /ones ős prózai színházak közelített általános képzés, továbbá a szakközépiskolai szakmunkásképzés, valamint technikusképzés követelményeit egyaránt kielégítő szakmai elméleti és gyakorlati alapozó képzés folyik a következő szakcsoportokban: mechanikai, villamos, vegyészeti, építési, biológiai, biokémiai, biomechanikai, geológiai-föld- mérési-vízügyi. A II. évfolyam befejezését megelőzően választanak a tanulók, hogy tanulmányaikat a III. évfolyamtól a szakcsoportban mely technikusi szakon, vagy szakmunkás szakmában, illetőleg mely műszaki szak- középiskolában kívánják folytatni. A technikus ági a jelentkező II. évfolyamos tanulók a tanév végén alapvizsgát tesznek abban a műszaki szakközépiskolában, amelybe tanulmányaik folytatására jelentkeztek. A technikusképző ágra való felvételről a képezhető létszám, továbbá az alapvizsga alapján az iskola igazgatója határoz. Akiket a technikusképző ágra nem vettek fel, és a határozat elleni fellebbezésüket is elutasították, a választott szakmunkás szakmában folytathatják tanulmányaikat. A rendezője, tanár és igazgató, fordító és zeneszerző. A középiskola elvégzése után, 1922—25 között az Operaházban volt rendezőasszisztens. 1925—32-ig zeneszerzést tanult. 1928 és '32 között Kodály Zoltán tanítványa. 1933-tól az Operaház rendezője, majd főrendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola zenei rendezői főtanszakának vezetője, majd az. iskola főigazgatója, a Színház- és Filmművészeti Szövetség elnöke volt. Háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész. Évszámok, adatok, mögöttük a sokoldalú, szenvedélyesen dolgozó, nagy tudású ember. Hogyan is írt róla 75. születésnapja alkalmából Bessenyei Ferenc? „Akihez közülünk olyan kegyes volt a sors, hogy ennek az üstökösnek a fénycsóvájába kerülhetett, az magán hordja a jegyeit, amíg él. ö az utolsó polihisztor, akiben együtt a zene, a cselekvés.” Nevéhez kiváló operarenIII. évfolyamtól a képzés hároméves technikus-, illetve kétéves szakmunkásképzésre különül. A IV. osztály végén a technikusképző ágon tanulók érettségi vizsgát, a szakmunkásképző ágon érettségi-képesítő vizsgát tesznek, és a bizonyítvány felsőoktatási intézménybe jelentkezésre jogosít. A érettségi-képesítő bizonyítvány egyúttal szakmunkás-bizonyítvány is. A technikusképző ágon az V. évfolyamon csak a szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik, és év végén a tanulók technikusképesítő vizsgát tesznek. Az I—II. évfolyam 8 szakcsoportja 70 technikusi szakágazat és 46 szakma választására, elsajátítására készíti fel a tanulókat. Az 1985 86-os tanévben a Kemény Gábor Szakközépiskolában a mechanikai szakcsoportban, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában építési szakcsoportban indul nappali tagozaton képzés, és technikusképesítés is szerezhető. A Kemény Gábor Szak- középiskolában a vasútfor- galmi szak indítását a Művelődési Minisztérium nem engedélyezte. Fontos tudnivalók Továbbtanulásra jelentkezhet minden általános iskolai tanuló, aki a 8. osztályt eredményesen végzi. Azok, akik 8. osztályban félévkor egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapnak, továbbtanulásra nem jelentkezhetnek. Amennyiben év végén bizonyítvánnyal igazolják a 8. dezesek fűződnek, mint az 1934-es Don Carlos, az 1937- es Tosca és Turandot, a fel- szabadulás után az Othello. Mejtusz Ifjú Gárdája. Híre túljutott a határokon, a milánói Scalába, a velencei La Fenicébe, a bécsi Staatso- perbe hívták a Turandotot, a Bohéméletet, a Faustot színpadra állítani. A felszabadulás után a próosztály elvégzését, a pótfelvétel időszakában azokba az iskolákba és szakmákra vehetők fel, ahol a tervezett felvételi keretszám még lehetővé teszi szakmatanulásukat. A továbbtanulásra jelentkezési lapon feltüntetik a magyar nyelv és irodalom, a matematika és az orosz tantárgyakból az 5., 6. és 7. osztályban év végén, és a 8. osztályban félévkor elért tanulmányi eredményt. A szak- középiskolákba, szakiskolákba jelentkezőknél ezenkívül az alapozó tantárgyakból elért eredményeket is. A szakirányt választókat az alapozó tantárgyakról a Békés megyei pályaválasztási útmutató 1983. című kiadvány részletesen tájékoztatja. Arra is felhívjuk az érdekeltek figyelmét. hogy megyénk középfokú iskolái a jelentkezők felvételének elbírálását — március 20. és május 17. között — 4 ütemben bonyolítják le, amit a jelentkezésnél ajánlatos figyelembe venni, mert növeli a tanulók felvételi esélyét. A katonai kollégiumokba és tiszthelyettesképző szak- középiskolákba január 31- ig, a művészeti szakközép- iskolákba és más megyék speciális gimnáziumi osztályaiba február 1-ig, a Horváth Mihály Gimnázium — Szentes — irodalmi-drámai osztályába március 1-ig kell jelentkezni. A felsorolt iskolákba (osztályokba) jelentkezők további hét ísko- lába (szakra, ágazatra, szakmára) is kérhetik a jelentkezési lapon felvételüket. Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Egységes Középiskolában az 1985 86-os tanévtől kezdődően speciális orosz és német nyelvi osztály indul. Lengyel István zai színház felé is fordult érdeklődése. Megrendezte a Nemzetiben a III. Richardot és az Othellót, a Madáchban a Rokonokat, az . Operett- színházban a Szabad szelet. Munkáinak méltatásaiban visszatérő jelzők: a színpadi titkok beavatottja, zsonglőrje, varázslója, virtuóz játékmestere — ahogy a nekrológjában a Népszabadság idézte. A filmművészet is izgatta alkotói fantáziáját. Nevéhez fűződik az első magyar zenés film, a Gül Baba rendezése 1938-ban, továbbá az első színes filmé, a Ludas Matyié 1949-ben. 1965-ben nyugdíjba ment, de tovább tanított. Hetven- ötödik születésnapján Major Tamás köszöntötte a rádióban, Sándor Judit a Muzsika című lapban. A többi 'között ezt írta: „Semmitől sem irtózott úgy, mint a közönytől, semmi sem dühítette úgy, mint a langymeleg középszer, semmire sem áldozott annyi időt, energiát, mint arra, hogy a rutin- attitűdből kirázza munkatársait, és megteremtse s fenn is tartsa azt az izgalmasan feszült atmoszférát a színpadon, ami nélkül nem tudott dolgozni.” Erdős Márta Egy meg nem ért születésnapra Nádasdy Kálmán emlékezete KÉPERNYŐ A Stúdió '84-ben gyakorta panaszkodnak a művészek a közönségre. A panasz ősrégi, hiszen saját korában Michelangelo, Beethoven, Schiller és ki tudja még hányán találkoztak az értetlenség és az oda nem figyelés különböző fokozataival. Ám a panasz századunkban erősödött fel igazán. A végtelenül ötlet- és stílusgazdag mai művészet minden ágában még a legbiztosabb ízlésűeknek is csak másodpercekig adatik meg az eligazodás lehetősége. Az okokkal hadd ne foglalkozzam, kanyarodjunk inkább vissza a keddi tévéműsor egy-egy riportjához. Szó volt Remenyik Zsigmond pályájának visszhangtalanságáról, melynek okait Maár Gyula remekül összegezte. Könnyű neki — mondhatjuk —, hisz kívülálló a dologban. A Vén Európa Hotel kapcsán azt azért meg kell említeni, hogy ez a dráma többször is sikerrel szerepelt színházainkban, a szerzőnek azonban még sem tudott maradéktalan dicsőséget szerezni ez a remek darab, talán mert az elviselhetőnél több — kontraszt nélküli — fájdalom, gyűlölet, undor gyűlik össze a háromórás játékidőben, s ez bemocskol, sőt, eltakar és elfelejtet minden emberi szépet, amiért szorítani lehet, reménységet, amiért élni érdemes. A bábszínház panasza viszont a felnőtt közönség hiányára indok nélkül maradt. Megértem, hogy a színház vezetője elfogult, s így nehezen tud magyarázatot találni, de hogy nem is próbál, az túl kényelmes álláspont. Egyszerűen csak rákenni látáskultúránk hiányosságaira a dolgot s a külföldi sikerekre hivatkozva sanda összehasonlításokra indíttatni a nézőt nem okos dolog. Ugyanis kevés alkotónak van'olyan folyamatos kapcsolattartási lehetősége a közönséggel, mint pont a bábszínháznak. Évente félmillió gyerek látja előadásaikat. Mikor fordítanak ezek a gyerekek mindörökre hátat a báboknak. Egyszer csak beszűkül, megvakul látáskultúrájuk? Valaki lebeszéli őket? Kinevetik azt, aki e kicsi lényeket továbbra is kedveli? Mindez lehetséges, mert a serdülőkor gyötrelmes változásai átcsoportosítják vonzalmainkat. Az viszont lehetetlen, hogy amiért valaha rajongtunk, az nyomtalanul eltűnik lelkünk porondjáról. Vagy nem rajongtunk gyerekkorunkban igazán (ezt hiszem legkevésbé), vagy 12 éves korunktól 18 éves korunkig megfelelő bábtáp nélkül maradtunk, s az is lehel, hogy a felnőtteknek szánt bábszínház küszködik gondokkal. Ez utóbbi eredhet a műsorok és a közönségszervezés milyenségéből egyaránt. Az biztos, hogy amit a Stúdióban láttunk, az egyiknek sem volt telitalálat. Közönségszervezésnek azért nem, mert panaszkodó emberhez nem megyek estebédre (még kulturálisra sem), a Diótörőbői bemutatott részlet pedig nem versenyezhet sem egy balettal, sem egy pantomimesttel, sem egy jó bábszínházi előadással. Régi igazság, hogy a közönséget nem lehet leváltani. Éppen olyan mondás ez is, mint a többi, utat ad számos kivételnek. A bábszínház megtalálja a maga felnőtt közönségét, csak épp külföldön. Jó dolog, hogy kellünk határainkon túl, de a csatát itthon kell megnyerni. Pont a miatt az utóbbi időkben oly sokat emlegetett látáskultúra miatt. Mert hiába beszélnek arról Amerikában, hogy mekkora zenei nagyhatalom Magyarország, ha csüggesztő százalékban élnek köztünk a zenére lelkűkben botfülűek. A látványos megjelenésű, hibátlan hangú, született operettszínésznő, Tiboldi Mária nem akart nagyot dobni szombat esti műsorában: tudatta velünk, mit képes megoldani, akkor is. ha legmélyebb álmából ébresztik fel. A Koltay Beáta által rendezett műsor került minden veszélyes tartományt, s igaz volt ez a mértéktartó, viszont szokatlanul összeszokott táncokra és Langmár András jól ismert áttetsző-átlátszó, virág övezte, karcsú díszleteire is. Lehet akadékoskodni, hogy nem olyan gyakran kap egy színésznő szombat este önálló félórát, hogy abban semmi csuda-furcsa vágyát meg ne próbálja ránk tukmálni. Mégis hadd értékeljem azt, amit láttam: a fölényes biztonságot, amivel a stáb úrrá lett ezen a csalafinta-nehéz pezsgő-habos-fodros műfajon, ahogy megtalálta annak tévés arcát, s ment maradt a negédes, geie pózoktól. Ez az a szint, ahonnan „lehet dobbantani”, de ez az, amit mindig tudni kell(ene). Lassan figyeltem fel a Szép magyar tánc című műsorra, de ma már előfordul, hogy csak ezért az öt percért kapcsolom be a televíziót. Ha nincs bennünk ostoba tiltakozás, akkor megérezzük e világ délceg és hajlékony virtusát, életszerete- tét, ősrégi nemiségét, azt, hogy benne van a sok öt percben a mindenség. Külön szerencse, hogy a kamera remek érzékkel simul a táncokhoz: tud elmélyülten figyelni, s ha kell, játékosan ott liheg, ahol a legjobban ropják. S amikor látom egy-egy tánc több évtizedes fakult, foltos mozgó kópiáit, majd a maiakat, száz jelző és hasonlat jut eszembe. Semmit sem érnek! Nincs nagyobb dicséret. Ungar Tamás Mai műsor KOSSUTH ItÁDIÓ 8.15: Mai kulturális programok. 8.20: Társalgó. 9.44: Álmodozás. Muzsika gyerekeknek. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Éneklő ifjúság. 10.50: Operafinálék. 11.40: Jókai Mór: Az élet komédiásai. 11. rész. (ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Hangverseny délidőben. 13.45: Népdalok. 14.10: Magyarán szólva . . . 14.25: Kórusainkat ajánljuk. 15.00: Élő világirodalom: Nagy- Britannia. 15.20: Kabalevszkij: Három orosz tánc. 15.34: Daloló, muzsikáló tájak: Békés. 16.05: Kérhetek valamit? 17.00: Társadalom és iskola. 17.30: Filmzene. 17.42: Reklám. 17.45: A Szabó család. 18.25: Mai könyvajánlatunk, (ism.) 18.30: Esti magazin. 19.15: Kilátó. 20.00: Emil Gilelsz zongoraestje. 21.30: Tudomány és gyakorlat. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Világslágerek — ének- együttesek előadásában. 22.50: A közjó szolgálatában. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Faragó ..Judy” István gitározik. PETŐFI RÁDIÓ 8.08: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben . . . 12.10 : Fúvószene. 12.30: Cigánydalok, csárdások. 13.05: Pophullám. 14.00: Szilvássy Viktória hegedül. 14.15: Operetthármasok. 14.40: Zeneiskolásoknak. 14.52: Loránd István—Kövesdy János: Páratlan kis szvit gyermekkarra. 15.05: Nóták. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.27: Reklám. 17.30: Kamasz-panasz. 18.30: Chappy zenekarának lemezeiből. 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Böngészde a Zenei Antikváriumban. 21.05: Vidám népmesék, (ism.) 21.27: A Rádió Dalszínháza: Sy- bill. Jacobi Viktor operettjének rádióváltozata. 22.44: Régi magyar táncmuzsika. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.05: A kiállítótermek programjából. 9.08: Barokk zene 10.40: Dzsesszzene. 11.11: Az Édes-vonósnégyes hangversenye. 12.15: Griselda. Részletek Bonon- cini operájából. 13.05: Világújság, (ism.) 13.20: Pless László karigazgató emlékezete. 14.12: Kamaramuzsika. 15.30: Labirintus. 15.45: Muzsika gyerekeknek. 16.00: Stuart Mária. Részletek Donizetti operájából. 17.00: Iskolarádió: Képek és jelképek. 17.30: Mahler: I. szimfónia. 18.30: A Magyar Rádió szerb- harvát nyelvű műsora. 19.05: A Magyar Rádió német nyelvű műsora. 19.35: Szopránáriák. 20.00: Eszmék faggatása. 20.45: Rockarchívum. Manfred Mann 1973-as lemeze. 21.30: A Salzburgi Mozarteum ének- és zenekarának hangversenye. 22.45: Operaáriák. 23.08: Al'ro-cuban ritmusok. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Rock percek a Deodato zenekar felvételeiből. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: Michel Sardou énekel. 17.30: A futóhomok zenetanítója. Riporter: Kutas János. 17.50: A Kecskemét vonósnégyes játszik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Gibson Brother slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. 9.40: A kis és nagy hokijátékos. Csehszlovák film. 11.00: Híres spanyol operaénekesek. Jaime Aragall. (ism.) 11.45: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.30: Hírek. 16.35: A világ nagy városai. Róma. (ism.) •17.30: Lottóhistória. Rövidfilm. 17.50: Sportmúzeum. A be nem fejezett sakkparti. 18.10: Képújság. 18.15: Reklám. 18.20: Agrárvilág. 18.50: Mini Stúdió ’84. 18.55: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Különös házasság. Tévéfilm. IV/3. rész. 21.15: Stúdió ’84. 22.15: Kockázat. 22.50 : Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete. 23.00: Tv-hiradó. II. MŰSOR 18.20: Yxilon show. NSZK báb- műsor. (ism.) 18.50: Képújság. 18.55: Mi és a komputer, (ism.) 19.25: A George Gruntz Concert Jazz Band a pori jazz 1984. fesztiválon. 20.00: Kínai táiak és emberek. VIII 8. Sanghaj éjjel, (ism.) 20.40: A rajzfilmek kedvelőinek. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám. 21.15: Hollópolka. Finn film. BUKAREST 15.05: Diákfórum. 15.30: Dalok. 15.45: Nőkről nőknek. 16.15: Tv-híradó. 20.00: Tv-híradó. 21.15: Az RKP kongresszusa jegyében. 21.40: „Hős évek” — operabalett. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A Muraköz. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Művelődési adás. 17.40: Htrek. 17.45: Kicsiny világ. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zene fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Témák és dilemmák. 20.45: Lottóhúzás. 20.55: Szerelem — magyar játékfilm. II. MŰSOR 18.15: A könyv élete. 18.45: Világnézet. 19.00: Személyi számítógép —angol népszerű-tudományos sorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: Hőstettek ideje — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Dzsessz. MOZI Békési Bástya: 4-kor: Ezüstnyereg, 6 és 8-kor: Harctéri regény. Békéscsabai Szabadság: Jim Craig. Békéscsabai Terv: fél 6- kor: Az ember, aki lezárta a várost, fél 8-kor: A nagy zsákmány. Gyulai Erkel: fél 6-kor: A csillagok háborúja I—II. Gyulai Petőfi: A beszélő köntös. Orosházi Béke: Arany a tó fenekén. Orosházi Partizán: fél 4- kor: Kabala, fél . 6 és fél 8-kor: Egy zsaru bőréért. Szeghalmi Ady: Roncspalota.
