Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. OKTÓBER 3., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Losonczi Pál és Rudolf Kirchsläger találkozója Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága I Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága — dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes vezetésével — október 2-án, tegnap ülést tartott. A napirendek a kö­vetkezők voltak: — jelentés vb.-határozat végrehajtásáról — beszámoló Füzesgyarmat nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának munkájáról — a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatai Békés megyében — a megye kisiparosainak tevékenysége a VI. ötéves terv lakásépítési programja megvalósításában, a kisipar ; részvétele a lakossági szolgáltatásban — bejelentések. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és dr. Ru­dolf Kirchsläger az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke tegnap nem hivatalos, ba­ráti, határ menti találkozót tartott Sopronban, illetve Eisenstadtban, Dr. Rudolf Kirchslägert Losonczi Pál köszöntötte a soproni határátkelőhelynél, majd az államfők kölcsönö­sen bemutatták kíséretük tagjait. A vendégek és vendéglá­tóik gépkocsival a soproni tanácsházára hajtattak. Itt Markó József, a városi ta­nács elnöke üdvözölte a magyar és osztrák államfér­fiakat, és úttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek nekik. Ezt követően Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirchsläger szűk körben megbeszélést folytatott a tanácsépületben. A délelőtti program város­nézéssel folytatódott. Az osztrák szövetségi elnök Losonczi Pál társaságában gyalogos sétára indult Ma­gyarország nyugati kapujá­nak műemléki városrészé­ben. A séta utolsó állomása a Liszt Ferenc Művelődési Központ volt. Itt Csáth An­namária, Ganczaugh Miklós és Mártha Albert hazánkban élő, német nemzetiségű fes­tőművészek kalauzolták a vendégeket a munkáikat bemutató kamarakiállításon. Délben Losonczi Pál ebé­det adott dr. Rudolf Kir­chsläger tiszteletére a Lő- vér Szállóban. Az ebéden az Elnöki Tanács elnöke és az osztrák szövetségi elnök po­hárköszöntőt mondott. Délután az ausztriai Eisenstadtban folytatódtak a két államfő' megbeszélései. A tárgyalásokat követő rög­tönzött sajtóértekezleten Lo­sonczi Pál hangsúlyozta: lá­togatása annak kifejezése is, hogy nincsenek a két or­szág között vitás kérdések. (Folytatás a 2. oldalon) Füzesgyarmat nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga először számolt be tevé­kenységéről. A napirend vi­tájában részt vett Makai Ist­ván tanácselnök, Barna La­jos, a nagyközségi pártbi­zottság titkára. A beszámoló először a település helyzeté­ről adott általános képet. A 6500 lakosú nagyközségben a mezőgazdasági tevékenység a meghatározó, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet 13 ezer hektáron csaknem 1600 tag­gal tevékenykedik. Az aktív keresők száma megközelíti a 2900-at, döntő többségük a mezőgazdaságban dolgozik. A munkavállalók 17 száza­léka ingázik, nagyrészt Szeg­halmon dolgozik. A községpolitikai munká­ra a település gazdasági, társadalmi szerveivel kiala­kított egységes szemlélet a (Folytatás a 3. oldalon) KPVDSZ XXIV. Kulturális napok Megnyitó ünnepség Medgyesegyházán A csaknem negyedszáza­dos hagyomány szerint a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezete minden év őszén kiemelt formában rendezi meg helyi kulturális és köz- művelődési programjait. A Békés megyei megnyitónak az idén a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ volt a há­zigazdája; a nagyközségben a Malom csárdában hétfőn este rendezték meg az ün­nepséget. A megjelenteket — a szö­vetkezet dolgozóit, valamint megyénk és a nagyközség párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselőit, a Csongrád megyei ágazati testvér-szakszervezeti bizott­ság küldöttségét — Kelemen János, a helyi ÁFÉSZ szak- szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte, majd át­adta a szót Szeljak György­nek, a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tánácsa titkárá­nak. — A KPVDSZ Békés me­gyei bizottsága szervezésében megrendezésre kerülő kultu­rális napok jelentősen já­rulnak hozzá a szakszerve­zeti kulturális nevelőmunka folyamatossá tételéhez, ki- szélesítéséhez, tartalmi és szervezeti formáinak erősö­déséhez — kezdte ünnepi megnyitóját Szeljak György, majd így folytatta: — Az eddig megtartott, kulturális napok is bizonyítják rende­zésük szükségességét, mivel az igényekre alapozott ren­dezvények a dolgozók sok irányú művelődését, politikai kérdésekben való tájékozó­dását, a szocialista magatar­tás és életforma .erősödését szolgálják. A ma megnyi­tásra kerülő kulturális na­pok programjai szerves ré­szét képezik a megyénkben most zajló szakszervezeti hetek rendezvénysorozatá­nak. E programok keretében szeretnénk a szakszervezeti mozgalom nyitottságát erősí­teni, találkozni a tagsággal, szót váltani tennivalóinkról, mozgalmi feladataink idő­szerű kérdéseiről. Ezt követően társadalmi­gazdasági fejlődésünk hely­zetéről adott elemzést a szó­nok. Beszédében kiemelten szólt a kultúra kérdéseiről is. — A munkahelyi műve­lődés szervezeti, anyagi és személyi feltételei több terü­leten igen jelentősen javul­tak. Változás tapasztalható a művelődés fontosságának megítélésében a gazdaságve­zetők körében is. A munka­helyi művelődési bizottságok, a közművelődési felelősök munkáján, az üzemekben te­vékenykedő párt-, szakszer­vezeti és KISZ-szervezetek nevelőmunkáján keresztül most már egyre inkább az tapasztalható, hogy a mun­kahelyi művelődés sokak ügye lett, és így tartalma­sabb művelődési alkalmak is téremtődhetnek. A mun­kahelyi művelődés legjelen­tősebb bázisainak ma is a legkisebb munkahelyi közös­ségeket, elsősorban a szocia­lista brigádokat, s ezek moz­galmát tartjuk. Ugyanakkor van olyan tapasztalatunk is, hogy a „szocialista módon dolgozni, élni, tanulni” jel­mondat mintha kezdene át­rendeződni. Mintha a kultú­rával, a művelődéssel kap­csolatos vállalások kisebb jelentőséget kapnának e mozgalmon belül. — Befe­jezésül a közművelődés és a gazdálkodás egymást fej­lesztő kapcsolatáról, a szel­lemi értékekkel történő ha­tékonyabb gazdálkodás fon­tosságáról, valamint a ven­déglátók eredményeiről be­szélt az ünnepség szónoka. A megnyitó vendégeit ez­után Kalapos Lászlónak, a megyei Jókai Színház tagjá­nak közreműködésével a Csongrád megyei Sándorfal- va citerazenekara, Andó Mi­hály nótaénekes és Palotai Miklós zenekara szórakoz­tatta színvonalas műsorral. (Kép, szöveg: N. L.) Szeljak György nyitotta meg a KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozatát Az ünnepség műsorának közreműködői Varga Sándor, a HNF városi titkára ünnepi megemlékezését tartja Fotó: Krausz Imre Méltóan az évfordulóhoz Négy éve alakult meg az Orosházi Üveggyár MSZBT- tagcsoportjának Moszkva Rádió Baráti Klubja. Hét­főn este az ünnepi klubfog­lalkozáson két jeles évfor­dulóra emlékeztek az oros­háziak. Megyénk és a vá­ros felszabadulásának 40., és az Orosházi Síküveggyár létrejöttének 10. évforduló­járól emlékeztek meg. A hagyományoknak megfelelő­en a Moszkva Rádió szignál-» jával kezdődött a program. Ezután a felszabadulás kö­rülményeiről, a síküveggyár tízéves életéről és a Moszk­va Rádió legutóbbi adásai­nak műsorából összeállítót kérdésekre válaszoltak a szellemi totó keretében a ta­gok. A legjobbak könyvju­talmat kaptak. Ünnepi beszédében Varga Sándor, a HNF városi titká­ra emlékeztetett arra, hogy 1944. október 6-án, délután három irányból jöttek a szovjet harckocsik Oroshá­zára. Másnap már előme­részkedtek az emberek rej­tekhelyeikről, megindult az új élet szervezése. Október 14- én megalakult a kommunista párt helyi szervezete, és a következő napon, október 15-én már megjelent a fel­szabadított országrész első kommunista napilapja, a Népakarat. Az eltelt 40 év során hatalmas fejlődésnek lehettünk szemtanúi Oros­házán. Az egykori „legna­gyobb magyar falu”-ból egy korszerű iparral, nemzet­közi mércével is jelentős eredményeket felmutató mezőgazdasággal rendelke­ző város született. A továb­biakban az oktatásban, az egészségügyben történt vál­tozásokról beszélt az előadó. Befejezésül a Penza és Bé­kés megye, valamint Be- linszkij és Orosháza között kialakult több, mint egy év­tizedes testvéri, baráti kap­csolatról szólt Varga Sándor. Ezt követően Tarján Jó­zsef, az üzemi pártbizottság titkára meleg szavak kísé­retében nyújtotta át dr. Ambrus Pálnak, a klub ve­zetőjének az üzemi párt végrehajtó bizottság okleve­lét a megalakulástól eltelt négy év eredményes mun­kájáért. A program folyta­tásaként a most tízéves Orosházi Síküveggyár ke­letkezésének körülményei­ről, az azóta megtett útról szólt Szilágyi László főtech­nológus. A szovjet segítség­gel épült, és szovjet techno­lógiával működő gyárban ma már évente mintegy 10 millió négyzetméter sík­üveget állítanak elő. A Moszkva Rádió élő adását hallgatták meg ez­után a klubtagok. A hírek után baráti üdvözletüket, szívélyes köszöntésüket nyúj­tották át a Moszkva Rádió munkatársai a tőlük több ezer kilométerre ünneplő barátoknak, az orosháziak­nak. A klubfoglalkozás a felszabadulás eseményeit bemutató filmek vetítésével fejeződött be. v, I. Országos vízügyi tanácskozás Gyulán Tegnap, kedden kezdődött a vízügyi műszaki tervezők országos továbbképző tanács­kozása Gyulán, a Körösvi­déki Vízügyi Igazgatóságnál. A rendezvényen mintegy 60 szakember vesz részt. Az Országos Vízügyi Hivatal képviseletében dr. Gerencsér Árpád, vízgazdálkodási fő­osztályvezető-helyettes nyi­totta meg a tanácskozást, majd Goda Péter vízügyi igazgató mutatta be az igaz­gatóság tevékenységét. A program keretében elő­adás hangzik el a Körös­völgyi ár- és belvízvédelmi helyzetről, fejlesztési felada­tokról, talajmechanikai prob­lémákról, a vízrendezés és a komplex melioráció kapcso­latáról, valamint a Körösök vízminőségéről és a külön­böző szennyvizek elhelyezé­séről. Megismerkednek a szakemberek az igazgatóság területén levő holtágak és Élővíz-csatorna üdülőterüle­ti partszakaszainak kialakí­tásával is, és megtekintik a folyamatban levő partfal­építést Szarvason. A műszaki tervezői érte­kezletet évenként más-más igazgatóságnál rendezik meg, ezáltal a tervezők az ország egész területének vízügyi problémáit, eredményeit fo­lyamatosan megismerik. Elnökségi ülés az flutóhlubban Október 1-én, délután 2 órai kezdettel rendezték meg Békéscsabán, a Magyar Au­tóklub megyei szervezete el­nökségi ülését, melyen el­sőként Maginyecz András elnökségi tag beszélt az ok­tatás helyzetéről, különös tekintettel a magánautósok KRESZ-továbbképzésére, valamint a B kategóriás és a „kétkerekű” képzésre. Szólt mindezek mellett az 1985. évi feladatokról, s arról, hogy a közlekedésbiz­tonsági tanács vállalta, hogy ez év októberében egy 3 órás előadást tart a ma­gánautósoknak. Második napirendi pont­ként Lődy András elnökségi tag beszámolt a taglétszám alakulásáról, és a tagszerve­zési feladatokról. Mint el­mondta, a megyében 40 ezer magánautó van. A klub­tagok száma a két évvel ez­előtti 2600-zal szemben az idén elérte a 7100-at. A di­namikus fejlődést bizonyítja, hogy 1984-ben — augusztu­sig — 1700 új belépő volt a megyében. Tóth László, a klub megyei titkára a helyi csoportok számáról — 12 működik vá­rosainkban, községeinkben —, tevékenységéről szá­molt be. Segítik a tagokat a KRESZ-módosítások meg­ismerésében, az ifjúság kö­rében terjesztik a közleke­désbiztonsági ismereteket, s kielégítik a felmerülő he­lyi műszaki igényeket. Mint a klub megyei titkára el­mondta, folyamatban van 7 új csoport kialakítása is az idén. Az elnökségi ülés résztve­vői végül elbúcsúztak a. más megyében költöző dr. Szán- tay Jánostól, a megyei szer­vezet ügyvezető elnökétől, aki munkája elismeréseként átvette a Magyar Autóklub plakettjét. N. A.

Next

/
Thumbnails
Contents