Békés Megyei Népújság, 1984. november (39. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-02 / 258. szám

1984. november 2„ péntek Munkahelyi művelődés Gyógyszerész-közművelődés 1 elvételünk az elmúlt héten megtartott általános műveltségi es szakmai vetélkedőn készült a központ előadótermében Fotó: Veress Erzsi Beszélni nehéz! Nyelvvédő diákok Orosházán Nemigen telik el úgy hét. hogy a közművelődés ber­keiben ne essék szó a Békés megyei Gyógyszertári Köz­pontról. Több állami köz­művelődési intézmény szer­vező népművelőinek kézi te­lefonkönyvében az elsők kö­zött szerepel a vállalat szá­ma. Hiszen ők sok minden­re ..kaphatók” ... Nincs eb­ben semmi csodálatos, talán különös sem. Több annál, a napi aprólékos, mégis min­dent átfogó, támogatott, és lelkiismeretes munka. A ho­gyanokra és a miértekre adott válaszokat dr. Keczer Andrásné, a művelődési bi­zottság titkára, a vállalat statisztikusa. Nyolcéves ..ta­pasztalat-hátországgal"'. .. 0 szakmai mellett, után Kezdjük a bemutatkozást könnyítő adatokkal. Több. mint nyolcszáz gyógysze­rész, asszisztens, laboráns és technikai dolgozó látja el megyénket medicinákkal. Közülük 350-en Békéscsa­ba 11 patikájában, a többi­ek a további 61 vidéki gyógy­szertárban dolgoznak. A szo­cialista brigádok száma 34. közülük 16 az. amely részt vesz az Ember és környeze­te elnevezésű, megyei köz- művelődési mozgalomban. A legszembetűnőbb a szétszórt­ság* A kis települések pati­káiban zömében hárman dolgoznak . . . Átértékelődött a szocialis­ta brigádmozgalom közis­mert jelszava — „szocialista módon dolgozni, tanulni, él­ni" — .is. Elsősorban az utób­bi két jelszó az, amelynek érvényre juttatását befo­lyásolja a sokat emlegetett, a különböző szempontok sze­rint jónak vagy hátrányos­nak ítélt úgynevezett má­sodik gazdaság. Másutt már • alán feladták volna a napi kis csatákat, hogy valóság legyen a „szocialista módon" tanulni és élni jelszó. „Művelődési bizottságunk a lehetőséget. a keretet nyújtja ahhoz, hogy mindez valósággá legyen. Vallom, hogy szemlélet kérdése az egész. S természetesen a munkahelyi művelődés ügye csak, és kizárólag a munka, a hivatás után jöhet. Illetve azt kiegészítve, teljesebbé téve. A gyógyszerészet is hi­vatás. Szakmai önképzésre nem kell kapacitálni őket. Ez alaptétel, amely megha­tározza a munkahelyi köz­művelődés szervezését.” Aligha tartanak olyan szakmai-tudományos ren­dezvényt hazánkban, ame­lyen ne vennének részt a központ munkatársai. Ha kongresszus, ha pályázat, ha vetélkedő, akkor az elsők között legalább egy me­gyénkben név szerepel. Ők azt vallják, ez így természe­tes. tradicionális. A jó ha­gyományok őrzése és to­vábbvitele minden nemze­dék elemi kötelessége. Nemcsak a feltételek mások Igen, a szemlélet kérdése. Jó azt hallani és tapasztalni, hogy a művelődés támogatá­sa, ajándékainak elfogadá­sa, ha úgy tetszik: „hétköz­napivá tétele” természetes dolog egy vállalatnál. Főleg akkor, ha a napi munka körülményei nem egy szem­pontból mostohábbak az át­lagosnál. De a közművelődés rend­szerébe — s itt persze ezt a fogalmat annak teljességé­ben kell értelmezni — min­denki belefér, minden mun­katárs megtalálja a helyét. Vagy legalább megtalálhat­ná. A kistelepülések gyógy­szerészeinek jelentős része a helyi közélet munkása. Van köztük községi párttil- kár, népfrontvezetö és -ak­tivista, tanácstag, társadal­mi munkás. Értelemszerűen a vállalat főprofiljai közé sorolandó az egészségneve­lés ügye is: évente negyed­ezer előadást tartanak! S ami a programokat ille­ti? A békéscsabai központ évi húsz-harminc rendez­vényére — amelyet a kilenc­ven embert befogadó elő­adóteremben, vagy a negy­ven személy leültetésére al­kalmas szakkönyvtárban tudnak megtartani —, első­sorban az asszisztensek. a technikai dolgozók járnak. Teltházasak a programok! , .Minden korosztályra gondolnunk kell. Úgy hi­szem, az igényeket ki tud­juk elégíteni. Gyermekmű­sorokat és szórakoztató ren­dezvényeket, ünnepségeket és hozzá műsorokat, előadói esteket és politikai fórumo­kat, sportnapokat és nyug­díjas-találkozókat egyaránt szervezünk. Év elején köz­véleménykutatást tartunk. Ez a meghatározó egy esz­tendőre. No és az anyagi le­hetőségek. Hetvenezer fo­rintunk van. ..” No és egy érdekes „apró-' ság”. Mint más munkahe­lyen is. egy-egy helyi — s persze, nemcsak békéscsabai! — programra jegyeket vásá­rol az igények szerint a mű­velődési bizottság. Ebben van — már mint hogy mi­lyen jellegű programra mek­kora mérvű a kedvezmény — a taktika. S ez már orien­tálás az értékekre. Lektűrre, kommerszre nincs támogatás. A gyógyszertári központ esetében ez magától értető­dő. Más munkahelyeken még nem annyira ... Hálózat és szervezés Hogyan lehet minden in­formációt eluttatni ennyi helyre? A példa az Ember és környezete legyen. Há­rom éve vesznek részt a szocialista brigádoknak meghirdetett mozgalomban a .gyógyszertáriak. Ők ezt így csinálják. A központ kapja meg a feladatlapokat, vala­mennyit. (A benevezett bri­gádok csak a „B" és a „C” fokozatban vesznek részt.). Innen postázzák, majd a kitöltött lapok ide érkeznek vissza. Javítás és értékelés után ismét postán kapják meg a feladatlapokat. S ter­mészetesen az „egyéb” in­formációkat is. Meghívókat, rendezvényekre invitáló so­rokat. Vagy például a sportnapo­kat a három „terület” egy- egy aktivistájának segítségé­vel tudják szervezni. A „táj­egységek” központja Oros­házán. Szarvason és Gyulán van. Élő. minden elindított hírre azonnal reagáló ez a hálózat. ,,Meggyőződésem, hogy csak egy kis fanatizmussal lehet csinálni a munkahelyi művelődést. Egyre nagyobb szükségük van az emberek­nek a siker- és örömélmény­re. Függetlenül attól, hogy takarító néniről, gyógysze­részről, vezetőről, beosztott­ról van szó. Évek alatt si­került kialakítanunk egy olyan szemléletet, amelyre alapozni tudunk. Elfogadni az újat, a szellemi, lelki fel­frissülést jelentő dolgokat. Mérhetetlenül ugyan, de biztos, hogy beépül a mun­kánkba is." Nemesi László Az utóbbi években, ha bármilyen fórumon az ifjú­ságról szó esik, előbb-utóbb rámutatnak arra is: egyre nehezebben tudják kifejezni magukat, s baj van az olva­sással, egyszóval: anyanyel­vi műveltségük hiányos. Persze, nem szükséges érte­kezletekre. tanácskozásokra járni ahhoz, hogy minder­ről meggyőződhessünk, elég. ha egy-egy tanítási nap be­fejeztével „hozzácsapódunk ' bármelyik diákcsoporthoz, s hallgatjuk társalgásukat. Nem túl örömteli vállalko­zás az ilyen. Mert mit is hallhatunk? Többnyire — s a lányoknál is általános ez már — trágár szavakat, kö­tőszóként használva, s mon­dandójuk is sekélyes. rosz- szul megfogalmazott. ma­gyartalan. Ne kutassuk most. miért va-n ez így. (Lehetne sorol­ni az indokokat a magyar­órák számának csökkentésé­től kezdve az idétlen, igény­telen szövegű — a magyar nyelv szabályait semmibe ve­vő — táncdalokig bezárólag.) örüljünk inkább annak, hogy azért vannak olyan diákok is, akik szívügyük­nek tekintik anyanyelvűn­ket, s érte sok mindenre képesek. Szabad idejük egy részét is feláldozzák. hogy minél többet tudjanak meg a magyar nyev rejtelmeiből. Nagy Andrea, Varga Ani­kó, Márta Edit és Kondacs Márta az utóbbi diákok kö­zül valók. Mindnyájan az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói, s az ott működő Beszélni nehéz! kör tagjai. Most másodéve­sek, egy osztályba járnak. Tavaly szeptemberben alakult a kör . . . — Elsősök voltunk, osz­tályfőnökünk szervezte ezt a szakkört. De ne gondolja senki sem, hogy emiatt je­lentkeztünk — mondja Már­ta. — Én például azért, mert szeretném az anyanyelvet minél jobban elsajátítani. Gyakran mondok verseket, s nagy segítséget jelent ne­kem, hogy itt. a foglalkozá­sokon megbeszélhetjük kö­Rendhagyó irodalomórák A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 65. évfordu­lója alkalmából az ország több táján rendez térítésmentesen rendhagyó irodalomórákat. Bé­késcsaba általános és középisko­láiba november 8-án és 9-én lá­togatnak el, hogy ízelítőt adja­nak a szovjet—orosz irodalom, gyöngyszemeiből. Bárdos László, a budapesti kreatív stúdió vezetője orosz mesefeldolgozásokkal keresi meg az általános iskolákat, Vadász Judit előadóművész pedig Rek­viem című műsorában a szovjet irodalom és történelem kölcsön­hatásáról szól irodalmi alkotá­sokon keresztül, végül Tarján Tamás irodalomtörténész — ha arra igény mutatkozik —, a gim­náziumi tanulók számára tart irodalomtörténeti áttekintést a szovjet—orosz irodalomból. (bse) zösen a versmondással kap­csolatos dolgokat is. — Nagyon kevés a heti egy nyelvtanóra — veszi át a szót Anikó. — Örülök, hogy van ez a szakkör, so­kat tanulhatunk itt. — Én is szeretek ide jár­ni — kapcsolódik be Andrea —. azt hiszem, az itt szer­zett ismereteknek a későb­biekben is hasznát veszem. De mindezeken túl. már most, egy év múltán érzik a foglalkozások hasznát, ered­ményeit. Erika erről így beszél: — Szinte érezhetően szeb­ben, érthetőbben beszélünk tavaly szeptember óta. Egy példa csak: egyre kevesebb- szer kérdezik meg tőlem bemutatkozáskor újra, hogy is hívnak. S van egy öcsém, most lesz tízéves, sokat fog­lalkozom vele is. javítom a beszédbeli hibáit. Akik is­merik. egyre gyakrabban mondják, észrevették, hogy szebben beszél. Ennek na­gyon örülök . . . Anikó nemcsak másokat figyel, önmagára is ügyel: — Őszintén szólva: bátor­talan vagyok, nehezen me­rek megszólalni egy számom­ra idegen környezetben, de akár a boltban is. Egy idő óta árra kényszerítem ma­gár»,, .hogy határozottabban, hangosabban és érthetően szólaljak meg, bárhol va­gyok is. Tudatosan figyelem magam. Hogy mivel is foglalkoznak a szakkörben, azt Andrea mondja el: — Meghallgatjuk magnó­ról Péchy Blanka néni mű­sorát. majd megbeszéljük, milyen hibákat követtünk el az előző adás feladatainak megoldásában. Ezután az újabb „leckét” próbáljuk megfejteni. Nem könnyűek ezek, van, amikor két válto­zatot is beküldünk, mert nem tudunk dűlőre jutni. Persze, a műsoron kívül, sok más kérdés is szóba jön. * * * Hosszasan beszélgettünk még. Más tárgyakból is könnyebben, bátrabban fe­lelnek. a fellépésük is bizto­Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Központban ren­dezték meg október 28-án, vasárnap a VII. országos szólótáncfesztivál területi döntőjét, melyen Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye fiataljai mérték össze néptánctudásukat. A Békés megyei verseny­zők egy teljes hónapot szán­tak arra, hogy szombaton­ként Békéscsabán, közösen készüljenek a nagy erőpró­bára. Fáradozásuknak meg lett a jutalma, hiszen az in­sabb, mióta e szakkörbe járnak — mondták. Romlik a köznyelvünk, sajnálko­zott egyikőjük. S tehetnek-e ők ez ellen? Igen. s tesznek is, saját környezetükben, le­hetőségeik szerint. Társaik nyelvhelyességi, kiejtési hi­báit is kijavítják, de lassacs­kán megszokták, s már elő­fordul az is: hozzájuk for­dulnak a többiek, ha egy-egy nyelvi kérdésben bizonytala­nok. Olyannyira, hogy ami­kor egy nyelvtani dolgoza­tot írtak, érdekes módon, az osztály minden tanulója ki­tűnően oldotta meg a fel­adatokat . . . A csínyt azonban nem kö­vette megtorlás. Ezt már Pleskó Ilona, a gyerekek osztályfőnöke, a szakkör ve­zetője mondta, aki 1973 óta tanít az orosházi gimnázium­ban. Már korábban is műkö­dött anyanyelvi szakkör az iskolában. Tavaly ünnepel­ték a gimnázium fennállá­sának 50. évfordulóját. Ezt az alkalmat ragadta meg a tanárnő, hogy bekapcsolód­janak a Péchy Blanka szer­vezte és irányította Beszélni nehéz! mozgalomba. Huszonketten járnak je­lenleg ebbe a körbe. Közü­lük sokan szerepelnek anya­nyelvi .versenyeken (az el­múlt héten éppen az Édes anyanyelvűnk elnevezésű verseny országos döntőjé­ben Tóth Molnár Edit kép­viselte az orosháziakat, s aranyérmet kapott), vers- és prózamondók találkozóin. Egy. közös mindnyájukban: megszerették anyanyelvű­ket, és mindent megtesznek azért, hogy jobban birtokol­hassák azt. S ha nem Is mondják ki fennhangon, cél­juk az is, hogy minél több társukkal fedeztessék fel a magyar nyelv szépségeit. Még — általában — nin­csenek határozott elképze­léseik. hogy milyen pályára mennek érettségi után.. Az azonban bizonyos, bárhová, bármilyen munkakörbe ke­rülnek is. a nyelv iránti sze- retetükről nem mondanak le . . . dúló fiatalok mindegyike to­vábbjutott az országos ver­senyre. A gyulai Körös tánc- együttesből Erdei Attilát, a békéscsabai Balassi tánc- együttesből Gál Lászlót és Tőkés Tímeát, a gyomai Kö­rösmenti táncegyüttesből Hornok Juditot, Tímár Lász­lót, Veréb Andrást, és végül az orosházi Alföld tánc- együttesből Kliment Marian­nát és Varga Zsoltot láthat­juk viszont Békéscsabán ja­nuár 11—12—13-án, a VII. országos szólótáncfesztiválon. Pénzes Ferenc Békés megyeiek sikere Szegeden . Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Cseppből a tengert... 8.50: Haydn: C-dúr szimfónia. No. 90. 9.18: Muzsika Zsuzsika meséi. 9*33: Óvodások műsora. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Kónya Lajos versei. 10.10: Gyermekzenei magazin. 10.40: Iránytű. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Szabó Gyula: Mátyus macskája. 12.55: Kedves lemezeim, (ism.) 14.10: Sziklai Erika énekel. 14.55: Erről beszéltünk... A Ma­gyar Rádió körzeti stúdiói­nak műsoraiból Podráczki Zsuzsa válogat. 15.25: Cigánydaiok. csárdások. 16.05: A Gyermekrádió műsora. 17.00: Régi könyvek illatáról. 17.25: Operaáriák. 18.12: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Az Ifjúsági Rádió műsora. 20.15: Hegcdüművek. 20.48: örökzöld dallamok, (ism.) 21.30: Vezetés és Vállalkozás. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Népi zene. 22.50: Emlékezetes hangverse­nyek: Theo Adam dalestje. 0.10: A Mertens rézfúvósegyüt- tes játszik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Gésák. Részletek Jones operettjéből. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Abrahám Pál: Bál a Sa- voyban. 12.25: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.30: Népi muzsika. 13.05: Pophullám. 14.00—17.30: Péntektől péntekig. 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért! 16.25: Helytörténeti vetélkedő. 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta. híres nóta. 21.05: Rádiószínház. Cortez visz- szatér. Andrej Hieng rá­diójátéka. 22.01: Bagoly. Éjszakai érdekes magazin. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Iskolarádió. 9.38: Operafelvételekből. 10.20: Szimfonikus zene. 11.48: Natalia Trul és Nino Ka­ta madze zongorázik. 13.05: A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regé­nyéből. 13.37: Népdalfeldolgozások. 14.10: Barokk zene. 15.26: Nemzetközi kórusverseny. 15.55: Üj kamarazene-felvétele­inkből. 17.00: Nyitnikék. (ism.) 17.30: Zenei Lexikon: ..Intoná­ció". 17.50: Schubert-művek. 18.29: Régi kórusmuzsika. 18.50: Szabó Gyula: Mátyus macskája, (ism.) 19.05: Verdi: Simon Boccanegra. Közben: 20.28: Steve Martin: A leveshajtogató. 20.53: Az operaközvetítés folyta­tása. 21.54; Mozart: Esz-dúr zongora- verseny. 22.33: A Mahavishnu zenekar le­mezei. VI.'4. rész. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Délutáni minikoktél. 17.20: Alföldi tanulmányok. 17.40: A Békéscsabai szimfoni­kus zenekar játszik. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé. 9.40: Sir Khan, Bagira és a többiek. Svéd film. 10.30: Játékos időtöltések. NSZK—kanadai—francia filmsorozat. XIII/1. (ism.) 10.55: Képújság. 15.00: Iskolatévé. 16.35: Hírek. 16.40: 100 híres festmény. Angol rövidfilm. 16.50: Vezetés ősszel. 17.00: Égi postások. Francia film. 17.50: Képújság. 17.55: Reklám. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00 : Linda. A szatír. Tévéfilm. 21.10: Unokáink sem fogják lát­ni .. . 21.45: Szép magyar tánc. 21.50: Gyere vissza kicsi Shéba. Angol tévéfilm. 23.15: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 18.25: Képújság. 18.30: Don Quijote. Spanyol rajz­filmsorozat. XXXIX/4. 18.55: Az állatok nyomában. Francia filmsorozat. XIII 2. 19.10: Ékes tárgyak. Román rö­vidfilm. (ism.) 19.20: A sakálok napja. Angol dokumentumfilm. (ism.) 20.00: Fejezetek a magyar kép­írás történetéből. 20.40: Tv-híradó 2. 21.00: A magyar nép tudása. 22.10: Charles Aznavour. Zenés film. 23.10: Képújság. BUKAREST 15.05: Látogatás Prahova me­gyében. 15.30: Kulturális híradó. 15.50: A volánnál — autóveze­tőknek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Románia életéből. 20.35: Dalok. 20.50: Tények és táv]atok. 21.25: Románia külpolitikája. 21.45: A román filmtörténet fe­jezeteiből. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Marko Marulic. 17.40: Hírek. 17.45: Tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Shogun — filmsorozat. 21.00 : Jó estét! 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor. 22.15: Sakk-kommentár. II. MŰSOR 18.15: Családi magazin. 18.45: Érdekes utazás. 19.00: Diagnózisok. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei alkotóműhely. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék. 22.05: Valami démoni — ameri­kai játékfilm. SZÍNHÁZ 1984. november 2-án, pénteken 19 órakor Mezőberényben: bástyasétány 77 1984. november 8-án. csütörtö­kön 15 órakor Békéscsabán: A LEGBÁTRABB GYÁVA 2. sz. általános iskola ea. 19 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE József Attila-bérlet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Piedone Egyiptomban. 6 és 8-kor: Szom­széd szeretők. Békéscsabai Sza­badság: de. 10. 6 és 8-kor: Ját­szani kell!. 4-kor: Követem a kijelölt irányt. Békéscsabai? Terv: fél 6-kor: Egy zsaru bő­réért, fél 8-kor: Pucéran és szabadon. Gyulai Erkel: fél 6- kor: Pereputty. fél 8-kor: Car­men.' Gyulai Petőfi: 3-kor: A vadon szava. 5-kor: Gandhi. I—II. Orosházi Béke: A veréb is madár. Orosházi Partizán: fél 4-kor: Piedone Afrikában, fél 6-kor: Vassza. I—II. Szeg­halmi Ady: Bombanő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents