Békés Megyei Népújság, 1984. október (39. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-11 / 239. szám
1984. október. 11„ csütörtök Könyvtár — új környezetben A könyvtár még mindig úgy él a köztudatban, mint a könyvek tárolóhelye, ahonnan olvasnivalót lehet kölcsönözni. Bár a könyvtárak szolgáltatásaiban, feladatkörében végre változás, gazdagodás következik be nálunk is, ez a lassú folyamat még lassabban épül be a köztudatba. Mi lehet ennek az oka? Az ok elsősorban tárgyi természetű, s vonatkoztatható közművelődési intézményeink többségére: a szegényes környezet. Az az igazság, hogy valahol a tudatunk mélyén azt várjuk: ha bármifajta művelődésre szánjuk rá magunkat, a kinyitott ajtón belül valamiféle szemkápráztató világ tárul fel előttünk. De legalábbis vonzó környezetbe kerülünk, ahol — ráadásképpen — még szellemünkéi is művelhetjük. R véletlen segít Megyénk könyvtárai nincsenek rosszabb helyzetben, mint az ország más vidékeinek hasonló intézményei. Köztudott: a könyvtár-korszerűsítés során igen sok pénz „folyt el” e nemes célra, s ennek következtében jó néhány településünk könyvállománya került új, vagy felújított épületbe; megteremtődött ezáltal annak a lehetősége, hogy a könyvtárak egyfajta irányító szerepet vállalhassanak a város, a község közművelődésében. A legtöbb helyen megpróbálnak élni e lehetőséggel. Mert érzik: lassan lúlnőnek hagyományos szerepkörükön. Legnehezebb helyzetben városi könyvtáraink vannak, hisz rájuk — a település nagyságával arányosan — jóval több teher nehezedik. Nagyobb • elvárásoknak kell eleget tenniük, méghozzá nemegyszer igen mostoha körülményekkel birkózva. Jól emlékszem, milyen körülmények között dolgozott nemrég még az orosházi könyvtár. Az Előd utca 15. szám alatt külön épületben kapott helyet felnőtt-, gyermek- és zenei részlegük, széttagolva így a könyvtári munka egységét. A szükségesnél jóval kisebb alapterületre, illetve a szűk, nedves raktárba zsúfolták a könyveket, melyek egy olvasási-irodalmi hagyományokkal rendelkező, fiatal váró;; igényeit voltak hivatottak kielégíteni. Gondolom, nem kell különösebben ecsetelni, milyen nehezen lehetett így városi szintű könyvtári munkát végezni. Ám segítségül jött a véletlen: a járási hivatalok megszűnése felszabadította a Dózsa György út 7. szám alatti épületet, melyet birtokba vehetett á könyvtár. Bach mellett tanulni Persze, semmi sem ment egycsapásra. A gondos átalakítás után az év első felében helyére került az olvasószolgálati anyag. A földszinten a gyermek-, az emeleten a felnőttirodalom kapott helyet. Lassan gyarapodott a berendezés; ma már szép szőnyegen lépkedhetnek az olvasók, az ablakokat függönyök fedik. Ám hiányzik még a zenei rész; pénzkérdés a korszerű technikai felszerelés beszerzése. Bár nem olcsó mulatság ez, megérné! Annál is inkább, mert a könyvtár egyik leglényegesebb hangulatkeltő eszközéül szánják a zenét. „Szeretnénk az egész épületben zenehallgatási lehetőséget biztosítani. Fejhallgatókkal, hogy senkit ne zavarjon, ha szomszédja például Bach zenéje mellett tanul. Egyelőre álom, de jó lenne, ha videoprogramot is adhatnánk." Varga Zoltán, a könyvtár igazgatója nem álmodozhat túl sokat, hisz igen prózai gondokat kell megoldania. Például a raktározás kérdését. Jelenleg ugyanig 30 ezer kötetet tárolnak a város különböző részeiben. Az udvari épületek 200 négyzetmétere — megfelelően felszerelve — pár évre elegendő raktári területet ad. Ám félő: ezt is — mint a főépület 530 négyzetméterét — hamarosan ki fogják nőni. Hisz a megváltozott körülmények ellenére sem tudták elérni alap- területi ellátottságban az országos vagy a megyei átlagot. (A megyében átlagosan 2,9 négyzetméter jut 100 lakosra; ez Orosházán 1,9 négyzetméter,) Márpedig a könyvtár olyan intézmény, amely állandóan gyarapítja állományát; esetünkben évi 4-5 ezer kötettel. Hozzá kell tennünk, hogy ez igen kevés, a csappanó könyvbeszerzési keret pedig lemaradást jelenthet. A városban így is igen alacsony az egy lakosra jutó kötetszám, mindössze 1,7, a megyei 3,2 kötette] szemben. Így nem könnyű kielégíteni az olvasói igényt, amely a beiratkozottak koránál, foglalkozásánál, érdeklődési körénél fogva igen sokrétű. Az olvasók jelentős része — 46 százaléka — munkás. Igen sokat segít a könyvtár a szocialista brigádok művelődésében; évről évre vállalják 50—60 brigád irodalmi felkészítését. Emellett szoros kapcsolatot tartanak fenn az iskolákkal. A kicsiknek rendhagyó irodalmi órákat, a középiskolásoknak vetélkedőket szerveznek, fakultatív könyvtárhasználati órákat tartanak. Megalakult a kollégisták könyvbarát klubja, a versmondók köre. Sok a „ha” Az olvasóköröknek, a könyvtáraknak mindig is célja volt az irodalmi-művészeti érdeklődésű, alkotó emberek összefogása. A könyvtár égisze alatt, a HNF városi szervezete támogatásával harmadik éve működik az orosházi alkotók köre, amely ősszel kezdi ismét ösz- szejöveteleit. A havonta rendezett találkozókon bemutatkoznak a tagok (amatőr képzőművészek, írók, helytörténészek), s neves vendégekkel is találkozhatnak. Mostantól végre helyük lesz a könyvtárban, E jól működő kört „örökségként” hozták a régi épületből. Az új körülmények új lehetőségeket is rejtenek. Sok „ha”-val! Ha készen lesz a zenei rész, a 80—100 embert befogadó olvasóteremben zenei programokat terveznek. Ha lesz rá pénz, szerkesztőségi estéken szeretnének találkozni irodalmi és népszerű folyóiratok alkotógárdájával. Ugyanez a „ha" érvényes az író-olvasó találkozók, az ex libris kiállítások. az előadói estek elé. Nagyon hiányzik az orosházi újságok mikrofilmmásolata, ehhez azonban leolvasó kellene, ami mintegy 950 ezer forint. Ahhoz, hogy igazi propagandát teremthessen magának egy könyvtár, sokszorosító kell. Ám erről már csak álmodnak Orosházán . .. Egyre többen szeretjük a könyveket; s mindig örömmel tölt el bennünket, ha azt halljuk: szűkebb pátriánk bármelyik településének könyvei csak egy fokkal is jobb körülmények közé kerültek. Mert — az orosházi példánál maradva — ha nem is oldódott meg minden gondjuk egycsapásra. azért lehetőségük nyílt arra, hogy jóval több csatornán kapcsolódjanak be a város közművelődési és mindennapi életébe. Márpedig a jövő útja az. hogy a könyvtár — egyre sokrétűbb szolgáltatásaival — beépüljön mindennapjainkba. Gubucz Katalin Amikor még hiányzott a szőnyeg... i-otu: Gál Edit Helytörténeti kiállítás Zsadányban Évek óta működik Zsadányban — a könyvtár vezetője, Tokaji Mihályné irányításává) — az általános iskolások hagyományőrző szakköre, mely azt tűzte ki célul, hogy gyűjti s megőrzi a település múltjával kapcsolatos tárgyakat, dokumentumokat. Ez idáig még nem mutathatták be gyűjteményüket, már csak azért sem. mert nem volt ho> A felújított művelődési ház, mely tágas klubszobával, s vizesblokkal bővült, alkalmas helyet kínált egy helytörténeti kiállításra. Október 5-én, a községi felszabadulási ünnepség alkalmából nyílt meg a kiállítás, mely nem csupán a szakkör által gyűjtött emlékeket, használati és dísztárgyakat, textíliákat mutatja be, de a község néhány lakója saját anyagával tette gazdagabbá a látnivalókat. Színjátszóverseny Országos meghívásos amatőr szinjátszóversenyt hirdet hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és Tolna megye Tanácsa. Az Auróra elnevezésű színjátszóversenyen azok a csoportok vehetnek részt, amelyeket a Tolna megyei Művelődési Központ, az országos diáknapok, a tatabányai színjátszótalálkozó és a minősítési találkozók zsűrije meghívásra javasol. A versenyre az orosz irodalom klasszikus műveivel, a szovjet irodalom alkotásaival. valamint a felszabadulás utáni fiazai irodalom művei közül választott anyaggal lehet nevezni. Műfaji megkötöttség nélkül drámát, dramatizált alkotást vagy szerkesztett műsort egyaránt bemutathatnak az együttesek. A részvétel feltételeivel kapcsolatban a Budapesti Művelődési Központ és a megyei művelődési központok nyújtanak részletes felvilágosítást. HANGSZÓRÓ Elítéljük a lézengő fiatalokat, a parkok padjain fürtökben ücsörgő, unottan ragozó tizenéveseket, megdöbbenéssel fogadjuk a hírt, mely szipósokról, narkósokról tudósít. Tapasztaljuk: ifjaink egyre inkább céltalanul járnak-kelnek közöttünk, s ha valamit mégis el akarnak érni, az a cél' legtöbbször a pénzt, a gazdagodást, az érvényesülést jelenti csak. S újra csodálkozunk, milyenek a mai fiatalok. Egyet azonban általában elfelejtünk. Megkérdezni őket, miért érzik rosszul magukat, hogyan érzékelik-értékelik saját helyüket, szerepüket társadalmunkban? Nos, ezeket a kérdéseket most feltették a legutóbbi Disputában. Középiskolásokat, egyetemistákat faggattak közérzetükről a műsor készítői, s a közéletről beszélgettek, vitatkoztak. „Idősebbek” — harmincon alig túliak — is részesei voltak a beszélgetésnek, az „élesztő” szerepét töltötték be a műsorban. Hogyan is érzik magukat mai fiataljaink? Felemásul, mondta egy érettségi előtt álló lány, mindenki azzal piszkál a környezetemben, mi lesz a felvételivel, van-e már protekcióm? Jól vagyok, hangzott a másik válasz, csak keresek valakit, csak egy kicsit hiányzik valami ... A harmadik: jól érzem magam egyetemi polgárként, de valahogy szűk helye van az embernek ... Nem sorolom tovább a válaszokat, mert ezekből is kitűnik, valami nagyon hiányzik az életükből, amit nem tudnak pontosan megfogalmazni. Cseh Tamás — mint idősebb, s tapasztaltabb — már konkrétabban fogalmazott. Évről évre nagyobb a szorongása, s mert érdekli a világ folyása, figyeli az eseményeket, azok alakulása okozza félelmét. De az elüzletiesedés is aggasztja. Egyre inkább belemelegedve a beszélgetésbe, mégis kiderül, mik azok a gondok, melyeket úgy éreznek fiataljaink: szövevényes hálóként telepednek rájuk. Begubóznak, visszavonulnak, önmaguknak élnek, saját boldogulásuk lebeg csak szemük előtt. Ezt sugallja az iskola és a család is: érvényesülj! Ugyanakkor nagyon hiányzik a társaság, a közösség, ahol megnyilatkozhatnának, ahol őszintén beszélgethetnének saját £s közös gondjaikról, úgy, hogy ne mosolyogják meg egymást. Felvetődött a KISZ szerepe, felelőssége is. mint olyan szervezeté, melynek keretein belül lehet(ne) közösségi életet élni. De, amíg úgy fogják fel a fiatalok: KISZ-tagnak lenni félig-meddig kötelező, addig csak tényleg annyit tesznek a szervezetben, amennyit — úgy érzik — muszáj. S ha egy iskolában meg lehet „választani" KISZ-titkárnak egy elsőst, akit senki sem ismer, akkor már máshol is baj van. (így szokás — mondta az egyik középiskolás ...) Ez már nemcsak KISZ-probléma. ez társadalmi is. Mert hogyan is tanuljanak meg fiataljaink a demokráciával élni, ha mindez még a felnőttek társadalmában is gondot okoz. Nap mint nap halljuk, amint különböző fórumokon tárgyalnak erről. Végeredményben még csak tanuljuk a demokráciát — összegezte véleményét Gombár Csaba —, általában spontán módon nem ala- kultak-alakulnak ki Magyarországon közösségek, noha a fiatalokban (is) megvan ez az igény, szeretnének tenni valamit, s igazi közösségi életet élni. Ezt azonban az oktatási intézmények belső szervezete is akadályozza, nem nézik jó szemmel a spontán kezdeményezéseket. Akik hallották ezt az egy órát, meggyőződhettek arról is: fiataljainkban tisztességes szándékok munkálnak, van bennük tetterő. Nagyobb teret kell adni nekik, hogy energiáik felszabadulhassanak. A Diákfélórában elhangzott osztályfőnöki óra a nyárról, a nyári munkavállalásról szólt, 14—15 évesek beszéltek vakációjukról. Azon már lassan meg sem lepődünk, ha azt halljuk egy tizenéves szájából: nem tudok mit kezdeni magammal, az időmmel. Vagy: a nyár végére mindig elúszik minden tervem. Hogy nem tudnak megfelelő elfoglaltságot találni maguknak a diákok nyáron, abban persze közrejátszik az is. hogy nincsenek számukra megfelelő vonzó programok, közösségi helyek, ahol szívük szerint tölthetnék el az időt. Ezt azonban nem feszegették, ellenben a tizenöt perc nagy részében azon vitatkoztak, vajon elítélendő-e az, ha valaki az állomáson alszik. Heves, de mindenképpen értelmetlen volt ez a szócsata, kár volt bennehagyni a műsorban. Kár, mert a munkavállalásra már kevés idő jutott, pedig érdemes lett volna erről többet beszélni, vitázni. Mert így csak ilyen vélemények hangozhattak el: az építőtábor „tökjó”, avagy rossz volt. Amire azonban érdemes odafigyelnünk: az egyik diák (s nyilván sokan vannak még) maszeknál dolgozott, s csak a pénz volt számára a motiváló erő . . . A Disputa és a Diákfélóra osztályfőnöki órája (az utóbbi gyengeségei ellenére is) szinte egymást egészítették ki, aggasztó jelenségekre hívták fel a figyelmet. P. F. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Egymástól tanulva. 8.30: Schubert: C-dúr fantázia. 8.55: Lendvay Karnilló: A bűvös szék. Opera. 9.44: Mondókák, gyermekjátékok Győrből. 10.05: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. 10.35: Labirintus. 10.50: Makedón költők versei. 11.10: Romantikus zene. 11.41: A sötétség mélyén. XIT/6. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak — különkiadás. 13.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 14.10: A magyar széppróza századai. IV. 14.26: Nóták. 15.00: Lapozgató. 15.30: Zenei Tükör. 16.05: Révkalauz. 17.00: Menyasszonyok, vőlegények. Szobotka Tibor regényének rádióváltozata. 17.51: Üj lemezeinkből. líi.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Vadhiis. Gorán Stefanovs- ki színműve. 20.25: Epizódok Fjodor 'Saljapin életéből. XII/10. 21.20: Népdalfeldolgozásokból. 21.40: Bemutatjuk Lars Ernstert és Georg Kleint. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamaramuzsika. 22.53: A közjó szolgálatában. 23.03: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 0.10: Tárogatómuzsika. PETŐFI RÄDI0 8.05: Makedón dalok. 8.20: A Szabó család. 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Operettfelvételekből. 12.25: Kis magyar néprajz. 12.30: Mezők, falvak éneke. 13.05: Pophullám. 14.00: Zenés délután. Nóták. Kovács Andor gitározik. 14.15: Idősebbek hullámhoszsán. 15.05: Néhány perc tudomány. 15.10: Operaslágerek. 15.45: Törvénykönyv. 16.00: Találkozás a stúdióban. 17.05: Dzsesszzene. 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.30: Slágerlista. 19.05: Operettkedvelőknek. 20.03: A Poptarisznya dalaiból. 21.10: Kabarécsütörtök. 22.20: Külföldi slágerek. 23.20: Az Oregon együttes játszik. 24.00: Éjféltől hajnalig. III. MŰSOR 9.08: Bécsi klasszikus muzsika. 10.51: Dzsesszarchívum. 11.10: A corneville-i harangok. Részletek Planquette operettjéből. 12.00: Kamaramuzsika. 12.36: Siklósi várfesztivál. 1984. 13.05: Prizma. 13.35: Cseh és szlovák zeneszerzők műveiből. 14.45: Magyarán szólva. 15.00: Csak fiataloknak! 15.55: Operaáriák. 16.30: A Leningrádi filharmonikus zenekar hangversenye. 17.00: Viták kereszttüzében: a vizuális nevelés. 17.30: Népzenei felvételek. 17.47: Chico Freeman dzsesszegyüttese játszik. 18.30: in limba materna. 19.05: Tskolarádió. 19.35: Beethoven-hangverseny. Közben: kb. 20.20: Beszélgetés Cseh Károly költő-pedagógussal. 21.25: Spirituálék. 22.00: Rádióhangversenyekről. 22.30: Lermontov költeményei. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Alföldi csárdások. 17.15: A sport képekben. 17.25: Sportdalok. 17.35: Nők negyedórája. 17.50: Eszményi Viktória énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. 9.40: Café Hungária. Esküvő Gerelypusztán, (ism.) * 10.05: Hétfő. Francia tévéfilm. 11.25: Képújság. 15.05: Iskolatévé. 16.25: Hírek. 16.30: Tízen Túliak Társasága. 17.25: Telesport. 17.50: Képújság. 17.55: Az igazi Szeged. III/3. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. Titok. 20.50: Sanzonműsor. 21.25: Hírháttér. 22.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.20: Képújság. 18.25: A nyelv világa. 19.10: Nasa Obrazovka. 19.30: Fuvola-gitárszonáták. Csehszlovák film. (ism.) 20.00: Lehár: Tavasz. Operett. 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Hat láb föld. Angol tévéfilmsorozat. 22.05: Képújság. BUKAREST 15.05: Az egészséges életmód. 15.20: Fiatalok stúdiója. 16.20: Rajzfilmek. 20.00 : Tv-híradó. 20.20: Beszélgetés a jövőről. 20.35: Dalok. 20.50: Történelem. 21.10: Hősök voltak. Ifjúsági filmsorozat. 21.55: Irodalmi magazin. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.35: Videooldalak. 16.45: Mesét mondunk. 17.00: Népi hősök. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.20: Művelődési adás. 17.40: Hírek. 17.45: Az idő őrei — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 20.00: Panoráma — politikai magazin. 21.20: Színház a házban — humoros sorozat. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Kulturális szemle. 19.00: Slágerlista helyett. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. október ll-én. csütörtökön 19.00 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Szakmai bemutató 1984. október 12-én. pénteken 19.00 órakor. Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE Jókai-bérlet MOZI Békési Bástya. 4-kor: Ha szereted hazádat, 6 és 8-kor: Gyónás gyilkosság után. Békéscsabai Szabadság, de. i0-kor és du. 4-kor: Angyali üdvözlet, 6 és 8-kor: Halálcsapda. Békéscsabai Terv. fél 6-kor: Nevem: Senki, fél 8-kor: D. B. Cooper üldözése. Gyulai Erkel: Balfácán. Gyulai Petőfi: ö. kedves Harry. Orosházi -Partizán. fél 4-kor: Daliás idők. fél 6 és fél 8-kor: óvakodj a törpétől. Szarvasi Táncsics. 6-kor: Futásod véget ér. 8-kor: Démonok a kertben, 22-kor: Languszta reggelire. Szeghalmi Ady: Eszkimó aszszony fázik.
