Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. november 17., szombat NAGYVILÁG mmtm Chile Talpalatnyi szabad föld November 10-én, reggel a chilei légierő katonái heli­kopterek fedezete alatt behatoltak a főváros egyik déli külterületén levő nyomortelepre, s több száz embert el­hurcoltak. Számukról nincs pontos adat. A földfoglalók táborának deszkakapuján afféle védő­pajzsként Raul Silva Hen- riquez- neve olvasható. A bó­déváros sebtében összetákolt építményei is mintha oltal­mat keresnének a bíborosi névből sugárzó tekintély pa­lástjai alatt, úgy lapulnak a főbejárathoz tartó utcák négyzetekbe regulázott blokk­jaiban. Az érkezőt kíváncsi­riadt tekintetek fogadják, s leplezetlen az öröm,' amikor kísérőm, Lucho odakiáltja, hogy a vendég egy magyar újságíró. — Sohasem lehet tudni, hogy az ismeretlen idegent milyen szándékok vezérlik, magyarázza. — Tavaly szep­temberben, amikor elfoglal­tuk ezt az elhagyott terüle­tet, először lánctalpas harc­kocsikkal próbáltak elkerget­ni bennünket. Még aznap éj­szaka visszajöttünk, s ekkor könnygázzal, gumibotokkal támadtak. Harmadnap azzal fenyegetőztek, hogy tüzet nyitnak ránk a rohamoszta­gok. S látod — egv éve még­is létezik a tábor. Lucho. a nyomortelep vá­lasztott önkormányzatának egyik vezetője ezekkel a szavakkal kezdi a telep be­mutatását, hozzáteszi: azóta besúgókat, hozzánk hasonló sorsú munkanélkülieket vá­sárolnak meg garasokért hogy spicliskedjenek. kikém­leljék miként élünk, miről beszélgetünk. Teresa, aki a több ezer család egészségügyi felvilá­gosításáért felel, arról beszél, hogy bármilyen hihetetlen is: a szemét összegyűjtésének megszervezése, a szennyvíz­elvezető árok megásása. a rndszeres tisztálkodás igé­nyének felkeltése fontos po­litikai tényezők a tábor éle­tében. Nem a kétségbeesett vegetálás, hanem a tudatos fegyelmezett élet vállalása jelenti az erőt a hatóságok önkényével szemben. A földfoglalók, vagyis a Chile vidéki városaiban és Santiagóban megélhetés és hajlék nélkül tengődő ezrek a hatóságok számára nem léteznek. A kilátástalan hely­zetben erőszakkal birtokba vett területen nem lehet be­jelentett lakásuk, gyermeke­ik nem járhatnak iskolába, orvos, védőnő, gyógyszer, de még mentő- és tűzoltó- szolgálat sem jár nekik. Anyagi támogatást a san­tiagói érseki helynökség So- lidaridad nevű segélyszerve­zete nyújt a tábornak. Na­ponta egy tál meleg étel jut mindenkinek a nemzetközi adományokból fenntartott ínségkonyhán. Az összefogás, a közös cse­lekvés erejében egyre töb­ben hisznek. Sokan már azok közül is, akik korábban bi­zalmatlanok voltak a Népi Demokratikus Mozgalom fá­radhatatlan aktivistáival szemben. Köztudott, hogy a helyi önkormányzat tiszt­ségviselői többségükben e baloldali ellenzéki tömörülés eszméit vallják. — Ha törvényen kívül is. de élünk. Itt a mi törvénye­ink jelentik a rendet. Ettől az újfajta rendtől tartanak a bennünket fenyegető ro­hamsisakos. gépfegyveres osztagok. Elmondhatod, hogy Chilében egy talpalatnyi sza­bad földön is jártál — mond­ja búcsúzóul Lucho. Ahogy pár száz méterről visszanézek, még mindig lá­tom vézna alakját a bejárat­nál. Integet. A kitárt kapu előtt alakja a chilei tél jú­nius végi korai alkonyatá­ban, mintha egy szárnyasol- tár angyala lenne. Meruk József Goncourt- és Renaudot-di] A két legrangosabb fran­cia irodalmi díjat idén két nő kapta. A Goncourt-díjat Marguerite Duras írónőnek ítélte oda a Goncourt Aka­démia „A szerető” (L’amant) című művéért, amely az Edi­tions de Minuit kiadó gon­dozásában jelent meg. A Re- naudot-díjjal Annie Ernaux írónő „La place” (A tér) cí­mű regényét tüntették ki. Az önéletrajzi művet a Galli- mard kiadó jelentette meg. Marguerite Duras nálunk is ismert főbb művei a „Szemérmetfenek” (194:1), „A gibraltári tengerész" (1952) és a „Gát a Csendes-óceánon” (1950). Ez utóbbi regényéből film is készült. Az írónő több forgatókönyvét filmesítették meg, közülük a legismertebb a „Szerelmem Hiroshima" (1959), amely •— Alain Res­nais rendezésében -— Ma­gyarországon is hatalmas si­kert aratott. Az írónő szö­vegkönyve alapján készült a Magyarországon szintén be­mutatott „Ilyen hosszú tá­voliét” és a „Tolvaj” című film is. A most hetvenéves írónő filmrendezői alkotásai közül különösen az „Indiai dal" címűt fogadta elisme­réssel a kritika. Edmond Goncourt végren­delete alapján 1903 óta íté­lik oda a róla elnevezett iro­dalmi díjat az adott évben a legjobbnak tartott francia regénynek. A díj összege szerény, mindössze 50 frank (alapításakor még ötezer aranyfrank volt, de azóta az alapítvány értéke devalváló­dott), ám nem is ez az ösz- szeg a lényeg. A Goncourt- díjnak nagy tekintélye van a francia irodalmi életben és a nagyközönség körében is, s a díjnyertes szerző bizton számíthat arra, hogy művét több százezres példányban újra kiadják. Ha pedig fia­tal szerzőről van szó, ezzel a díjjal megalapozta hírne­vét. A neves írókból álló zsűri a párizsi belváros egyik pa­tinás vendéglőjében. a Drouant vendéglőben hirdeti ki döntését, amely néha ugyancsak felkavarja a ke­délyeket. Olyannyira, hogy néha még incidensek is elő­fordulnak. Például 1977-ben egy ismeretlen férfi, akinek nem tetszett a zsűri döntése, cukrászsüteményt vágott a zsürielnök, André Lanoux arcába, miközben a zsűri egy' másik tagját paradi­csommártással öntötte le. Volt már példa e burleszk- filmhez hasonlatos jelenetnél súlyosabb tiltakozásra is: 1975-ben Jacques Thieuloy író benzinnel' töltött palact kot hajított az egyik zsűri­tag házába afeletti felhábo­rodásában, hogy nem az ő művét jutalmazták. A zsűri eddigi legbátrabb döntése kétségkívül az volt, amikor 1916-ban — dacolva a háborús idők felfokozott sovinizmusával — Henri Bar- bussenek ítélte oda a díjat a „Tűz” című regényéért, amely a világirodalom egyik legmegrázóbb háborúellenes írása. Persze nem minden évben kerül a zsűri elé ilyen örökértékű írói mű, s a Goncourt-díj sok kitüntetett­jének nevét ma a feledés borítja. íme néhányan azok közül a Goncourt-díjas szer­zők közül, akiknek életműve maradandónak bizonyult: Marcel Proust (Bimbózó lányok árnyékában, 1919), André Malraux (Az emberi sors, 1934), Maurice Druon (Nagy családok, 1948), Ro­bert Merle (Két nap az élet, 1949), Simone de Beauvoir (A mandarinok, 1954), Emile Ajar-Gary (Előttem az élet, 1975). A Goncourt-díjjal ju­talmazott művek közül ed­dig a legnagyobb közönség- sikert Malraux „Emberi sors” című műve aratta: a díj oda­ítélése óta több mint két­millió példányban jelentet­ték már meg. Hogyan tovább Indiában? Kikerülhetetlen döntések A temetésre érkezett kül­földi delegációk hazautaz­tak. A vasúti közlekedés megindult, ismét működnek a bankok és a hivatalok, termelnek az átmenetileg leállt üzemek, s felhúzták redőnyeiket a boltok. Csak­nem mindenütt feloldották a kijárási tilalmat, igaz, a hadsereg és a rendőrség erői továbbra is készültségben vannak, hogy ha a véres hindu-szikh összecsapások esetleg megismétlődnének, helyreállítsák a rendet. E hírek az-t jelzik: Indiában — ha lassan is — az élet kezd visszazökkenni a szokott kerékvágásba. GYORS UTÓDLÁS Indira Gandhi meggyilko­lása valójában persze súlyo­sabb csapást jelentett annál, hogy a hatalmas dél-ázsiai Az új kormányfő a jelek szerint tisztában is van e nehéz feladatával. A lakos­sághoz intézett televíziós és rádióbeszédében arra emlé­keztetett: anyja álma, élet­célja mindenkor az egységes, békés és virágzó India volt, s az ország népének alapve­tő érdeke, hogy továbbra is ezen az úton haladjon. Kérdés persze, hogy tud­ja pótolni Radzsiv a nem­csak hazai politikai harcok­ban veterán, ellenlábasai ál­tal is elismert képességű, hanem a világpolitika szín­padán is kiemelkedő szere­pet játszó Indira Gandhit. Radzsiv ugyanis, aki negy­venévesen lett hirtelen In­dia kilencedik, eddigi leg­fiatalabb kormányfője, vi­szonylag kevés politikai ta­pasztalattal rendelkezik. Hosszú ideig csak családjá­Iiulira Gandhi a ravatalon állam egyhamar túljusson a nyomában kialakult súlyos krízisen. Nem is csupán a brutális incidensek hullá­máról van szó — bár a csak­nem ezer halálos áldozat az elszabadult indulatok fékte­len voltát mutatja —, hanem inkább a politikai bizonyta­lanságról. az ország közel­és távolabbi jövője körül ki­rajzolódó kérdőjelek soráról. A nyugati sajtóban nem ke­vesen egyenesen azt vetet­ték fel. hogy túlélheti-e az egységes India Indira Gan­dhi elvesztését. Ám a reálisabb helyzet­elemzők nem fogalmaznak ennyire végletesen. Azt azonban senki sem tagad­hatja, hogy az ország új mi­niszterelnöke, a szinte azon­nal, órákon belül anyja örö­kébe lépett Radzsiv Gandhi előtt bonyolult teendők so­rakoznak. A Gandhi asszony Nemzeti Kongresszus- Párt­jával szembenálló ellenzék vezetői már Radzsiv Gandhi kinevezését is élesen támad­ták. pedig az adott -helyzet­ben kétségtelenül ez a lépés vol) a legcélszerűbb a mé­lyebb válság elkerülésére. Ahogy azt a tekintélyes lon­doni napilap, a Financial Times értékelte: Radzsiv ki­nevezése „a legjobb rövid távú remény arra, hogy In­dia stabilitása megőrződjék. nak és hivatásának élt (az indiai légitársaságnál dolgo­zott pilótaként, a repülést szeretett hivatásának érez­te), s csupán testvérének halálos balesete után. alig négy esztendeje lépett he­lyette anyja oldalára. El­nyerte Szandzsaj megüre­sedett parlamenti mandátu­mát, tavaly február óta pe­dig a kormánypárt főtitkári funkcióját viselte. választási KÉRDŐJELEK Ennyi idő alatt persze ke­véssé volt igazán alkalma, hogy erényeit bebizonyítsa. A sors tragikuma, hogy nincs már lehetősége az op­timális módon, kitervelt fo­kozatossággal átvenni a kor­mányzás felelősségét, s gya­korlatilag egyik napról a másikra kell beletanulni;! a föld második legnépesebb ál­lamának irányításába. Még­pedig egy olyan állam élén, amelynek meg kell birkóz­nia a gazdasági és társadal­mi elmaradottság ezernyi terhével, a kínzó nemzetisé­gi, nyelvi, vallási ellentétek béklyóival. Hogy ezek visz- szahúzó ereje meddig terjed­het, arra épp a Gandhi asz- szony elleni merénylet szol­gálhat bizonyítékul. Hiszen a pillanatnyilag ismert — Normalizálódik az élet a fővárosban • Orvéghatár---------- Srtvttstgi ailam és s/öwttégi terű Itt httiia .............Túzuüntti vonal ' //////. Vitatott »rutát iiANDM.AHH • U i)Ai)RA I S NAIiAH HAVI 11 * (. UIA DAMAN IS OKI' l‘ PONDIOMHRV AFGANISZTÁN KASMII MARYANA ÉJJ-DELHl\ ^ [•Ágra \ ni r ah J f*RAi)i Ml Jaipur» HA IÁM MAN BIHAR • Jabalpur MADHYA l'RADfüli BURMA ANUA'M'Äf íinliimiin I AKST'IADWI I \L PONDK'HERRY­ÉRRÁ) India térképe (TERRA—KS) igaz, felderíthetetlen mozza­natokban bővelkedő — té­nyek szerint a kormányfőt a pandzsábi események, első­sorban' az amritszari szent hely, az Aranytemplom nyá­ri elfoglalása miatt bosszút hirdető szikh szélsőségesek gyilkolták meg. Márpedig a szikh problé­ma nem az egyetlen, amivel az új miniszterelnöknek szembe kell néznie. Az ön­állósodási (néha elszakadási) törekvések, a központi kor­mányzás elleni, nemegyszer külföldről is támogatott fel­lépés az elmúlt években több szövetségi államban is megrősödött. (Példaként utaljunk csak Kasmírra és Asszámra.) A helyi1 pártok. jelentések szerint nagyobb az esélye az eredeti, év végi voksolás megrendezésének. GAZDASÄG ÉS KÜLPOLITIKA Fontos feladat Radzsiv számára India világszerte méltányolt diplomáciai sze­repének megőrzése is. Üj- Delhi különösen aktív tevé­kenységet fejtett ki az el nem kötelezettek mozgalmá­éban — tavalyi csúcskonfe­renciájuk óta éppen Indira Gandhi töltötte be a soros el­nöki tisztet. A Szovjetunió­val, az Egyesült Államok­kal, Kínával vagy Pakisz­tánnal fenntartott kapcsola­tok alakítása, a várt vagy Gyászoló indiaiak (Fotók: AP — MTI — KS) az ellenzéki csoportok szá­mos győzelmet arattak a Kongresszus Párttal szem­ben. Hosszabb távon ezért úgy tűnik, elkerülhetetlen valamilyen reform kidolgo­zása. amely az új-delhi ka­binet és. a helyi törvényho­zások jogainak megosztását módosítaná, anélkül azon­ban, hogy az ország egysége veszélybe kerüljön. Nem halaszthatja sokáig a döntést Radzsiv Gandhi a küszöbön álló választások ügyében sem. A parlamenti voksolás konkrét kiírására még nem került sor, de az előzetes bejelentések alapján azt december legvégén — január elején tartották vol­na meg. A szakértők zöme úgy véli. hogy e menetrend nem js változik meg, hisz az India számára tragédiát ho­zó merénylet voltaképp nö­veli a kormánypárt iránti szimpátiát. Radzsiv megbíz­hat a Gandhi név vonzerejé­ben — teszik hozzá sokan. Más megfigyelők szerint vi­szont könnyen előfordulhat, hogy a törvényes előíráso­kat kihasználva végül a ha­lasztás mellett határoz, s így csak a következő év közepe táján szólítják urnákhoz a szavazópolgárokat, bízva a normalizálódás előrehaladá­sában. a saját pozícióinak megerősödésében. Az alkot­mány valóban lehetővé tesz akár hat hónapos halasztást, de a legfrissebb indiai lap­osak feltételezett módosulá­sok szintén a nemzetközi ér­deklődés homlokterébe ke­rültek. Nem mentes kérdőjelektől India gazdasági helyzete sem. Tény, hogy az ország napjainkban már a világ ki­lencedik ipari nagyhatalma, s hogy a mezőgazdaság ör­vendetes fejlődésével leküz­dötték az éhínség oly sokáig fenyegető rémét. Ám az is tény, hogy a „zöld forrada­lom” vívmányai nem érvé­nyesülnek igazán. Az erőfe­szítések ellenére ugyanis változatlanul kiugróan ma­gas, sőt. növekvő a népes­ségszaporulat. Ez pedig, ha az élelmiszer-önellátás elért szintjét nem is veszélyezteti, de mindéképp megakadá­lyozza az érezhetőbb javu­lást. A nemzeti jövedelem alacsony, a társadalmi egyenlőtlenség az elmúlt év­tizedekben keveset csökkent, a hivatalos kimutatások sze­rint is százmilliók élnek a szegénységi szint alatt. Nyomasztó hagyatéka mindez India gyarmati múlt­jának. s épp ennyire súlyos öröksége a politikai felelős­séget ily kényszerű közül- mények között átvevő Rad­zsiv Gandhinak. A közeljö­vő mutatja meg, hogyan küzd meg feladataival, ho­gyan sikerül valóra váltania anyja, elődje befejezetlenül maradt éleművét. Szegő Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents