Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-18 / 271. szám

NÉPÚJSÁG 1984. november 18.. vasárnap A Komárom megyei Ászáron a közelmúltban avatták fel a község halhatatlan szülöttének, a nagy magyar tragikának. Jászai Marinak a szobrát. Az ünnepségen jelen volt Pozsgay Imre. a HNF OT főtitkára (MTI-fotó, Jusztin Tibor (elv. — KS) Elutazott a szovjet Vöröskereszt-küldöttség Tegnap elutazott a Szov­jet Vöröskereszt és Vörösfél­hold Társaságok Szövetsé­gének küldöttsége, amely a Magyar Vöröskereszt meghí­vására tartózkodott hazánk­ban. Hatnapos látogatása során tanulmányozta a Ma­gyar Vöröskereszt véradás- szervezési és propaganda- munkáját. s ellátogatott az Illyés Gyula szülőföldjét — a Tolna megyei Rácegres- pusztát és környékét — mu­tatja be a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum új reprodukcióival illusztrált százoldalas könyv, a Puszták népe kéziratának abból a változatából közöl részlete­ket, amely eltér mind az el­Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetbe, A küldöttséget — melyet Ze- buniszo Shadmanova, a Tad- zsikisztáni Vörösfélhold Tár­saság elnöknője vezetett — fogadta Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottságának el­nöke. ső, mind a további kiadá­soktól. Illyés Gyula ugyanis ' több helyen átírta híres mű­vét. A kötethez felhasznált kéziratot a költő családja bocsátotta Vadas Ferenc mú­zeumigazgató rendelkezésére, aki a Szülőföldem című kö­tetet sajtó alá rendezte és bevezetőt írt hozzá. Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 1983 Az évkönyv első fejezete összefoglalja a mezőgazda­ság legfontosabb mutatóinak alakulását a '70-es évektől. Ezt követően az előző nap­tári év számadatait adja közre, rendkívül részletes és sokoldalú bontásban. Taglalja a mezőgazdasági termelés személyi és anyagi feltételeit, ezen belül a lét­szám, a foglalkoztatottság, a kereset, a jövedelem és a földterület alakulását, az ál­lóeszköz-állomány és a be­ruházások mutatóit. Részle­tesen foglalkozik az agro­technika fejlődésével, a gé­pesítettség színvonalával és az energiafelhasználással, valamint az ezekkel össze­függő kutatási-fejlesztési eredményekkel és ráfordítá­sokkal. A népgazdasági ág globá­lis termelési értékének mu­tatószámait követően megta­láljuk a kötetben a növény- termelés (beleértve a zöld­ség-, gyümölcs- és szőlőter­melés), az állattenyésztés és az alaptevékenységen kívüli termelés eredményeit. A ter­melőárak alakulására és a termékek értékesítésére vo­natkozó adatokat visszate­kintő táblák tartalmazzák. Az évkönyv külön fejeze­tet szentel az erdőgazdálko­dás eredményeinek bemuta­tására. A legfontosabb mu­tatókat regionális bontásban is közli Megyei adatok cím­mel. Végül nemzetközi össze­hasonlító számok tájékoztat­nak a világ, ezen belül a KGST-tagországok, a Közös Piac és egyéb, fejlett mező- gazdasággal rendelkező or­szágok termeléséről. Háromkirályok ..Negyven év már emberöltő, Messzi múltba néz a köl­tő . .." .. . Október eleje. A hold és a csillagok hidegen, mere­ven fénylenek a tiszta éjszakában. A Körösök érzéketlen némasággal ragadják magukkal a szürke leveleket, ami­ket a vén füzek egyre csupaszabb gallyaikról pergetnek le a végtelen időben . . . Gyulán, valahol a Pecék partján erőteljesen zörgetnek egy rozoga kiskapun. A szünetekben bátortalan kutya­ugatás és a várost kímélő harcok nyugat felé húzódó hangjai mosódnak össze ... A három katona nem sokat tétovázik: átlendülnek a korhadt, recsegő deszkakerítésen, s néhány pillanat múl­va már a szobában vannak. — Nyemci jeszty?! — kérdi a bajuszos, idősebb kato­na és géppisztolya csövével tétován bekotor a szegényes ágy alá . . . A kis család dermedten áll a kormos-sercegö lámpa- lényben. Egy pillanatra zavarba jönnek a katonák. Né- :ik az anyát, aki kitágult szemmel szorítja melléhez kis­babáját: a borostás, sápadt apát, foltos flanellgatyájában. a döngölt földhöz tapadó mezítlábát. . . Nye bojsza. nem félni ... — szól bátortalanul a legfia­talabb katona. Kisomfordái, de pillanatokon belül visz- szajön, liheg. Darabos mozdulatokkal egy különös, szeg­letes kenyeret tesz az anya karjába — a kisgyerek mel­lé ... A harmadik nem szól, csak dörmög, mintha mérges lenne. Könyékig nyúl feneketlen nadrágzsebébe, nagy marék dohányt varázsol elő. s egy székre szórja. Gondo­san kiválogatja a géppisztolygolyókat, s elégedetten néz a másik kettőre . . . Talán csak néhány perc telt el vagy négy évszázad? — Még behallatszik a három katona huppanása az utcá­ról. A kis család arcán fényesség derül föl: itt jártak a há­romkirályok. ajándékot is hármat hoztak: kenyeret, do­hányt és egy mindennél nagyobbat — a szabadságot . . . T. F Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1.984. NOVEMBER 16-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1 112 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 128 Trabant Iám. (Bp.) 28 393 Trabant Lim. (Debrecen) 18 092 Trabant Lim. (Győr) 26 286 Trabant Combi (Bp.) 8 856 Trabant Combi (Győr) 4 212 Wartburg Lim. (Bp.) 13 643 Wartburg Lim. (Győr) 7 466 Wartburg de. Lux (Bp.) 20 282 Wartburg de Lux (Győr) 10 670 Wartburg de Lux. tt. (Bp.) 4 119 Wartburg Tourist (Bp.) 7 135 Wartburg Tourist (Győr) 2 650 Skoda 105 S (Bp.) 8 658 Skoda 105 S (Debrecen) 6 737 Skoda 105 S (Győr) 6 849 Skoda 120 L (Bp.) 15 957 Skoda 120 L (Debrecen) 9 960 Skoda 120 L (Győr) 11 490 Skoda 120 GLS (Bp.) 994 Lada 1200 (Bp.) 32 441 Lada 1200 (Debrecen) 20 481 Lada 1200 (Győr) 10 532 Lada 1300 S (Bp.) 12 382 Lada 1300 S (Debrecen) 9 312 Lada 1300 S (Győr) 4 481 Lada 1500 (Bp.) 12 226 Lada 1500 (Debrecen) 8 445 Lada 1500 (Győr) 3 937 Lada Combi (Bp.) 5 748 Lada Combi (Debrecen) 3 166 Moszkvici (Bp.) 13 485 Polski Fiat 126 P (Bp.) 20 630 Polski Fiat 126 P (Győr) 7 093 Polski Fiat 4 908 Dacia (Bp.) 22 855 Dacia (Debrecen) . 14 259 Zasztava (Bp.) 6 554 Országos formációs táncbemutató Miskolcon Megyénket Szeghalom képviseli Immár 11. alkalommal rendezi meg Miskolcon a sportcsarnokban az országos formációs táncbemutatót a városi művelődési központ. A rendezvényt december 7- én este 7 órakor nyitják meg. Másnap délután 3 óra­kor folytatódik a program, majd december 8-án este fél 8- tól gálaműsorral zárul. Az országos bemutatón megyén­ket Szeghalom táncosai kép­viselik. Fellép még a szom­bathelyi Savária táncegyüt­tes, valamint a székesfehér­vári, a budapesti, a jászbe­rényi és a miskolci Ködmön tánccsoport. Külföldi együt- tesek is bemutatkoznak majd, így az olaszországi Li­vorno, valamint a csehszlo­vákiai Brno és Kassa tánco­sai. Hogy melyik előadás nyeri el az idén a legszebben elő­adott koreográfia díját, hogy kik kapják meg a legered­ményesebb táncpedagógus kitüntető címet, illetve, hogy melyik együttes érdemli ki a Balogh Sándor tánctanár emlékére alapított vándordí­ját, azt öttagú zsűri bírálja majd el. A bemutatót december 9-én szakmai konferenciával zárják, melyen szakemberek értékelik a látottakat. N. A. „De szeretnék hajnalcsillag lenni...” Megyei dalostalálkozó Kondoroson A kondorosi művelődési ház színpadán > az imént még egymást váltották a népdal­körök. Az izgalom a tetőfo­kára hágott, hiszen évente mérettetnek így meg a „pá­rások'', s nem mindegy, mi­lyen űtravalót kapnak az el­következendő esztendőre. A nézőtéren nem volt egy sza­bad hely, s micsoda közön­ség jön össze ilyenkor . . . So­ha ilyen lelkes társaságot... Kgymásért izgulnak, s per­sze tanulnak is egymástól. Mert a népdalkörök és cite- : azenekarok hagyományos megyei találkozóján mindig is ez volt a szokás — 1970 óta — a fellépőkből közön­ség lesz, s fordítva. Kissé megilletődöttek a szereplők, hiszen a nézőtér soraiban olyan szakemberek is helyet foglaltak, mint Fasang Árpád karnagy, Beiv- czéné dr. Mező Judit, főis­kolai tanár, Sebestyénné Farkas Ilona, a KÓTA me­gyei titkára és Pócsik Dezső citeraművész. Igen, ők a zsű­ri. vagyis az értékelő bizott­ság. Mert valóban nem zsű­rizni, de értékelni, segíteni, tanácsot adni szeretnének... • Szombat délután van. A citerások délelőtt mutatkoz­tak be, összesen nyolc együt­tes. Ebéd után a népdalkö­rök léptek színpadra, s most, míg a csoportok vezetői az értékelő bizottság vélemé­nyét hallgatják az imént le­pergett műsorról, a többiek mi más időtöltést választhat­nának: énekelnek. Zeng a nézőtér, a szebbnél szebb népdalokat jól ismerik mind­annyian ... A művelődési ház szom­szédságában, a helyi tsz klubtermében, komoly érté­kelő munka folyik. Bár szo­rít az idő, mégis rengeteg hasznos tanács hangzik el, melyet már csak azért is ér­demes megszívlelni, mert 1985 tavaszán a bázisintéz­mény, a sarkadi művelődési központ ad otthont a kétna­pos országos minősítésnek. Van, aki — majdan — ed­A nézők egy csoportja Játékország üzenete Játékország üzent tegnap. Azt üzente, amit már a rómaiak is tudtak: Homo lu- dens! Vagyis: az ember játékos. Számokat hallottam, okos és szép játékokat láttam tegnap a Belkereskedel­mi Minisztérium és a TRIAL Nagykereskedelmi Válla­lat sajtótájékoztatóján, meg kiállításán, s ezen a két­ezer és még több éve egyvégtében játékos természetű EMBER üzent a világnak: játszani akarok. Okos vagy csak fontoskodó pedagógiák helyett, Kosztolányi Dezső módján, végig az egész életet eljátszani akaró, sosem szűnő játékvágyunk jelent meg a bemutató árukészle­tében. Mert a TRIAL tisztes módon küzd a valutaviszo­nyokkal, és ha csak mérsékelten, ha nem is bőségeseb­ben, mint tavaly, de mindenféle játék kapható már. Még a szülői erszényt megcsappantó legók is. Legjobban azért annak örültem, hogy nem volt túl sok az „okos" játékokból. A mindentudóból. Amelyik­kel a gyerek nemigen képes sokáig játszani, mert szin­te maga a játék szeretne inkább ellenni önmagával. A látványos, sőt csicsás, csupadísz herkentyűket is hiába keresem, szerencsére. Hiszen az az igazi mozgás, igazi játék, amikor mi viszünk a játékszerbe életet. Láttam Angliában, Stamfordban az angol királyfiak jó három­száz esztendős kicsi hintáját, amibe valaha egészen pici pónilovakat fogtak, és a hintót a fenséges csemeték ma­guk hajtották bele a legkevésbé fenséges sárba. Maguk nyekkentek be a ködös Albion árkaiba, véresre nyúz­va, mocskosra kenve hamvas királyi képüket. A test- őrséget nyilván a frász kerülgette, és cicomás, örökké tiszta arany—ezüst szobajátékokat javasoltak. Aztán csodálkoztak, hogy a királyi kölykök utána ki nem áll­hatták a testőrséget. Mert ők szabadon akarták hasz­nálni, saját szabad játékfantáziájuk szerint hajtani a pici hintót. Láttam Baján egy több száz darabos baba­történeti kiállítást, ahol a néző kislányok a legócskább, legegyszerűbb kukoricaszár-babát kérték legtöbben, mert azt ők maguk öltöztethették volna föl, a maguk játék- öröme szerint. Láttam a mostani pesti kiállításon kis- vonatokat is, a TRIAL jóvoltából sokkal többfélét, mint tavaly, és magam elé képzeltem a lendületesen kopa­szodó, pocakos papákat, a legnagyobb gyerekeket, amint —, ha a srác már elaludt — asztal alá ereszkednek, és lehasalnak kicsit vonatozni. Még ha beverik a fejüket az asztallábba, akkor is. Szóval mint az életben, ami akkor igazi, ha a boldog játékos örömével élhetjük, fej- beverésre sem hederítve. Azt mondták tegnap: az ország játékárukészlete most, karácsony előtt, több mint húsz százalékkal meghaladja a tavalyit. Jó lenne, ha vásárláskor legalább ilyen arányban növekednék a papák, mamák, nagymamák ér­zéke: a gyerek az alkotó, a játszás lehetőségét nyújtó ajándéknak örül igazán. Ez volt a mostani játékország fontos üzenete. Földessy Dénes Kondorosiak a színpadon digi jó címét próbálja „meg­védeni”, mások többre, jobb­ra törekszenek, megint má­sok — adott esetben a gyo- maendrődiek —, még nem is minősültek országosan, most tehát itt az alkalom, hogy az ezekben a percekben el­hangzó jótanácsok birtoká­ban, tökéletesítsék műsoru­kat . . . Sok mindent felvet Ben- ezéné, alig győzzük jegyez­ni. Hogy kell-e, szabad-e pávakört vezényelni? Hogy mitől lesz „csokor" a nép­dalcsokor? Hogy legyen-e színpadi mozgás, s ha igen, csak ha oka van! Hogy ke­vés volt a régi stílusú nép­dal. Több kellene! Hogy ér­demes minden dalt nagyító alá tenni, s ügyelni minden apróságra... És így tovább, és így tovább . . . Pócsik Dezső sem fukar­kodik az észrevételekkel. A csorvásiak, a békéscsabaiak, a füzesgyarmatiak, az ör- ménykútiak, a gyomaendrő- diek, a szeghalmiak, a zsa- dányiak, a szarvasiak, a dé- vaványaiak, de még a ven­déglátó kondorosiak műso­rán is van csiszolni való: ki­nek a megjelenésén — jel­mezben, kulturált előadás­ban, meghajlásban —, ki­nek a műsor összeállításán, kinek a hangszeres kísére­tén. A szólisták kiválasztá­sáról, előadásmódjáról is szó esik. Aztán lassan eldől, kik lépnek a nagyközönség — a kívülállók — színe elé az esti gálán. Van, aki örül, má­sok cseppet búsulnak, egy biztos, útravalót mindenki visz magával. Az eredményhirdetés, mely­re a csoportvezetők, a szer­vezők képviselői is az érté­kelőbizottság tagjai a szín­padon sorakoznak fel, ked­ves — már hagyományos — mozzanattal kezdődik: ezút­tal azok fakadnak dalra, akik eddig csak hallgatták a többieket. A résztvevőket sem kell biztatni: „De sze­retnék hajnalcsillag len­ni .. .”— éneklik egy ember­ként. Ahogy Benczéné dr. Mező Judit zárszavában fo­galmaz: „Megfürdettük egy picit a lelkünket a közös éneklés örömében." Évente rendez ilyen me­gyei pávaköri találkozót a sarkadi Bartók Béla Műve­lődési Központ és a Békés megyei Művelődési Központ. A megye mindig más tele­pülésére „viszik el” így a póvaköri mozgalmat, a nép­dalokat — ezúttal Kondoros­ra és vasárnap Mezőkovács- házára —, melyek egyre szebben, színvonalasabban csendülnek fel népdalköre­ink tolmácsolásában. A ta­vasszal megrendezésre kerü­lő országos minősítésen — a szombati rendezvény után méltán bízhatunk ebben — bizonyára szép sikerek szü­letnek majd. Nagy Agnes Könyv Illyés Gyula sziilöföldíéröl

Next

/
Thumbnails
Contents